A kartonvárosok nem illegálisan épülnek. Minden le van fedve papírral. 
Kartonska naselja se ne grade na divlje. Sve je pokriveno papirima.

A papír mindent elbír, az ember viszont csak papíron szabad.
Papir trpi sve, a čovek slobodu na papiru.

A vonataink késés nélkül mennek el. 
Vozovi nam prolaze bez kašnjenja.

Az apjától örökölte – az adósságokat fizeti vissza!
Ostalo mu od oca. Vraća dugove!

Elértük az igazságosság eszményét. Panaszkodhatunk, akinek csak akarunk.
Dostigli smo ideal pravde. Možemo se žaliti kome god hoćemo.

Ez nem az igazság pillanata. Ehhez történelmi távlat szükséges.
Ovo nije trenutak istine. Za to je potrebna istorijska distanca.

Ha az emberek uralkodnának magukon, más hatalomra nem lenne szükségük.
Kada bi ljudi vladali sobom, druga vlast im ne bi trebala.

Ha ujjakon számolunk, a megoldás a kezünkben van.
Kada računamo na prste, rešenje je u našim rukama.

Halvány fogalmuk sincs a munkáról. Kapcsolatuk akkor volt, amikor elhelyezkedtek.
Nemaju blage veze o poslu. Vezu su imali kad su se zapošljavali.

Kibéreltem egy fiókot a bíróságon. Ott évek óta állnak az ügyeim.
Zakupio sam jednu fioku u sudu. Tamo godinama stoje moji predmeti.

Nem nehéz milliókat forgatni. Kerek pénzösszegekről van szó.
Nije teško okretati milione. To su okrugle sume novca.

Nincs semmi új a nap alatt. Csak az ózonlyukak.
Nema ništa novo pod kapom nebeskom. Samo ozonske rupe.

Párttag lettem. Számomra többé egyetlen törvénycikk sem létezik.
Postao sam član partije. Za mene više ne postoji nijedan član zakona. 

Senki nem küld levelet, de borítékot mindenki kap. 
Pisma niko ne šalje, a koverte svi primaju.  

Sütni fog ránk is a Nap – amint eltelik a fényév.
Ogrejaće i nas sunce. Čim prođe svetlosna godina.

Marković, Željko (1961. február. 26., Mazoče, Foča, Bosznia és i Hercegovina – ) / (26. februar 1961., Mazoče, Foča, Bosna i Hercegovina – ) diplomirani ekonomista, pisac aforizama

Fordította: B. A.