2022. augusztus 30., kedd

Megnyitni Vajdaság kérdését!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (272.)

Augusztus 17.
Közpénztékozlás!

Danas, 2022. augusztus 17. 1.

Zoran Drobnjaknak, a Szerbia Útjai Közvállalat [JP Putevi Srbije] megbízott igazgatójának esete, miszerint a vállalat 2021-ben 194 ezer dinárral többet fizetett ki neki a törvényben előlátott maximális fizetésnél, előhozta a köztisztviselők jövedelme átláthatóságának kérdését.
A Danas c. belgrádi napilap ennek kapcsán Dušan Bajatović (Ravno Selo/Újsóve, 1967)[1][2] „szerb politikus és vállalkozóról”, „Slobodan Milošević egykori szövetségeséről”[3] cikkezik, aki 2008 óta a Srbijagas Közvállalat [JP Srbijagas] vezérigazgatója. Bajatovićot ugyanis, „a fizetések száma és nagysága, valamint a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon alapján, a legjobban fizetett tisztségviselők listáján, akiknek közpénzekből a legtöbb jut, különleges hely illeti meg”. A havi jövedelme közel négy millió dinárt, vagyis mintegy 34 ezer eurót tesz ki – írja a lap.[4]
„Bajatović 600 ezer euró közpénzben részesül évente”. A Srbijagas vezérigazgatójaként havonta 203 ezer dinár fizetést kap, de „ez jövedelmének csaknem a jelentéktelen részét képezi”. A Gastrans igazgatójaként ugyanis 1.703.000 dinár kap havonta. A Jugorosgas Ellenőrző Bizottságnak tagjaként csaknem másfél millió dinárt vesz fel, a törzsudvanoki földalatti gáztározó ellenőrző bizottságának tagjaként pedig további 600 ezer dinárt fizetnek neki havonta. Köztársasági képviselőként is kap még 35 ezer dinárt – közli a Danas.[5]
Júniusban a szerbiai átlagfizetés 74.304 dinár volt.[6] Ez azt jelenti, hogy a „vörös bárónak” is nevezett Bajatović havonta csaknem 55 átlagfizetést vesz fel!
A cikkből az is kiderül, hogy Bajatović ügyesen fekteti a havonta befolyó horribilis összegeket, mivel „a tulajdonában több mint 50 földterület és nyolc különböző gépjármű”[7] is van.
A közpénzekből gazdagodó rekorderek között említi lap a Marko Đurićot, Szerbia amerikai nagykövetét, Jorgovanka Tabakovićot, a Szerb Nemzeti Bank kormányzóját, Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédőt, Zagorka Dolovac államügyészt és Miladin Kovaćevićot, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóját is.

A „leválthatatlan” Bajatović évek óta tartó elképesztő havi bevételeire vonatkozó adatok nem új keletűek. A Danas most csak felmelegítette ezeket.
Az ún. joghurt forradalom által és óta különböző tisztségekbe ültetett Bajatović elképesztő vagyonra tehetett szert. A többiek esete is jól illusztrálja a szerbiai állapotokat. Azt is, hogy a köztisztviselők a különböző igazgatósági szervekben való jelenléte és jövedelemszerzése jogilag nincsen szabályozva. Annyi biztos, hogy akinek egynél több munkahelye van, az sehol sem dolgozik rendesen/tisztességesen. „Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni” – tartja a magyar közmondás. Hogyan lehet akkor többet? Mint Bajatović!
A Danas írására a hivatalos szervek közül eddig egy sem reagált. Bajatović és a többiek esetét valamiért tolerálják. Hogy meddig, nem tudni.

Augusztus 26-28.
Megnyitni Vajdaság kérdését!

 

A Napló illusztrációja

Harminc évvel ezelőtt – 1992. augusztus 26-28-án – nagyszabású nemzetközi Jugoszlávia Békekonferenciát konferenciát tartottak Londonban a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK), amelynek összehívói az Európai Közösség (EK) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) voltak.
Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.
Szerbia és Montenegró, egyebek mellett, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.[8]

Az újvidéki székhelyű Vajdasági Klub [Vojvođanski klub – VK] az augusztus 25-ei is közleményében[9] hívta fel a figyelmet a Londoni Konferencián vállat nemzetközi kötelezettségekre. Elsősorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában.
– A Vajdasági Klub emlékeztet, hogy vajdaság polgárainak nem adták vissza az alkotmányos jogokat, amelyeket nem legálisan és alkotmányellenesen vett el tőlük Slobodan Milošević rezsimje. Erről ‘elfeledkezett’ a Szerb Köztársaság, mint a volt Jugoszláv SZK jogutódja, de a nemzetközi közösség is. Vajdaság polgárainak ezt nem szabad elfelejteniük. Vajdaság kérdését 1992-ben internacionalizálták, a szerzett jogok elvétele pedig soha nem évül el.
A Vajdasági Klubnak ezzel az emlékeztetéssel Vajdaságra, mint megoldatlan regionális és európai problémára, az a szándéka, hogy a vajdasági kérdés megnyitása irányába haladjon, és azt üzeni, hogy csalódik a rezsim, ha azt gondolja, hogy a tartomány az erőszakkal elfoglalt terület státusában örökké hallgatni fog – áll egyebek mellett a közleményben.
– Fontos, hogy megjegyezzük és emlékezzünk a Londoni Békekonferenciára, nem csak most, a harmincadik évfordulója alkalmából, hanem a jövőben is, ameddig csak nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket – írja Dragomir Jankov újvidéki ügyvéd a Danas nevű belgrádi napilapban augusztus 26-án közölt, Vajdaságnak visszaadni az alkotmányos illetékességeket[10] című cikkében.

A nemzetközi jognak és gyakorlatnak is az egyik alapelve a pacta sunt servanda, vagyis, hogy „a megállapodásokat teljesíteni kell”.
Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaad minden polgári és alkotmányos jogot”, ami azóta sem történt meg.
Az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.
Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) elnöke 2017-ben már kezdeményezte az egykori JSZSZK-ról tartott nemzetközi értekezlet
folytatását.[11]
Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak?

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. augusztus 30.

__________
[1] Душан Бајатовић. https://sr.wikipedia.org/wiki/Душан_Бајатовић
[2] Uo.
[3] Bajatoviću godišnje 600.000 evra javnog novca, Zorani nula [Bajatovićnak évente 600 ezer euró közpénz, Zoranának nulla]. Danas, 2022. augusztus 17. 12.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] A júniusi átlagbér 74.304 dinár volt. Magyar Szó, 2022. augusztus 27.
[7] Lásd a 3-as alatti írást.
[8] A londoni Jugoszlávia Konferencia elnöklőinek dokumentumát lásd a Međunarodna politika 1007-8 számában, a 21. oldalon [Londonska konferencia o Jugoslaviji. Srbija i Crna Gora / Londoni Jugoszlávia Értekezlet. Szerbia és Montenegró], vagy az Autonómiák II c. könyvem (Családi Kör, Újvidék 2002) 159-160. oldalán (5.2. Szerbia és Crna Gora).
[9] Vojvođanski klub. Otvoriti vojvođansko pitanje! [Megnyitni Vajdaság kérdését!] vojvodjanski.klub92@gmail.com, 2022. augusztus 25 8:01
[10] Dragomir Jankov: Vojvodini vratiti ustavna ovlašćenja [Vajdaságnak visszaadni az alkotmányos illetékességeket]. Danas, 2022. augusztus 28. 9.
[11] S.N.: Bošnjaci bez rešenog stausa u Srbiji [Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan]. Danas, 2017. június 3. 6.
Lásd még a „Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan” c. írásom. (Más) Napló 86. http://bozokiantal.blogspot.com/2017/06/mas-naplo-86.html, 2017. június 19., vagy https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10008, 2017. június 19., https://delhir.info/2017/06/19/szerbiaban-bosnyakok-statusa-megoldatlan/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése