2017. október 28., szombat

(Más) Napló 90.



Növekvő nemzeti kisebbségi jogok?
Kisebbségjogi témák

Október 18.
„Nem romlik, de nem is javul”
Dr. Hajas Pál, a Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, az Európai Vidéki Hálózatok Közgyűlésének tagja a Hét Napnak nyilatkozva elmondta: „Fájó pont volt a vajdasági/délvidéki polgármesterek beszámolója. Az ő helyzetük nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is azok a közeledések, amelyek elkezdődtek, és úgynevezett kényszerpályák alakultak ki.” [1]
Egy magyarországi politikus ki merte mondani: Az itteni magyarok helyzete „nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is a közeledések”. A „közeledések” és a „kényszerpályák” alatt viszont sok minden kimondatlan maradt. 


Október 18.
„A törvény növeli a nemzeti kisebbségek jogait”?
A „hamarosan a parlament elé kerülő” nemzeti kisebbségi „kerettörvényről”[2] – Hajnal Jenő, a magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének értékelése szerint –, „összességében el lehet mondani, hogy a törvény inkább növeli a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogait, még akkor is, ha csak nagyon kis mértékben. Főleg a nyelvhasználat terén hoz javulást, miközben várható a hivatalos nyelvhasználati törvény módosítása. A jogok többsége már beépült az alkotmányba, vagy pedig bizonyos törvényekbe, ezért a módosítások túlnyomó része inkább finomításnak, nem pedig érdemi változásnak tekinthető. Ha ennél többet akar az ember, az alkotmánymódosítással járt volt, most azonban nem ez történt”.[3]
Az újságíró kérdésére, „milyen kedvező rendelkezéseket emelne ki”, az MNT elnöke a következőket válaszolta: „a nemzeti hovatartozásnak a bejegyzését a hivatalos nyilvántartásba” (amiről az érintett nyilatkozhat, ha megkérdezik, de nem köteles); „a földrajzi nevek, közintézmények és közvállalatok nevének kiírását a kisebbségi nyelveken is (ami eddig is a nemzeti kisebbségi jogokhoz tartozott); „a legfontosabb törvények megjelenítését a nemzeti kisebbségek nyelvén” (ez  is korábban a gyakorlathoz tartozott); „a hivatalos nemzeti szimbólumok ezentúl az év minden napján, azaz nem csak ünnepnapokon lehetnek nyilvánosan elhelyezve a nemzeti tanácsok székhelyén” (aminek természetesnek kellene, hogy legyen), hogy „a pozitív diszkrimináció elve mind a foglalkoztatásnál, mind az elbocsátásoknál belekerült a törvénybe” (ez is már huzamosabb ideje szerepel a különböző kormányhatározatokban, csak éppen semmi sem valósult meg belőle),  valamint azt, hogy a törvény „toleranciát serkentő programok kidolgozását irányozza elő a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival, illetve ezek végrehajtását az oktatásban” (ebből csak az nem világos, hogy a törvény ezeknek a „programoknak” az  alkalmazását a többségi nemzet tagjaira is vonatkoztatja-e).
Hajnal „a kedvező rendelkezések” között említette még, hogy „a szakterminológia tanítására engedélyezett felsőoktatási intézményeknek, hogy szakterminológia lektorátusokat szervezzenek és működtessenek saját tevékenységük keretében”ilyen lektorátusok már a múlt század végén léteztek az egyes újvidéki karokon), hogy „a törvény precízebben meghatározza a Köztársasági Kisebbségi tanács feladatkörét, munkáját és összetételét, valamint megszab egy határidőt is: 2018. január l-jéig kell a helyi önkormányzatoknak összehangolniuk működésüket az  a kisebbségi hivatalos nyelvhasználattal” (ezt is már régen meg kellett volna tenni).[4] 
Érti-e ebből valaki, hogy akkor most a „kerettörvény” mivel is növeli a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogait?
Az MNT elnökével szemben, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közössége (VMDK) úgy látja, hogy a „kerettörvény” által „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.[5]


Október 19.
Létszámleépítés

Ada községben az állami létszámleépítés miatt 13 személy vált munkafelesleggé – adta hírül a sajtó.[6]

A szerb kormány rendelete szerint 2017-ben az adai önkormányzatban és a hozzá tartozó közintézményekben, közvállalatokban legfeljebb 175 állandó munkaviszonyban lévő alkalmazott dolgozhat (az eddigi 188 közül).[7]
A temerini községi képviselő-testület augusztus 25-i ülésén a képviselők szavazattöbbséggel úgyszintén elfogadták az „önkormányzati rendszerben alkalmazottak létszámcsökkentését”, miszerint az állandó munkaviszonyban lévők számát 366-ról 3338-ra csökkentik”.[8]

A vitában „a magyar pártok (VMDP és VMSZ) kérték, hogy a leépítéskor vegyék figyelembe a község lakosságának nemzetiségi összetételét”.[9] (Mi az, hogy „kérték”? Vagy ez nem törvényi/nemzeti kisebbségjogi szempont?!)

A jelekből ítélve, a szerb kormányrendelet alapján, a többi önkormányzatban i hasonló intézkedéseket hoznak. Egy oknyomozó újságírónak – ha lenne ilyen – követni kellene, hogy az elbocsátások során, hogyan megvalósul-e a Hajnal Jenő, az MNT elnöke, és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője által említett „pozitív diszkrimináció elve”, miszerint munkahelymegszűnés esetén, „a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében”, „két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”[10] – ebben az esetben –, tartsák meg a munkaviszonyban.

 


Október 21.
Óvodai szórványközpontok
– Eddig soha nem tapasztalt óvodafejlesztési program kezdődik a Kárpát-medencében, a magyar kormánynak köszönhetően. Vajdaságban az első ütemben, tehát idén és jövőre 6 óvodai szórványközpont létesül, 19 óvoda felújítása, bővítése, eszközfejlesztése is szerepel a programban, 129 óvoda kap magyar jellegű játszósarkot, valamint 63 intézményben EU-konform játszótér kialakítása is megvalósul – írja Mihályi Katalin a Magyar Szóban közölt egész oldalas írásában.
„A magyar kormánynak köszönhetően Vajdaságban az első ütemben erre a célra 500 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 375 millió forint a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásában kerül felhasználásra, 125 millió forint pedig az egyházi óvodafejlesztéseket szolgálja”[11] – olvasható az idézett írásban
– A magyar kormány támogatásának köszönhetően mindenhol, ahol magyar nyelvű óvodai nevelés folyik, részesülnek a támogatás valamely formájából. Lesz, ahol épület-felújítás történik, másutt magyar jellegű játszósarok, EU-konform játszótér létesül. Nagyon jelentősnek tartom, hogy óvodai szórványközpontokat hozunk létre Maradékon, Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén, Ürményházán és Zomborban, amelyekben mintegy 100 új óvodai férőhely jönne létre. Az óvodafejlesztési program révén új esélyt, lehetőséget teremtünk[12] – hangoztatta Hajnal Jenő, az MNT elnöke a program kapcsán.
Az írásból arra lehet következtetni, hogy komoly, a „jövőbe” való befektetésről van szó. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de elkerülhetetlenek kérdések: Miért nem korábban kezdődött el ez a program? Lesz-e elég gyerek az óvodákban?

Október 27.
Katalónia független
Kikiáltotta a függetlenséget a katalán parlament.
A kormány megkezdi a Katalán Köztársaság felállításának folyamatát. A 135 képviselő közül 70 szavazott az elszakadás mellett, 10 ellenezte, ketten üres papírt dobtak az urnába.[13]
Minden népnek joga van az önrendelkezésre.
Madrid a katalán kormány feloszlatásáról és előrehozott helyi választások kiírásáról döntött.
Merjük remélni, hogy nem fog erőszakot alkalmazni a katalánok ellen. 

BOZÓKI Antal
Torda, 2017. október 28.

[1] Balázs Szilvia: Nem romlik, de nem is javul. Hét Nap. 2017. október 18. 10-11.
[2] Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. - Alkotmányos Alapokmány és az SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. - másik törvény és 97/2013. – AB határozat. Az MNT hivatalos honlapja. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

[3] Fehér Márta: Mit hoznak a kisebbségi törvények. Hét Nap., 2017. október 18. 12-13.
[4] Uo.

[6] csin: Újabb felmondások a közszférában. Magyar Szó, 2017. október 21. 10., vagy

[7] Uo.

[8] G. B.: Létszámleépítésről döntött a képviselő-testület. Magyar Szó, 2017. augusztus 26. 7., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3456/vajdasag_temerin/170118/L%C3%A9tsz%C3%A1mle%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sr%C5%91l-d%C3%B6nt%C3%B6tt-a-k%C3%A9pvisel%C5%91-test%C3%BClet.htm, 2017. augusztus 26., [13:22]

[9] Uo.

[10] A részarányos foglalkoztatás fonákja. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289, 2016. március 3.

[11] Mihályi Katalin: Az óvodafejlesztési program a jövőt is jelenti. Magyar Szó, 2017. október 21. 1. és 13., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3505/kozelet_oktatas/172930/Az-%C3%B3vodafejleszt%C3%A9si-program-a-j%C3%B6v%C5%91t-is-jelenti.htm, 2017. október 21. [08:25]
[12] Uo.
[13] MTI. http://hvg.hu/vilag/20171027_katalonia_fuggetlenseg_parlamenti_szavazas. Lásd még: Megszavazták a Katalán Köztársaság függetlenségét. Magyar Szó, 2017. október 28. 2.

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)