Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- Menekülés a rezsicunamiból: szinte lehetetlen társasházat alapítani
- Holtak ajánlásaival került képviselői nyilvántartásba egy nő Óbudán
- A falu, amelynek már csak egyetlen lakója van
Rezsiharc
A rezsiszabályok átírását követően kisebb roham indult, sokan akarnak
társasházzá alakulni. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokban egy
mérőórát használnak a lakások. Eddig nem volt gond, szétosztották a
költséget, az új szabályok alapján viszont nagyon megdrágul a rezsi,
hiszen csak egy mérőórára jár a rezsicsökkentett limit.
Ahhoz, hogy minden lakás egyedi mérőórát kapjon, társasházzá kell alakulni.
Ez nem egyszerű folyamat, akár hat-nyolc hónapig is eltarthat. Sok az
adminisztrációs nehézség, nem csoda, hogy a lakók az elmúlt tíz-húsz
évben nem indították el a procedúrát. Emellett gond lehet a helyi
önkormányzatok építési szabályaival is, mivel az agglomerációs
településeken úgy igyekeztek fékezni a beköltözők számát, hogy bizonyos
telekmérethez kötötték az új építésű házak számát. Sok építési
vállalkozó úgy kerülte meg a szabályt, hogy osztatlan közös tulajdonként
adta el a lakásokat, így kisebb telekre többet is fel tudtak húzni.
Most nemcsak a régen épült, többgenerációs családi házak, hanem az újak
esetében is engednie kellene az önkormányzatoknak ahhoz, hogy
társasházzá alakulhassanak. Nincsenek könnyű helyzetben az
önkormányzatok, a helyi polgármesterek szerint az ilyen ingatlanok
legalizálásával veszélyes precedenst teremtenének. Cikkünkben bemutatjuk azt, hogy ami a miniszter szerint könnyű, az a valóságban szinte lehetetlen.
Az elhunytak választási akarata
A 2022-es országgyűlési választáson részt vevő egyik párt jelöltjének ajánlóívein 12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek.
Az óbudai ügyben eljárás indult és a nyomozók tanúként hallgattak ki 28
embert, akiknek úgy szerepelt az aláírása a gyűjtőíveken, hogy saját
elmondásuk szerint ők nem adtak ajánlást a jelöltnek.
Az ajánlások alapján a jelöltet a választási bizottság nyilvántartásba
vette, mentelmi joga azonban megszűnt, amikor a választáson nem szerzett
mandátumot, jelölőpártja nem jutott be a parlamentbe. A 49 éves
gyanúsított tagadta, hogy aláírásokat hamisított volna, szabadlábon
védekezhet.
Videónkban egy olyan azerbajdzsáni falut mutatunk be,
amelynek mára egyetlen lakója maradt csak. Szikszlár utolsó lakosa
Ejjub Azizov még bízik abban, hogy elnéptelenedett falujába egyszer még
visszatér a régi élet.
Nemcsak természetvédelmi aktivisták, de erdőgazdasági szakemberek sem
látnak túl sok logikát a kormány tűzifarendeletében. Miért teljesen
felesleges szerintük, és miért van rá szükség a kormány szerint? Indítsa el kvízünket, ha többet akar a témáról megtudni.
Érdemes még elolvasni a 24.hu riportját
arról, hogy egy kis Veszprém megyei faluban, Bében elárverezték egy
négygyerekes család házát. A vevő Brunner Imre polgármester, aki egyedül
licitált az épületre, így a kikiáltási áron, 3 millió forintért vehette
meg azt, és haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására.
A Népszava szemlézte az Observer cikkét,
amely dokumentumokat szerzett arról, hogy Magyarországon a Kúria
elnökének a feleségét annak ellenére nevezték ki vezető bírói posztra
idén júniusban, hogy a bírói választáson jóval kevesebb szavazatot
kapott, mint riválisa.
Varga Zs. András, a Kúria elnökének házastársa, Kovács Helga Mariann,
Fővárosi Ítélőtábla politikailag kényes ügyekkel foglalkozó bírói
testületének élére (Polgári Kollégium) került, bár a rivális jelöltje
szavazatainak kevesebb mint felét szerezte meg.
Bár az uniós jogállamisági eljárás ellenére a magyar kormány hozzá
szeretne jutni a „befagyasztott forrásokhoz”, az Observer ellenvetésként
hozta fel „a fékek és ellensúlyok hiányát és a nepotizmust”, amelyre az
utal, hogy „a jó kapcsolatokkal rendelkező politikusok viszonylag
képzetlen barátai és családtagjai töltenek be vezető pozíciókat a
bírósági rendszerben”.
Kellemes napot kívánok!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése