A gunarasi Cseh
Andrea és férje szeptember óta Magyarországon dolgozott, azonban nemrég
haza kellett jönniük, mert a házukat feltörték és kirabolták.
– Nagyon megrázott bennünket ez a betörés, szinte
belebetegedtem: asztmára utaló tüneteim jelentkeztek, és allergiától is
szenvedek, minden másnap jön hozzám a mentő, már több nyugtató tablettát nem
akarnak adni a gyógyszertárban. Valamelyik nap azt mondtam a páromnak, hogy én
már ezt nem bírom tovább, öngyilkos leszek – panaszolja a fiatalasszony.
Hogy
történt a betörés?
Kifeszítették a konyhaajtót, ott jöttek be. Szinte mindent kipakoltak,
amit csak lehetett. Egyedül csak a szekrényt meg a hálószobában a franciaágyat
hagyták meg. Elvitték a mosógépet, a vadonatúj porszívót (csak a doboza
maradt), a televíziót. A mélyhűtőt teljesen kiürítették, pedig jócskán maradt
még benne hús, félig volt. A spájzban nem hagytunk élelmet, nehogy megromoljon,
amíg távol vagyunk.
Voltak-e
itthon időközben?
Nem, még karácsonyra sem jöttünk haza. Azért mentünk el,
hogy dolgozzunk, pénzt keressünk. Tatabányán találtunk munkát, egy ottani
ügynökség révén. Nem ugyanabba a gyárba kerültünk, de mindkettőnknek jó
munkahelyet szereztek. A hét három napján napi 12 órát dolgozunk, és azonos
műszakban voltunk. Egyedül csak a szálláshelyünket éreztük szokatlannak, mert
aki kertes házban nőtt fel, az eleinte idegenkedik az emeleti bérlakástól. De
elégedettek voltunk mindennel.
Azt
akarja mondani, hogy szívesen maradtak volna még…
Igen, hosszabb időre terveztünk, és ha nincs ez a betörés,
akkor nem is jöttünk volna haza. Tatabánya elég messze van, mintegy 400
kilométerre, onnan nem is lehet havonta hazautazni. Most is 120 eurót
költöttünk el az útra.
Visszamennek-e,
ha kicsit rendbe jönnek a dolgok?
Nem, azt mondta a férjem, hogy ha csak napi zsíros kenyérre
telik, akkor sem hagyjuk itt a házat, az otthonunkat. Csúnyán megjártuk.
Megbíztunk egy asszonyt a ház felügyeletével, kéthetente eljött, szétnézett, de
nem lakhatott itt. A kutyánkat a szomszédasszony etette. A betörők
garázdálkodását egyikük sem vette észre.
Gyakoriak
a betörések Gunarasban?
Történik lopás errefelé is. Nemrég lopták el a biciklimet az
udvarból, ez már az óta történt, mióta itthon vagyunk. A szomszédasszonyomé is
eltűnt, de az övét megtalálták, Adáról hozták vissza.
Tettek-e
feljelentést az ügyben? Egyáltalán van rendőrállomás a faluban, volt kihez
fordulni?
Van, a helyi rendőrök mindjárt ki is jöttek, sőt még a
topolyaiak is, ők végezték a helyszínelést. Minden héten telefonálok, de eddig
még nem jutottak az elkövetők nyomára. Most összejöttek a bajok. Az ügynökség
átvert bennünket, 800 euróval megkárosítottak, amikor bejelentettük, hogy haza
akarunk jönni, ezt az összeget levonták, nem kaptuk kézhez. Megmagyarázni nem tudták,
hogy miért volt erre szükség, a megállapodásban ilyesmi nem szerepelt. Nem elég
az, hogy én megbetegedtem, az apósom is kórházba került, nemrég műtötték
Szabadkán. Elkeseredésemben egy internetes segítőcsoporthoz fordultam, hátha
sikerülne néhány bútordarabot szereznünk. Mielőtt elmentünk, férjem eladta a
jószágokat, és szépen berendeztük a házat, most meg mindent elvittek. Az üres
lakásra jöttünk haza.
Szabó Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése