2022. október 3., hétfő

Európában minden az energiáról szól

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

Ezek voltak a legfontosabb témáink a hétvégén:

  • Ki tud nagyobb kárt okozni a másiknak? Orosz-uniós energiaháború
  • Az iskolákon spórol a kormány
  • Hobbi és biznisz: az illegális fémkeresők

 

Angliában még a történelemkönyveket is meghamisították magyar illegális kincskeresők. A „fémkeresősök” érmék ezreit, szobrokat, aranytárgyakat árulnak, néha a határon túl is, néha hamisítva is. Egy érdekes történelmi hobbi kulisszatitkai hétfő reggeli cikkünkben.

Jól halad az EU függetlenítése az orosz energiától
Ahogy veszteségek érik az oroszokat a hadszíntéren, úgy erősítenek bele az európai közvélemény elbizonytalanításába. A magas infláció és energiaárak nyomán Ukrajna támogatottsága meggyengülhet az EU-ban, ezt célozza és erősíti az orosz dezinformáció. Céljuk, hogy destabilizálják a társadalmakat, ha már a háborút nem tudják megnyerni.
Az Európai Bizottság külügyi szolgálatának egyik részlege a főként orosz eredetű álhíreket gyűjti. A számláló most 14.377-en áll. Egyenlőtlen a küzdelem: míg a külföldi állami támogatású dezinformációs csapatok szinte korlátlan erőforrással rendelkeznek, addig az EU évente 11 millió eurót költ erre a célra, és 41 embere küzd az álhírgyárakkal – írtuk cikkünkben.
Megállapodtak az európai uniós energiaügyi miniszterek pénteken az energetikai válság csillapítását célzó javaslatokról, de gázársapka bevezetésére továbbra sem kerül sor.
33 százalékos különadót vetnek ki a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatokra, és határt szabnak az áramot alacsony költségek mellett előállító, s így a megnövekedett piaci árak  haszonélvezőinek számító vállalatok jövedelmének. Megawattóránként 180 euróban korlátozzák a nukleáris és megújuló forrásokból származó energia árát.
Továbbá előírják a csúcsidőszak energiafogyasztásának legalább öt százalékos csökkentését.
Az EU hozzálátott a nyolcadik szankciós csomag összeállításához, amelynek része lenne egy nemzetközi árplafon bevezetése az orosz kőolajexportra - foglalta össze brüsszeli szerzőnk a keddre várható uniós bizottsági javaslat hátterét. Mivel az EU már nyáron döntött a nem vezetékes orosz kőolajimport év végéig történő beszüntetéséről (augusztus közepe óta pedig már nem vásárol szenet Oroszországtól), az olajársapka ezért azon harmadik országokat érintené, amelyek a szankciókkal nem törődve továbbra is vásárolnak kőolajat Moszkvától. Az intézkedés ugyanis megtiltaná az európai biztosítóknak, hogy egy bizonyos ár fölött biztosítást kössenek orosz kőolajat szállító, harmadik országbeli tankerhajókkal.
Ez jelentős bevételektől fosztaná meg az orosz költségvetést, megnehezítve ezzel az orosz hadviselés költségeinek finanszírozását. Lehetséges, hogy Kreml megtorlásként akár el is zárhatja az EU-ba irányuló földgázszállítást, így, a tovább szűkülő kínálat nyomán a gázárak viszont tovább nőnének.
Persze a Gazprom egy tucat európai országba már egyáltalán nem szállít földgázt, más uniós tagállamokba is csak a leszerződött mennyiség töredékét. Az EU földgázimportjából való orosz részesedés az év eleji negyven százalékról mostanra kilenc százalékra esett vissza, így az orosz gázszállításoktól való teljes függetlenedés – amit stratégiai célként jelöltek meg a tagállamok vezetői, köztük a magyar miniszterelnök is – valószínűleg gyorsabban bekövetkezik a tervezettnél.
Persze a Gazprom közben az egekbe szökő gázárak (egy év alatt ötszörös emelkedés) miatt nagyjából ugyanannyi bevételre tett szert.
A belső energiapiac felfordulásától tartva viszont nem javasolja a testület a 15 uniós tagállam által szorgalmazott általános, vagyis az importra és a belső piacra egyaránt kiterjedő ársapka bevezetését.
A magyar kormány az ellátásbiztonságot féltve elutasítja majd az orosz importföldgáz árának korlátozását, és – bár ez még nem teljesen biztos – az olajársapkát is. A gázcsap elzárása esetén ugyanis a legtöbb uniós tagállamnak lenne alternatívája (LNG és norvég gáz), Magyarországnak azonban aligha.
Így a magyar kormány számára létszükséglet, hogy a déli irányból orosz földgázt szállító Török Áramlaton keresztül Bulgária és Szerbia érintésével töretlen legyen a gázszállítás, hiszen az Északi Áramlaton és hamarosan Ukrajnán keresztül sem fog orosz földgáz érkezni a térségbe.
Ha a keddre beharangozott bizottsági javaslatban kizárólag orosz (és nem általános) gázárplafon fog szerepelni, akkor a magyar álláspont szerint szankcióról lévén szó, a tanácsban a kormányoknak egyhangúlag és nem minősített többséggel kell döntést hozniuk. Vagyis a kormány akár egyedüliként is megvétózhatná a javaslatot.
Ha az eszkalációs logika folytatódik – ez tűnik a legvalószínűbbnek –, Moszkvában heteken belül akár teljes földgázstopot is elrendelhetnek. Kérdés, hogy az oroszoknak számos baráti gesztust tévő Magyarország külön elbírálás alá esne-e. Ha igen, drágán meg kellene fizetni az árát, de legalább lenne földgáz.

Jelentések Ukrajnából
A mezőgazdaság az ukrán gazdaság kritikusan fontos része – a háború előtt a bruttó nemzeti termék  húsz százalékát, az exportbevételek negyven százalékát adta. Az országot gyakran nevezik Európa éléskamrájának, és milliók függnek a (háború előtt) megfizethető gabona- és napraforgóolaj-készletektől Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia azon részein, ahol sokan már most is éheznek.
Az ukrán mezőgazdaság közel egynegyedét emésztette el a háború – szerepel ukrán szerkesztőségünk összeállításában.
Több videóban mutattuk be most is az orosz-ukrán háború borzalmait. A háborúban végtagjukat vesztő ukrán veteránok egyedülálló terápiát kapnak: lovak segítik a rehabilitációjukat.
A tizenhárom éves Katerina és a nyolcéves Julia édesanyja a kramatorszki vasútállomáson halt meg, amikor orosz légicsapás érte. A két lányt most a nagymamájuk és nagynénjük neveli Kijevben.
A kelet-ukrajnai Izumene közelében a korábbi orosz katonai állások tele vannak elhagyott egyenruhákkal és élelmiszerrel. Az ukránok azt állítják, hogy elfogtak orosz katonákat, akik civil ruhában próbáltak elmenekülni.
Helyszíni riportban mutattuk be a katonakorú orosz férfiak menkülését az országból Putyin elnök mozgósítási rendelete nyomán.

A kormány ura a helyzetnek, csak…
Augusztusban a minisztériumban még tagadták, hogy tervben lenne az őszi szünet eltörlése.Ehhez képest megint előzetes egyeztetés, a tanárok és igazgatók tudta nélkül jelentették be az őszi szünetet eltörlő, a télit meghosszabbító döntést – írtuk meg. A két és fél hetes téli szünet nem könnyíti meg a családok életét, igaz, a költségvetés spórolhat vele.
Debrecenben az iskolák összevonása miatt dühöngenek. A Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) négy szakképző iskolát von össze négy másikkal, hogy spóroljon a fűtési költségeken – írta meg a debreciner.hu. Hetente felváltva lesz délelőtti és délutáni tanítás, 35 percesre rövidített órákon.
Sokan kifogásolják, hogy így minden második héten a diákok nem tudnak délutáni elfoglaltságaikra járni, például edzésre, különórára. A délutáni tanítás végén, este 6 után a közlekedés is nehezebb a kisebb településekről bejáró diákoknak – derül ki a panaszokból.
A kisgyermekes pedagógusok is gondban lesznek: ha 6-ig tanít valaki, akkor addig hol őrzik óvodás, iskolás gyermekét? “Több száz kisgyermekes család életét borítják fel egyik napról a másikra, mindenki oldja meg, ahogy tudja” – mondta egy érintett.
Energiamegtakarítás érdekében több kecskeméti középiskolát is összeköltöztethetnek a fűtési szezon alatt – írja a kecsup.hu
A 18 fokra fűtött középiskolák ötlete is sok kritikát váltott ki, ráadásul betartani sem lehet könnyen. A szünetekben szellőztetni kell, ilyenkor akár 15 fokra is lehűlhetnek a termek, amelyek az óra alatt nem melegednek vissza 18 fokra.
Egy kelet-magyarországi iskolaigazgató nem engedi, hogy fázzanak a diákok és a tanárok. „Nálam meglesz a 22 fok rendelettől függetlenül. Mit tudnak velünk tenni? Ki fogja rajtam kívül ellenőrizni, hogy hány fok van az iskolában?” – írta a Szabad Európának, hozzátéve, hogy a polgári engedetlenségnek sokféle formája létezik.
„Nem hagyom, hogy a gyerekek fázzanak, vagy a kollégáim a pénztelenség mellett betegségekre is kényszerítve legyenek, mert megfáznak” – fogalmazott.

A hétvége fontos hírei voltak még
Elérte a spórolási hullám a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is. A rektor például két hónapos kollégium-bezárást, 18 fokos fűtészmaximálást, uszoda-bezárást, távolléti vizsgáztatást, távoktatást, a víz hőfokának csökkentését, kézszárítók kikötését, hősugárzók (és mobiltöltők) betiltását rendelte el.
A V4-országok minden elnöke aláírta az orosz annexiót elítélő nyilatkozatot, csak Novák Katalin nem. Ugyanakkor a kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, Magyarország nem fogadja el az ukrajnai területek orosz annexióját.
Szombaton elkezdődött a népszámlálás Magyarországon, először online (az első nap nem is bírta a rendszer), majd azokat, akik nem éltek vele, számlálóbiztosok keresik fel. A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de a nemzetiségi, vallási témájúakra nem. A Fidesz fő politikai lépéseinek tízéves eredményeiről is képet kaphatunk.
Vasárnap hajnalban, 80. életévében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz ikonikus alakja.
Kilép az MSZP-ből Ujhelyi István egykori alelnök, parlamenti képviselő, jelenlegi EP-képviselő. Az MSZP felszólította, hogy rendezze a párt felé felhalmozott tartozását, és adja vissza EP-mandátumát.
Az elmúlt időszak ellenzéki kudarcai után a budapesti II. kerületben a DFK-s (közös) ellenzéki jelölt, Nagy Eszter magabiztosan nyert.
Pénteken a polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A diákok még aznap estére tiltakozást szerveztek az iskola épülete előtt, és szerdán a Parlament előtt is demonstráció lesz.
 
Szabad Európa plusz
Sevcsik M. Anna élete legnehezebb döntését hozta meg, amikor megtudta, hogy kislánya, akit a szíve alatt visel, gyógyíthatatlan Edwards-szindrómás. Amit átélt a kórházban, az késztette arra, hogy létrehozza a Babagenetika Egyesületet, és segítséget nyújtson a kétségbeesett kismamáknak. Podcastban mutattuk be a történetét.
És végül: „Kiemelt fontosságú, hogy az elitek döntése helyett az emberek véleményét hallgassák meg” – mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely a legújabb nemzeti konzultáció kapcsán. De nem csak a kormány, mi is kíváncsiak vagyunk az Önök véleményére! Mennyit konzultálgathattunk már eddig? Mi volt ezeknek a tétje? És mennyibe került mindez az adófizetőknek? Töltsék ki kvízünket!


Kellemes hétkezdést kívánok!
Kerényi György

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése