A tartomány új statútuma, amelyet néhány hónappal azt követően hoztak nyilvánosságra, hogy a szerbiai alkotmánybíróság a tavalyi év végén elvitatta a legfelsőbb szintű aktus legnagyobb részének törvényszerűségét, megnyitotta azt a kérdést is, hogy mindez vajon hogyan fog tükröződni a Szerbiához tartozó multietnikus tartomány autonómiájának vonatkozásában. Miközben a nyilvánosság jelentős része a dokumentumban a köztársasági hatalom azon törekvését látja, hogy teljes ellenőrzése alá vonja Vajdaságot, a Szerb Haladó Pártból – a leköszönő és a megalakuló kormány vezető pártjából – azt üzenik, hogy az egésznek az a lényege, hogy végre rendet teremtsenek az országban és megteremtsék az állam egységes jogi alapjait.
A javasolt tervezet értelmében, amennyiben elfogadja a tartományi képviselőház és a köztársasági parlament is, Vajdaságban az elkövetkezőkben nem kormány, hanem a Végrehajtó Tanács tölti be a végrehajtó hatalom szerepét, továbbá Újvidék sem lesz többé tartományi főváros, hanem sokkal prózaibb elnevezést, a tartomány adminisztratív központja titulust kapja. Az sem kizárt, hogy megváltoznak a tartomány szimbólumai, s a meglévő címer helyett, amely a Vajdaságot alkotó Szerémséget, Bánságot és Bácskát jelképezi, egy olyan megoldás kerül elfogadásra, amelyen – egyebek között – a szerb egységre utaló szimbólum, a négy csiholó jele is szerepel majd.
Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmus Központ munkatársa úgy véli, az új statútum tervezetét kidolgozó munkacsoport keményebb volt, mint maga az alkotmánybíróság, amely a statútum egyes részeit alkotmányellenessé nyilvánította. Az egésznek a célja az, mondja Popov, hogy Vajdaságot a leendő köztársasági kormány teljes körű felügyelete alá helyezzék.
“Most tettünk három lépést hátra és úgy vélem, ez ékesen tanúskodik a leendő hatalom, vagyis a régi-új kormány szándékairól is – Vajdaságot visszavetni a kilencvenes évekbe, ami az illetékességeit illeti. A motívum közismert: minden hatalom mindent az ellenőrzése alá akar vonni, s azt hiszem, hamarosan nem csak a tartományi, de a helyhatósági választásokat is kiprovokálják. Így lesz azután a Szerb Haladó Pártnak valóban abszolút hatalma az államban és nem csak köztársasági, hanem tartományi és önkormányzati szinten is. A haladók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen aranybánya, mint Vajdaság, az ellenőrzésükön kívül maradjon”, állítja Popov a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.
Ezt támasztja alá az újvidéki polgármester, az SNS soraiból kikerült Miloš Vučević kijelentése is, miszerint a párt a városon belüli koalíciós partnereinek fel fogja kínálni a városi kormány rekonstrukcióját és a hatáskörök újraelosztását. Amennyiben erre nem kerül sor, Vučević nem tartja kizártnak egy újabb koalíció létrejöttét vagy az önkormányzati választások kiírását sem.
“Az a szituáció, amelyben az új statútum felváltaná a jelenlegit, amelynek elfogadása a 2006-os alkotmány után három évvel oly sok súrlódást váltott ki a szerbiai politikai élet résztvevői körében (a dokumentumot csak a Vajdaság illetékességére vonatkozó rész módosítása után fogadták el a parlamentben), a tartományi adminisztráció számára csak látszatilletékességeket hagyna”, véli Duško Radosavljević politológus. Mindez a tartomány autonómiájának, mint polgári és multikulturális koncepciónak a felszámolása irányába halad, mondja Radosavljević.
“Ebben a helyzetben természetesen nem is várható el, hogy Vajdaságnak megmaradjanak bizonyos, a multikulturalizmust érintő hatáskörei, hiszen láthattuk, hogy Szerbia Alkotmánya az államot egy nép és a többi polgár államaként definiálta. S miután a hatalom egyetlen formája sem polgári elveken alapul, Vajdasággal sem történhet ez meg. Ez csak egy régóta meglévő, hosszan tartó folyamat meglétének bizonyítéka, amelynek célja a polgárság, a multikulturalizmus minden formájának megsemmisítése, s – hogy így fogalmazzak - bizonyos politikák ezen az alapelven nyugszanak. Vagyis, az 1948-as címer visszaállításával világosan üzenni akarják, ez nem a polgárok tartománya, hanem kizárólag szerb tartomány”, szögezi le Duško Radosavljević.
LSV: A jelenlegi állapot tarthatatlan
Azokat a feltételezéseket, miszerint az új statútumtervezet jelentős mértékben korlátozza Vajdaság autonómiáját és a tartomány működését, a Szerb Haladó Párt, amelynek tagja a dokumentumot kidolgozó munkacsoport elnöke is, kategorikusan elveti. Maja Gojković, a haladók elnökségi tagja úgy magyarázza, az új tervezettel azt érik el, hogy Vajdaság hatásköreit kiegyenlítik az Alkotmány által előirányzott hatáskörökkel, ami – az Alkotmánybíróság döntése után – jelen esetben nincs meg.
“Itt nem vitás, hogy mindenki, akinek csak egy kicsit is érdeke a jogállam és a hatékony, összehangolt jogrendszer működése, arra törekszik, hogy minden jogszabály Szerbia Köztársaság Alkotmányával összhangban legyen. A Szerb Haladó Pártnak nincs semmiféle kételye afelől, hogy minden jogszabálynak, amit ebben az országban meghoznak, az alkotmánnyal összhangban kell állnia. Képtelenség ennek az ellenkezőjét állítani. Én jelen esetben nem látom a problémát, de nem látja az sem, aki ezt a jogi aktust, vagyis a statútumot előterjesztette”, bizonygatja Maja Gojković.
Másfelől, a módosított statútum elfogadását ellenző Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) képviselői csoportjának vezetője, Branislav Bogoroški úgy véli, tarthatatlan az a helyzet, amelyben Vajdaság most van, mert a sorsát törvények meghozásával vagy bírósági döntésekkel változtatják meg. Hasonló a helyzet a nemrég közzétett statútumtervezettel is, teszi hozzá Bogoroški.
“Ez gyakorlatilag tarthatatlan, mint ahogy Vajdaság Autonóm Tartomány alkotmányos helyzete is tarthatatlan. Nem lesz semmiféle stabilitás, jogbiztonság és csökken a gazdasági fejlődés esélye is, amennyiben az új alkotmányban – amelynek meghozása az uniós csatlakozási folyamat miatt reálisan várható az következő négy évben – Vajdaság helyzetét nem úgy rendezik, hogy a hatáskörét és Szerbián belüli helyzetét az alkotmány szavatolja és definiálja. Egyébként ki leszünk téve mindenféle változásnak bármelyik szerbiai törvény meghozatalakor, vagy – mint jelen esetben – az alkotmánybírósági döntésnek”, tette hozzá Bogoroški.
A tartományi képviselőház várhatóan április végén vagy május elején dönt a tartomány új statútumának tervezetéről, elfogadásához kétharmados többség szükséges. Ahhoz, hogy életbe léphessen, a szerbiai parlamentnek is el kell fogadnia. (SZER)
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=8277018347089943421#editor
2014. április 3. [23:48]
2014. április 3. [23:48]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése