Jugoszlávia
bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)
Csütörtök, április
22.
* Találat érte Milošević elnök (a közelmúltig) lakta a
belgrádi Užice utca 15 szám alatti kertes villát. A NATO-légierő támadásokat
intézett Batjanica, Valjevo, Újvidék, Szabadka és környéki célpontok ellen is.
Újabb négy találat érte az újvidéki vasúti hidat. A híd útteste még jobban
megrongálódott, valamint leszakadt a péterváradi oldalon lévő ív egy része. A
Pristina környékét ért eddigi leghevesebb támadás során, négy hullámban több
mint 50 lövedéket lőttek ki a NATO repülőgépei.
* Slobodan Milošević elnök Belgrádban fogadta Viktor
Csernomirgyint, az orosz elnök jugoszláviai válsággal foglakozó
különmegbízottját, akivel több mint nyolc órás tárgyalást folytatott.
Csernomirgyin a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Slobodan Miloševićtyel
sikerült egyeztetnie a koszovói válság rendezésének feltételeit. Ezek egyike „a
Jugoszláviával egyeztetett nemzetközi jelenlét az ENSZ égisze alatt és Oroszország
részvételével”.
* Vukašin Maraš, Crna Gora-i belügyminiszter hivatalosan
is elutasította Milorad Obradović tábornoknak, a Jugoszláv Katonaság második
hadserege parancsnokának követelését, hogy a köztársasági rendőrséget helyezzék
katonai ellenőrzés alá.
* A jugoszláv közgazdászok G-17-es csoportjának becslése
szerint a NATO-agresszióval okozott gazdasági károk, a társadalmi össztermékkel
mérve nagyobbak lesznek, mint a második világháborúban.
* II. János Pál pápa megismételte a Balkánra vonatkozó
békefelhívását, amikor a Vatikánban hét Nobel-békedíjast fogadott.
* Bil Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit
miniszterelnök jóváhagyta azt a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa
hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok koszovói bevetésének
tervét – jelezte a washingtoni Fehér Ház, hangsúlyozva egyúttal, hogy mind
Washington, mind pedig London hisz a légicsapásokra alapozó stratégia
sikerében.
* Magyarország közvetlen katonai módon nem fog részt
venni a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében, s területét sem bocsátja
ilyen célokra szövetség rendelkezésére – jelentette ki Budapesten Szent-Iványi
István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
* A román parlament nagy szavazattöbbséggel támogatta a
NATO azon követelését, hogy korlátlanul használhassa Románia légterét a
Jugoszlávia elleni akciókhoz.
* A bolgár miniszterelnök közölte, hogy Bulgária nyugati
határa mentén 120-150 kilométer szélességben átengedi légiterét a NATO-nak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése