A
tartomány új statútuma, amelyet néhány hónappal azt követően hoztak
nyilvánosságra, hogy a szerbiai alkotmánybíróság a tavalyi év végén
elvitatta a legfelsőbb szintű aktus legnagyobb részének
törvényszerűségét, megnyitotta azt a kérdést is, hogy mindez vajon
hogyan fog tükröződni a Szerbiához tartozó multietnikus tartomány
autonómiájának vonatkozásában.
Miközben a nyilvánosság jelentős része a dokumentumban a köztársasági
hatalom azon törekvését látja, hogy teljes ellenőrzése alá vonja
Vajdaságot, a Szerb Haladó Pártból – a leköszönő és a megalakuló kormány
vezető pártjából – azt üzenik, hogy az egésznek az a lényege, hogy
végre rendet teremtsenek az országban és megteremtsék az állam egységes
jogi alapjait.
A
javasolt tervezet értelmében, amennyiben elfogadja a tartományi
képviselőház és a köztársasági parlament is, Vajdaságban az
elkövetkezőkben nem kormány, hanem a Végrehajtó Tanács tölti be a
végrehajtó hatalom szerepét, továbbá Újvidék sem lesz többé tartományi
főváros, hanem sokkal prózaiabb elnevezést, a tartomány adminisztratív
központja titulust kapja. Az sem kizárt, hogy megváltoznak a tartomány
szimbólumai, s a meglévő címer helyett, amely a Vajdaságot alkotó
Szerémséget, Bánságot és Bácskát jelképezi, egy olyan megoldás kerül
elfogadásra, amelyen – egyebek között – a szerb egységre utaló
szimbólum, a négy csiholó jele is szerepel majd.
Aleksandar Popov,
az újvidéki Regionalizmus Központ munkatársa úgy véli, az új statútum
tervezetét kidolgozó munkacsoport keményebb volt, mint maga az
alkotmánybíróság, amely a statútum egyes részeit alkotmányellenessé
nyilvánította. Az egésznek a célja az, mondja Popov, hogy Vajdaságot a
leendő köztársasági kormány teljes körű felügyelete alá helyezzék.
Ezt támasztja alá az újvidéki polgármester, az SNS soraiból kikerült Miloš Vučević
kijelentése is, miszerint a párt a városon belüli koalíciós
partnereinek fel fogja kínálni a városi kormány rekonstrukcióját és a
hatáskörök újraelosztását. Amennyiben erre nem kerül sor, Vučević nem
tartja kizártnak egy újabb koalíció létrejöttét vagy az önkormányzati
választások kiírását sem.
“Az
a szituáció, amelyben az új statútum felváltaná a jelenlegit, amelynek
elfogadása a 2006-os alkotmány után három évvel oly sok súrlódást
váltott ki a szerbiai politikai élet résztvevői körében (a dokumentumot
csak a Vajdaság illetékességére vonatkozó rész módosítása után fogadták
el a parlamentben), a tartományi adminisztráció számára csak
látszatilletékességeket hagyna”, véli Duško Radosavljević
politológus. Mindez a tartomány autonómiájának, mint polgári és
multikulturális koncepciónak a felszámolása irányába halad, mondja
Radosavljević.
Azokat
a feltételezéseket, miszerint az új statútum tervezet jelentős
mértékben korlátozza Vajdaság autonómiáját és a tartomány működését, a
Szerb Haladó Párt, amelynek tagja a dokumentumot kidolgozó munkacsoport
elnöke is, kategorikusan elveti. Maja Gojković, a
haladók elnökségi tagja úgy magyarázza, az új tervezettel azt érik el,
hogy Vajdaság hatásköreit kiegyenlítik az Alkotmány által előirányzott
hatáskörökkel, ami – az Alkotmánybíróság döntése után – jelen esetben
nincs meg.
„Ha
megengedhetnék maguknak, akkor egy tollvonással eltörölnék Vajdaság
mindenféle önrendelkezését és a teljes intézményrendszerét. Azonban az
Európai Unió miatt ezt nem merik megtenni. Az Alkotmánybíróság döntése
csupán ürügy volt az átszervezésre. Figyeljük meg, hogy egy olyan
Szerbiában élünk, ahol még a megszerzett kisebbségi jogok is
csorbulhatnak egyik napról a másikra. Lásd, a nemzeti tanácsokról szóló
törvény durva megnyirbálását. Nem elég, hogy hatásköröket vonnak meg az
amúgy is kibelezett vajdasági képviselőháztól, hanem még a szimbólumokat
is átírják. Természetesen, nekünk, magyaroknak ez nem kedvez. Ezek után
kétséges, hogy a másik magyar párt országos hatalomban történő
szerepvállalása kirakatbábú poszton kívül mit hozhat. A centralizációt
képviselő haladók és szocialisták hivatkozási alapját a szerbiai
alkotmány jelenti. És való igaz, azon kell módosítani, ha azt
szeretnénk, hogy a délvidéki régió visszanyerje régi fényét, és a
nemzetiségi jogok a gyakorlatban is bővüljenek.”, nyilatkozta László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) elnöke.
SZER nyomán T. T.
2014. április 08. kedd, 22:05
Szerkesztő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése