2023. március 24., péntek

A szerb nyelv és a cirill írás kötelezővé tétele

A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
 
Forrás: VMDK

– A szerb kormány 2023. március 16-ai döntése alapján megalakult a Szerb Nyelvi Tanács, amelynek feladata, hogy nyomon kövesse és elemezze a szerb nyelv közéletben való használatát. Emellett a cirill ábécé védelmét és megőrzését szolgáló intézkedések végrehajtását is figyelemmel fogják követni.
A Tanács feladataként nevezte meg azt is, hogy ajánlásokat, javaslatokat és szakértői véleményeket adjon a szerb nyelv közéletben való jobb használatának javítása érdekében – közölte a Kulturális Minisztérium.
A Szerb Nyelvi Tanácsnak a megalakításáról a Kormány a szerb nyelv közéletben való használatáról, valamint a cirill ábécé védelméről és megőrzéséről szóló törvény[1] alapján döntött – közölte a Szabad Magyar Szó portál.[2]


Az említett, 11. szakaszból álló törvény a szerb Hivatalos Közlöny 2021. évi 89. számában jelent meg. A szerb nyelv használatát, valamint a cirill mint „alapvető írásmód” védelmét és megőrzését rendezi/szabályozza a közéletben.
A törvény 1. szakaszának rendelkezése „nem zárja ki a nemzeti kisebbségi nyelvek és írások egyidejű használatát a szerb nyelvvel és a cirill írással, a törvénnyel összhangban”.
A 2. szakasz a szerb nyelv és a cirill írásmód törvényi fogalmát értelmezi.
A törvény 3. szakasza kimondja, hogy „a szerb nyelv és a cirill írás használata kötelező, a törvénnyel összhangban, az állami szervek munkájában, a tartományi, városi és községi szervekben, intézményekben, a gazdasági társaságok és más közfelhatalmazást végző szervezetekben, a közvállalatokban és -szolgálatokban, a törvénnyel meghatározott feladataik ellátása közben”.
A jogszabály az oktatási intézményekkel kapcsolatban is kizárólagosan és egyértelműen fogalmaz: „Az oktatás területén az intézményekben és egyéb szervezési formákban (iskoláskor előtti, általános, közép és egyetemi oktatás) az oktatási-nevelési munka szerb nyelven és cirill írással folyik, az oktatás területére vonatkozó törvényekkel összhangban.” Hogyan lehetséges ezt alkalmazni a nemzeti kisebbségi nyelveken folyó oktatásban?
Ez a szakasz a továbbiakban felsorolja mindazokat az intézményeket és területeket, amelyeken, illetve amelyek munkájában kötelező a szerb nyelv és a cirill írás használata, ideértve a tudományos kutatómunkát, a hivatásos és szakmai egyesületeket, a Szerbiai és a Vajdasági RTV-t is.
A szerb nyelv és a cirillírás kötelező használata magába foglalja a jogforgalmat, a cégnevek, a tevékenységek, az áruk és szolgáltatások, a használati utasítások, az ajánlatok, a számlák (faktúrák) és bizonylatok szövegének írását is.
A kötelezőség alól csak a magánkommunikáció, a személynevek írása és használata, a kétnyelvű kiadványok, könyvek és számítógép-programok (a leírások és az utasítások kivételével), az elfogadott tudományos terminológia, a tudományos és művészeti munkák, az idegen nyelvű oktatási tevékenység, a kétnyelvű iskolák, az idegen nyelvi tanfolyamok, valamint a pecsétek és a földrajzi származás jelölése képez kivételt.

A kormány (4. szakasz) Nyelvi Tanácsot állít fel azzal a feladattal, hogy „elemezze a szerb nyelv és a cirill írás használatának állapotát és ajánlásokat és javaslatokat tegyen, valamint szakvéleményeket fogalmazzon meg a fejlesztés érdekében”.
Az 5. szakasz adó- és közigazgatási kedvezményeket biztosít azoknak a gazdasági és egyéb alanyoknak, amelyek a munkájukban a cirill írást használják.
A művelődési és egyéb rendezvények logóját, amelyeket közpénzekből finanszíroznak, vagy társfinanszíroznak, kötelezően cirill írással kell kiírni (6. szakasz). 
Kivételt képeznek ez alól azok a rendezvények, amelyeket „a nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi örökségének védelme, ápolása és bemutatása céljából rendeznek”. Ezeknek a rendezvényeknek a logóját ki lehet írni az adott kisebbség nyelvén és írásmódjával”.
A törvény 7. szakasza „a szerb nyelv és a cirill írás védelmének és megőrzésének rendszerét” tartalmazó viszonyulást és intézkedéseket, a 8. szakasz pedig az erről a nyelvről való „társadalmi gondoskodás” elemeit tartalmazza.
A 9. szakasz előírja, hogy a törvény alkalmazása feletti ellenőrzést a művelődés területével megbízott minisztérium végzi.
A 10. szakasz büntetőintézkedéseket tartalmaz, miszerint a törvény rendelkezéseit sértő jogi személyt szabálysértési eljárásban 50.000,00-től 500.000,00 dinárig, a felelős személyt pedig 15.000,00-től 100.000,00 dinárig terjedő büntetéssel lehet sújtani.
A törvény nyolc nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelentése után lépett hatályba, az alkalmazása pedig a hatályba lépése után hat hónap elteltével kezdődik.

 
A szerb nyelv közéletben való használatáról, valamint a cirill ábécé védelméről és megőrzéséről szóló 2021. évi törvény nem azt mondja, hogy a nemzeti kisebbségi nyelvek és írások egyidejű használatban vannak a szerb nyelvvel és a cirillírással, hanem azt, hogy „nem zárja ki a nemzeti kisebbségi nyelvek és írások egyidejű használatát”!
Ebből azt lehet érteni, hogy ezek a nyelvek nincsenek ugyan kizárva a hivatalos használatból, de a hivatalos használatuk már nem kötelező!?
A nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát pedig, ami a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben gyakorlat volt, az utóbbi években már nem is említik!
A szerb kormány most, a törvényi rendelkezések foganatosítására, létrehozta a Szerb Nyelvi Tanácsot, amelynek feladata, hogy „nyomon kövesse és elemezze a szerb nyelv közéletben való használatát”, valamint „a cirill ábécé védelmét és megőrzését szolgáló intézkedések végrehajtását”.
A Tanács tagjai: prof. dr. Sreto Tanasić, prof. dr. Miloš Kovačević, dr. Vladan Jovanović, dr. Marina Spasojević, prof. dr. Aleksandar Milanović, valamint Vladimir Pištalo és Selimir Radulović irodalmárok, továbbá prof. dr. Zoran Avramović és Miodrag Kajtez.[3]

Szerbia 2006. február 15-én becikkelyezte a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, miáltal – egyebek mellett – kötelezettséget vállalt „a regionális és kisebbségi nyelveknek a magánéletben és a közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítésére és/vagy bátorítására”[4] is (7. cikk 1. pont d) alatt).
A nemzeti kisebbségi nyelvek Szerbiában most egyre jobban kiszorulnak a hivatalos használatból! Újabb lépés ez a multikulturalizmus megszüntetése, a nemzeti kisebbségek beolvasztása és a „szerb világ” megvalósítása felé. Nem ellenkezik ez a 2021. évi törvény a Kartával? Nincs aki ezt szóvá tegye?
Az ország nemzetközi kötelezettségei elsőbbséget élveznek…

A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a korábbi és a jelenlegi összetételében is volt és most is van Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottsága.
A magyar nyelv nem csak a hivatalos, de a közéletben való használatának biztosítása is az MNT egyik fő feladata kellene, hogy legyen – csak éppen nem az. 
Az elmúlt időszakban is számos példa volt a magyar nyelv hivatalos használatának mellőzésére, megkerülésére, vagy éppen sérelmére. Gondoljunk csak a helységnevek vagy az utca névtáblák magyar nyelven való kiírására, a közigazgatási és bírósági eljárásokra, a hivatalos iratok cirill írással való kiadására, a nyelvhasználati jogok sérelmére a választások idején, stb.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) például március 23-án hívta fel a figyelmet, hogy „Szabadka városának bejáratait több mint egy éve ellepték az ízléstelen kinézetű, szerb trikolorba öltözött »üdvözlőtáblák«. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény rendeleteinek figyelmen kívül hagyása miatt, a városba látogatók csak szerb nyelven, cirill és latin írásmódban találkozhatnak velük.”[5]
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem?
A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozatával, stb. kitüntetett Hajnal Jenő volt MNT testületi elnök – „aki sokat tett az emberi- és kisebbségi jogokért”[6] – nyolcévi vezetése alatt az MNT a nyelvhasználati problémákkal szinte alig, vagy sehogy nem foglalkozott. A testület hozott ugyan egy 2021-2026 évre vonatkozó nyelvi stratégiát,[7] de ebből a gyakorlati haszon szinte a nullával egyenlő.

Az MNT Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottságának most az egyik első feladata az lenne, hogy megvizsgálja, a 2021. évi törvénynek milyen következményei lesznek a magyar nyelv hivatalos használatára nézve és javaslatokat tegyen az európai nyelvi Karta érvényesítésére! Az MNT vezetése és az említett bizottság aligha képes erre! Nem nőttek fel a vállalt feladatokhoz!

Nem csoda hogy a magyar nyelv is egyre jobban kiszorul nem csak a hivatalos használatból, de a közéletből is!

BOZÓKI Antal
_________
[1] ZAKON O UPOTREBI SRPSKOG JEZIKA U JAVNOM ŽIVOTU I ZAŠTITI I OČUVANJU ĆIRILIČKOG PISMA [Törvény szerb nyelv közéletben való használatáról, valamint a cirill ábécé védelméről és megőrzéséről]. "Sl. glasnik RS", br. 89/2021. [Szerbia Hivatalos Közlönye, 2021. évi 89. szám]. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-cirilici-upotreba-srpskog-jezika.html
[2] Megalakult a Szerb Nyelvi Tanács, https://szmsz.press/2023/03/16/megalakult-a-szerb-nyelvi-tanacs/, 2023. március 16. 17:47

[3] (RTV) Vlada Srbije formirala Savet za srpski jezik [Szerbia kormánya megalakította a Szerb Nyelvi Tanácsot]. https://www.rtv.rs/sr_lat/drustvo/vlada-srbije-formirala-savet-za-srpski-jezik_1427087.html, 2023. március 16. 14.44

[4] EURÓPA TANÁCS. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Strasbourg, 1992. november 5. ETS No. 148, és Chart of signatures and ratifications of Treaty 148. European Charter for Regional or Minority Languages (ETS No. 148). https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=signatures-by-treaty&treatynum=148

[5] Tudatos törvényszegés a szabadkai önkormányzat részéről. https://www.vmdk.org.rs/tudatos-torvenyszeges-a-szabadkai-onkormanyzat-reszerol/

[6] Ljudevit Mičatek-díjat kapott Hajnal Jenő. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/ljudevit-micatek-dijat-kapott-hajnal-jeno, 2021.12.10 16:25 - 2021.12.11 9:37

[7] A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája 2021–2026. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/nyelvhasznalati-strategia-2021-2026

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése