2022. június 5., vasárnap

Történelmi hiba

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (266.)

Május 6.
Történelmi hiba


Ivana Žanić, a Humanitárius Jogi Alap (FHP) végrehajtó igazgatója

– Habár a háborús bűnösök bíróság elé állítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik prioritása, már évek óta stagnálás érezhető a belföldi bírósági eljárásokban.
A háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség lassan dolgozik, kisszámú vádat emel (2021-ben hét vádemelés történt kilenc személy ellen) és az ítélkezés sokáig tart.
A vádiratokat általában Bosznia és Hercegovinától veszik át, a hadseregben és a rendőrségben magas beosztásban lévő  személyeket nem állítják bíróság elé, tavaly egyetlen eljárás sem indult a Koszovóban elkövetett háborús bűnök ügyében – ezek az alapvető záradékai a Humanitárius Jogi Alap (FHP)[1] által bemutatott 2021. évi jelentésének a háborús bűnösök elleni bírósági eljárásokról.[2]
Ivana Žanić,[3] a FHP végrehajtó igazgatójának nyilatkozata szerint, a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség 2003 óta 90 vádiratot emelet 212 személy ellen. Ezek közül 88-at jogerősen elítéltek, 54-et pedig felmentettek. – Ilyen tempóval még az elkövetkező 100 évben sem kerül bíróság elé a tárgyak fele, amelyek a nyomozás előtti fázisban vannak – mondta Žanić a Danas napilapnak.[4]

Szerbia haladó vezetése – a saját múltja miatt is – képtelen, de nem is érdeke szembenézni a kilencvenes évek történéseivel.
Ímmel-ámmal, vagy még úgy se, tesz eleget a háborús bűnösök bíróság elé állítási kötelezettségnek. Még mindig nem adta ki a hágai bíróságnak Vjerica Radetát és Petar Jojićot, a Szerb Radikális Párt (SRS) két politikusát.[5] (Radeta és Jojić is a SRS köztársasági képviselői,[6] sőt, Radeta, a szerb képviselőház egyik alelnöke 2016. június 6. óta).[7]
A törvényhozás 2003-ban elfogadta ugyan az átvilágítási törvényt,[8] tíz éves érvényességi időre, de „egyetlen alkalommal sem alkalmazták”.[9] Történelmi hibának bizonyult ez. Ezért lehetséges, hogy a hatalomban olyan személyek is vannak, akiknek nem lenne ott a helyük, és hogy az országban „parádéznak a háborús bűnösök”.[10] A Vajdasági Magyar Szövetség pedig, mint a hatalom részese, ehhez még asszisztál is.


Május 12.
Etnikai tisztogatás


Staša Zajović (Fotó: FoNet/Zoran Mrđa)

Stanislava Staša Zajović, a Nők Feketében (Žene u crnom)[11] nevű női békeszervezet koordinátora Oromhegyesen – a Zitzer Szellemi Köztársaság megalakulásának 30. évfordulóján – azt mondta, hogy „Vajdaságban a férfiak erőszakos mozgósítása, amelyet a szerb rezsim a nemzeti kisebbségek ellen alkalmazott, a 20. század kilencvenes éveinek elején, az etnikai tisztogatás egyik megnyilvánulása volt”.[12] 
Az egykori Jugoszláv Néphadsereg 1992. május 10-én tankokkal bekerítette Oromhegyest, a béketiltakozások szervezői és a hadkötelesek pedig beköltöztek a Zitzer Club épületébe, ahol 96 napig maradtak. 
„Akkoriban 220 katonai behívőt kézbesítettek Oromhegyesen, ami ellen a kicsiny, de összetartó közösség sajátos módon tiltakozott.”[13] Zajović értékelése szerint, azon napon a nők a hatalmas félelmet az ellenállás hihetetlen tettére váltották.[14]
– A legmélyebb csodálatomat, a tiszteletemet és az oromhegyesi emberekkel való szolidaritásomat akarom kifejezni, akik tettekkel mutatták meg azt, amit a tankönyvekből tanultunk. Az oromhegyesi emberek soha sem ijedtek meg és köszönöm ezt nekik, mondta Zajović. – Egyetlen hadsereg, egyetlen rendőrség nem tudja legyőzni a népet, amely határozottan ellenáll az erőszaknak – tette hozzá.[15]
Nők feketében bemutatták az Oromhegyes: Polgári engedetlenség, női bátorság, szolidaritás (Trešenjevac: Građanska neposlušnost, ženska hrabrost, solidarnost) c. kétnyelvű kiadványt.
– Kötelességünknek tartjuk, hogy ezt beírjuk a nemzetközi erőszakmentes, háborúellenes és a militarista ellenes, valamint minden más mozgalom történetébe – ők megmutatták és utat törtek számunkra, olyan módon, ahogyan mi most támogatjuk az orosz katonaszökevényeket – hangoztatta a Nők Feketében koordinátora.[16]

Zajović az első – ismereteim szerint –, aki a miloševići rezsim 1992. évi vajdasági erőszakos mozgósításait a nemzeti kisebbségek elleni etnikai tisztogatás egyik formájának nevezte. Ennek szegültek ellene a Zitzer Szellemi Köztársaság „állampolgárai”. Új megvilágításba, eddig nem említett dimenzióba helyezte az oromhegyesi béketiltakozást.

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. június 5.
__________
[1] Fond za humanitarno pravo http://www.hlc-rdc.org/
[2] A.D.: Tužilaštvo sporo, suđenja duga. Danas, 2002. május 7. 8., és Godišnji izveštaj o suđenjima za ratne zločine u Republici Srbiji tokom 2021. godine [2021. évi jelentés a Szerbiában a háborús bűnök ügyében folyt bírósági eljárásokról] http://www.hlc-rdc.org/?p=38451
[3] Ivana Žanić https://www.hlc-rdc.org/?page_id=14390
[4] Lásd A.D. írását a 2-es jegyzetben.
[5] Vučić: Nem szolgáltatjuk ki Radetát és Jojićot a hágai bíróságnak https://szabadmagyarszo.com/2021/04/18/vucic-nem-szolgaltatjuk-ki-radetat-es-jojicot-a-hagai-birosagnak/
[6] Посланичка група Српска радикална странка [A Szerb Radikális Párt képviselői csoportja] http://www.parlament.gov.rs/
[7] Vjerica Radeta https://sr.wikipedia.org/
[8] Zakon o lustraciji https://pokretslobodnih.rs/novosti/autorski-tekstovi/zakon-o-lustraciji
[9] Podseti me šta to beše lustracija… [Emlékeztess, mit is jelent az átvilágítás…] https://www.istinomer.rs/analize/podseti-me-sta-to-bese-lustracija/, 2010. december 23.
[10] KERN IMRE VONJA VISSZA DRAGAN KAPITÁNY ALAPÍTVÁNYÁTÓL A BÉRBEADOTT ÜZLETHELYISÉGET! https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs/, 2021. augusztus 26. 20:20
[11] Žene u crnom [Nők Feketében]https://zeneucrnom.org/sr/cv-stasa-zajovic
[12] Zajović: Prisilne mobilizacije u Vojvodini bile su etničko čišćenje [Az erőszakos mozgósítások Vajdaságban etnika tisztogatások voltak]. Danas, 2022. május 12. 6.
[13] Horváth Zsolt: Harminc évvel ezelőtt is esett az eső. Magyar Szó, 2022. május 13. 8.
[14] Lásd a 12-es alatti írást.
[15] Uo.
[16] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése