Jó reggelt kívánok!
Belevágott az egészségügy és a szociális ellátás rendszerszintű átalakításába a kormány, a pedagógusok helyzetét azonban nem igyekszik rendezni. Mélyült a válság és folytatódott a háború. Összefoglaló a 2022. utolsó negyedévében született legfontosabb cikkeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Visznek mindent, ami mozdítható
A magyarországi kincskeresők a mai napig keresnek és találnak is: érmék ezreit, szobrokat, aranytárgyakat – olvasható tényfeltáró cikkünkben. Az értékesebb darabokat vagy a Parlament-környéki kávézókban adják el milliárdos zuggyűjtőknek, vagy Bécsbe, a kelet-európai és balkáni illegális műkincspiac fellegvárába viszik. Aki kicsiben csinálja, Magyarországon a neten árulja a tárgyakat. Fémkeresőt bárki vehet Magyarországon, csak épp tiltja a törvény a használatát – de a törvényt szinte senki nem tartja be. Nyomozásunk közben fedeztük fel, hogy – legalábbis papíron – eltűnt az 1969-ben talált mohácsi kincs éremleletének több mint fele. Annak is utánajártunk, hogy piacra dobhatja-e egy állami múzeum a műkincseit.
Az is felvet pár kérdést, hogy záportározók épültek a tudományosan is félsivatagnak számító Homokhátságon, ráadásul az esővíz-elvezető csatornák bekötése nélkül. Több hetes munkával felderítettük az uniós támogatások elverésének új slágerét: tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a "kilátó" volt a varázsige, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt például több kárt okozott, mint hasznot. A víznél maradva: jó hír, hogy az ország nagy részén sikerült határérték alá szorítani az ivóvíz arzéntartalmát, és ez a kutatók becslése szerint sok ember életét menthette meg.
Becsengettek
A tanév kezdetekor találkozott két évtizedes kezeletlen probléma: a pedagógusok bérhelyzete és a korszerűsítés hiányában elszabaduló rezsiköltségek. Szokatlan megoldást választott a budapesti Madách gimnázium, havi nyolcezer forint támogatást kértek a szülőktől, az igazgató szerint az életben maradásért. Közben az ősz elején figyelmeztető, később felmondó leveleket küldtek a fizetésemelésükért és a jobb oktatási körülményekért polgári engedetlenséggel demonstráló pedagógusoknak, például a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. A tanáraik mellett kiálló diákok élőláncokkal tüntettek, elfoglalták a fővárosi Margit hidat, vagy a spórolással indokolt intézmény-összevonások miatt az ombudsmanhoz fordultak.
Közvetve az oktatás forráshiányával is összefügg az októberi késelés ügye, amely egy budai középiskolában történt. Dr. Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus arról beszélt a Szabad Európának, hogy tarthatatlan az iskolapszichológiai rendszer működése, az iskolapszichológusok hasonlóan alulfizetettek, mint a tanárok és bármikor előfordulhat hasonló eset.
Saját politikai és gazdasági utánpótlásának kinevelésére azonban nem sajnálja a pénzt a Fidesz. A skála a térítésmentes kollégiumi férőhelyektől a garantált álláson és a tengerentúli utazásokon át az ingyenes külföldi egyetemi oktatásig terjed, egy feltétellel: a kormány politikájával legalább nem kritikus fiatalokat várnak. Két részes cikkünkben a diákok előtt álló magyarországi lehetőségeket és a külföldi ajánlatokat vizsgáltuk. De nem kell élére állítaniuk a forintot a parlamenti képviselőknek sem, amikor lakás- vagy irodabérletet keresnek: elkölthető keretük a fizetésüknél is jobban nő.
Befelé megyünk az erdőbe
Október elején érte el a forint gyengülése a mélypontot a 432 forintos euró-árfolyammal. Kolba Miklós devizapiaci szakértő szerint az EU pénzügyi támogatásáról szóló megállapodás halogatása volt az ok, hiszen a piac még a rossz hírt is jobban tolerálja, mint a bizonytalanságot. Ősszel folytatódott az inflációs mélyrepülés is, a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt brutálisan megugrott a háztartási energiaár. Az élelmiszerárak drágulási üteme sem csökkent, folyamatosan emelkednek az árak: októberben például arról írtunk, hogy egy hónap alatt 70 százalékkal drágult a tojás. Később hatósági árat vezetett be erre és a burgonyára is a kormány.
Becsey Zsolt volt külügyi államtitkár Déva-vár effektusnak nevezi, hogy az árfolyamveszteség és az infláció elviszi a béremelés hasznát. Közben „a költségvetés a kormány belügye lett, a költésekről egy ember dönt” – mondta interjúnkban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője.
Gazdasági elemzőnk a válságról azt mondta, amíg 2008–2009-ben egy pénzügyi káoszból indultunk ki, amely a gazdasági élet szinte minden szegmensére kihatott, addig most egy több hullámból álló krízissorozatba csöppentünk bele. Az önkormányzatok egyéni stratégiákat dolgoztak ki a spórolásra, összegyűjtöttük, hogyan próbálnak túlélni a kormány által kötelezően elrendelt takarékosság mellett. A falvaknak a bezáró kisposták adták fel a leckét, hiszen sok helyen ezzel a nyugdíjak kézbesítése is veszélybe került.
Tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. A munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel Fülöp-szigeteki, indonéz, vietnami és mongol vendégmunkások, akiknek indoklás nélkül is bármikor felmondhatnak.
Leállt kórházi osztályok, betöltetlen praxisok
Szószegéssel vádolta meg a Magyar Orvosi Kamara a kormányfőt az egészségügy átalakításával kapcsolatban, miután a napvilágra került javaslatok szembementek a korábbi megállapodásukkal. A területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter szerint nincs szükség társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításának terveiről, amelyek alapján egyebek mellett államosítanák jövő nyártól a rendelőintézeteket és megszűnne a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével. Rossz az irány – figyelmeztettek a nekünk nyilatkozó szakértők. Újra aktuális lett térképünk a betöltetlen háziorvosi praxisokról és a 2022-ben leállt kórházi osztályokról, és az is tanulságos, amit a magánegészségügy szakmai ellenőrzéséről derítettünk ki.
Az egészségünkről is voltak kérdések az őszi népszámlálás kérdőívén, amelyet többen gyanakodva fogadtak. Sokan erre is rávetítették a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat, de szakértők szerint maga a népszámlálás intézménye is recseg-ropog. Ha már szóba került a társadalmi egyeztetés fogalma: megnéztük, hogy működik ez a rendszer a Fidesz kormányzása alatt.
Saját felelősségét igyekszik csökkenteni a kormány a szociális ellátórendszerben – így jellemezték a tervezett változásokat a Szabad Európa által megkérdezett szociálpolitikusok. Attól tartanak, hogy az állam még inkább kivonulhat a finanszírozásából, közben pedig a hozzátartozókra terhelheti az ellátási díjakat.
Változó játékszabályok
Sajátos eljárást alkalmazott a Parlament a büntetőeljárásról szóló törvény módosításakor (is): a Törvényalkotási bizottság az utolsó pillanatban minden egyeztetés nélkül szinte teljesen átírta a szöveget. Az egyeztetés a korrupcióellenes törvénnyel kapcsolatban is elmaradt: a brüsszeli nyomásra összehozott jogszabállyal elégedetlenek voltak az általunk megkeresett jogvédő civil szervezetek, akik szerint a felálló Integritás Hatóságnak nagyobb felhatalmazást kellett volna adni. Jancsics Dávid korrupciókutató úgy látja, sem a kormány, sem az EU részéről nem hihető, hogy tényleg küzdeni akar a hazai visszaélések ellen.
Változtak a játékszabályok a fővárosi adventi vásárok szervezésében: a terület feletti rendelkezés jogát elvette a(z ellenzéki vezetésű) fővárostól a kormány, majd a (kormánypárti vezetésű) kerületi önkormányzatnak adta át. A helyi testület pedig a korábbi gyakorlattal szemben nem egy saját céget bízott meg a szervezéssel, hanem a Fidesz-közelinek tartott AVB Kft-t, a területhasználat díjára pedig jelentős kedvezményt adott. Így a remélt haszon sem a kerületnél vagy fővárosnál maradt. De valami sántít az M85-ös gyorsforgalmi út megépítésénél is, csúszik a beruházás, elszálltak a költségek, pár kilométerre gyorsabban és költséghatékonyabban épül egy alagút.
A felelősöket kutatva
1956-ban lett volna esély az erőszakmentes átmenetre, de a Nyugat elárulta Magyarországot, és ismét kiderült a magyarok csak magukra számíthatnak, mondta október 23-i beszédében Orbán Viktor, nagyvonalúan kikerülve a szovjet beavatkozás tényét. A kormányfő a nemzeti ünnepet a zalaegerszegi Mindszentyneumban töltötte, ott is gondosan elválasztva az esetleg ellene tüntetőktől.
Barátok között volt a miniszterelnök akkor is, amikor augusztusban a texasi CPAC konferenciára utazott a honvédségi csapatszállító géppel. Mint megtudtuk, huszonegy fős delegáció élén érkezett Orbán Viktor, és először Trump volt amerikai elnök New Jersey-ben lévő birtokát látogatta meg. Gyakori vendég Milorad Dodik boszniai szerb vezetőnél is, és ritkán megy üres kézzel. A magyar kormány durván 45 milliárd forintnyi eurós, kedvezményes hitellel segítette ki az ősszel az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést.
A Szabad Európának nyilatkozott először Ujhelyi István arról, hogy miért lép ki az MSZP-ből. A jobb napokat is megélt szocialista párt hanyatlásával, vezetésével és vagyonával is foglalkozott új tényfeltáró videoműsorunk, a Szabadon első epizódja. Érdemes megnézni az európai uniós szankciókról, a szociális tűzifáról, az állami vállalatok bérlakásaiban felejtett lakókról és a déli határkerítésnél készített riportjainkat is.
A frontvonalban
Átmeneti ukrán sikerek, zavaros mozgósítás Oroszországban, a drónok valaha volt legnagyobb mértékű bevetése – ezek jellemezték az Ukrajna orosz megszállása nyomán kitört háború második félévét. Közben az orosz energiahordozókra bevezetett büntető intézkedések miatt hideg télre készült Európa, és megtudtuk: a Mol-csoport elégítheti ki Ukrajna üzemanyag igényének jelentős részét.
A magyar kormány minden Oroszország elleni EU-s szankciócsomagot megszavazott, miután néhány pontban kisebb engedményeket harcolt ki. Kérdés, hogy ezek az engedmények mennyire hasznosak, egy szakértő szerint például „Orbán Viktor azt ünnepli látványosan, hogy tovább vehetjük a gázt drágábban az oroszoktól”.
Az ősz végén két podcast sorozatot is indítottunk. A Messziről jött ember című csatornánkon heti rendszerességgel kérdezzük állandó brüsszeli tudósítónkat az EU intézményei és a magyar kormány viszonyáról, tényszerűen és objektíven. A Nirvánia után pedig már címében is utal a sorozat témájára: olyan művészekkel beszélgetünk, akik a rendszerváltást megelőző és a közvetlenül azt követő évek alternatív zenei kultúrájának meghatározó arcai voltak. Hogyan ment tovább személyes életük és művészi karrierjük, kérdezzük többek között Kamondy Ágnestől, Barcs Miklóstól, Németh Vovától, Ujj Zsuzsitól vagy DJ Palotaitól.
Minden munkatársam nevében sok sikert és kitartó egészséget kívánok Önnek 2023-ra,
Vovesz Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése