Decemberben szavaz az Európai Parlament a magyar képviselők által kidolgozott kisebbségi keretszabályozásról

A kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentését fogadta el szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).

 

Fotó: Facebook/Sógor Csaba 

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint a szaktestület jelentése számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül. Legnagyobb hozadéka lehet, hogy egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét. 

„Nagyon sok módosító javaslatunk került bele ebbe a dokumentumba. Olyan érveket, problémákat és megoldási javaslatokat sikerült elfogadtatnunk a szakbizottságban, amelyeket évek óta képviselünk az európai porondon, és amelyek rendkívül fontosak a romániai magyarságnak” – összegezte Sógor Csaba az elfogadott dokumentum jelentőségét az RMDSZ hírlevele szerint. „A minimumszabályok tulajdonképpen azt jelentik, hogy ebben a dokumentumban részletesen leírjuk azokat a jogokat, amelyekkel az Unión belüli nemzeti kisebbségeknek rendelkezniük kellene, mint például a tényleges egyenlőség érvényesülése, az identitáshoz és saját kultúra megőrzéséhez, az anyanyelvhasználathoz és anyanyelvi oktatáshoz való jog. Felszólítjuk az Európai Bizottságot ezeknek a jogoknak az uniós jogi keret általi biztosítására” – magyarázta az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, Nagy József felvidéki képviselő által összeállított jelentés-tervezetet június óta tárgyalja az Európai Parlament illetékes szaktestülete, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság. Egy minél átfogóbb és erőteljesebb dokumentum megalkotása érdekében Sógor Csaba Csáky Pál MKP-s felvidéki magyar képviselőtársával közösen több mint ötven módosító javaslatot nyújtott be a jelentéstervezethez. Ezek által mondja ki a jelentés, hogy nem volt észszerű az EU eddigi hozzáállása, amely magától értetődőnek tartotta azt a feltételezést, hogy a tagállamok biztosítják a kisebbségi jogokat, illetve az, hogy az EU ezen a téren eddig csupán a korlátolt hatékonyságú külső ellenőrzési eszközökre támaszkodott: az ENSZ, az Európa Tanács vagy az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásaira. Ezért a jelentés hangsúlyozza: olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi rendszert kell kialakítani, amely saját, magas szintű standardokon alapszik, és amelyet megbízható ellenőrzési, felülvizsgálati mechanizmus egészít ki. Ez az uniós jogvédelmi keret lehet a garancia a „koppenhágai dilemma” feloldására is: a jelentés kiemeli, hogy jelenleg semmilyen garancia nincs arra, hogy az EU-s csatlakozást követően is betartsák a tagállamok a kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiket – magyarázta Sógor Csaba a szövetség hírlevele szerint. „Módosításaink révén szintén sikerült egyértelművé tenni ebben a dokumentumban, hogy a kisebbségek tényleges egyenlőségét célzó, illetve a diszkriminációellenes intézkedések nem ugyanazt jelentik. A diszkrimináció elleni fellépés nem fog egyetlen nemzeti kisebbséget sem megmenteni az asszimilációtól, ezért szükséges a nemzeti kisebbségek védelmét garantáló európai jogi keret megalkotása. Csupán ezáltal lehet biztosítani az identitás, a sajátos kultúra megőrzését, a nyelvhasználatot vagy éppen az anyanyelven való oktatást a kisebbségek számára” – részletezi a képviselő. Sógor Csaba elmondta, emellett több pontszerű, a romániai magyarság szempontjából rendkívül fontos javaslata is bekerült a dokumentumba. Például olyan választási rendszerek és törvények szorgalmazása, amelyek elősegítik a nemzeti kisebbségek képviseletét, pénzügyi erőforrások központi költségvetésből való biztosítása a kisebbségi jogok érvényesítésére, egyedi oktatási rendszerek vagy különleges tantervek alkalmazása a kisebbségi nyelven tanulók esetében, az anyanyelvi felsőoktatás és a szakértők anyanyelven való képzésének fontossága, beleértve az orvosi képzés kisebbségi nyelven történő hozzáférésének rendkívüli fontosságát. „Sikerült elfogadtatnunk ugyanakkor azt is, hogy a dokumentum hivatkozásként említi a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely az összegyűjtött több mint egymillió aláíráson keresztül fejezi ki az európai polgárok igényét az európai kisebbségvédelem megerősítésére vonatkozóan” – tájékoztat az RMDSZ hírlevele által idézett EP-képviselő. A LIBE-szakbizottság által most elfogadott dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plénuma.

https://kronika.ro/erdelyi-hirek/decemberben-szavaz-az-europai-parlament-a-magyar-kepviselok-altal-kidolgozott-kisebbsegi-keretszabalyozasrol

2018. október 11., 11:01 • utolsó módosítás: 2018. október 11., 11:03 

Decemberben szavaz az Európai Parlament a magyar képviselők által kidolgozott kisebbségi keretszabályozásról • 2018. október 11., 11:01 • utolsó módosítás: 2018. október 11., 11:03 A kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentését fogadta el szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). • Fotó: Facebook/Sógor Csaba Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint a szaktestület jelentése számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül. Legnagyobb hozadéka lehet, hogy egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét. HIRDETÉS „Nagyon sok módosító javaslatunk került bele ebbe a dokumentumba. Olyan érveket, problémákat és megoldási javaslatokat sikerült elfogadtatnunk a szakbizottságban, amelyeket évek óta képviselünk az európai porondon, és amelyek rendkívül fontosak a romániai magyarságnak” – összegezte Sógor Csaba az elfogadott dokumentum jelentőségét az RMDSZ hírlevele szerint. „A minimumszabályok tulajdonképpen azt jelentik, hogy ebben a dokumentumban részletesen leírjuk azokat a jogokat, amelyekkel az Unión belüli nemzeti kisebbségeknek rendelkezniük kellene, mint például a tényleges egyenlőség érvényesülése, az identitáshoz és saját kultúra megőrzéséhez, az anyanyelvhasználathoz és anyanyelvi oktatáshoz való jog. Felszólítjuk az Európai Bizottságot ezeknek a jogoknak az uniós jogi keret általi biztosítására” – magyarázta az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, Nagy József felvidéki képviselő által összeállított jelentés-tervezetet június óta tárgyalja az Európai Parlament illetékes szaktestülete, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság. Egy minél átfogóbb és erőteljesebb dokumentum megalkotása érdekében Sógor Csaba Csáky Pál MKP-s felvidéki magyar képviselőtársával közösen több mint ötven módosító javaslatot nyújtott be a jelentéstervezethez. Ezek által mondja ki a jelentés, hogy nem volt észszerű az EU eddigi hozzáállása, amely magától értetődőnek tartotta azt a feltételezést, hogy a tagállamok biztosítják a kisebbségi jogokat, illetve az, hogy az EU ezen a téren eddig csupán a korlátolt hatékonyságú külső ellenőrzési eszközökre támaszkodott: az ENSZ, az Európa Tanács vagy az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásaira. Ezért a jelentés hangsúlyozza: olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi rendszert kell kialakítani, amely saját, magas szintű standardokon alapszik, és amelyet megbízható ellenőrzési, felülvizsgálati mechanizmus egészít ki. Ez az uniós jogvédelmi keret lehet a garancia a „koppenhágai dilemma” feloldására is: a jelentés kiemeli, hogy jelenleg semmilyen garancia nincs arra, hogy az EU-s csatlakozást követően is betartsák a tagállamok a kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiket – magyarázta Sógor Csaba a szövetség hírlevele szerint. „Módosításaink révén szintén sikerült egyértelművé tenni ebben a dokumentumban, hogy a kisebbségek tényleges egyenlőségét célzó, illetve a diszkriminációellenes intézkedések nem ugyanazt jelentik. A diszkrimináció elleni fellépés nem fog egyetlen nemzeti kisebbséget sem megmenteni az asszimilációtól, ezért szükséges a nemzeti kisebbségek védelmét garantáló európai jogi keret megalkotása. Csupán ezáltal lehet biztosítani az identitás, a sajátos kultúra megőrzését, a nyelvhasználatot vagy éppen az anyanyelven való oktatást a kisebbségek számára” – részletezi a képviselő. Sógor Csaba elmondta, emellett több pontszerű, a romániai magyarság szempontjából rendkívül fontos javaslata is bekerült a dokumentumba. Például olyan választási rendszerek és törvények szorgalmazása, amelyek elősegítik a nemzeti kisebbségek képviseletét, pénzügyi erőforrások központi költségvetésből való biztosítása a kisebbségi jogok érvényesítésére, egyedi oktatási rendszerek vagy különleges tantervek alkalmazása a kisebbségi nyelven tanulók esetében, az anyanyelvi felsőoktatás és a szakértők anyanyelven való képzésének fontossága, beleértve az orvosi képzés kisebbségi nyelven történő hozzáférésének rendkívüli fontosságát. „Sikerült elfogadtatnunk ugyanakkor azt is, hogy a dokumentum hivatkozásként említi a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely az összegyűjtött több mint egymillió aláíráson keresztül fejezi ki az európai polgárok igényét az európai kisebbségvédelem megerősítésére vonatkozóan” – tájékoztat az RMDSZ hírlevele által idézett EP-képviselő. A LIBE-szakbizottság által most elfogadott dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plénuma.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/decemberben-szavaz-az-europai-parlament-a-magyar-kepviselok-altal-kidolgozott-kisebbsegi-keretszabalyozasrol)