Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (207.)
Február 13.
Deli és a migránsok
– Vajdasági magyarként jól tudom, hogy mennyire
kilátástalan a helyzet. Migránsok lepik el a közterületeket, a lakosok félnek
sötétedés után az utcára menni – mondta Deli Andor (a fotón), aki a Fidesz színeiben
a véemeszt is képviseli az Európai Parlamentben. Hozzátette,
hogy 2015-ben akkora volt a migrációs nyomás, hogy ellehetetlenítette az ott
élők helyzetét.[1]
Deli szerint a
nyugat balkáni útvonalon ismét erősödik a nyomás, a közbiztonság romlik a határ
melletti településeken, ezért az EU-nak fokozott segítséget kell nyújtani a tranzit
országoknak, mivel ezek nem gazdag országok és erőforrásaik végesek – mondta a
Fideszes/véemeszes képviselő.[2]
Deli Andor, bizonyára felsőbb (párt)utasításra, megszólalt a vajdasági, főként a Magyarország déli határai közelében élő magyarokat súlyosan érintő migránskérdésben. A hírből azonban nem tűnik ki, hogy Deli megemlítette volna: A szerbiai belügynek kötelessége, hogy szavatolja a lakosság testi épségét és vagyoni biztonságát. A szavaiból az sem derült ki, hogy „a szerb határőrségnek kötelessége lenne megakadályozni az illegális határátkelést”, vagyis hogy „a szerb hatóságok csak szemlélői az eseményeknek”, ami azt mutatja, hogy „a saját törvényeiket sem tartják be.[3]
Deli csak annyit mondott a délvidéki migráns problémáról, amennyi a Fidesz politikájába belefért. Az itt élő magyarok egyéb problémáit eddig még csak meg sem pendítette!
Február 18-23.
Érdekképviselet
ez?
Felgyorsulhat
Szerbia uniós csatlakozási folyamata címmel közli a Magyar Szó Pásztor István véemesz elnök
nyilatkozatát a (párt házi rádiójának is nevezett) Szabadkai Magyar Rádió
Napindító című műsorában.
– Több
kézzelfogható előnnyel járna, ha az ország az EU által felkínált új bővítési
keretterv, az új módszertan szerint folytatná az uniós integrációt – mondta
Pásztor. […] A pártvezér „ugyanakkor biztos benne, hogy a nyugat-balkáni térség
országai közül Szerbia lesz a következő állam, amely csatlakozhat az Európai
Unióhoz. A felkínált új bővítési keretterv szabályai szerinte kedvezőbbek
lennének”.[4]
Fotó: Pannon RTV
Pásztor
a Fidesz tavaly szeptember 29-én Budapesti megtartott XXVIII. kongresszusán is támogatta azt a hivatalos magyar álláspontot
is, miszerint Szerbiát mielőbb (lehetőleg még 2025 előtt) és feltétel nélkül
csatlakoztatni kell az Európai Unióhoz.
Reményei szerint „Magyarország fogja irányítani a(z) innen
delegált biztoson keresztül a bővítést” – mondta akkor Pásztor.[5]
Időközben
Várhelyi Olivért uniós bővítési biztosnak választották, aki a február 6-i belgrádi
látogatásán kijelentette, hogy „Szerbia bármit is tesz az európai integráció
során, nem tud előre haladni az EU felé anélkül, hogy megállapodást kötne
Pristinával”.[6]
Belgrád és Pristina megállapodása pedig sehogy sem halad és teljesen bizonytalan,
hogy egyáltalán létre jön-e valaha.
Pásztor egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy a biztosok esküt tesznek az Európai Uniónak, vagyis kötelesek a közösen kialakított (és nem az országuk) politikáját képviselni.
A
Fidesz-kongresszuson a véemesz vezérének azonban nem csak az uniós csatlakozással
kapcsolatos nyilatkozata volt megalapozatlan. Elhíresült ugyanis az a mondata
is, hogy „ma, a határon túl Szerbiában, közel 100 év után, nem jelent hátrányt
magyarnak lenni, hanem pontosan fordítva. Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak
lenni”[7]…
A „messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja magyar mondás. A kérdés csupán az, hogy ki hisz még neki?
Jellemző
az is, hogy Pásztor István egyetlen szóval nem említi, hogy Szerbiának a felvételhez
teljesíteni kellene a tagsághoz kirendelt, többek között a nemzeti kisebbségek
helyzetének rendezésével kapcsolatos feltételeket. Milyen érdekképviselet ez? Ezekre
szavazni? Ugyan már!
Február 20
Végel és az elit
– Miközben a vajdasági politikai és
értelmiségi elit úgy véli, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzete kiváló,
vagyis soha nem volt ilyen jó magyarnak lenni Szerbiában, mint manapság, az
erdélyi magyar értelmiség komoly vitát folytat a magyar kisebbség jövőjéről –
írja Végel László író a 2019. december 14-ei, az idén
február 20-án (!) közölt jegyzetében.[8]
Végel László hajlamos az általánosításra, a dolgok filozófiai és a kívülálló szemszögéből való megközelítésére, az állásfoglalás mellőzésére. Írónak, irodalmárnak ez természetesen lehet a magánügye. Amikor azonban társadalmi és politikai témákról van szó, a dolgok néven nem nevezésének inkább kedvezőtlen hatása és negatív következménye lehet a közösségre nézve.
A fogalmazásából ugyanis nem tűnik ki, hogy Végel kit/mit ért „a vajdasági magyar politikai és értelmiségi elit” alatt? Ki fogalmazta meg, hol hangzott el, hogy „a vajdasági magyar kisebbség helyzete kiváló, vagyis soha nem volt ilyen jó magyarnak lenni Szerbiában, mint manapság”? Más dolog, hogy ez az állítás köszönő viszonyban se nincsen a valósággal, a tényleges helyzettel!
A szerző nem mondja ki – nem tudni milyen megfontolásból –, hogy az általa idézett mondat valójában Pásztor István állításaként hangzott el 2019. szeptember 29-én, a Fidesz kongresszusán. Vagy Végel szerint Pásztor István jelenti „a vajdasági magyar politikai és értelmiségi elitet”? Íróként is tudnia kellene, hogy a délvidéken/a vajdaságban még vannak az itteni magyarság helyzetét másként értékelő politikusok és értelmiségiek.
A Délvidéken – a Fidesznek és a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ/BMC) „köszönve” – megszűnt mindenféle párbeszéd, vita a magyar közösség helyzetéről. Ennek a „hallgatólagos elfogadása”[9] viszont azt sejteti, hogy a dolgok rossz irányban haladnak, és bizony – csakúgy, mint Erdélyben – az itt élő „magyarságnak a hosszútávon közösségként működhető felszámolásával” jár(hat)nak.
Az írónak, költőnek nem-e kötelessége lenne erre is felhívni a közösség figyelmét?!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. február 23.
[1] Deli Andor: Vajdaságban migránsok lepik el a közterületeket, a lakosok félnek sötétedés után az utcára menni
https://szabadmagyarszo.com/2020/02/13/deli-andor-vajdasagban-migransok-lepik-el-a-kozteruleteket-a-lakosok-felnek-sotetedes-utan-az-utcara-menni/,2020. február 13. 8:05
[2] Uo.
[3] Földi: Mulasztott a szerb határőrség. Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO Hírlevél VII. évf. 29. szám 2020. február 6.
[4] Felgyorsulhat Szerbia uniós csatlakozási folyamata. Magyar Szó, 2020. február 19. 4., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4225/kozelet_politika/215678/Felgyorsulhat-Szerbia-uni%C3%B3s-csatlakoz%C3%A1si-folyamata.htm, 2020. február 18., 21:45
[5] A beszéd teljes szövege itt található: Fidesz Kongresszus 2019 - Pásztor István beszéd. https://hirtv.hu/video/227812; http://www.vmsz.org.rs/video/fidesz-kongresszus-2019-pasztor-istvan-beszede
[6] (Tanjug) Várhelyi: Bármit is tesz Szerbia, nem kerülhet közelebb az EU-hoz anélkül, hogy megállapodna Pristinával . https://www.vajma.info/cikk/szerbia/27864/Varhelyi-Barmit-is-tesz-Szerbia-nem-kerulhet-kozelebb-az-EU-hoz-anelkul-hogy-megallapodna-Pristinaval.html, 2020. február 6. 16:18
[7] Lásd a 4-es alatt.
[8] Végel László: A hazaszeretet őrjöngéssé fajult…
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12350, 2020. február 20.
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése