2022. augusztus 13., szombat

Tusványos 2022: Kovács is mondott valamit

A magyar autonómiáról, ami nem az


Aki folyvást „valahová följebb” törekszik, annak
számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.
Milan Kundera

Fotó: Ótos András

Kovács Elvira (a fotón), a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) (egyik) alelnöke, a szerbiai parlament (ugyancsak egyik) alelnöke is részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az Európa közönye és az önrendelkezés című július 22-ei beszélgetésen, amelyen „a határon túli magyar közösségek helyzetét elemezték”.[1]
A VMSZ üdvöskéjének – akit önhibáján kívül – második alkalommal tettek meg a szerb parlament alelnökének, az a (párt)feladat jutott, hogy hogy a délvidéki/vajdasági magyar önkormányzatról beszéljen.

– A Vajdasági Magyar Szövetség csaknem harminc éve politizál, mindig azért harcolt, hogy a kisebbségek politikai részvétele erősödjön Szerbiában, önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten is: kisebbségi pártként, az anyaország segítségével azon dolgozhat, hogy fontos jogokat ültessen be a szerbiai jogrendszerbe, illetve azok alkalmazását az országtól számon kérje – is közölte Kovács a hallgatósággal, a Magyar Szó nevű pártlap tudósítása szerint.[2]
A legnagyobb áttörés a kisebbségi politikai jogvédelemben a 2007. évi parlamenti választások előtt történt, ugyanis Szerbiában módosították a választási törvényt, és a kisebbségi pártok számára lehetővé tették, hogy önállóan vegyenek részt a választáson – számolt be Kovács Elvira. – Amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik – tette hozzá.
– Politikai erőnk abban mutatkozik meg, hogy hányan vagyunk Belgrádban vagy Újvidéken a döntéshozásban. A kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte. 2009-ben sikerült olyan helyzetbe jutni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt elfogadja a szerbiai parlament. A magyarok számbelileg a legnagyobb nemzeti kisebbség az országban, a 2011-es népszámlálás során 250 ezer körül volt a számunk. A választói névjegyzékre legalább a felének fel kellett iratkoznia, ami nem kis munkát jelentett. Azért fontosak ezek a tanácsok, mert a kisebbségi autonómia megtestesítői, és önazonosság szempontjából a legfontosabb kérdésekben – oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelvhasználat – saját hatáskörrel rendelkeznek. Ahhoz, hogy ez mind működni tudjon, nekünk Belgrádban folyamatosan arra kell figyelnünk, hogy az alkotmányos és jogi háttér alkalmazása rendben legyen – magyarázta.
Szerbia jelenleg sokkal fejlettebb, mint Románia és Bulgária volt, amikor felvették az EU-ba. A jogállamiság az alapok alapja az Unión belül, ezért Szerbiának külön akciótervet kellett elkészítenie a kisebbségi jogokra vonatkozóan. Nagy szó, hogy egy számbelileg kis párt, mint a VMSZ, eljutott odáig, hogy államtitkári és parlamenti szinten segítse az ország előrehaladását – értékelte Kovács. Elmondta, hogy pártja öt mandátumot szerzett áprilisban, ez elég az önálló frakcióhoz, s reményeik szerint hét minisztériumban lesznek jelen, azokon a területeken, amelyek létfontosságúak a vajdasági magyarság számára, mint például az egészségügy, mezőgazdaság, pénzügy – olvasható hat-nak a romantikus Autonómiaharcok rögös útjain című írásban. Alcímnek „a törvényes előírások önmagukban még nem szavatolják a kisebbségi jogok megvalósítását” jól ismert, de semmitmondó frázist adta.

Kovács mondatainak részletesebb/alaposabb elemzéséből gyorsan kitűnne, hogy üres, semmitmondó, jól ismert politikai közhelyekkel teli, a téma lényegét megkerülő, felkészületlen politikusi felszólalásról van szó. Még mindig 250 ezer magyart emleget a Vajdaságban, miközben ez a szám jelentősen megcsappant, a külföldre távozások által, éppen a pártja (és az általa) képviselt politika miatt (is).
Mit jelent például az, hogy „amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik”? Közben a jogok alkalmazásának számonkérése az országtól is rendre elmarad!
Köztudott, hogy a VMSZ a Vučić és Pásztor duó személyes egyezkedésének eredményeként vesz részt a hatalomban, mint ahogy Kovács is annak alapján lett a szerb parlament fikusz
alelnöke.
Ennek előfeltétele volt, persze, hogy a VMSZ mindenben és feltétel nélkül – lemondva a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak védelméről is – támogatja a szerb elnök nacionalista és retrográd politikáját, a nemzeti kisebbségi kirakatpolitikát! A VMSZ-nek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a hivatalos „nem konfrontálódunk – együttműködünk”[3] politikája alapján.
A megélhetési politikus szerint „a kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte”. Szakmai körökben azonban köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) létesítése még nem autonómia. „Igaz, annak idején, 2006-ban a szerb alkotmányba névleg bekerült a kollektív kisebbségi jogok intézménye, de a törvényhozónak esze ágában sem volt ezt a valóban fontos lehetőséget kisebbségi autonómiában kiteljesíteni. Sem az MNT, sem a többi nemzeti tanács nem felel meg a magyar, illetve a többi kisebbségi autonómia általános ismérveinek. Emlékezetes, hogy annak idején a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után (még – B.A.) Várady Tibor akadémikus (is – B.A.), amikor a nemzeti tanácsok jogi természetéről kérdezték, kimondta, ez nem autonómia.”[4]

Mindegyik vajdasági magyar pártnak – a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is – van, pontosabban volt elképzelése a nemzeti autonómiáról, de létezik egy közös autonómiakoncepció is, amelyet ezek a pártok (Magyar Koalíció néven) hosszas egyeztetés után 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak. A kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is.[5]
A magyar pártok között már huzamosabb ideje – pontosabban Pásztor István elnökösködése óta – semmilyen együttműködés nincsen a „közös autonómiakoncepció” megvalósításával kapcsolatban.
A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt választási programja – 2016–2020 az autonómiáról mindössze az alábbi bekezdést tartalmazza:
„Kisebbségi magyar közösségünk önazonosságának, fejlődésének és fennmaradásának legfontosabb közjogi biztosítékát az autonómiában látjuk, ezért célunk, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint az állami szervekkel folytatott demokratikus dialógus során nemzetközileg szavatolt alkotmányos és közjogi kereteket teremtsünk a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiája érdekében.”[6] Ezen a téren azonban éppen semmilyen előrelépés nem történt!
– Sajnos, Vajdaság autonómiája és a nemzeti tanácsokon keresztül megvalósuló kulturális autonómia ügye is vesztésre áll. Az Alkotmánybíróság sorozatos döntései jelentősen megnyirbálták az autonóm jogosítványokat. Érvekkel, szakszerűen, kitartóan és határozottan fogunk fellépni annak érdekében, hogy az autonómia ügye ne degradálódjon tovább. Sajnos a magyar politikai vezetők az elmúlt három évben csendben és passzívan szemlélték az autonómia fokozatos leépítését, miközben kulcspozíciókat töltöttek be – írja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) 2016. évi köztársasági és tartományi választási programja.[7]

A helyzet az óta egy szemernyit sem változott. Talán inkább rosszabbodott: Jelenleg a közéletben a nemzeti kisebbségi autonómia említésre sem kerül. A VMSZ – amelyiknek Kovács az egyik alelnöke! – teljesen lemondott a magyar önkormányzatért folytatott küzdelemről, az „autonómiaharcról”.
A párt Értetek, veletek, mindannyiunkért! c. 2022-2026. évi választási programjában[8] a magyar önkormányzatról egy árva szó, de még az önkormányzat kifejezés sem található!
– A következő alkotmánymódosítás folyamatában azért szállunk síkra, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek, és hogy még pontosabban meghatározzák a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyét a jogi és a politikai rendszeren belül – írja semmitmondóan a programban. Hol van itt a magyar autonómia, az önkormányzat? Kovács ezt miért nem magyarázta meg Tusványoson?
Az MNT – Hajnal Jenő nyolc évnyi szakszerűtlen irányítása alatt – a VMSZ politikájának végrehajtója/meghosszabbított kezeként, a magyar közösség helyzetének és fejlődésének alapvető problémáit megkerülő, csupán adminisztratív kérdésekkel, magyarországi pénzek elosztásával/leosztásával, az oktatási és tájékoztatási „káderek” párt alapon való kinevezésével foglalkozó testületre degradálódott. (Ne adj Isten, hogy októberben újraválasszák!)
Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem azt, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség autonómiájáról el kellett volna mondani. Felületesen, hamisan és szakszerűtlenül tájékoztatta a magyar autonómiáról a jelenlévőket! Ezért szükségtelen és értelmetlen volt Erdélybe utazni! Vagy a megjelenési kényszer és a napidíj késztette?

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. augusztus 13.

__________
[1] hat: Autonómiaharcok rögös útjain. Magyar Szó, 2022. július 23. 5., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4986/kozelet/269016/Auton%C3%B3miaharcok-r%C3%B6g%C3%B6s-%C3%BAtjain-VMSZ-Kov%C3%A1cs-Elvira-Tusv%C3%A1nyos.htm, 2022. július 22. 22:57
[2] Uo.
[3] Bővebben lásd a „Nem konfrontálódunk, együttműködünk” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14634, 2022. július 6.
[4] Ágoston András: „Folyamatosan észnél kell lenni”, Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL IV. évf. 54. szám, 2017. február 28.
[5] Az MK autonómiakoncepciójának teljes szövege: VMDP Hírlevél, VI. évf. 53. szám, 2008. április 3.; Hírlevél, VI. évf. 2008. április 4. 54. sz. Bővebben lásd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai. (Árnyék)jelentés 2017. Árgus, Újvidék 2017, c. könyvem, 55-82.
[6] VMSZ a biztos pont. 5. A nemzeti kisebbségek jogai: a törvénytől a gyakorlati jogérvényesítésig. http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-biztos-pont, vagy A biztos pont. Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István. Választási kiadvány. 5. A nemzeti kisebbségek jogai: a törvénytől a gyakorlati jogérvényesítésig 20.
[7] A VMDK–MM köztársasági és tartományi választási program szövege. Autonómia. http://www.vmdk.org.rs/?start=28
[8] Értetek, Veletek, Mindannyiunkért! A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG VÁLASZTÁSI PROGRAMJA (2022–2026) https://www.vmsz.org.rs/ertetek-veletek-mindannyiunkert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése