2018. október 30., kedd

„A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”?


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (146.)


Október 24.
1956 legfontosabb üzenete a szabadság és az igazság!
Dr. Sztáray Péter András magyar biztonságpolitikai államtitkár találkozott Pásztor Istvánnal, a VMSZ/BMC elnökével. Ezt követően Palicson Babity János szabadkai főkonzul társaságában megkoszorúzta az 56-os emlékművet, ahol a sajtónak is nyilatkoztak arról, hogy ’56 hősei minden magyar példaképei, bárhol élnek is, illetve hogy mennyire fontos a magyar összefogás – közölte a média.[1]
Dr. Sztáray szerint „a magyar összefogás szükségessége 1956 legfontosabb üzenete”.[2]
– A vajdasági magyarság olyan szempontból speciális, hogy egy magas szintű kulturális, illetve perszonális autonómiával bír. Ez egy nagyon nagy érték, s ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy hamarosan újabb választások lesznek a nemzeti tanácsokban. Minden magyar menjen el szavazni és minden magyar gondoljon arra, hogy minél nagyobb az egység ennél a szavazásnál, annál jobb lesz és annál erősebb lesz a magyar nemzeti érdekérvényesítés itt a Délvidéken. Ezért buzdítom a magyar szavazókat a részvételre!” – mondta dr. Sztáray a palicsi ’56-os emlékmű előtt.[3]

Dr. Sztáray Péter András beszédét mondja Palicson
Fotó Németh Ernő

Az írás kapcsán először az érdekelt, hogy ki is ez a dr. Sztáray Péter András, mivel először találkoztam a nevével (pedig nem éppen tegnap óta követem a társadalmi és politikai eseményeket)? Az internetről aztán megtudom, hogy többnyire Magyarországot képviselte a NATO-nál.[4] Szerintem nem sok köze lehet a délvidéki magyarsághoz.
Aztán az államtitkár nyilatkozatában vitásnak tartom, hogy mi is 1956 legfontosabb üzenete? „A magyar összefogás” lenne? Ebből aztán a további kérdések sorjáznak: Összefogás kivel? Ki kivel fogott össze ’56-ban? Minden magyar részese volt-e az összefogásnak? Aligha? Vagy nem csak a szabadságért küzdők fogtak össze az elnyomás, az elnyomók ellen? Lehet-e összefogni valakivel, aki az elnyomást, a megalázást gyakorolja? Aligha!
Ezekről a kérdésekről viszont dr. Sztáray a nyilatkozatában nem szólt!
Mi a fontosabb, tehát, az összefogás felhívásra/felszólításra („egy nyáj, egy pásztor?), vagy az összefogás a szabadság és a méltóság visszaszerzéséért?  Én mindig az utóbbit választanám!
Dr. Sztárayinak a délvidéki helyzetismeretével is gondom van. Azt állítja ugyanis, hogy „a vajdasági magyarság olyan szempontból speciális, hogy egy magas szintű kulturális, illetve perszonális autonómiával bír”. Erre csak azt lehet mondani, hogy a jelenlegi „autonómiánk” se nem magas szintű, se nem kulturális, még kevésbé pedig perszonális.
Hogyan lehetséges – a dr. Sztáray szerinti – „egység” a magyar nemzeti tanácsi választáson, amikor két különböző, szöges ellentétben lévő politikai elképzelés ütközéséről van szó az itteni magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatban? Vagy mindenkinek azt kell tenni, úgy kell szavazni, ahogy Budapesten elképzelték? Felejtsék el! Már Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője is ezt mondja: „Nem Budapestről kell meghatározni a magyar kisebbségi politizálást.”[5]
„Érdekérvényesítés itt a Délvidéken”? Ugyan már, dr. Sztáray úr! Erre csak akkor kerül sor, ha majd az itteni magyarok szabadon megfogalmazhatják/megfogalmazhatnák az érdekeiket/követeléseiket és olyan képviselőik lesznek, akik ezekért kiállnak/küzdenek, úgy Szerbiában, mint a nemzetközi szervezetekben! Amikor a közösség érdeke fontosabb lesz „a legnagyobb párt” és az egyéni érdekeknél. Erre viszont még, sajnos, várni kell…


Október 25.
„A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”?
Magyarország azt szorgalmazza, hogy decemberben minden olyan uniós csatlakozási fejezet nyíljon meg Szerbiával, amelyre Belgrád technikailag készen áll – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb fővárosban, miután megbeszélést folytatott Jadranka Joksimović európai integrációért felelős szerb miniszterrel.
Megerősítette, hogy Szerbia továbbra is számíthat Magyarország támogatására az európai integrációs folyamatban. Mint mondta: erre Magyarországnak gazdasági, biztonsági és szimpátiabeli oka is van.
A gazdasági ok az, hogy a nyugat-balkáni térség gazdasági növekedési üteme meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét, és az európai versenyképesség növeléséhez szükség van a gyorsan növekedő térségek integrációjára.
A támogatás mögött biztonsági ok is áll – szögezte le Szijjártó Péter. Magyarország Szerbiát a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából kulcsszereplőnek tartja.
A támogatás szimpátiabeli oka az, hogy Szerbia biztosítja a legszélesebb körű jogokat a térségben kisebbségben élő magyaroknak. Szijjártó Péter kifejezte Magyarország nagyrabecsülését Szerbiának a kisebbségeket érintő törvények legutóbbi módosításai miatt, amelyek nyomán a kisebbségi jogok újra kiszélesedtek. „Örömünkre szolgált, hogy ezen jogszabályok előkészítésébe bevonták a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek képviselőit is” – tette hozzá.[6]

 

Szijjártó Péter és Jadranka Joksimović
Fotó: Tanjug
Szijjártó Szerbiát és az itt élő magyar közösség helyzetét magasztaló nyilatkozatai már nem lepnek meg senkit. El el kell ismerni: a magyar külpolitika vezetője ebben kitartóan következetes. A mi kárunkra. 
Egyes magyarországi tisztségviselők ezt a viszonyulást azzal magyarázzák, hogy az anyaországnak gondjai, problémái vannak a szomszédjaival és „nincs szüksége még egy ellenségre”. Ez mellett fontos még „a déli határ védelme” is (a migránsoktól) – teszik hozzá.
Ezek szerint, a kétoldalú és a nemzetközi egyezményekből Szerbia számára fennálló nemzeti kisebbségi vonatkozású kötelezettségek teljesítésének felvetése „ellenségteremtést” jelentene? Különösen akkor, ha ez a délvidéki magyarság rovására történik? Semmiképpen! Ez a politika azonban mindaddig nem fog változni, amíg a Fidesz irányítja az országot.
Ezt az álláspontot képviseli Deli Andor fideszes/véemeszes Európa Parlamenti (EP) képviselő is az EP-ben. Az EP Külügyi Bizottságában elfogadott 2018-as szerbiai országjelentés kapcsán  kijelentette, hogy „a módosítói nyomán került be (a jelentésbe – B. A.) az idei év folyamán elfogadott kisebbségi törvények üdvözlése, amely egy nagyon fontos fejlemény volt, kiváltképpen a nemzeti tanácsokra vonatkozó rendelkezések, amelyekre igen hosszan vártunk”.[7]
Ezekről a törvényekről viszont tudjuk (csak úgy látszik, Deli erről lemaradt), hogy nem hoztak semmi javulást a nemzeti kisebbségek helyzetében.
Még dr. Dušan Janjić a belgrádi Etnikai Kapcsolatok Fóruma (Forum za etničke odnose    FER)[8] igazgató bizottságának elnöke is azt nyilatkozta, hogy „teljes a káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában, hiszen azokat felülírja az alkotmány, így nem tudni, hogy melyik az érvényes”.[9] „A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”? Badarság!
Köszönjük szépen Szijjártónak és Delinek a képviseletet, de az ilyenből nem kérünk! Nem alkalmasak a délvidéki magyarok képviseletére!


Október 26.
Csillagok, csillagok…
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint „a csillagok szerencsés együttállása tapasztalható az Európai Unióban az őshonos kisebbségek jogainak a kodifikálása tekintetében”.  

 Szili Katalin

A miniszterelnöki megbízott a háromszéki Baróton az Autonómia vagy megalkuvás című pódiumbeszélgetés után az MTI-nek elmondta: egyfelől az őshonos európai nemzeti kisebbségek Minority SafePack nevű polgári kezdeményezése kényszeríti az Európai Uniót, hogy foglalkozzon a kisebbségek kérdésével. Ezt a folyamatot erősíti azonban az a határozat, amelyet Csáky Pál felvidéki képviselő javaslatára fogadott el februárban az Európai Parlament (EP) az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről, valamint az a határozattervezet, amelyet ugyanebben a témában a szintén felvidéki Nagy József terjesztett be, és amelyről november 13-án szavaz az EP plenáris ülése. Utóbbi tervezetről Szili Katalin elmondta, hogy azokat a minimális jogokat rögzíti, amelyeket a kisebbségek számára biztosítani kell. Decemberben szavaz az Európai Parlament a magyar képviselők által kidolgozott kisebbségi keretszabályozásról.[10]
Ha lassú is, de elmozdulás tapasztalható az Európai Unióban az őshonos kisebbségek jogainak rendezésében. Remélem, mire a kodifikáció befejeződik, lesznek még őshonos kisebbségek a (Ó)kontinensen…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. október 30.


[1] Németh Ernő. Dr. Sztáray Péter András: „Minden magyar menjen el szavazni!”
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22923/Dr_-Sztaray-Peter-Andras-Minden-magyar-menjen-el-szavazni.html, 2018. október 24. [17:33]. Lásd még P. E.: „Az összefogás a gyarapodás záloga”. Magyar Szó, 2018. október 25. 1. és 4.
[2] Uo.
[3] Uo.
[6] MTI. Szijjártó: Magyarország szorgalmazza, hogy még idén nyíljon meg minél több uniós csatlakozási fejezet Szerbiával. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26365/Szijjarto-Magyarorszag-szorgalmazza-hogy-meg-iden-nyiljon-meg-minel-tobb-unios-csatlakozasi-fejezet-Szerbiaval.html, 2018. október 25. [22:43]. Lásd még mh: Mind a hét nyíljon meg. Magyar Szó, 2018. október 26. 1. és 4.
[7] Povázsánszki Csilla: Pozitív hangvételű jelentés Szerbiáról. Magyar Szó, 2018. október 20. 4.  Lásd még: A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU tagság előfeltétele. Sajtóközlemény. Magyar Szó, 2018. október 10. 3.

[9] Teljes a káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában. https://szabadmagyarszo.com/2018/10/05/teljes-a-kaosz-a-kisebbsegi-torvenyek-alkalmazasaban/, 2018. október 5. [16:48]. Lásd még: Káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában. Vajdasági Rtv: https://www.youtube.com/watch?v=31m35sJ-7Dc. 2018. október 5. Lásd még: Okrugli sto Foruma za etničke odnose u Subotici [Az Etnikai Kapcsolatok Fórumának kerekasztala Szabadkán]. http://fer.org.rs/okrugli-sto-foruma-za-etnicke-odnose-u-subotici/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése