Hétfőn este Pásztor István, a VMSZ/CBM elnöke is megünnepelte a tartományi kormány épületében a Szerb Vajdaság nevű magyarellenes szeparatista kreálmány 1848-as kikiáltását, azt a napot, amikor a szerbek 174. éve szembefordultak a magyar szabadságharccal, és felfegyverkezve megindultak a délvidéki magyar falvak ellen.
A Szerb Vajdaság egyoldalú kikiáltását követően a szerb csapatok több településen is etnikai alapú mészárlásokat hajtottak végre a magyarság és részben a zsidóság ellen is. Hiszen a pravoszláv pópák által Karlócán felhergelt tömegekben a magyargyűlölet mellett jelentős antiszemita érzések is voltak a „Kossuthista” zsidóság ellen.
A magyarellenes túlkapások Szenttamáson és Bácsföldváron csúcsosodtak ki, ahol a magyarok fejeiből piramist építettek és hullákat húztak fel a templomkerítésre a szerb felkelők, akiket Pásztor István a VMSZ elnöke tegnap megünnepelt.
De Zentán is minden évben megemlékeznek az emberek, sőt képmutató módon a VMSZ is a véres gyertyaszentelő néven ismert napra, amikor szintén a szerb csapatok a magyar áldozataik levágott fejeivel kezdték el „kidekorálni” a Szentháromság szobrot. Ugyanígy sorra gyilkoltak és megkínoztak több magyart Csókán is, ahol magyarok hátából hasítottak szíjat a Szerb Vajdaság kikiáltói. Őket és a délvidéki magyarság ezen tragédiájának elkövetőit ünnepelte meg tegnap Pásztor István.
„Josif Rajačić pátriárka, Đorđe Stratimirović tábornok és Jovan Subotić által vezetett nép erős akaratából alakult meg a májusi nemzetgyűlésen a Szerb Vajdaság, amelyet 1860-ban formálisan megszüntették, de a szerb nép szívében továbbra is megmaradt. A következő évtizedekben Svetozar Miletić a többi nagyjainkkal: Mihajlo Polit-Desančićtyal, Laza Kostićtyal, Jovan Jovanović Zmajjal és Jaša Tomićtyal együtt egy új harcba vezette a népet a régi elvekért (…) ezt a küzdelmet megkoronázta az, hogy 1918. november 25-én kimondták Vajdaság csatlakozását a Szerb Királysághoz”
– mondta Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke (aki a szerbiai Kruševácon született és politikai karrierje során 14 évig volt a Šešelj-féle Szerb Radikális Párt újvidéki frakciójának elnöke) az ünnepi megemlékezésen elmondott beszédében, amit Pásztor tapssal jutalmazott (Mi tagadás, Pásztor István sokat köszönhet Trianonnak, mert ha másképp döntöttek volna a Versailles-i kastély palotájában összegyűlt diplomaták, akkor a magyarság sem kerül kisebbségi létbe és akkor kisebbségi politikusokra sem lenne szükségünk. Trianon kenyeret adott Pásztor István és fiainak szájába).
Az ünnepi rendezvényen Pásztor büszkén, pofátlan nyíltsággal hordta ruháján a szerb állami kitüntetést, amit Aleksandar Vučićtól kapott februárban az első szerb felkelés évfordulóján. Ezen egyébként nincs mit csodálkoznunk, hisz amikor a szerbekkel van, akkor a „levéltolvaj postásunk” szerbebb a szerbeknél, vajdább a vajdánál.
Emlékeztetőül: A 2018. június 19-én megtartott ülésén a tartományi képviselőház nagyszerb nacionalista érzelmű képviselői – a VMSZ cinkos támogatásával – november 25-e mellett ünnepnapot csináltak május 15-ből is, amely napon 1848-ban a helyi szerb lakosság nagyszerb érzelmű rétege egyelődalúan kikiáltotta a Szerb Vajdaságot és az elszakadást az ezeresztendős Magyarország kötelékéből, amely a török fenyegetés idején oltalmat és új hazát biztosított számukra.
Pásztorék ezután „helyreigazítási hadjárattal” próbálták igazolni a VMSZ árulását, azt hazudván, hogy azért szavazták meg szülőföldünk elcsatolását és a Szerb Vajdaság kikiáltását ünnepnapoknak, mert azokkal párhuzamosan augusztus 20-át, Szent Istvánt napját is azonos szintű ünnepnappá tették (válaszunkat lásd ITT).
[...]
A teljes írás itt olvasható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése