A választásoknak lesz-e legitimitásuk?
Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (203.)
Február 4.
Sem Fabrizi, az Európai Unió
szerbiai küldöttségének vezetője kijelentette, „a Velencei Bizottság kimondta,
hogy a választások előtti évben nem kell változtatni a választási törvényeket”.[1] (A
Velencei bizottság az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló
tanácsadó szerve.)[2]
Foto: BETA/MILAN OBRADOVIC/MO
Fabrizi
a szerb kormány épületében, a Siniša Mali pénzügyminiszterrel való találkozó
után, újságírói kérdésre, hogyan kommentálja a választási cenzus
megváltoztatásáról szóló bejelentést,
elmondta, hogy a Velencei Bizottság
álláspontját az EU is megismételte.
–
A jogszabályok minden változását, magától érthetően, közvita kell, hogy
megelőzze – mondta Fabrizi.[3]
A
román parlament február 5-én bizalmatlanságot szavazott Ludovic Orban kormányának.
A szavazásra a Szociáldemokrata Párt javaslatára került sor, amely a kormánynak
felrótta „a választási törvények megváltoztatását a választások előtti évben”.[4] Romániában
ezzel jelentősen megnövekedtek az esélyek az új választások kiírására.
A
szerb parlament (az április 26-i választásokra készülve) február 9-én módosította a parlamenti képviselők megválasztására,
illetve az önkormányzati választásokra vonatkozó törvényt. Persze, közvita
nélkül…
Február 4. 14:41
Kit képviselnek
a Pásztorok?
Pásztor István a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a Szabadkai Magyar Rádióban Napindítójában elmondta,
pártja „intenzív, körülbelül másfél hónapig tartó kampányt tervez az április
26-i választások előtt”.[5]
Pásztor István nyilatkozik a Szabadkai Magyar Rádióban
Fotó: pannonrtv.com
– A következő
évek nagyon fontosak Szerbia uniós útja szempontjából. Emiatt is lényeges, hogy
a vajdasági magyarság minden szinten képviseltesse magát, ahogy eddig is. A
VMSZ elnöke a migrációs helyzetről ugyancsak szólt. A balkáni útvonal szerinte
még hosszú ideig aktív lesz, ezért a jelenségről beszélni kell, nem szabad
hallgatni róla – mondta Pásztor,[6]
majd „a szabadkai fejlesztésekről is beszélt”.
A véemesz „házi
rádiójából” megtudtuk, hogy milyen választási kampányt tervez a párt. Lelki
szemeimmel már látom, hogy a VMSZ emberei becsöngetnek minden magyar házba,
mint a korábbi választásokkor, és mindenki arra biztatnak, hogy szavazzon a
VMSZ-re, a párt sajtójából pedig ömleni fog a propaganda.
A VMSZ bizony
nagy problémában lehet, egyrészt, mert a legutóbbi választások óta a közösség
jócskán megfogyatkozott, másrészt pedig azért mert – a Pásztorokkal az élén –
teljesen lejáratta magát. Sokan az ismerőseim közük éppen a VMSZ téves
politikája miatt távoztak külföldre.
Pásztor
Istvánnak és társainak ez a választás egyúttal a politikai megmaradásért való
küzdelmet is jelenti.
Teljesen
hiábavaló lesz a véemesz választási kampánya, amennyiben a többi magyar párt
nem vesz részt a választásokon, illetve – amennyiben a bojkott sikeres lesz – a
részvétel nem éri el az ötven százalékot. Kit fognak akkor képviselni a
Pásztorok?
Február 4. 15:04
Nem konzulátus, tiszteletbeli konzul
Először
érkezett a hír: A szerb kormány jóváhagyta, hogy Magyarország konzulátust nyisson Újvidéken, amelynek a fennhatósága körébe tartoznak Észak-, Nyugat- és Dél-Bácska, illetve Szerémség körzete – tette közzé a Hivatalos Közlönyre hivatkozva a szerb sajtó.[7]
Aztán dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete „az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva kiemelte, félreértés történt, ugyanis ilyen jellegű hozzájárulást nem kértek a szerb kormánytól, csupán tiszteletbeli konzulátust szeretnének nyitni.[8]
Ki kit értett félre? Ha már Szerbia jóváhagyta a konzulátus megnyitását, akkor Magyarország miért nem él ezzel a lehetőséggel? Arra nincs pénz?
A nagykövettől az újvidéki tiszteletbeli konzul kapcsán, azt is megtudta lap,
hogy „Zavarkó Árpád újvidéki
ügyvédre esett a választás”.[9]
Dr.
Pintér Attila
A
vajdasági magyarság számára örömhír lett volna az újvidéki magyar konzulátus
megnyitása. A konzulátus és a
tiszteletbeli konzul között ugyanis van némi különbség.
A
nemzetközi jog szerint „a konzul lehet hivatásos vagy tiszteletbeli; az előbbi
a küldő állam állampolgára a külügyi szolgálatnak a tagja, az utóbbi
legtöbbször a fogadó állam állampolgára, tekintélyes üzletember, neves közéleti
személyiség”.[10]
Zavarkó
Árpáddal kapcsolatban – a Google
internetes keresővel – nemhogy az életrajzát, de egyetlen magyar nyelvű
szöveget nem találtam. Egyáltalán, mivel érdemelte ki a tiszteletbeli konzuli
címet? Pintér Attila nagykövet – aki az itteni magyar közösség körében úgyszintén
alig ismert – erről is nyilatkozhatott volna.
Február 4.
A választásoknak nincs legitimitásuk!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus közössége (VMDK)
közleményt adott ki, miszerint „a szerbiai hatalom nem hogy javít, hanem egyre
inkább ront a választási feltételeken”.[11]
A VMDK két szempontból is vitatja a választási törvény
javasolt változtatását:
Az egyik, hogy a javaslat „a többségi pártokra vonatkozó
választási küszöböt 5%-ról 3%-ra csökkenti”.
– Mint ismeretes, Szerbiában a kisebbségi pártokra az ún.
„természetes küszöb” vonatkozik, nem kell meghaladniuk a 3-5% cenzust, hanem
kedvezőbb feltételek mellet juthatnak parlamenti mandátumhoz. Ezt karja most
felülírni a hatalmi koalíció – írja a közleményben.[12]
A másik javaslat „a kisebbségi pártok számára bevezeti azt a
feltételt, miszerint be kell szerezniük az adott nemzeti tanácstól egy
bizonylatot, amellyel igazolni tudják a kisebbségi státuszukat, ha a választásokon
szeretnének indulni, és a későbbiekben az ebből eredő jogok szerint számolják
el a megszerzett mandátumokat”. Hogyan
ruházható rá egy civil szervezetre (ebben az estben a véemsz által
irányított Magyar Nemzeti Tanácsra –
B.A.), hogy megszabja, melyik párt képviseli az adott közösséget, és melyik
nem? – kérdezi a VMDK Elnöksége.[13]
A javasolt módosítás elfogadásával „a legitimitást nélkülöző
Magyar Nemzeti Tanács (csupán 25% körüli választási részvétellel alakult civil
szervezet), startban ellehetetleníthet minden közvetlen politikai riválist.
Elegendő megtagadniuk a bizonylat kiadását és máris kizárták a konkurenciát” –
hívja fel a figyelmet a VMDK vezetősége.[14]
– A fent említett tények alapján csakis arra a
végkövetkeztetésre lehet jutni, hogy Szerbiában nincsenek meg a feltételek a
szabad és tisztességes választásokra, ezáltal legitimitásuk sincs és (ezért is)
bojkottálni kell őket – erősítette meg korábbi álláspontját a VMDK Elnöksége. [15]
Február 7. 9:55
„A kritikának nincs alapja”
Pásztor Bálint,
a VMSZ (harmadik) alelnöke, köztársasági képviselő, etc., a Pannon Televízió,
illetve a véemesz „házi televíziója” Közügyek c. műsorában reagált azokra a
kritikákra, amelyeket többen is megfogalmaztak a Szerb Haladó Párt (SZHP/CHC)
által benyújtott választási törvénymódosításra.
Pásztor Bálint
– A kritikának
nincs alapja, legalábbis ami a magyar közösséget illeti. Az én számomra
felfoghatatlan és felháborító, hogy vannak olyan magyar pártok, amelyek számára
elfogadhatatlan, hogy a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörei bővüljenek, s hogy az
MNT komoly hatáskörei legyenek akár a választási folyamatra vonatkozóan is. Nem
tudom elképzelni azt a helyzetet, hogy bárki is irányítja a Magyar Nemzeti
Tanácsot egy adott esetben, olyan magyarként bejegyzett pártoknak, amelyek
évtizedek vagy évek óta működnek, ne adjunk (sic!!) ki egy
olyan bizonylatot vagy igazolást, hogy valóban magyar pártokról van szó –
magyarázta a junior Pásztor. [16]
A választási
küszöb öt százalékról háromra történő csökkentése az ifj. Pásztor szerint „az
adott pillanatban a legerősebb pártnak a legrosszabb, a kispártoknak pedig jó,
mert könnyebben juthatnak mandátumhoz. A változtatás a kisebbségi pártoknak
hátrányt jelent, azonban a VMSZ módosítási beadványa tartalmazza, hogy a
természetes küszöböt is módosítsa a jogalkotó. Ha szombaton (február 8-án –
B.A.) elfogadják a VMSZ módosítási indítványát, akkor nem következhet be az a
helyzet, hogy ugyanannyi szavazattal a VMSZ kevesebb mandátumot szerez majd –
tette hozzá.[17]
Az áprilisi
választással kapcsolatban elmondta, hogy „a
bojkottnak számottevő eredménye és hatása nem lesz, ami azt jelenti, nem lesz
sokkal alacsonyabb a részvételi arány, mint a korábbi választások alkalmával”.
„Pásztor Bálint a választási részvételt „közel ötven százalékos, vagy akár
azt is meghaladó” lehet.[18]
Február
8.
Új választási szabályok
A Szerb
Képviselőház – a Szerb Haladó Párt (SHP/CHC) javaslatára – elfogadta a
parlamenti képviselők megválasztására, illetve az önkormányzati választásokra
vonatkozó törvény módosítását, amivel a választási küszöb az eddigi ötről három
százalékra csökken.
A nemzeti kisebbségek pártjaira ez a kitétel nem vonatkozik, emellett a megszerzett voksaik számát megnövelnék 35 százalékkal, s az így kapott számarány alapján történne esetükben a mandátumok kiosztása. Az erre vonatkozó módosító indítványt a Vajdasági Magyar Szövetség tette.[19]
A módosítás
értelmében a kisebbségi pártok vagy kisebbségi koalíciók választási listáját a
Köztársasági Választási Bizottság hirdeti ki. Ez a testület kérheti az
illetékes kisebbség nemzeti tanácsának véleményét (más helyen: „bizonylatát,
illetve véleményét”)[20]
arra vonatkozóan, hogy a listaállító szervezet tekinthető-e az adott kisebbség
pártjának vagy kisebbségi párti koalíciójának. Ezt a módosítást Muamer Zukorlić pártja, az Igazság és
Megbékélés Pártja javasolta.
Gordana Čomić, a Demokrata Párt
képviselőjének javaslatára a szerb parlament elfogadta a javaslatot is, hogy a
választási listák névsorának 40 százaléka nő legyen. Ezt úgy pontosították,
hogy minden öt jelölt közül kettőnek nőnek kell lennie.[21]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. február 9.
[1] Fabrici: Stav Venecijanske komisije i EU da u godini pre izbora ne treba menjati izborne zakone [A velencei Bizottság és az EU álláspontja, hogy a választások előtti évben nem kell váltóztatni a választási törvényeket]
https://www.danas.rs/svet/fabrici-stav-venecijanske-komisije-i-eu-da-u-godini-pre-izbora-ne-treba-menjati-izborne-zakone/
[2] Velencei Bizottság. https://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_Bizotts%C3%A1g
[3] Lásd az 1-es alatti írást.
[4] Beta. Predsednik dao Orbanu novi mandat [Az elnök új mandátummal bízta meg Orbant]. Danas, 2020. február 8. 13., és Ambrus Attila: Orban ment, Orban jön. Magyar Szó, 2020. február 8. 4.
[5] Szabadkai Magyar Rádió, Pannon RTV. Intenzív választási kampányra készül a VMSZ https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24667/Intenziv-valasztasi-kampanyra-keszul-a-VMSZ.html
[6] Uo.
[7] Nem konzulátus, hanem tiszteletbeli konzulátus nyílik Újvidéken https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24668/Nem-konzulatus-hanem-tiszteletbeli-konzulatus-nyilik-Ujvideken.html
Lásd még Miklós Hajnalka: Tiszteletbeli konzulátus nyílik Újvidéken. Magyar Szó, 2020. február 4. 4.
[8] Lásd a 7-es alatti első írást.
[9] Uo.
[10] Jogi Lexikon. Compex Kiadó Jogi és Üzleti tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2009 398
[11] A VMDK elnöksége. Közlemény. Tovább romlanak a választási feltételek
http://www.vmdk.org.rs/
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
16] Pásztor Bálint: A bojkottnak számottevő hatása és eredménye nem lesz
https://szabadmagyarszo.com/2020/02/07/pasztor-balint-a-bojkottnak-szamottevo-hatasa-es-eredmenye-nem-lesz/
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Csökken a bejutási küszöb, a parlament a VMSZ módosítóját is elfogadta
https://szabadmagyarszo.com/2020/02/08/csokken-a-bejutasi-kuszob-a-parlament-a-vmsz-modositojat-is-elfogadta/
[20] RTV. Skupština: Cenzus tri odsto, na listama 40 odsto žena [Képviselőház: Három százalékos cenzus, a listákon 40 százalék nő]
[21] Csökken a bejutási küszöb, a parlament a VMSZ módosítóját is elfogadta
https://szabadmagyarszo.com/2020/02/08/csokken-a-bejutasi-kuszob-a-parlament-a-vmsz-modositojat-is-elfogadta/
[22] Doneti zakoni [Elfogadott törvények] http://www.parlament.gov.rs/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése