Jó napot kívánok!
A legfontosabb cikkeink ma reggel:
- 2010 óta nő a zsoldosseregek aránya a fegyveres konfliktusokban,
- kötelező az optimizmus a klímakutatásban,
- miért nincs 100 százalékosan pontos időjárási előrejelzés.
A
Wagner-csoport, az Arkan Tigrisei, a török Szürke Farkasok, a Boko
Haram vagy akár a Tök Pucér Tábornok kannibálkommandója csak néhány
példa azon több ezer nem állami fegyveres szervezet közül, amelyek
mostanában részt vettek komolyabb konfliktusokban a világon. Egy friss
felmérés azt kutatta, hogy miért növekszik 2010 óta a hivatalos
hadseregek helyett bevetett civil milíciák, zsoldosseregek aránya. A
kormányoknak ez kényelmesebb megoldás, a helyi lakosoknak azonban
különösen rossz hír. További részletek a cikkünkben.
Kötelező optimizmus
„A kutatóknak, a tudósoknak nagyon nagy a felelőssége, hogy amíg van
egy utolsó szalmaszál, azt kell hangsúlyozni, és arra kell irányítani
az embereket. Ugyanúgy, ahogy egy orvosnak, aki hangsúlyozhatja azt a
betegnek, hogy uram, ön kilencven százalék, hogy meg fog halni, de ha
ezt hangsúlyozza, akkor meg is fog halni” – mondja az
éghajlatkutató, a CEU, a Közép-európai Egyetem környezetvédelmi
tanszékének professzora, aki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi
Testületének tagjaként 2007-ben Nobel-békedíjat kapott. Ürge-Vorsatz
Diána volt Szelfi című podcast-sorozatunk legutóbbi vendége, a
beszélgetést itt tudja meghallgatni. A klímaváltozáshoz is kötődik az Egyszerűen videósorozatunk legfrissebb darabja is. Ebben azt magyarázzuk meg, miért nincs 100 százalékosan pontos időjárási előrejelzés.
Nem tagadom, kollégáim az augusztus 20-ai rendezvények lefújása körüli
nyilatkozatháború miatt vették elő a videómagyarázó témáját, de a
nemzeti ünnep időszaka körül más vitatható mozzanat is volt: a nyári
csúcsszezon kellős közepén arra kötelezték a budapesti vendéglátósok egy
részét, hogy bontsák le az Andrássy út szervizútján álló teraszukat
augusztus közepétől a hónap végéig. A főváros is bukott, igaz, már évek
óta nem kap pénzt azért, hogy a kormány a nemzeti ünnepeken használja a
budapesti közterületeket. Budapestnek egy jogszabály-módosítás miatt
2020 óta nem fizet a kormány, a korábbi városvezetés pedig
kilencven-száz százalékos kedvezményt adott a területhasználati díjból –
derítette ki Wiedemann Tamás kollégám.
Kétes alakok
Belgrád az amerikai szankciók ellenére is osztogatja az üzleteket a
kétes hírnevű cégeknek. Olyan vállalkozókról van szó, akiket alvilági
kapcsolatokkal vagy politikai merényletek megszervezésével hoznak
kapcsolatba, bár folyamatos menekülésük miatt a koszovói hatóságok nem
tudnak vádat emelni ellenük. Ez nem akadályozza a tartomány szerb
vezetését vagy a belgrádi kormányt abban, hogy építési szerződéseket
kössön a kétes alakokkal – derítette ki balkán szerkesztőségünk.
Ahogy kiszáradt a világ egyik legnagyobb vizes vadvidéke, úgy fenyegeti
kiszáradás és halál a helyi vadlovakat. Amikor augusztusban újabb
hőhullám sújtotta a Duna-delta eme sűrű, erdős területét, úgy tűnt, hogy
Románia legrégebbi természetvédelmi területének gondozói nem fogták fel
a veszély mértékét. A helyiek és a turisták már hetek óta
figyelmeztettek, hogy kiszáradt a Letea-erdő háromezer hektárnyi elzárt
területének két itatóhelye, mint fotóriportunkban láthatják, ők mentik a vadlovakat.
„Hol lenne ránk szükség?”
Egy újabb szétlőtt ukrajnai városról érkeztek felvételek:
összetört háztetőket és hatalmas krátereket találtak otthonuk környékén
a donyecki Druzskivka lakói, akik egy reggel robbanás hangjára keltek.
Miközben eltakarították a romokat, a Szabad Európa tudósítója, Szerhij
Horbatenko kérdésére azt válaszolták, nem fognak elköltözni a
harcvonalból. „Hova kellene mennünk? Kinek és hol lenne ránk szüksége?”
Képgalériában mutatjuk meg azokat a roncsokat, amelyek az orosz
lövöldözések, robbantások után maradtak hátra, és feldíszítve, művészeti
alkotásként szeretnék eladni tulajdonosaik. A művészeket, akik ragyogó
napraforgókat festenek az ukrajnai orosz invázió során megsemmisült,
kiégett autók roncsaira, sokan kérdőre vonják, hogy helyénvaló-e megszépíteni a vérengzés maradványait.
A háború azokat a fiatalokat is megviseli, akiket nem visznek ki a
frontra. Unalomtól és magánytól szenvednek, miközben a közelükben
ropognak a fegyverek. Riportunk lehangoló képet fest a hátországban túlélő fiatalabb generációkról.
Vezércikkek
Van, ahol apukák tanítják az informatikát, van, ahol a helyettesítő
tanár saját tanulmányai alapján próbál órát tartani, míg mást úgy
küldenek be németet helyettesíteni, hogy egy mukkot sem beszél németül –
ezt találta a hvg.hu munkatársa, amikor a tanári karok iskolakezdési gondjait gyűjtötte össze. Más kép rajzolódik ki a hirado.hu
vezető cikkéből, a leleményes családok megtalálják a minőségi, de
olcsóbb tanszereket, így a lelkes diákoknak zökkenőmentesen indulhat
csütörtökön a tanév.
Erdőmentő békéscsabai civileket mutat be a 24.hu:
olyan emberekről írnak, akik eredményesen veszik fel a harcot a
klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is
képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs
különbségektől függetlenül. A 444.hu azt állítja, csökkenthetné a brutális áramárat az ukrán import, de a magyar állam nem kér belőle, a telex.hu pedig a magára csődvédelmet kérő Tungsram jövőképét boncolgatja. Az origo.hu
a hétvégi Tranzit konferencián felszólaló Márki-Zay Péter korábbi
ellenzéki miniszterelnök-jelöltre hivatkozva azt állítja, hogy a
baloldal mindenáron az elhibázott brüsszeli szankciók folytatását
akarja, és ő a főszereplő a magyarnezmet.hu-n is, ott a kampánypénzei útját kutatják.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése