2018. június 23., szombat

A magyar közösség „felhígítása”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (120.)

Június 15.
Hatvan év lemaradás!
A montenegrói Bečićiben megkezdődött a térség pénzügyminisztereinek találkozója. Az eseményen nem jelent meg a szerb pénzügyminiszter, annak ellenére, hogy a szervező a NIN c. belgrádi hetilap. 
Siniša Mali távolléte mégsem csökkentette a találkozó szintjét, mivel Belgrádot megfelelően képviselte Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke, aki a Nyugat Balkán országaira vonatkozó egész sor figyelmeztetést tett. Ezek közül bizonyára az a legfontosabb, hogy térségünk az európai országok életszínvonalának átlagát csak 60 év múlva éri el, a pesszimista forgatókönyv estében pedig a hihetetlen 200 év múlva.  

Aleksandar Vlahović (Fotó: Oliver Bunić / RAS Srbija)

Ami a legrosszabb, hogy az a projekció nem hihetetlen feltételezéseken, hanem az eddigi eredmények folytatásán alapszik.
– A térségben 18,3 millió lakos él, akiknek az életszínvonala a nyugat-európainak csak a negyede, a kelet-európainak pedig a fele – tette hozzá Vlahović.[1]
Szép kilátások! Nem csoda, hogy az emberek folyamatosan költöznek el Szerbiából. Erről viszont a hivatalos szerbiai RTV (RTS) nem tájékoztat!

Június 15.
A magyar közösség „felhígítása”
Este falugyűlést tartottak a magyarkanizsai községhez tartozó Martonoson. „A faluban elharapózott helyzet miatt az emberek már nagyon kétségbeesettek és dühösek.”[2] „A magukat askálinak való koszovói cigányok erőszakos betelepítése és azok viselkedése miatt”,[3] akik nemcsak hogy nem asszimilálódnak kellőképpen, hanem a polgárok elmondása szerint rengeteg gondot is okoznak.
A kétórás összejövetelen olyan panaszok hangzottak el, hogy az újonnan letelepültek randalíroznak esténként, a helyiek félnek tőlük és féltik a gyerekeiket is, akiket nem egy alkalommal ért már inzultus.
A faluban a polgárok nem érzik megfelelőnek a közbiztonságot, a rendőrség pedig – melynek képviselői a belügyminisztériumi rendelet miatt nem voltak jelen a gyűlésen – szerintük nem tesz semmit – számol be a sajtó.[4]

Falgyűlés Martonoson

– Megerősítjük a kommunikációt a helyi lakosság és a rendőrség között, ki kell alakítani a hivatalos kommunikációs vonalat a polgárok és a hivatalos szervek között, ebben az önkormányzat is tud segíteni. Ez azért fontos, mert a gyűléseken mindig oda tértünk vissza, hogy az emberek annak ellenére, hogy tettek feljelentést, mégsem történt semmi, tehát ebben a kommunikációban valahol fennakadás van, azt kell megtalálni, és ebben tud támogatást nyújtani az önkormányzat – nyilatkozta Fejsztámer Róbert kanizsai polgármester.
A biztonsági és migrációs tanács következő ülésére Martonos kiválaszt 5-7 olyan polgárt, aki az összpolgárság érdekeit képviseli majd és ismerteti a falu lakosainak problémáit, melyekre ott az illetékes hatóságokkal együtt próbálnak megoldást találni – tette hozzá Fejsztámer.
Az is tovább borzolta a kedélyeket, hogy június 20-án külföldi autók jelentek meg az észak-bácskai településen, akik célzottan a koszovói cigányoknak kezdtek el csomagokat osztani.
Az esetről a községi képviselettel rendelkező UKROK Független Polgári Kezdeményezés számolt be a közösségi felületén.[5]


– A Belga, Német rendszámú autók is véletlenül tévedtek Martonosra csomagot osztani a véletlenül visszatoloncolt és betelepített koszovói romáknak! Ugyanígy véletlenül vásároljon az állam Dél-Szerbiában megüresedett házakat, és véletlenül vigye oda a betelepítetteket és élvezzék ők a multikulturalizmus összes előnyét abból az euró milliókból, amit az Uniótól kapnak! – olvasható az említett polgári egyesület honlapján.[6]
– Évek óta zajlik a délvidék megmaradt magyar tömbjeiben a nemzeti közösség mesterséges felhígítása. Amelyhez a jelek szerint, mint a szerb állam, mint pedig a „fejlett nyugat” jó szívvel asszisztál, míg a helyi politikum béna kacsa módján egy helyben totyog – kommentálja a DélHír portál.  
Amikor Martonoson tartották a falugyűlést, érkezett a hír, miszerint „Újvidéken lakásokat építenek a horvátországi, valamint a boszniai és hercegovinai i menekülteknek”.[7]
– Újvidéken szerződést írtak alá 279 lakóegység építéséről a város területén, a horvátországi és boszniai és hercegovinai menekültek számára, aminek az összértéke mintegy 6,4 millió euró, a forgalmi adó nélkül” – közölte az N1 Televízió.
Azoknak a menekültek a lakáskérdésének a megoldásáról van szó, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Horvátország regionális programjának keretében, akik 1991 és 1995 között hagyták el a volt Jugoszlávia háborús területeit és menedéket találtak Szerbiában.
A program ingyenes épületanyag juttatást, falusi házak, lakások vásárlását és építését, valamint montázs épültek tervezését és kivitelezését látja elő. Mindez történik a nemzetközi közösség támogatásával, ideértve az Európai Uniót, az USA-t, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosát és az Európai Fejlesztési Bankot is.
A program tervezett munkálatainak értékét 584 millió euróra értékelték, amiből az EU, mint a legnagyobb donátor, 230 millió euróval járult hozzá. További adományozók Németország, Olaszország, Norvégia, Svájc, Dánia, Törökország, Luxemburg, Ciprus, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország (sic!!) – ismertette az N1.[8]
A Délvidék lakossága nemzeti összetételének megváltoztatása/„felhígítása”, tehát, a felsorolt államok, köztük Magyarország támogatásával történik!
Nem véletlen, tehát, hogy a „hatalom nem tud”,[9] vagy nem akar tudni semmiről. Nem kell, tehát csodálkozni, hogy a rendőrség nem tesz semmit. Tisztában kell lenni, hogy csak felsőbb utasításra cselekszik.
A martonosi, de a többi itteni magyar kálváriája is folytatódik…


Június 18.
Újabb diszkrimináció
Június 27-én felvételizhetnek a végzős középiskolások az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára. Eddig kellene tehát pozitív választ kapnia a Tartományi Oktatási Titkárságnak és a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) arra a levélre, melyben kérik, a jogi kar tekintsen el attól a szándékától, miszerint a felvételi másnapján szerb nyelvvizsgát íratna a magyar nyelven felvételizőkkel.
Nyilas Mihály illetékes tartományi titkár a Napjaink című műsorában azt nyilatkozta, „egyelőre negatív választ kaptak a kérésre, ennek ellenére bízik abban, hogy sikerül meggyőzni a jogi kart a felvételi időpontjáig. Amennyiben nem, ismét a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) pere fogja eldöntetni a diszkriminációs kérdést. Nyilas szerint még az is megfontolandó a felvételizők részéről, hogy kollektív ne jelenjenek meg a másnapi nyelvvizsgán, amennyiben az mégis kötelező lesz”.[10]
A tartományi titkár ellentétes és értelmetlen nyilatkozatából egyedül arra lehet biztosan következtetni, hogy az általa vezetet titkárság és az MNT „levelez” a Jogtudományi Karral, de „egyelőre negatív választ kapott”. Ez azt jelenti, hogy „a kar egyelőre nem enged a szerb nyelvvizsgából”. Vagyis: A hatalom és az MNT képtelen rákényszeríteni a jogi kart, hogy alkalmazza a jogszabályokat. 
Elképesztő! Nyilas, az helyett, hogy követelné a hatályos jogszabályok alkalmazását, azt javasolja a diákoknak, hogy „kollektív ne jelenjenek meg a másnapi nyelvvizsgán, amennyiben az mégis kötelező lesz”. Ebből viszont az következik, hogy a diákokat nem veszik fel a jogi karra.
Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke, „nem nagy örömmel újra a bírósághoz fordult” egy ügyvédi iroda által, hogy a „bíróság állapítsa meg, hogy egy újabb nemzeti alapú diszkrimináció készül-e, és hogy azonnali hatállyal a felvételi pályázatból töröljék a szerb nyelvvizsgát”.[11]
Az eddig pereskedés alapján Sótinak már legalább annyi tapasztalata kellene, hogy legyen, hogy a bíróság ezzel kapcsolatos döntését – ha netán idejében meg is hozza – az idén annak alkalmazására már nem kerül sor. A Jogi Kar majd talál valami kibúvót. A bíróságnak egyébként sem azt kell megállapítani, hogy „diszkrimináció készül-e”, hanem, hogy az már meg is történt!
Kinek van még ezek után az újvidéki jogi karra iratkozni?

Június 18.
Kettős mérce
– Magyarország elengedhetetlennek tartja, és ezért felszólítja az Európa Tanácsot (ET), hogy vegye komolyan az európai kisebbségek védelmének ügyét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencián.

Szijjártó Péter beszédet mond az Európa Tanácsban (Fotó: MTI)

„Az Európa Tanácsnak komolyan kell vennie azt, hogy Európában az egyik legfontosabb érték a kisebbségi jogok védelme” – hangoztatta Szijjártó.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a kárpátaljai magyarságot megillető, már létező kisebbségi jogokat vettek el egy parlamenti döntéssel. Noha az Európa Tanács szóban támogatásáról biztosította Magyarországot és a Velencei Bizottság ajánlásait, azok közül Ukrajna egyet sem hajtott végre. „Nem lehet, hogy egyes európai országok, amelyek tagjai az Európa Tanácsnak is, fittyet hányva a Velencei Bizottság véleményére, két lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” – fogalmazott a miniszter. – A magyar kormány továbbra is mindent megtesz, és minden támogatatást megad annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségeket illető jogok védelme fontos európai politikaként érvényesüljön – tette hozzá.[12]
A hivatalos magyar hírügynökség (MTI) által közöltek alapján, Szijjártó csak az ukrajnai magyarok jogsérelmeit említette. A többi szomszédos országokban élő magyarokat meg sem említette. Pedig, például, Szerbiáról is elmondhatta volna, hogy „a migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek!” (lásd Martonos) – csak nem tette. Vagy, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon hátrányos megkülönböztetik a magyar felvételizőket. Hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával még az eddigi kevéske kulturális nemzeti autonómia is megszűnik, stb.
Pedig a magyar külügyminiszternek egyformán kellene képviselni a szervezet tagországaiban élő magyarokat. Így a Szerbiában élőket is. Vagy itt is a kettős mérce érvényesül?

Június 19.
Megalkuvók
Június 15-én Vicsek Annamária, a Szerbiai Oktatásügyi Minisztérium államtitkára „fontos információt osztott meg a Facebookon.[13]
A Vajdasági Magyar Szövetség korábbi köztársasági képviselője bejegyzéséből az derült ki, hogy „a Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, ugyanis nincs elég hely, hogy a korábbihoz hasonló módon, mindkét nyelven be lehessen írni az osztálytatot.
A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárral és a Magyar Nemzeti Tanáccsal való egyeztetés után a javaslatom az, hogy a bizonyítvány adott mezőjébe apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki.
Ami az én feladatom lesz, hogy államtitkárként forduljak a H. Közlönyhöz, hogy a hibát javítsák. A javításra most már az idei osztályok számára nincs idő, de a jövő évi pontos lesz” – írta Vicsek a Facebookon.[14]


 „Négy nap alatt Vicsek Annamária frissítette a bejegyzését”:[15] „A PROSVETNI PREGLED (állami tulajdonban lévő gazdasági társaság[16] – B. A.) JAVÍTOTTA AZ ÖTÖDIKES BIZONYÍTVÁNYOKAT. A JAVÍTOTT NYOMTATVÁNY KÉRHETŐ A PROSVETNI PREGLED CÍMÉN ÉS INGYENESEN LECSERÉLIK A HIBÁSAN NYOMTATOTTAL.”[17]
Vicsek az eredeti bejegyzésben azt írta, hogy a Hivatalos Közlöny nyomtatta ki a hibás bizonyítványokat, azonban „később javította a tévedését, és a Hivatalos Közlöny helyére mindenhol a Prosvetni pregled került”.[18]
Időközben kinyomtatták és az osztályfőnökök megkapták az új, javított bizonyítványokat:


A eseményekből azt lehet megállapítani, hogy az államtitkár még azt sem tudta, hogy hol, illetve ki is nyomtatja a bizonyítványokat. A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkár (Nyilas Mihály) és a Magyar Nemzeti Tanács (valójában Hajnal Jenő) is rábólintott Vicsek megalkuvó és rossz javaslatára, hogy a tanárok „a bizonyítvány adott mezőjét apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki”. Aztán – bizonyára a tanárok felhördülésére és a marasztaló kommentárok miatt – újra nyomtatták a bizonyítványt. Az államtitkár felelősségének megállapítása ez alkalommal is elmarad? Megtudjuk-e a választ a kérdésre, hogy az adófizetők vagy Vicsek fizette ki a plusz költségeket?
Ez az eset is azt igazolja: Fél/felemás megoldásokat nem szabad elfogadni! A Jogtudományi Kar esetében sem!

BOZÓKI Antal
Torda, 2018. június 23.

[1] Aleksandar Milošević: Do evropskog standarda az 200 godina [Az európai életszínvonalig 200 év múlva]. Danas, 2018. június 16. 9.
[3] R. P. Martonos: Nyugati rendszámtáblás autókból osztják a csomagot a koszovói cigányoknak. http://delhir.info/2018/06/20/martonos-nyugati-rendszamtablas-autokbol-osztjak-csomagot-koszovoi-ciganyoknak/, 2018. június 20.
[4] Lásd az idézett írásokat.
[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] U Novom Sadu se grade stanovi za izbeglice iz Hrvatske i BiH [Újvidéken lakásokat építenek a horvátországi és a boszniai menekülteknek] http://rs.n1info.com/a396744/Vesti/U-Novom-Sadu-se-grade-stanovi-za-izbeglice-iz-Hrvatske-i-BiH.html, 2018.  június 15. [22:29 >22:33]
[8] Uo.
[9] Lásd az 5-ös alatti oldalon.
[11] ria: Segítség a lelendő gólyáknak. Magyar Szó, 2018. június 21. 8.
[12] (MTI) Szijjártó Péter: A migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek! https://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/18809/Szijjarto-Peter-A-migransok-ne-legyenek-fontosabbak--mint-az-itteni-kisebbsegek.html, 2018. június 18. [ 19:56 ]
Lásd még a „100 évvel később” c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11206, 2016. június 18.

[15] Javították az ötödikes bizonyítványokat. https://szabadmagyarszo.com/2018/06/19/javitottak-az-otodikes-bizonyitvanyokat/, 2018. június 19. [17:53].

[17] Lásd a 13-as alatti oldalon.
[18] Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)