2020. január 28., kedd

„Azt akarta minap eladni nekünk”


„Egyszer minden mandátum lejár”![1]

Az egyfolytában ötödik mandátumban köztársasági parlamenti képviselő ifj. Pásztor Bálint január 23-án két fontos témában tartotta szükségesnek, hogy – csaknem teljes kéthasábos terjedelemben – nyilatkozzon a népnek, illetve a „magyar szellemiségű” Magyar Szónak.[2]  


A jobbára monológos szöveg első témája arról szól, hogy „a szerb kormány elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség négy köztársasági parlamenti képviselőjének az új levéltári törvény javaslatára benyújtott módosító indítványát, amely azt eredményezi, hogy az említett törvényjavaslatba belefoglalják a nemzeti tanácsok vonatkozó alapítójogát”.  Magyarán, hogy a nemzeti tanácsok levétár(ak) alapítói is lehessenek.
– A magyar közösség vonatkozásában ez elsősorban a zentai Történelmi Levéltár tekintetében különösen fontos rendelkezés, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács a társalapítója.
A junior Pásztor „nyomatékosította, hogy azt a szerzett jogot sikerült megőriznie a VMSZ-nek a módosító indítvány benyújtásával, illetve elfogadásával”. – Nehéz, heteken át zajló csata volt kieszközölni a módosító indítvány elfogadását – magyarázta a 2007. február 14-től egyfolytában köztársasági parlamenti képviselő II. Pásztor.[3]
Annak kapcsán, hogy mindez miként érinti például a Szabadkai Történelmi Levéltárat, a frakcióvezető – aki egyúttal a VMSZ/BMC harmadik számú alelnöke, vagyis az elnök apuka Pásztor István helyettese is[4] – „kiemelte, ennek is a köztársaság lesz az alapítója, ám a VMSZ módosító indítványának értelmében a levéltárak vonatkozásában bármelyik nemzeti tanács kérheti az alapítói jogok átruházását”.

A jóhiszemű olvasó azt gondolhatná, hogy milyen bátor tettet vittek véghez a VMSZ képviselők, amikor „nehéz, heteken át zajló csatákat” vívtak a szerb kormánnyal, hogy „megőrizzék” az MNT társalapítói jogát (sic!) a zentai Történelmi Levéltár esetében.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 2. szakaszának 3. bekezdése értelmében „a nemzeti tanács intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapíthat, melyek a jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott területekben (az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, tevékenykednek – B.A.), a különleges törvényekkel összhangban”.[5]
A jogi alapja van, tehát, annak, hogy – ha az MNT „úgy ítéli meg” – éppen levéltárat is (társ)alapítson. A junior Pásztornak viszont nagy „csata” eredménye, hogy az MNT társalapítója lehet a zentai Történelmi Levéltárnak!

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, tartományi képviselő, erről a témáról írja:
– Azt akarta minap eladni nekünk a haladó vmszes frakcióvezető  (Pásztor Bálint – B. A.) milyen jó arcok mert „átmentették” a zentai Történelmi Levéltár alapító jogait, de a Szabadkai Levéltárt már nem. És mi van a többi kiemelt jelentőségű intézménnyel, levéltárral? Mert nagyon úgy tűnik, hogy a tartományi, újvidéki városi, zombori, nagybecskereki, nagykikindai, verseci stb. levéltárak ki lettek vonva az MNT alapítása alól és átkerültek a tartományra és a köztársaságra. Ez nem a szerzett jogok csorbítása? A magyar nemzeti közösség „kulturális autonómiájának” a leépítése? Ezért kell a kormányban lenni? Hogy szépen csendben, szisztematikusan leépítsék jogainkat, intézményeinket?[6]

A levéltári anyagokról és tevékenységről szóló – 2020. január 24-ei – törvény 46. szakasza kimondja: „Levéltárat alapíthat, illetve az alapítói jogokat gyakorolhatja a Szerb Köztársaság, a Vajdasági Levéltár, Belgrád Történelmi Levéltára és Újvidék város Történelmi Levéltára kivételével, amelyek alapítói Vajdaság AT, illetve Belgrád város és Újvidék város”.[7]  
A törvény idézett szakaszának 2. bekezdése szerin „nyilvános levéltárat, a törvénnyel összhangban, alapíthat a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa”.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak A vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 című dokumentumában a „kiemelt jelentőségű intézmények” között van a Szabadkai Történelmi Levéltár, a zentai Történelmi Levéltár, Újvidék Város Történelmi Levéltára, a Vajdasági Levéltár, a nagybecskereki Történelmi Levéltár, a nagykikindai Történelmi Levéltár, a pancsovai  Történelmi Levéltár és a verseci Történelmi Levéltár is.[8]
Ezek szerint, a junior Pásztor (és bizonyára az újságíró) még a magyar kulturális stratégiát se nem ismeri! A 75 szakaszból álló törvényben a zentai Történelmi Levéltárnak még a nevét sem találtam. Mit is őriztek meg a véemeszes képviselők?

A másik téma, amelyről az ifj. Pásztor beszélt a véemesz befolyása alatti lapnak, hogy „eljárásba kerültek a köztársasági képviselők megválasztásáról és a helyhatósági választásokról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatai”.   
– A szóban forgó törvénymódosítási és kiegészítési javaslatokban egyebek mellett nemcsak a választási küszöbre vonatkozó rendelkezés módosul, hanem kibővítik a nemzeti kisebbségi politikai pártok eddigi definícióját is. A javaslatok értelmében az a politikai párt – és pártkoalíció – minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak, amelynek tekintetében a Köztársasági Választási Bizottság – vagy a helyi választási bizottság –, az illetékes nemzeti tanács bizonylatának alapján, határozattal megállapítja, hogy annak alapvető célja az adott nemzeti kisebbségi közösség érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele, összhangban a nemzetközi-jogi alapelvekkel – mondta a véemeszes képviselő.[9]
Feltűnést keltő a javaslat, miszerint a nemzeti tanácsok „bizonylattal” határozzák meg, hogy melyik párt „minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak”. 
A magyar közösség esetében a Magyar Nemzeti Tanácsnak kellene meghatározni, hogy melyik párt „alapvető célja” a közösség „érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele”. Egy olyan testület lenne, tehát, az elbíráló, amelyik a véemesz „kihelyezett tagozataként működik”. Annak a pártnak, amelyik már se nem magyar se nem érdekvédő!
Ez egyszerűen nem tartozik az MNT törvényes illetékességei körébe! A javaslatot el kell utasítani!

Politikai kommentárokat, elemző, kritikai írásokat a Magyar Szóban már huzamosabb ideje nem lehet találni. A véemesz tisztségviselők nyilatkozatait egy az egyben közlik, szinte bármilyen észrevétel, megjegyzés nélkül. Nincsen vállalkozó, aki utána járjon: igazat mondanak-e vagy sem, milyen a nyilatkozatok valóságtartalma, mit jelentenek a közösségre nézve? Az is lehet, hogy eluralkodott a félelem, a bátortalanság! A más/eltérő véleményeket pedig a lap esetleg csak véletlenül közöl. Így nem valósul meg közszolgálatúsága, a hatalom tevékenységének ellenőrzői szerepe.  
Ez lenne a Varjú Márta főszerkesztő szerinti „magyar szelleműség” és a Ternovácz István, az MNT Végrehajtó Bizottsága tagjának elképzelése „a sajtószabadságról” és „a nemzetileg elkötelezett újságírásról”?!
Az ilyen sajtó nem hogy nem segíti a közösség fejlődését, haladását, a fennálló problémákkal kapcsolatos párbeszédet és megoldáskeresést, hanem egyenesen romboló hatása van a közösségre nézve!
„Egyszer (majd csak – B. A.) minden mandátum lejár”![10]

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. január 28.


[1] Pesevszki Evelyn: Egyszer minden mandátum lejár. https://www.magyarszo.rs/hu/2941/hetvege/138889/Egyszer-minden-mand%C3%A1tum-lej%C3%A1r.htm, 2016. január 10., 11:09
[2] P.E.: Megőrizték a nemzeti tanács alapítói jogát. Magyar Szó, 2020. január 23. 4.
[3] Pásztor Bálint. Pályafutása. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_B%C3%A1lint
[4] Vajdasági Magyar Szövetség. Elnökség. http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[5] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám.
[6] Azt akarta minap eladni nekünk... https://www.facebook.com/csonkaaron/
[7] Narodna skupština republike Srbije [Szerb Népképviselőház]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények] http://www.parlament.gov.rs
ЗАКОН О АРХИВСКОЈ ГРАЂИ И АРХИВСКОЈ ДЕЛАТНОСТИ. 2020. január 24. http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/cir/pdf/zakoni/2020/2552-19.pd
[8] A vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 http://www.mnt.org.rs/sites/default/files/attachments/vajdasagi_magyar_kulturalis_strategia_2012-2018.pdf
[9] Lásd az 2-es alatti írást.
[10] Lásd az 1-es alatti írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése