2017. október 19., csütörtök

Miközben Szijjártó a szerb-magyar barátságról beszélt, addig magyargyűlölő falfirkák jelentek meg Délvidéken

Párhuzamos világban élnek a délvidéki magyarok és a vezetőik.
 
 
Miközben politikusaink arról beszélnek, hogy napról-napra jobban élünk, addig ennek épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, amikor a boltokban a kasszához érve belenézünk a pénztárcánkba, vagy amikor a hónap vége felé kupacba rakjuk a számláinkat.
A gazdasági fejlődésről, a jobb lehetőségekről, a több munkáról és a nagyobb jövedelemről szóló ígéretek mellett a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek sorsáról is hazudnak.
Az ember már-már azt hihetné, hogy egy párhuzamos dimenzió is létezik a délvidéki magyarok és a helyi és anyaországi politikusaink között, akiknek ezt a téridő-kaput nem sikerül áttörniük és épp annak ellenkezőjéről beszélnek, mint amit mi tapasztalunk.
Ahogyan arról portálunk is beszámolt, tegnap magyarokat gyalázó falfirkák jelentek meg Nagybecskereken, azon a napon, amikor épp a paralell világban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ódákat zengett a szerb-magyar kapcsolatokról Szabadkán.
“Gané magyarok” hirdeti a felirat a délvidéki utcán a festékszóró feketéjével jegyzett való világban. 
Eközben egy díszteremben ülésezve Szijjártó Péter elmondta: “Nagyra becsüljük a szerb kormány tevékenységét abban a vonatkozásban is, hogy az itt élő magyar közösségre mint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében erős szerepet játszó közösségre tekint”. Szijjártó kiemelte, a magyar kormány nagyra becsüli azt, ahogyan a szerb kormány az országban élő magyar közösséggel bánik, és hangsúlyozta, hogy sok európai uniós tagország is példát vehetne Szerbiáról a kisebbségi jogok biztosítása terén.
Más, a földtől szintén elrugaszkodott politikusaink, így Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról beszélt nemrég, hogy Szerbia példaértékű autonómiát adott a délvidéki magyaroknak. Addig a most készülő nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás jóformán kiskorúsítaná a nemzeti tanácsokat és azok jogköreit.
Miközben Orbán a magyarok sorsa miatt a fellegekben jár, addig a mindennapok puszta valóságában az újvidéki Fellebbviteli Bíróság még a délvidéki magyar fiatalok tanúvallomását sem hajlandó meghallgatni, nem hogy közben járna, hogy a törvényekkel összhangban kötelezzék a Jogi Kart arra, hogy kisebbségi anyanyelven is biztosítsa a felvételizés lehetőségét.
A dimenzió-kapuk átlépésének érdekében javasolnánk egy szombat esti sétát a temerini éjszakában. Ahol, ha Goa’uld katonákkal nem is, de a szerb-magyar történelmi megbékélés nyílt cáfolatával könnyebben találkozhatnának azok, akik a jelek szerint olyan mélyre süppedtek a pártalapon szerzett bársonyszékeikbe, hogy onnan már nem látják a valóságot.
Miközben a délvidéki magyar politikusok kormánypárti pozícióban vannak az összes jelentősebb vajdasági községi képviselő-testületben, a tartományi parlament elnökét adják, a köztársasági parlamentben pedig képviselőket és államtitkárokat, az Európai Parlamentben is ott ül a párt képviselője, vagyis minden lehetséges szinten kormányon és hatalmon vannak, ahol csak az lehetséges számukra, addig ezzel párhuzamosan a politikai hatalmuk növekedésével arányosan gyorsul fel a magyarság elvándorlási kedve és népességfogyása.
Míg ők jóllaktak, addig nekünk elment az étvágyunk az itt maradástól is. 
A délvidéki magyarság még sosem volt ilyen közel a naphoz, azonban a vezetőink a saját hatalmi pecsenyéjük minél gyorsabb megsütésének érdekében már olyan közel repültek, hogy megolvadt a szárnyukat összetartó viasz, a magyar közösség egysége. A jelek szerint pedig már csak évek kérdése, hogy mikor zuhannak a mélybe, ahová bennünket is könnyen magukkal ránthatnak majd.


http://delhir.info/2017/10/18/mikozben-szijjarto-szerb-magyar-baratsagrol-beszelt-addig-magyargyulolo-falfirkak-jelentek-meg-delvideken/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése