Fellapoztuk a VMSZ korábbi a Koszovó és a magyar autonómia kapcsán tett kijelentéseit, melyekből kiderül,
hogy a legnagyobb délvidéki magyar párt gyakrabban változtat a véleményén, mint a szélkakas az irányát egy kiadós Kosava idején.
A haladókkal Koszovó, a Fidesszel az EU
Lehetetlen misszió a “Koszovó is, meg az EU is” nyilatkozta a Pásztor István, a VMSZ elnöke a Duna TV-nek még 2011. decemberében, mint mondta "ez a skizofrén állapot nem folytatódhat".
Bár annak ellenére, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség programjából
kiderül, hogy nyíltan támogatják az EU-hoz való csatlakozást, sőt Deli
Andor révén akár még képviselőt is juttathatnak az EU parlamentjébe a
FIDESZ választási listájáról, mégis a vasárnap megalakult kormányülésen a
VMSZ hat képviselője a következő esküt tette "(...) elhivatott leszek azért, hogy Koszovót megtartsuk a Szerb Köztársaság keretén belül".
Koszovói autonómia modell a délvidéki magyaroknak?
Talán ennél is érdekesebb a VMSZ azon
kettős beszéde, amelyet annak kapcsán folytatnak, hogy miért nem
követelnek azonos jogokat a 250 ezres délvidéki magyar közösségnek, mint
amelyet a 80-100 ezres koszovói szerb közösség élvezhet.
Pásztor István még 2013. tavaszán egy, a
Večernje Novostinak adott nyilatkozatában Szerbia és Koszovó
tárgyalásai kapcsán kiemelte: ugyan pártja területi autonómiát
szorgalmaz a délvidéki magyarság számára, de pillanatnyilag a
legfontosabb, hogy több évtized után Szerbia most rendezi területi
integritását. „Ha ez a kérdés megoldódik, akkor kezdhetünk hozzá a belső
ügyek rendezéséhez és ahhoz, hogy az egymás iránti bizalmat kiépítsük” –
emelte ki Pásztor, aki kategorikusan kijelentette: e bizalom jegyében nem fogja követelni a többségében magyarok lakta vajdasági települések területi autonómiáját.
Majd néhány hónappal később Pásztor a Magyar Szónak adott interjújában kijelentette: "A normális vajdasági magyar embernek nem ambíciója, hogy a Vajdaság olyan legyen mint Koszovó."
Sőt, Brüsszelben, az Európa Parlament
épületében ettől is tovább ment, amikor a szerb szélsőségesek által is
használt kijelentést tett, mondván "A Vajdaság Szerbia elválaszthatatlan része!".
Érdemes azonban visszaolvasni mi volt
erről a véleménye az ifjabb Pásztornak, a haladókkal kormányba került
VMSZ frakció vezetőjének, még néhány évvel ezelőtt:
"Ugyanakkor, amennyiben a koszovói rendezés folyamatában olyan
előremutató kisebbségvédelmi mechanizmusok kristályosodnak ki, amelyek
Szerbia más részein nem működnek, akkor bizony azokra igényt tartunk, mert nem gondoljuk azt, hogy abban a folyamatban, amikor Szerbia Koszovóért küzd, megengedhető az a retorika, hogy Koszovóban valami működhet, a Vajdaságban és szűkebb Szerbiában pedig nem működhet." – nyilatkozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője 2008.02.24-én.
Így aztán bebizonyosodott, hogy a
délvidéki magyar politikai palettán jelenleg egyetlen olyan magyar párt
van, amely azonos jogokat követel a Szerbiában élő legnagyobb nemzeti
kisebbségnek, a magyarnak, mint amilyet a belgrádi kormány is
kieszközölt a Koszovóban élő szerbeknek, ez pedig a Magyar Remény
Mozgalom.
Az MRM a koszovói példa mintájára
már ki is dolgozta a részletes akciótervét, amelynek területi
leosztásáról itt olvashatnak bővebben: Magyar Önkormányzatok Közösségét a Délvidéken! - Milyen példák vesznek minket körül?
A VMSZ nyíltan dilettáns és politikai
amnéziában küszködő aranyhalaknak nézi a délvidéki magyar
választópolgárokat, amikor kettős beszédét mindig aszerint formálja,
hogy mi segíti őket mindinkább a hatalomhoz, ahelyett, hogy a magyar
közösség érdekeit tartanák szembelőtt.
Csetnikekből lett haladókkal paroláznak,
és azt mondják, mindezt a mi érdekünkben teszik, de valójában talán már
saját maguk sem hiszik el ezt a hazugságot.
Sz. A.
Közzétette: Szerkesztő
2014. április 30. szerda, 14:44
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése