Csúrogon: "A múltat nem lehet kitörölni az emlékezetből"
Térségünkön végigsöprő szélvihar miatt a megemlékezés a tervezettnél rövidebb ideig tartott. A himnuszt követően egy szavalat hangzott el, majd a megjelent szervezetek és intézmények vezetői elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Az eseményen jelen voltak a történelmi egyházak képviselői, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Jasmina Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékegyesület titkára, valamint Teleki Júlia a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője.
Hajnal Jenő, a szervező Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megemlékezést követően elmondta, a megbékélés, a szerb-magyar együttműködés olyan lehetőségét látják Csúrogon, amelyet soha korábban nem tapasztaltak.
- Ez az időjárás és minden arra figyelmeztet bennünket, hogy feledni, kitörölni az emlékezetből nem lehet a múltat. Ilyen viharban is, de az emberek ekkora kitartással itt vannak, együtt imádkozunk, együtt érezzük mindazoknak az életútját, akiknek mivel magyarok voltak, meg kellett halniuk. Azt hiszem, hogy ez az a pillanat, amikor az ember a meghatódottságtól, az elhangzott énekektől, az imáktól úgy érzi, hogy érdemes ide eljönni, zarándoklatként felfogni ezt az utat - mondta az MNT elnöke.
Ádám Csilla
2017. október 29. [18:39]
Járekon: "Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet"
Guszton András és Csorba Béla
Járekon közel hatezer felnőtt, és ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek, éhezésnek, a jugoszláv kommunista partizánhatóság által létesített koncentrációs táborban közel 200 magyar vesztette életét. Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke megemlékező beszédében kiemelte,az idén felavatott emlékmű elkészültét pártjuk politikai munkája előzte meg, az emlékhely szövege azonban nem tesz említést a magyar áldozatokról. - Az emlékhely nem kis mértékben nekünk köszönhetően is, megépült, és méltó keretek között felavatásra került. Egyrészt örömet okozva mindannyiunknak, másrészt csalódást is okozva nekünk, magyaroknak. Hiszen rólunk megfeledkeztek. Azt kell mondjuk, ismerve az ügy részleteit, hogy szándékosan, hiszen a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti megállapodás eredetileg még tartalmazta a magyarokra való emlékezést is. Mint tudjuk, erről szó sincs! Az emlékhelynek sem a német, sem a szerb, sem a magyar szövege nem tesz említést a magyar áldozatokról.
Hosszú ideig láttuk a makacs ellenállást, amellyel megpróbálták letagadni az egykori haláltábor létét. Ez az ellenállás a német áldozatok vonatkozásában megszűnt, a magyarok tekintetében viszont tovább tart. A járeki tábor magyar áldozatainak emlékét mintha ki akarnák törölni a történelemből, pedig ami egyszer megtörtént, azt többé soha senki nem teheti meg nem történtté.
Eredetileg azt szerettük volna, ha a járeki emlékmű valamennyi áldozatra egyként emlékezik, hiszen együtt szenvedtek és egymásra dobálva kerültek a tömegsírokba. Nem a mi vétkünk, hogy mégsem így történt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ebbe bele is nyugszunk.
Egyelőre figyelmeztető felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet, de természetesen más lépéseket, józan, baráti javaslatokat is tenni fogunk a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében, összhangban a szerb-magyar megbékéléssel és kitartóan jogaink védelmében - tette hozzá a párt elnöke.
Szungyi László főesperes plébános megáldotta a fakeresztet, az emlékezők elénekelték a himnuszt, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Ádám Csilla
2017. október 29. [18:27]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése