2019. június 16., vasárnap

Szerbia nem teljesít!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (181.)


Május 29. június 13.
Szerbia nem teljesít!
Johannes Hahn uniós bővítési biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ismertette a 2018. március és 2019. március közötti időszakra vonatkozó Szerbiáról szóló országjelentést.
A jelentésben egyebek között az áll, hogy „a jogállamiság és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása terén előrelépésekre van szükség. Szerbia uniós tagságáról folytatott tárgyalások üteme ezektől függ majd”.
Az Európai Bizottság további álláspontja szerint „elengedhetetlen, hogy Szerbia jelentős mértékben felgyorsítsa a reformintézkedéseket a jog uralmát illetően. Ez különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a sajtószabadság, továbbá a háborús bűnök felgöngyölítése és a szervezett bűnözés visszaszorítása tekintetében fontos, amennyiben Szerbia szeretné megtartani egyensúlyát a csatlakozási tárgyalásokban” – üzenték meg Brüsszelből.
A jelentés kapcsán Brüsszelben az is elhangzott, hogy „Szerbiában nem javult a véleménynyilvánítás szabadsága, ez pedig aggodalomra ad okot”.[1]
Eduard Kukan, az Európai Parlament Szerbiával való együttműködésért felelős küldöttségének vezetője úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése Szerbia fejlődéséről erőteljes üzenet Szerbiának, amely továbbra is érdeklődést mutat az EU-tagság iránt, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a szerbiai partnereknek határozott lépéseket kell tenniük”.[2]

Deli Andor vajdasági fideszes/KDNP-s/véemeszes EP képviselő a szerbiai országjelentés bemutatása kapcsán sajtóközleményt adott ki, amely szerint „nincs vesztegetni való időnk, ezért az új összetételű Európai Parlamentnek rögtön munkához kell látnia, hogy az 2025-ös uniós bővítés ne maradjon az előző csúcsvezetés üres ígérete”.[3]
Ebből a rövidke idézetből is látni, hogy Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő viszonyban se nincsen a valósággal és a politikával.  Nem azt mondja ugyanis, hogy a szerb hatalomnak kell „rögtön munkához látni”, hogy eleget tegyen az uniós feltételek teljesítésének (és ebből maga és az őt támogató pártok is kivennék a részüket), hanem azt, hogy az Európai Parlamentnek kell teljesítenie az állítólagos ígéretet Szerbia 2025-ig való tagsági felvételéről! 
Deli a következő öt évben is Brüsszelben fog ülni, a sok ezer eurós fizetéssel, és várja, hogy az Európai Unió felveszi Szerbiát a tagsági feltételetek – köztük az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésével kapcsolatos követelmények – teljesítése nélkül? Micsoda fordított logika! 

 

Május 29.

Drámai fogyatkozás

– Pillanatnyilag a 15 és 29 év közötti szerbiai fiataloknak csaknem a fele szeretne távozni az országból, és nem is térne vissza. A következő években számolnunk kell azzal, hogy az iskolázott, fiatal populációnak akár a negyede kivándorol – közölte a lesújtó tényeket Dragan Lončar, a belgrádi Közgazdasági Kar dékánhelyettese a Szerbiai Menedzserek Szövetségének (SAM) fővárosi tanácskozásán.[4]

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvántartása alapján Szerbiából 2000 óta több mint 650 000 ember, főleg fiatal távozott.[5]

 

A magyarok elvándorlásáról, az országból való elkötözéséről nincsenek megbízható adatok. Ennek drámai méreteiről csak az egyre inkább kiüresedő falvaink tanúskodnak.

Temerinben például 2018-ban 42 keresztelés és 101 temetés volt.[6]  

A bánsági falvainkban is „egyre több az üres ház. Nagyon sok már össze is dőlt, ahol nappal is le van húzva a redőny, ott már ne lakik senki, siralmas a helyzet” – írja Fiser János.[7]  

– Mi Bánságban sokkal kevesebben vagyunk, mint amit a kimutatásokban állítunk. […] A politikusok a szavazólistákat lengetik (ennyi vagy annyi szavazópolgár szerepel rajtuk), de megfeledkeznek arról, hogy azon szerepelnek azok is, akik külföldön élnek, de itt is bejelentettek, és nem mondtak le a szerb állampolgárságról. Számukra azok is itt vannak, számomra pedig nincsenek – tette hozzá Fiser.[8]

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke szerint viszont „nem a lélekszám a lényeges, hanem hogy az adott kisebbségben lévő nemzeti közösség mögött álljon egy szilárd intézményrendszer, és a közösségnek legyen kellő belső energiája, ami táplálja a már adott, nálunk már működő intézményrendszert”.[9]

 

Az idézet alapján arra lehet következtetni, hogy az örökös pártelnököt az, hogy a Vajdaság/Délvidék (is) lassan kiürül, különösebben nem aggasztja. Pedig ez annak a katasztrofális politikának a következménye, amit az a hatalmi pártszövetség folytat, amelynek részese az általa irányított párt is.
Hiába a(z egyébként az anyaország által pénzelt) „szilárd intézményrendszer” is, ha nem lesz akiért, akinek az érdekében működjön, ha elfogy a közösség. Vagy „utánam az özönvíz”?
Csődöt mondott a VMSZ/BMC megalkuvó politikája és a Prosperitati Alapítvány falusi házvásárlási programja is. Itt már csak egy radikális munkahely-teremtési program és a fizetések növelése segíthetne. Erre azonban egyelőre semmi kilátás.

 

Június 6.

„Helyzetkép”?

Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban megtartották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) Kisebbségi Jogi Albizottsága tagjainak, a tartományi intézmények és a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselőinek második ülését.  

A Magyar Szó pártlap „Helyzetkép az európai nemzetiségekről” c. írása szerint, „Snežana Sedlar, a tartományi parlament alelnöke ismertette a Tartományi Képviselőház sajátosságait, érintve a hivatalos használatban lévő nyelvek számának fontosságát. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke ismertette a kisebbségek helyzetével foglalkozó tartományi szervek munkáját. A nemzeti tanácsok közül a magyar és a horvát nemzeti tanács képviselői prezentálták tevékenységüket”[10] […].

Kovács Elvira, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke (a VMSZ/BMC 2. alelnöke – B. A.) lapnak nyilatkozva elmondta, hogy „az Újvidéken és Belgrádban megtartott ülés kiváló lehetőség volt arra, hogy az albizottsági tagok megismerhessék azt, hogy a kisebbségvédelem terén Szerbia hol áll, és hogy bemutassák a tartományi parlament és a tartományi kormány munkáját e téren”.[11] Rendben van, hogy bemutatták a parlament és a kormány munkáját, de miért nem a gyakorlatot is?  

– A párbeszéd (sic! – B.A.) során a kisebbségi albizottság tagjait különböző dolgok érdekelték a tartományban elért kisebbségi jogok terén. Elmondtuk nekik, hogy 2009 óta létezik törvény a nemzeti tanácsok működéséről. Tavaly nyáron pedig több törvénymódosítás is megszületett. Többek között a hivatalos nyelvhasználatról és az anyakönyvekről szóló törvény, valamint a kisebbségi kerettörvény. A jelenlévők érdeklődtek afelől is, hogy elérhetők-e kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Szerbiában. Ezenkívül a különböző visszaélésekről is szó esett – mondta Kovács Elvira[12] (a VMSZ/BMC 2. alelnöke). Hogy melyekről, azt is csupán csak találgathatjuk.

 

Az írásból az lehet kiolvasni, hogy Szerbiában jártak az ETPK Kisebbségi Jogi Albizottságának a tagjai, akiket a szerbiai kisebbségvédelem kérdései érdekeltek. Belgrádban és Újvidéken kormányhivatalnokokkal, párttisztviselőkkel és a Magyar Nemzeti Tanács „képviselőivel” találkoztak. (Azt már nem lehet megtudni, hogy ezek is a VMSZ listájához tartozó tanácsnokok voltak, vagy netán meghívták a Magyar Mozgalom tanácsnokait is. Hajlamos vagyok elhinni, hogy nem.)

Mi mást mondhattak Nyilas és Kovács a vendégeknek minthogy „példaértékű a nemzeti közösségek helyzete Szerbiában”,[13] a nemzeti kisebbségeknek sehol nincsenek olyan jogaik, mint ebben az országban. Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok is természetesen „igényelhetők”. (Hogy ilyeneket ki is adnak-e, az már egy másik kérdés).   

A magyar közösség helyzetének semmilyen változására nem lehet számítani, amíg a pártpolitika és az ilyen politikusok az irányadók, nem pedig a tárgyilagos szakmai felmérés a való életről.   

Helyzetünkért nem a nemzetközi szervezetek okolhatók, hanem a vezető magyar politikusok!   

Ja és, hol van itt a „helyzetkép az európai nemzetiségekről”?
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. június 16.



[1] Európai Bizottság: Aggasztó, hogy Szerbiában nem javult a véleménynyilvánítás szabadsága. https://szabadmagyarszo.com/2019/05/30/europai-bizottsag-aggaszto-hogy-szerbiaban-nem-javult-a-velemenynyilvanitas-szabadsaga/, 2019. május 30. [8:25]
Lásd még Marija Stojanović: Srbija dobila najlošije ocene za vladavinu prav [Szerbia a legrosszabb osztályzatot a jog uralma területén kapta]. Danas, 2019. május 30. 8. és 9.; v-ár: Sikeres gazdaság, veszteglő szólásszabadság. Magyar Szó, 2019. május 30. 1. és 4. és M. R. Milenković. Čomić: Srbija da izađe iz pogrešnog voza [Szerbia szálljon ki a téves vonatból]. Danas, 2019. június 13. 4.
[2] Kukan: Az Európai Bizottság jelentésével pozitívan gyakorol nyomást Szerbiára a gyorsabb felzárkózás érdekében. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/27117/Kukan-Az-Europai-Bizottsag-jelentesevel-pozitivan-gyakorol-nyomast-Szerbiara-a-gyorsabb-felzarkozas-erdekeben.html, 2019. június 5. [11:11]
[3] Nincs vesztegetni való idő. Magyar Szó, 2019. május 30. 4.
[4] Beta, Tanjug: A fiatalok fele elmenne az országból. Magyar Szó, 209. május 30. 6.
[5] Uo.
[6] G. B.: 42 keresztelés, 1012 temetés. Magyar Szó, 2019. január 8. 12.
[7] Hány magyar él még a Bánság területén? Családi Kör, 2019. március 28. 5.
[8] Uo.
[9] szikics. Pásztor: Nem a kisebbség lélekszáma a mérvadó. Magyar Szó, 2019. május 24. 4.
[10] trk: Helyzetkép az európai nemzetiségekről. Magyar Szó, 2019. június 8. 6., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4007/kozelet_politika/203138/Helyzetk%C3%A9p-az-eur%C3%B3pai-nemzetis%C3%A9gekr%C5%91l.htm, 2019. június 7. [21:23]
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] U.Z.: Pásztor szerint Szlóbó pártjának köszönhetően példaértékű a helyzetünk. http://delhir.info/2018/12/23/pasztor-szerint-szlobo-partjanak-koszonhetoen-peldaerteku-a-helyzetunk/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése