2014. április 4., péntek

Április 4.



Izidor napja.
Görög eredetű név. Jelentése: Ízisz (egyiptomi istennő) ajándéka. 
1581 – Frances Drake teljesen körbehajózta a Földet.
1853 – Bécsben megszületett Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.
1873 – Ravazdon megszületett Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított.
1883 – Megszületett Juhász Gyula költő, tanár.
1929 – Meghalt Karl Friedrich Benz német mérnök, a világ első autójának megalkotója.
1931 – Megszületett Hacser Józsa színésznő (Hófehér; Csipike, az óriás törpe; A világ legrosszabb gyereke; Miniszter félrelép).
1941 – Gróf Teleki Pál öngyilkossága után Bárdossy László alakított kormányt. A miniszterelnöki tisztséget 1942. 03. 09-ig töltötte be.
1945 – Felszabadult Magyarország a náci uralom alól.
1949 – Aláírták 1949-ben Washingtonban a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) alapdokumentumát.
1968 – Memphisben merénylet áldozata lett Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi harcos.


1999. április 4., vasárnap
* A német, a francia, a brit, az olasz  és az amerikai külügyminiszter Bonnban kiadott közleménye szerint ezek az országok elálltak attól az eddigi követeléstől, hogy Kosovóba NATO-parancsnokság alatt levő csapatokat kell telepíteni, és attól is, hogy a belgrádi hatóságok írják alá a Rambouillet-i békemegállapodást.
* A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a NATO Jugoszlávia elleni agressziója miatt.
* Jugoszlávia beleegyezett abba, hogy Oroszországnak átadja a Buđanovcinál lezuhant F117A (ún. lopakodó) repülőgép roncsát.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


70 éve, 1944. április 4-én rendelte el Jaross Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere a magyarországi zsidóság első, személy szerinti összeírását.
Jaross Andort az 1944. március 19-i német megszállást követően, az 1944. március 22-én alakult kormány miniszterelnöke, Sztójay Döme nevezte ki belügyminiszterré, és e tisztségét 1944 augusztusáig töltötte be. Jaross nevéhez több "zsidórendelet" megalkotása fűződött, ő volt a gettóba költöztetés és a vidéki zsidóság deportálásának irányítója. A II. világháború után a népbíróság halálra ítélte, és 1946. április 11-én kivégezték.
Az 1944. április 4-én kelt 6136/1944. VII. res. belügyminiszteri rendeletet április 5-én tette közzé a csendőrség Nyomozati Értesítője. Ebben április 8-i határidővel írták elő a zsidók összeírását, s arra utasították a polgármestereket és a községi elöljáróságokat, hogy a helybéli zsidó "szervezetekkel" állítassanak össze egy névjegyzéket "az összes zsidó személyekről és családtagjaikról", amelynek tartalmaznia kell az összeírt személyek lakhelyét és anyjának a nevét. A négy példányban készítendő névjegyzék első példányát a rendőrhatóságnak (azaz a városokban az államrendőrség kapitányságának, a járásokban a járási főszolgabírónak), a másodikat az illetékes csendőrparancsnokságnak, a harmadikat a belügyminiszternek továbbították, míg a negyedik helyben maradt az elöljáróság vagy a polgármesteri hivatal irattárában.
A rendelet az összeírás célját nem határozta meg, miként azt sem, hogy kik azok a személyek, akik zsidónak tekintendők. Egyes feltételezések szerint ezek nem deportációs, hanem úgynevezett gettósítási listák voltak, amelyeket minden településen el kellett készíteni. A Belügyminisztériumba beérkezett jegyzékeket megyék, majd járások szerint rendezték, majd 1944 nyarán az 1944. május 12-én alapított, Bosnyák Zoltán által vezetett "Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet"-hez küldték át tudományos feldolgozásra, a segítségükkel próbálták vizsgálni például a zsidók névadási szokásait. Bosnyák az intézetet 1944 októberében bezárta, és elhagyta Budapestet.
2003 decemberében Hiller István kulturális miniszter Gecsényi Lajost, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját, Varga László történészt és Soós László főlevéltárost arra kérte fel, hogy a holokauszt 60. évfordulója közeledtével vizsgálják meg az ún. Jaross-listák kérdését. A háromtagú bizottság 2004. február 25-én tette közzé 14 oldalas jelentését, s ebben úgy foglalt állást, hogy e névjegyzékek csak alkalomszerűen szolgálhattak alapul a különböző kényszerintézkedésekhez, deportálási listáknak aligha tekinthetők, többségükben nem a deportálás kísérő jegyzékeiként szolgáltak.
A szakértői testület megállapította: a haláltáborokba hurcolt áldozatok névsorai ma már csak töredékesen lelhetők fel magyarországi közgyűjteményekben. A Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a szakemberek elmondták, hogy a háborús iratpusztulások és -szétszóródások, majd a kommunista korszak alatti iratbegyűjtések és -selejtezések nem kímélték a vészkorszakból származó forrásokat sem. Gecsényi Lajos szerint megbecsülni sem lehet, hány lista készült, s hány ember nevét tartalmazták a jegyzékek, ugyanakkor teljesen nem zárható ki, hogy a csendőrség az elkészült jegyzékeket felhasználhatta a deportálásokhoz. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Április 4. – Sevillai Szent Izidor 6-7. századi érsek, egyházi író, az informatika és az internet védőszentje ünnepe.
560 körül született Cartagenában, Sevilla közelében, apja Athanagild gót király tisztje és magas beosztású tisztviselője volt. Bátyja apátként egy bencés kolostort vezetett, Izidor az ő keze alatt ismerte meg a szerzetesi jámborságot és a tudományt. Ő is szerzetes lett, s testvére halála után átvette tőle az apáti hivatalt. Regula monachorum címmel könyvet írt a kolostori életről, rendezte annak előírásait. Vonzódott a tudományokhoz, páratlanul gazdag könyvtárral rendelkezett. Jól ismerte a költőket, filozófusokat, történészeket és természettudósokat, egyetemes képzettsége lebilincselő ékesszólással párosult.
600 táján sevillai érsek lett, vezetésével a sevillai iskola Spanyolország legjelentősebb központjává vált az új generáció képzése terén. Fejedelmek és királyok tanácsadójaként szava volt az ország politikai vezetésében. Nem sokkal halála előtt készítette el a nagy hispán törvénygyűjteményt, amely az Ibériai-félszigeten egészen a 12. századig érvényben volt. Pályafutása csúcsát jelentette, hogy elnöke lehetett a 633-as toledói általános zsinatnak, amely az egyházi jogok megőrzését és a keresztény élet megújítását tűzte ki célul.
Izidor érdeme volt, hogy a lehanyatló római kultúra kincseit összefoglalta és közvetítette a kialakuló germán-román világ számára. Hosszú évek megfeszített munkájával készítette el Etymologiae című húszkötetes enciklopédiáját, amely az ókor egész tudományát egybefoglalta, a középkorban a Szentírás után ezt olvasták és másolták a legtöbbet. E mű előképe annak, amit ma adatbázisnak nevezünk, hiszen nem ő írta, inkább összegyűjtötte mindazt, amit előtte 145 görög és latin nyelvű szerző megfogalmazott.
Mindezért II. János Pál pápa 1999-ben az informatika területén dolgozók és az internetezők védőszentjének nyilvánította Izidort.
636. április 4-én halt meg Sevillában, VIII. Kelemen pápa avatta szentté 1598-ban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése