2018. október 26., péntek

A magyar kormány szerint Budapestről nézve nincs gond a délvidéki vagyon visszaszármaztatással

 

A délvidéki magyarok vagyon visszaszármaztatása kapcsán írásbeli kérdéssel fordult Sneider Tamás, a Jobbik elnöke és Szávay István a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője Semjén Zsolt magyar miniszterelnök helyetteshez.

Arra voltak kíváncsiak, hogy mit tesz a kormány a délvidéki magyarok kollektív bűnösségének mielőbbi visszamenőleges eltörlése és az elkobzott vagyonuk visszaszolgáltatása ügyében? Szerintük ugyanis a szerb állam minden lehetséges eszközzel akadályozza a restitúciós folyamatot. A vagyon-visszaszármaztatásnak ugyanis feltételeként szabta azt a rehabilitálást, amelyet meglehetősen unortodox módon hajt végre: a háborús – kollektív – bűnösségről szóló rendeleteket ugyanis jellemző módon hatályon kívül helyezték, ám a kollektív bűnösséget visszamenőleg nem törölték el annak hatályba lépésétől, hanem a joghatályát a jövőre vonatkoztatják.


A jobbikos képviselők megítélése szerint ezért hiába rótta le a kegyeletét Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök Szabadkán az 1944-45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen, ünnepélyesen bejelentve, Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabály hatályon kívül helyezését, ha de facto a három falu érintettjei a mai napig nem kapták vissza az elkobzott vagyont.
Meglátásuk szerint a délvidéki magyarok ezen nagyon súlyos terhüket nem cipelhetik tovább magukra hagyva a teljes szerb államapparátussal szemben. Majd kiemelik, a Jobbik is hisz a párbeszédben, de ha továbbra sem jelzi aggályait a kormány a szerb fél felé, akkor nem várhatunk változást. Éppen ezért választ vártak arra, hogy mit tesz majd a kormány a magyarokat visszamenőlegesen kollektivizáló intézkedések mielőbbi rendezése és a vagyon visszaszármaztatás érdekében.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter válaszában visszautasította, hogy nem tettek volna lépéseket. Mint kiemelte a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 májusától a Concordia Minoritatis Hungaricae civil szervezeten keresztül ingyenes kárpótlási és rehabilitációs jogsegélyszolgálat működését biztosítja, amelyben 15 ügyvéd tevékenykedik.
Semjén szerint a magyar kormány folyamatosan napirenden tartja a kérdést a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalások során is. A szerbiai Európai Uniós társulási tárgyalásai során készített jelentésekhez kapcsolódóan a magyar fél minden esetben kérte a kárpótlási folyamat felgyorsítását. Kiemelte azt is, hogy a probléma témája volt több magyar-szerb egyeztetésnek, közöttük a Magyar-Szerb Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. évi ülésének. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával jelenleg is zajlanak egyeztetések a témában.
“Szeretném tehát megnyugtatni Képviselő Urat, hogy a délvidéki magyarság ebben az ügyben is számíthat az anyaország támogatására: a vagyon-visszaszármaztatás ügyét kitüntetett figyelemmel követjük nyomon, minden fórumon képviseljük a délvidéki magyar közösség érdekeit és biztosítjuk az érintettek számára a szükséges jogi támogatást.” – írja Semjén Zsolt a jobbikosoknak címzett válaszában.

Délvidékről már nem olyan fényes a helyzet, mint a magyarországi minisztériumból nézve

A témával nemrégiben a Vajdasági Televízió Fókuszban című műsora is foglalkozott és a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás során felmerülő problémákat járta körül. Az adás stúdióvendégei számos kritikát fogalmaztak meg a folyamat kapcsán, és felhívták a figyelmet a restitúciós rendszer abszurditásaira is.
Mgr. Bozóki Antal nyugalmazott ügyvéd is kiemelte, hogy Szerbia 2014. október 30-án „el is törölte, meg nem is” a három sajkás közi falu magyarjainak a kollektív bűnösségét. Eltörölte a „jövőre nézve”, nem pedig a sérelem elszenvedése pillanatától. A vagyon-visszaszármaztatás egyik nagy akadályának pedig épp a rehabilitáció számít.
Buckó György szabadkai ügyvéd szintén arról beszélt, hogy „nincs meg a hajlandóság az állam részéről, hogy ezeket az ügyeket gyorsan intézze, és mindenféle formális kifogást keresnek annak érdekében, hogy ne kelljen visszaszolgáltatni a földeket”.  Az állam az időhúzásra játszik, ezért arra utasította az ügyben eljáró ügynökségnél dolgozó ügyvédeket, hogy fellebbezzenek, így időt nyernek, az állam pedig tovább használhatja a földeket, és az ingatlanokat.

2014 márciusáig mintegy 74 ezer igénylés érkezett az elkobzott vagyon vissza származtatásra. Azonban máig csak az elkobzott szántóföldek harmada került vissza tulajdonosaikhoz. Annak ellenére is, hogy összesen 100 ezer hektár termőföldet követelnek vissza a leszármazottak, míg egyes becslések szerint az államnak 600 ezer hektár áll rendelkezésére, tehát van elegendő visszaigényelhető földterület, csak az akarat hiányzik.
Az anyagi vonatkozású visszaszármaztatás tekintetében még rosszabb a helyzet. Mile Antić, a Restitúciós Háló koordinátora elmondta: a költségvetésben nincs elegendő pénz a kártérítésre. Erre az idén 160 millió euró kellett volna, de csak 16 milliót, azaz 2 milliárd dinárt tudtak elkülöníteni.
Borál Egon ügyvéd nyilatkozatában példaként említette Nagybecskereket,ahol a hírek szerint eddig mindössze 93 ingatlant adtak vissza, de több ezer erre vonatkozó kérelem érkezett.
Sőt, a Restitúciós Ügynökség azon délvidéki magyarok vagyon visszaigénylését is elutasíthatja, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal. Szerintük ennek a jogalapja egy 1956-os államközi egyezmény. Ugyanis Jugoszlávia és Magyarország, a két ország között függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések tárgyában kötött egy államközi egyezményt, amelyben mind az államok, mind állampolgáraik nevében  kölcsönösen kiegyenlítettnek tekintették többek között a pénzkifizetésre vonatkozó jogokat is.
Ezek alapján elmondható, hogy egész másképpen fest mind a vagyon visszaszármaztatás, mind pedig a kollektív bűnösség eltörlésének módja délvidéki magyarként Szerbiában, mint ahogyan azt Budapestről látják a kormányban ülő politikusok. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése