Már jobb nem is lehetne!
Kisebbségjogi témák
Október 12.
„Napl(op)ók”
Először Egri
Emma,[1] majd Kovács Vilhelmina[2] tette fel a
kérdést az oktatásügyi illetékeseknek és a Magyar nemzeti Tanácsnak (MNT), hogy
miért nincs magyar ötödik osztályos napló?
– Szerbiában évek, vagy inkább évtizedek óta
nincsen zökkenőmentes tanévkezdés. Gond volt és van az iskolanaptárral, a
tankönyvekkel a választott tantárgyakkal... De a „jó kifogás sose rossz”
alapon, mindig volt kit, mit okolni: a miloševići rendszert, a háborút, a tüntetéseket, a
bombázást, a rendszer és a miniszterváltásokat…
Most, amikor a belgrádi oktatási minisztériumban magyar államtitkár
asszony ül, a tartományi oktatásügyi titkár magyar és az MNT-nek is csak és kizárólag a magyarok jogaival
és ügyes-bajos dolgaival kellene foglalkozni,
mégis vannak problémák. Az idei tanév hetedik hetében járunk és az általános
iskolák magyar ötödikeseinek még mindig nincs naplójuk! – írja Kovács
Vilhelmina.[3]
Két hónap elteltével se nincsen napló az ötödikes magyar diákok
számára. Az illetékesek továbbra is hallgatnak témáról. Vagy ez (sem) fontos? Miért
kapják a fizetést?
Október
13-16.
Törvényekről közvita nélkül
A Vajdasági
Magyarok demokratikus Közössége (VMDK) két folytatásban elemezte a nemzeti
tanácsokról szóló törvény készülő módosításait.[4]
A párt „a tervezetről ismét csak
közvetett módon szerezett tudomást”, a nyilvánosság pedig a közleményéből. Ez
is azt igazolja, hogy az törvény módosítása távol a nyilvánosságtól,
közvitáról, úgymond suba alatt készül.
A VMDK a változások összegzésében megállapítja: „A nemzeti
tanácsokról szóló törvény módosítása teljesen átláthatatlan módon történik. Nem
látszik a stratégiai gondolkodás, inkább az ideiglenes megoldások kapnak teret.
Nincsen igazi közvita, a tervezet kidolgozásában nem vesz részt minden szerbiai
nemzeti közösség képviselője, de a civil szektor is hiányos. A tervezetben
szereplő megoldások szűkítik az eddigi jogokat, illetve egyenesen korlátozzák
az önkormányzatiságra való jogot, valamint nagyobb állami ellenőrzés alá vonják
a nemzeti tanácsok működését. Az összeférhetetlenségi rendelkezések foghíjasak
és vitathatóak. A nemzeti tanácsok pénzelése továbbra sincs megoldva megfelelő
módon.”
Korábban a VMDK – ugyancsak két – részben ismertette a nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény készülő
változásait, „amit Szerbiának már 2016-ban el
kellet volna fogadnia”.[5]
Az
elemzés elején a VMDK közli, hogy „az MNT elnöke és jogásza közösségi
felhatalmazás nélkül vett részt a tervezet kidolgozásában, nem egyeztetvén és
nem tájékoztatván az MNT tagokat a tervezet szövegéről!” Ez már önmagában is
felelőtlen viszonyulás az MNT vezetője részéről. Már csak azért is, mivel a „kisebbségi kerettörvény, aminek a módosítása
elkészült, és „olvasáson” van az európai tanácsnál. Nyilvánvaló, hogy a törvény
előkészítői később arra fognak hivatkozni, hogy azon változtatni már nem lehet,
mivel zöld fényt kapott Európától!
A
tervezett változásokkal – „a VMDK meglátása szerint” – „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat
javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi
reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat
eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament
elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi
koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.
Két meghatározó nemzeti kisebbségjogi törvény módosítása, illetve
kiegészítése előtt állunk. Ezek változásairól a nyilvánosság csak a VMDK által
értesült, ami elfogadhatatlan és ismételten az MNT elnökének felelőtlen
viszonyulásáról tanúskodik.
Fontos, hogy legalább egy délvidéki magyar párt megfogalmazta az
észrevételeit a változásokkal kapcsolatban, de – sajnos – nem elegendő.
Lehetséges, hogy ezek az észrevételek, javaslatok el sem jutnak a szerbiai és
az európai illetékesekhez.
Szakmai és politikai tanácskozást kellene most szervezni – ha lenne
kinek – pld. a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak (VMTT), a temerini
Kisebbségi Fórumnak (KIFO), vagy éppen a VMSZ által irányított Vajdasági Magyar
Jogászegyletnek (VMJE). Az egyeztetett álláspontokat el kellene juttatni a
törvénymódosítások beterjesztőinek és az Európai Unió belgrádi irodájának, szerbiai
jelentéstevőjének. Amíg nem késő! A jelekből ítélve erre aligha lesz
vállalkozó. Aztán meg majd csodálkozunk…
Október 17.
Már jobb nem is lehetne!
Kilencedik alkalommal ülésezett Szabadkán a Magyar-Szerb Gazdasági
Vegyes Bizottság. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szíjjártó Péter ismételten hangoztatta: „Amikor Szerbiába jövünk,
akkor annak az országnak a területére jövünk, amelyikkel a legjobb az
együttműködésünk a szomszédok közül.” Mint mondta, sok uniós tagország is
példát vehetne Szerbiától a kisebbségi jogok biztosításának vonatkozásában,
ezért ezt a találkozót arra is felhasználta, hogy a szerb kormány
képviselőjének elmondja, Magyarország hálás azért, ahogyan a szerb kormány viszonyul
az itt élő magyarok közösségéhez, amely nagyon erős összekötő kapcsot jelent a
két ország között.[6]
Miközben Szíjjártó a szerb-magyar barátságot magasztalta, magyargyűlölő
falfirkák jelentek meg Nagybecskereken.[7]
A magyar politikusok példát vehetnének/tanulhatnának, tanulhattak volna
már a szerb kollégáiktól, hogyan kell küzdeni a nemzettársaik jogaiért. A
legjobb minta erre Koszovó.
Október 19.
Egyre kevesebben vannak, és alig lehet hallgatni
Folyamatban vannak a Vajdasági Rádió és Televízió készülő épületeinek
munkálatai. Jobban a mondva egyelőre a (NATO bombázással lerombolt) régi
épületnek az elbontása.
Gusztony András, a rádió magyar szerkesztőségének
főszerkesztő-helyettese a munkálatok utáni sajtókonferencián felhívta a
jelenlévők figyelmét arra, hogy „valamikor a rádiónak 102 munkatársa volt,
jelenleg viszont csak 35-en dolgoznak a szerkesztőségben”.[8]
Arra is panasz van, hogy az Újvidéki Rádió műsorait számos magyarok
lakta helységben nem lehet rendesen hallani.
Október 20.
Nem lesz magyar jogász?
„Másodszorra
is elutasította első fokon a Vajdasági Magyar Diákszövetség keresetét a
Jogtudományi Kar elleni perben az újvidéki Felső-bíróság.”[9]
Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke az ítélet kihirdetését
követő sajtótájékoztatón – egyebek között –
Egyebek között elmondta, hogy „egy nem hivatalos információ szerint a
2016-os és a 2017-es évben körülbelül húszan voltak magyar ajkúak, akik a
Jogtudományi Karra felvételiztek, most úgy tudjuk, hogy az idén ez a szám
mindössze három”. Hasonlóképpen tapasztalható némi csökkenés a magyar nyelven
felvételiző végzős középiskolai diákok számában is. Ez egyértelműen bizonyítéka
annak, hogy ami most a jogi karon van, az teljesen kihat a vajdasági magyar
ifjúságra. – tette hozzá Sóti.
A Jogi Kar viszonyulása „kihat a magyar ifjúságra”, de mit tesz a
magyar oktatásügyi államtitkár asszony, a magyar tartományi oktatásügyi titkár
és az MNT, hogy ez ne így legyen?
Sóti elmondta, a VaMaDiSz ezen a héten dönt arról, hogy „folytatják-e
a Jogtudományi Kar elleni harcot, vagy véget vetnek a közel két éves
küzdelemnek”.
A legrosszabb döntés most a küzdelem feladása lenne, ha már – nem
teljesen meggondoltan és az esetleges pervesztesség következményeinek felmérése
nélkül – belefogtak ebben a perbe. Amennyiben a VaMaDiSz eláll a per
folytatásától, ennek következménye Sóti távozása (is) kellene, hogy legyen.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. október 23.
[1] Mikor lesznek ötödikes naplók? http://egriemma.blogspot.rs/, 2017. október 2.
[2] Napl(op)ók Miért nincs magyar ötödik osztályos napló? https://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Oktat%C3%A1s
2017. október 12.
[3] Uo.
[4] A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása. I. rész. http://delhir.info/2017/10/13/nemzeti-tanacsokrol-szolo-torveny-modositasa-ideiglenes-megoldasok-strategiai-elkepzelesek-helyett-csorbulo-jogok-nagyobb-allami-kontroll/, 2017. október 13. és VMDK: A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása. II. rész. https://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMDK, 2017. október 16.
[5] Ukrajna után Belgrád is a
kisebbségi jogok csökkentésén dolgozik? I. rész. http://delhir.info/2017/10/02/ukrajna-utan-belgrad-kisebbsegi-jogok-csokkentesen-dolgozik/,
2017. október 2. és II. rész. http://delhir.info/2017/10/05/leepitik-kisebbsegi-tanszekeket/,
2017. október 5.
[6] B.em: Jövőre két új határátkelő Magyarország és Szerbia között. Magyar Szó, 2017. október 18. 1. és 4., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/3502/kozelet_politika/172754/, 2017. október 18. [08:01] >> 2017. október 18. [19:54]
[7] Miközben Szijjártó a szerb-magyar barátságról beszélt, addig magyargyűlölő falfirkák jelentek meg Délvidéken
http://delhir.info/2017/10/18/mikozben-szijjarto-szerb-magyar-baratsagrol-beszelt-addig-magyargyulolo-falfirkak-jelentek-meg-delvideken/, 2017. október 18.
Lásd még H.Á.:
Elfogták a nagybecskereki magyargyűlölőt. http://delhir.info/2017/10/21/elfogtak-nagybecskereki-magyargyulolot/,
2017. október 21.
[8] Jau: Bontják, hogy építhessenek. Magyar Szó,
2017. október 20. 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése