2014. április 20., vasárnap

Április 20.



Tivadar napja.
Görög, latin eredetű név, a Theodor név magyar megfelelője. Jelentése Isten ajándéka.
1605 – Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmévé.
1857 – Megnyílt az alagút a budai Várhegy alatt.
1888 – Megszületett Kelemen Aurél hatszoros magyar bajnok teniszező és sportvezető.
1889 – Megszületett Adolf Hitler.
1915 – Megszületett Budapesten Szeleczky Zita színésznő. Ismertebb filmjei: Leányvásár; Gül baba; Fekete gyémántok; Szegény gazdagok.
1918 – Meghalt Karl Ferdinand Braun Nobel-díjas német fizikus.
1941 – Megszületett Los Angelesben Ryan O’Neal amerikai színész. Ismertebb filmjei: Ismerős játékok (2002); Love Story (1970); A tolvaj, aki vacsorára jött (1973); A híd túl messze van (1977).
1949 – Megszületett Jessica Lange Oscar-díjas amerikai színésznő (King Kong, A postás mindig kétszer csenget, Aranyoskám, Kék ég, Nagy Hal).
1955 – Megszületett Dolák-Saly Róbert gitáros, énekes, színész.
1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított, és a minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét.
1992 – Meghalt Eörsi Gyula állami díjas jogász, akadémikus.


1999. április 20., kedd
* A NATO légicsapásai Niš, Belgrád, Valjevo, Nova Varoš, Priština  és Kragujevac ellen irányultak. Támadásoknak halottjai és sebesültjei is vannak. Sem Kosovóban, sem határainál nem enyhül a humanitárius katasztrófa.
* Borisz Jelcin orosz elnök ellenezte, hogy gyorsított ütemben oldják meg Jugoszlávia csatlakozását az orosz-belorusz szövetséghez, mert az „ilyen problémákat nem lehet röptében megoldani”. Szerinte Jugoszlávia csatlakozása „nagyon összetett és a kapkodás nem hoz hasznot”.
* Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megkezdte körútját, melynek során Grúziába, Azerbajdzsánba és Ukrajnába látogat, hogy megtárgyalja a kosovói válság „kiéleződésével” kapcsolatos problémákat. Csernomirgyin Sevarnadze grúz államfővel egyetértésre jutott a JSZK-beli konfliktus megoldására irányuló közös fellépésben.
* Hubert Védrine francia külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO összes tagországának kormány elvetette a kosovói szárazföldi intervenció lehetőségét, és hozzátette: a NATO nem fogja radikálisan megváltoztatni a JSZK elleni légicsapások stratégiáját.
* A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy mintegy „egymillió jugoszláv költözött biztonságosabb falusi környezetbe, a NATO-légicsapások folytatása miatt”.
* II. Alekszij orosz és Pál szerb pátriárka ötvenezer ember előtt tartott liturgiát a belgrádi Szent Száva templom előtti téren, s együtt szólították fel a NATO-t a légicsapások beszüntetésére.
* Tizenyolc jugoszláv társadalmi szervezet követelte, hogy a NATO szüntesse be a Jugoszlávia elleni agresszióját, amelynek következtében, e szervezet felmérése szerint, Szerbiát ökológiai katasztrófa fenyegeti.
* A Jugoszlávia elleni NATO-támadás kezdete óta közel kilencszázan kértek védelmet Magyarországon. További ezerre tehető azoknak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik a katonai beavatkozás befejeztével haza kívánnak térni, de nem vették fel a kapcsolatot a menekültügyi szervekkel. A menekülök többsége magyar, illetve szerb nemzetiségű.
* Adnan Mitrovci Ibrahim Rugova kosovói albán vezető egyik legközelebbi munkatársa Szkopjéban találkozott Hill amerikai és Hunzinger francia nagykövettel
* Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államában, Littleton (Denver egyik elővárosa) Columbine High School nevű iskolájában két fiatalember lőfegyverrel és robbanó eszközökkel 23 személyt megölt, legkevesebb 21-et megsebesített, majd minden jel szerint öngyilkosságot követett el.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár. 
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)



Április 20. – Húsvét ünnepe.
A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünnepli a nyugati keresztény egyház.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap a templomokban ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa Rómában, a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz - vagyis Rómához - és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. 
A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".
A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum




110 éve, 1904. április 20-án kezdte meg működését a Budapest vízellátását szolgáló Káposztásmegyeri Vízmű.
Az 1867-es kiegyezés után rohamosan terjeszkedő főváros vízellátási igénye folyamatosan nőtt. A Parlament helyén működő, Duna-vizet használó ideiglenes vízmű kiváltására az 1880-as években indult meg a káposztásmegyeri Duna-parton, a Palotai-szigeten, illetve a Szentendrei-szigeten létesített kutakkal történő vízellátás tervezése. A káposztásmegyeri vízmű megépítését Wartha Vince vegyész javasolta az újpesti Wolfner utcától a Szilas patakig terjedő szakaszon, a megvalósítást 1893-ban kezdték négy kút és a szivattyúház üzembe helyezésével. A második építési szakasz 1894-ben, a harmadik 1895-96-ban zajlott, a Szentendrei-szigeten 1897-től kezdték meg a kutak létesítését a Duna alatti vezetékkel. A gépházakba gőzgépek kerültek, mert még nem találták elég megbízhatónak az akkori villamos rendszereket. A kortársak véleménye szerint mégis Európa egyik legkorszerűbb és legszebb vízműve épült itt meg, amelyet 1904. április 20-án avattak fel. A Vízmű területét eredetileg léckerítés határolta el a Váci úttól, amelyet 1905-ben vasbeton szerkezetű díszes kerítésre cseréltek, a Váci úti felén oroszlánfejes ivókutat és kútfülkét alakítottak ki. A telep délkeleti sarkán lévő kapun át érkezett a Vízmű szénszállítmánya az 1904-ben átadott iparvágányon keresztül. Az építészeti szempontból is figyelemre méltó gépházakat ipari műemlékké minősítették.
Az 1930-as években nagyszabású megújítási munka kezdődött, amelynek során áttértek az akkorra már megbízhatóvá vált elektromos üzemre. Az 1950-es években, Nagy-Budapest kialakítása után indult meg a vízmű nagyarányú fejlesztése, ekkor lett Budapest legnagyobb főtelepe, ahonnan a Szentendrei-szigeten, a Duna bal és jobb partján létesített kutak vízét továbbítják főként a pesti kerületek vízhálózatába. A szállítókapacitás bővítésére megépült a harmadik és a negyedik gépház is, közben a termelőkapacitás is bővült. 1999 novemberében elkészült a számítógépes, automatikus üzemirányító rendszer. A telep a kontinens egyik legnagyobb beépített szivattyúkapacitásával a napi ivóvízszükséglet kétharmadát juttatja el a budapestiek otthonába.
Az itt dolgozók részére lakásokat létesítettek, az épületek közül kiemelkedik az úgynevezett tisztiház, amely a telep vezetője, vezető gépészek számára biztosított kényelmes otthont. A kétszintes épület két lépcsőházához négy-négy lakás tartozik, a kor stílusának megfelelően az utcai homlokzaton lodzsákkal, kissé nyaralóépület jelleggel, de a mai igényeknek megfelelően felújítva, korszerűsítve. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése