2017. október 4., szerda

Ukrajna után Belgrád is a kisebbségi jogok csökkentésén dolgozik?

Leépítik a kisebbségi tanszékeket?

 II. rész



Tanszék helyett, oktatói és nevelési kurzusok, nemzetiségi nyilvántartás, politikai képviselet, nemzeti jelképek használata, büntető rendelkezések.

A VMDK Hírmondó előző számában röviden bemutattuk a szerbiai kisebbségi kerettörvény módosításának előzméneit. Most a törvénytervezet érdekesebb változásait mutatjuk be.

A kisebbségi kerettörvény  formai és húsba vágó változásai
          
            A kerettörvény legtöbb változása formai jellegű. Olyanok pld. mint a törvény meghozatalának időpontja, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és egyéb ehhez hasonló megfogalmazások törlése/megváltoztatása. A lényegi változások, általában olyan újdonságokat vonnak maguk után amik lényegesen megváltoztatják a jelenlegi kisebbségi törvényes keretet. Meg kell jegyezni, hogy a régi törvény rendelkezéseit sok esetben átfogalmaztak és csak a két szöveg aprólékos összehasonlításával lehet megállapítani a lényeges változások mivoltát (vajon csak nyelvészeti finomításról, vagy  az alkotmánnyal és egyéb törvényekkel való összehangolásról, illetve egyes jogok kiterjesztéséről, vagy csökkentését láttak elő mint a 14. szakasz törlése amellyel a felsőfokú oktatásban szavatolták a kisebbségi tanszékeknek a biztosítását, helyette csak egyetemi kurzusok indítását látják elő, ahol a kisebbségeknek joguk volna a nevelők és tanárok képzésére), vagy olyan rendelkezéseket tartalmaznak amelyeknek nincsen helye a kisebbségi kerettörvényben, hanem egyéb, a kisebbségi jogokkal összefüggő szaktörvényekben volna a helyük (pld. 13. szakasz/ Anyanyelvi oktatás/ az interkulturális és tanítás utáni programok végrehajtása).
             Ez mellett a kisebbségi akciótervből három rendelkezést vettek át: a részarányos foglalkoztatásra/elbocsájtásra vonatkozó részt, a kisebbségi nyelvek bevezetését az önkormányzatokba ahol a kisebbségek létszáma eléri a 15% (eddig csak a Nyelvhasználati törvény rendelkezései szerint lehetett bevezetni, ami a helyi önkormányzatokra bízta a gyakorlati alkalmazást), valamint a nemzeti hovatartozás tényének rögzítése  hivatalos okmányokban, gyűjteményekben, nyilvántartásokban.

A nemzetiségi nyilvántartás vezetése

            Az új megoldás szerint, a tervezet 5. szakaszában, hozzáadták azt a lehetőséget, hogy "a nemzeti kisebbségek tagjainak, amelyek azt szeretnék, joguk van kérni a nemzeti hovatartozásuk beírását a  személyi adatokat tartalmazó hivatalos nyilvántartásokba és gyűjteményekbe, ha az elő van látva külön törvénnyel", valamint ezt a beírást csak azon célokra és módra lehet használni ahogyan azt az e célra meghozott törvény előírja. Ez jelentős előrelépésnek tűnik a részarányos foglalkoztatás terén, hiszen elvileg ezzel megoldják azt a problémát amit eddig hangoztatott a szerbiai kormányzat, hogy nem tudják ki milyen nemzetiségű és ezért nem alkalmazható a gyakorlatban a részarányos foglalkoztatás ( a szerbiai alkotmány szerint senki sem kötelezhető a nemzeti hovatartozás kötelező bevallására, kizárólag önkéntes alapon  történik).

Azonban nem világos miért rendezik ezt a kérdést egy másik, külön törvénnyel, aminek a meghozatalától tovább függhet a részarányos foglalkoztatás, valamint nincsen előrelátva a lehetőség, hogy a többségi nép, azaz a szerbek nyilatkozzanak a nemzeti hovatartozásukról és e tények vezetéséről. Továbbá, teljesen mellőzték a kisebbségi akcióterveben előlátott lehetőséget mi szerint a nemzetiségi hovatartozást a hivatalos okmányokban is rögzíteni lehet. Remélhetőleg, hogy az említett "külön törvényben", ahogyan az a kisebbségi akciótervben is elő van látva, a nemzeti hovatartozás vezetését nem csak az anyakönyvekre korlátozzák, mert a kisebbségi akcióterv előlátja az Anyakönyvekről szóló törvény kiegészítéseit is.


A kisebbségek politikai képviselete

A kisebbségi kerettörvény  tervezetének 4. szakasza újdonságot lát elő. Ugyanis, kimondja:   " A Szerb Köztársaság a kisebbségeknek biztosítani fogja a hatékony képviseletet a politikai életben, a kisebbségek képviseletét a Népképviselőházban és a kisebbségek részarányos képviseletét az autonóm tartományok képviselőházában és az önkormányzatok képviselő-testületeiben, a törvénnyel összhangban". Ez a megfogalmazás első olvasatra szintén előrelépésnek tűnik, azonban a részarányos képviseletet csak a tartományhoz és az önkormányzatokhoz köti, míg a köztársasági parlament esetében a mondatban szereplő megfogalmazás nem jelent semmi konkrétumot. A jelenlegi szerbiai alkotmány is a 100. szakaszban  előírja "a nemzetiségek és a nemek egyenrangú képviseletét, a törvénnyel összhangban", ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisebbségi pártoknak 1000 hitelesített aláírást kell összegyűjteni pártalapításnál, az esetükben az úgynevezett "természetes" küszöböt alkalmazzák, ami valójában csak három nemzeti közösségnek felel meg: a magyarnak, a bosnyáknak és az albánnak.

Viszont az említett megoldás hátulütője az, hogy a választási törvény egy kalap alá veszi a többségi és a kisebbségi országos választási listákat, a lista állítását  10.000 hitelesített aláíráshoz köti. Ez nem csak esélyegyenlőséget rontó rendelkezés, mert ellehetetleníti a kisebb nemzeti közösségek önálló képviseletét, hanem lehetőséget ad arra, hogy a mindenkori szerbiai hatalom gátolja az adott kisebbségen belüli politikai pluralizmust. Ezzel kiválasztanak maguknak egy magyar, bosnyák, albán pártot akit helyzetbe hoznak és innentől kezdve ezek a pártok már nem a közösségüknek hanem a szerbiai hatalomnak tartoznak felelősséggel.

A jelenlegi megoldások eleve diszkriminálják a kisebb szerbiai nemzeti közösségeket akik így önerőből nem juthatnak képviselethez. Tehát, ismét ki lett kerülve a szavatolt, részarányos és a választási eredményektől független politikai képviselet a döntéshozó szervekben (Népképviselőház, tartományi parlament, önkormányzati képviselő-testületek), holott ez már meghonosodott gyakorlat a régióban ( Horvátország, Románia, Szlovénia, Koszovó, Magyarország), és azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia és Horvátország között létezik egy államok közötti szerződés amivel Szerbia magára vállalata a horvát kisebbség szavatolt képviseletét a Népképviselőházban.

Ezen felül, a VMDK észrevétele, hogy a tervezetből kimaradt még a kisebbségek részarányos képviselete a végrehajtó szervekben, ami már egyes környező országokban szintén standard lett ( Pld. Szlovénia, Horvátország, illetve Koszovó ahol a szerbeknek van saját miniszterelnök - helyettesük, miniszterük etc. ) Ezért ezt a részt, elsősorban a pontatlan megfogalmazás miatt, hiányosnak lehet nevezni, a kérdéses szakaszt meg egyenesen "gumicsontnak" lehet elkönyvelni. Itt meg kell említeni azt is, hogy az összes Szerbiáról szóló nemzetközi dokumentumokban javaslatokat fogalmaztak meg Szerbia felé a nemzeti kisebbségek hatékony képviseletére és részvételére az országos szintű választott testületekben, különös tekintettel a kisebb létszámú közösségekre.

A nemzeti jelképek használata

Ez egy külön érdekességgel rendelkező fejezet. Hiszen az eddigi 16. szakasz kiegészítésre kerül és kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek jelképeit nem csak akkor lehet kifüggeszteni ha az adott kisebbség nemzeti ünnepéről van szó, hanem  ki lehet tenni a jelképeket az egész év során, de csak a nemzeti tanács bejáratánál, megfelelő módon. Ebből a megfogalmazásból nem világos mit jelent a "megfelelő módon", valamint érthetetlen miért korlátozzák csak a nemzeti tanács bejáratára és nem engedélyezik a nemzeti jelképek megjelenítését azokon az intézményeken is ahol a nemzeti tanács alapítóként szerepel. Ez egyben  ellentétes a kisebbségi akcióterv 9.4. alatti aktivitásával, ahol előrelátták a nemzeti tanácsok intézményének erősítését. Véleményünk szerint ha a nemzeti jelképek jelen volnának azon intézmények homlokzatán is ahol az adott NT alapítói jogokkal rendelkezik, akkor az erősítené az adott kisebbség önérzetét, bátorítaná a nemzeti hovatartozás bevallását és erősítené a kisebbségek bizalmát az államba ahol élnek.

Büntető rendelkezések

Az új kisebbségi kerettörvény egyik újdonsága a büntető rendelkezések bevezetése. Azonban azok csak korlátozott mértékben jelennek meg. Olyan esetekre mint pld. ha nem írják ki a kisebbségi intézmények nevét, települések, utcák, terek, forgalmasabb közlekedési útvonalak mentén lévő jelzőtáblákat kisebbségi nyelveken ott ahol az megüti a 15%-ot és hivatalos használatban van az adott önkormányzat területén, valamint büntetik a kisebbségi jelképek nem megfelelő használatát. Magyarán, büntethetik a kedvezményezetteket, a nemzeti kisebbség tagjait, nemzeti tanácsot, a nemzeti tanács tagjait ha nem "megfelelő" módon alkalmazzák a jelképek megjelenítését, illetve nem a kijelölt hivatalos nemzeti ünnepekre emlékeznek meg!!!! (Ez eleve vitatható, mert a nemzeti tanácsok csak pár jeles dátumot tudtak megnevezni hivatalos ünnepnek, holott az adott közösség sokkal több nemzeti jelentőségű ünneppel rendelkezik).

Összegzés

            Figyelembe véve a leírtakat, fel kell készülni a tervezet parlamenti elfogadására és már most intézkedni kell! A kisebbségi kerettörvény rendelkezéseit  sok esetben pontosítani kell, nem szabad megengedni a kisebbségi tanszékek megszüntetését,  ki kell egészíteni a nemzeti hovatartozás kinyilvánításának lehetőségét- hivatalos okmányokban való rögzítéssel, rendezni kell a politikai képviseletet szabályozó részt - szavatolt és részarányos parlamenti helyek bevezetésére, illetve javasolni kell a szavatolt részarányos képviseletet a végrehajtó hatalomban, ki kell egészíteni a nemzeti jelképek használatának módját- állandósítani őket azon intézményeknél is amik NT alapításúak, a büntető rendelkezéseket módosítani kell- ne csak a kedvezményezettekre vonatkozzon, a rendelkezéseit pedig kiegészíteni más eshetőségekre is.   

A VMDK meglátása szerint Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. Reméljük meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi koalíció részét képezik.

VMDK PRESS
2017. október 4. [15:00]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése