Deli & Bocskor módosításai nem
javítják a nemzeti kisebbségek helyzetét
Deli Andor és Bocskor
Andreán kívül – szerencsére – más országok (különböző pártjaihoz tartozó) EP-képviselőinek
is voltak javaslatai Európai Parlament (EP)
Külügyi Bizottságának az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2018. évi jelentésre
vonatkozó Véleménytervezet (valójában az EP Állásfoglalására
irányuló indítvány) nemzeti kisebbségekre vonatkozó (15.) bekezdése/pontjának módosítására.
Marijana Petir,[1]
Ivana Maletić,[2]
Željana Zovko[3]
horvát EP-képviselők az indítvány preambulum-bekezdésnek a következő szöveggel való
kibővítését (29-es módosítás, 14. oldal) javasolták:
Da.
mivel, hogy teljes mértékben biztosítani kell a kisebbségek védelmére vonatkozó
jogi keret végrehajtását, különösen ha az oktatásról van szó, a
nyelvhasználatról, a médiákhoz és a vallási szertartásokhoz való hozzáállásról
kisebbségi nyelveken, valamint a nemzeti kisebbségek helyi, regionális és
nemzeti szintű megfelelő politikai képviseletéhez;
A 32-es alatt (a 15. oldalon) javasolták
ennek a szövegnek a beiktatását is:
Dc. mivel Vojislav Šešelj, aki a
Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének tagja és akit a Nemzetközi
büntetőtörvényszékek mechanizmusának fellebbezési tanácsa emberiség elleni
bűncselekmények miatt elítélt, a közterületet gyűlöletbeszéd terjesztésére
használja, a Képviselőházban betöltött mandátumával visszaél, nyíltan fenyegeti
az ellenzéki tagokat és a horvát nemzeti kisebbség tagjait, valamint a Horvát
Parlament küldöttségének a Szerb Közgyűléshez tett látogatása alkalmával
incidenset idézett elő és meggyalázta horvát zászlót;
A 182. módosításban (114. oldal) hangsúlyozták, hogy
a
nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő,
és újra kihangsúlyozták, hogy
az
emberi jogok előléptetése és védelme, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait
is, alapvető előfeltétele az EU-csatlakozásnak.
Dubravka Šuica,[4]
ugyancsak horvát EP-képviselő, a 15.
bekezdéssel/ponttal kapcsolatban (a 181-es módosítással, 113. oldal)
olyan politikák elfogadását
szorgalmazta, amelyek garantálni fogják a nemzeti kisebbségek szerb
nemzetgyűlésen belüli igazságos politikai képviseletét, ideértve a
nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyeket is.
Urmas Paet[5]
észtországi EP-képviselő javasolta a 15a pontnak a beiktatását (115/116 oldal),
amely
hangsúlyozza,
hogy az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak – előmozdítása
és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele.
Angel Dzambazki[6]
bolgár EP-képviselő a 185. módosítási javaslatban (116. oldal), amelyben
ajánlotta az 5a. bekezdés beiktatását, miszerint:
sajnálja,
hogy a főként nemzeti kisebbségek által lakott bizonyos régiók, különösen a
határ menti régiók továbbra is a legfejletlenebb térségek közé tartoznak; e
tekintetben kéri, hogy fokozzák a szomszédos országokkal folytatott
együttműködést, különösen a közlekedési és kommunikációs összeköttetések
fejlesztése révén, ami javítja a határon átnyúló kapcsolatokat, serkenti a
gazdasági együttműködést, és ösztönzőket teremt a közvetlen beruházások számára
ezekben a térségekben.
A 190.
módosítást benyújtó Jozo Radoš[7]
és Ivan Jakovčić,[8]
úgyszintén horvát képviselők,
javasolták egy új, 16 a bekezdés elfogadását
(118. oldal), amely
felkéri
a szerb kormányt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira
vonatkozó összes nemzetközi szerződést, köztük a Horvát Köztársasággal 2005-ben
létrejött, a szerbiai horvát nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló
megállapodást; felszólítja a hatóságokat, hogy a privatizációs folyamat során
óvják a meglévő kisebbségi nyelvű médiát és műsorokat.
Deli Andornak és Bocskor
Andreának ilyen módosítási javaslatai, érthetően, nem voltak. Deli a közleményében és a
nyilatkozataiban még csak meg sem említette, hogy más képviselők javaslatai is
léteztek volna!
Deli Andor és Hajnal Jenő
Az EP Külügyi Bizottsága Állásfoglalásra
irányuló indítványának 15. pontja, a Deli & Bocskor módosításaival együtt,
úgy ahogy van – finoman fogalmazva –, gyenge és semmivel nem javítja az itteni
magyarság, de a többi nemzeti kisebbségi helyzetét, hogy „a csatlakozási folyamatok
végére a jogaiban és helyzetükben megerősödött közösséggé váljanak”.[9]
Ezt nem David McAllister
EP-képviselő, hanem a magyar EP-képviselők rovására kell írni!
Nemzeti kisebbségi közösségek
„erősödése” a szerb államnak különösebben nem is érdeke, illetve csak annyiban,
hogy (pro form) eleget tegyen az uniós csatlakozási követelményeknek. Ezt segíti Deli & Bocskor összes többi
módosítási indítványa is. A magyar külpolitika állásfoglalásával összhangban, miszerint
„Magyarország arra törekszik, hogy Montenegró és Szerbia 2025-re teljes jogú
tagja legyen az Európai Uniónak”[10] – akár a délvidéki/vajdasági
magyarok, nem csak az érdekei kárára, de a közösség feláldozása/szétzilálása
árán is. Ehhez asszisztáltnak Deli és Bocskor is.
Tudni kell, természetesen azt is,
hogy Delit a VMSZ/BMC a Fidesz révén delegálta az Európai Parlamentbe. Az a
párt, amelyik hatalmi szövetségben van a Szerb Haló Párttal (SNS). Azt is, hogy Deli tevékenységét Szerbiában is
szemmel tartják. Talán így érhetőbbek a
módosítási javaslatok is. (Habár ez sem lehet alibi.) Kérdés az is, hogy Deli
(brüsszeli irodájából nézve) egyáltalán mennyire ismeri a Szerbia belpolitikai
viszonyokat, és külön a magyarság helyzetét? Minek alapján javasol bármit is?
Elégedettek vagyunk-e a Deli
& Bocskor képviselők módosítási indítványaival? Persze, hogy nem! Mit szól
mindehhez az EP többi magyar képviselője? Vagy őket a délvidéki/vajdasági
magyarok helyzete és jogai nem érdeklik? Nem tartják ezt fontos ügynek?
Az alapvető probléma az, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – Hajnal
Jenő elnök téves viszonyulása/hozzáállása miatt – nem tölti be a
funkcióját.
Az MNT-nek kellene ugyanis megtárgyalnia
a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatos európai uniós jelentéseket
(is), és – a közösség érdekeit alapul véve – állást foglalni azokkal
kapcsolatban, illetve javaslatokat tenni a helyzetünk és jogaink javítása
érdekében.
A mandátuma végén lévő elnök
azonban, aki továbbra is ezt a tisztséget szeretné betölteni, az elmúlt négy
évben úgyszólván menekült minden olyan témától, amelynek a legkisebb politikai
vonzata is lett volna. Pedig ez is egyfajta, sajnos, a közösség ügyeihez való
téves és ártalmas politikai viszonyulás.
Így lehetséges az, hogy Deli
Andor és más véemeszes tisztségviselők egy szűk körben megfogalmazott, a
közösségtől elidegenedett, annak érdekeire káros politikát
képviseljenek. Nagy bizonyossággal lehet mondani, hogy az MNT tanácsnokoknak
halványlila ismeretük se nincsen Deli és Bocskor módosítási indítványairól. Ez
pedig nem jó!
Probléma továbbá az is, hogy a
délvidéki/vajdasági magyar sajtó nem látja el a közszolgálati és ellenőrző
szerepét. A szolgalelkű magyar sajtó ugyanis – tisztelet a néhány kivételnek – általában
minden kommentár és kritikus és viszonyulás nélkül adja tovább, kürtöli világgá
a vajdasági magyar tisztségviselők nyilatkozatait, közleményeit, mintha azok legalábbis
valamiféle szentbeszédek/-írások lennének. Pedig dehogy!
Ha Deli Andor és Hajnal Jenő
elégedett is önmagával és egymással, még nem jelenti azt, hogy mi is
elégedettek vagyunk velük! Sőt!
Ide kívánkozik az Európai Nyugat
Balkán (European Western Balkan) portál és a Korszerű Politika Központ (Centar
savremene politike) által készített, A demokrácia állapota Szerbiában 2018-ban
című jelentés szeptember 28-ai belgrádi bemutatójának záradéka is, miszerint
„Szerbiában csökkennek a demokratikus irányzatok, a médiára való állandó
nyomásgyakorlás és a félelem légkörének keltése miatt, olyan intézmények
létesítése által, amelyek nem a polgárok érdekeiben dolgoznak, és a parlamenti
munka ellehetetlenítése útján”.[11] „A jog uralma nélkül Szerbia nem lehet az EU
tagja, még akkor sem, ha megoldja Koszovó problémáját”[12] – hangzott el a promóción.
David Mcallister európai jelentéstevővel
tegnap Belgrádban Aleksandar Vučić szerb
elnökkel tárgyalt az országjelentésről. A Szerbia Rádió televízió (RTS) esti
híradójában az EP-képviselőknek csak a Koszovóval kapcsolatos módosítási javaslatairól
tájékoztatott. A nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival kapcsolatosakat
meg sem említette!
Október 9-én megtudjuk milyen módosításokat
fogadott el az EP Külügyi Bizottsága.
A nemzeti kisebbségi jogokért
folytatott küzdelem – Deli Andor és Hajnal Jenő nélkül is – folytatódik!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. október 5.
[9] A vajdasági magyarság jogainak
erősítése a cél. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22803/A-vajdasagi-magyarsag-jogainak-erositese-a-cel.html,
2018. szeptember 27. [14:52] Lásd még:
14 módosító indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor
Deli erről szeptember 5-én
a Szabadkai Magyar Rádiónak Brüsszelben már nyilatkozott: 14 módosító
indítványt adott át a szerbiai uniós országjelentésre Deli Andor. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/14-modosito-inditvanyt-adott-szerbiai-unios-orszagjelentesre-deli-andor,
2018. szeptember 5. [13:16 és 16:58]
[10] Magyarország az Európai Unió további bővítését szorgalmazza. https://szabadmagyarszo.com/2018/09/05/magyarorszag-az-europai-unio-tovabbi-boviteset-szorgalmazza/, 2018. szeptember 5. [21:24]
[11]
M. D. M.: Nema članstva u EU bez demokratje sve i da Srbija reši problem Kosova
[Nincs EU tagság demokrácia nélkül, még akkor sem ha Szerbia megoldja Koszovó
problémáját]. Danas, 2018. szeptember 29. 4.
[12]
Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése