MIGRÁNSÜGY

„A helyzet egyre feszültebb”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (204.)

Január 30. – február 6.

„Szerb hatóságok csak szemlélői az eseményeknek”

Január 30-án a szerb parlament képviselői kérdéseket intézhettek a kormány tagjaihoz.

Ezzel a lehetőséggel élve, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) képviselője azt kérdezte, hogy „miért nem vonatkoznak a migránsokra is a szerbiai törvények – amíg az ország területén tartózkodnak –, mint mindenki másra, vagyis miért nem igazoltatják őket, illetve vonják felelősségre, ha törvénybe ütköző dolgokat tesznek? A képviselő arra is rákérdezett, hogy miért nem fordít az ország nagyobb gondot a déli országhatárok védelmére?”[1]

Ana Brnabić kormányfő – nagy általánosságban – válaszolt a kérdésekre. Kifejtette, hogy Szerbiát és az egész Nyugat Balkánt „a migránsok átutazásra használják a célállomásuk, az Európai Unió valamelyik nyugati országának egyike felé. Elmondta, többek között azért is kötött megállapodást nemrég Szerbia a Frontex Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, hogy a határvédelmet meg tudja erősíteni”.[2] Brnabić azt ígérte, „újraaktiválja azt a koordinációs testületet, amely legutóbba migránsválság idején ülésezett”.[3] 

A polgárokban a migránsokkal kapcsolatban az a vélemény kezd kialakulni, hogy a kérdés kicsúszik, vagy már kicsúszott a hatalmi szervek ellenőrzése alól. Olyan vélemény is van, hogy a migránsokat „senki nem vonja felelősségre”,[4] hogy például „Rábéra, ahova nincs rendes buszjárat, mégis buszokkal érkeznek a migránsok, és senki nem igazoltatja a buszvezetőket”[5]…     

Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke, tartományi képviselő blogjában azt kérdezi, „hol van a rendőrség?”

– Azt mondja P.B. (Pásztor Bálint – B.A.) frakcióvezető úr,  amióta felszólalt a parlamentben azóta a rendőrség teszi a dolgát. Erről ma is meggyőződhettünk, szépen átengedték őket a szerbiai határon, egyenesen a magyarországi kerítés (országhatár) tövébe. A kelebiai határrendészet még el is vonult, nehogy megzavarják lelki nyugalmukat – írja Csonka.[6]

Földi László, a magyar polgári hírszerzés volt műveleti igazgatója[7] az esettel kapcsolatban elmondta: „a szerb határőrségnek is kötelessége lenne megakadályozni az illegális határátkelést. Hozzátette, a szerb alkotmány is kimondja, a határátkelés csak megfelelő okmányok bemutatása után történhet meg. Vagyis az, hogy szerb hatóságok csak szemlélői az eseményeknek, azt mutatja, hogy a saját törvényeiket sem tartják be. Földi szerint ennek az az oka, hogy Szerbia szeretne megszabadulni az illegális bevándorlóktól. Úgy gondolják, ha szabad utat engednek a migránsoknak, és Magyarország is így fog tenni, akkor egy időre megszabadulhatnak tőlük.”[8]

A megoldás Szerbia déli határainak a fokozottabb védelmében lenne, mert ezen a határon – a jelekből ítélve – csak az nem juthat át, aki nem akar. Majd a Frontex ellenőrzi a határt? Tisztában van-e Brnabić, hogy ennek az ügynökségnek mi a feladata, és hogy csak „mintegy 1000 alkalmazottja”[9] van?

Január 27. – február 11.

„A helyzet egyre feszültebb”

Az utóbbi hetekben egyre több hír ékezik a migránsok „nagyobb jelenléte”[10] által kialakult feszültségekről a szerb-magyar határ közelében lévő, jórészt magyarok lakta helységekből (Majdány, Rábé, Oroszlámos, Horgos, Martonos, Magyarkanizsa, stb.).

– A törökkanizsai községhez tartozó Majdány-Rábé Helyi Közösség területén az elmúlt néhány hétben folyamatosan nőtt a migránsok száma, s a helyiek szerint egyre több házba törnek be. A helyzet az utóbbi napokban javult, ugyanis érezhetően nőtt a rendőri jelenlét, s a rendőrség tagjai szinte állandóan járőröznek, kizavarják a házakból a behatolókat. A polgárok azonban továbbra is félnek, ugyanis a nyugodt településüknek már se híre, se hamva, mivel az illegális bevándorlók éjszaka dörömbölnek a kapun és az ablakon, áramot és élelmet követelve – írja Tőke János a Szabad Magyar Szó független közéleti portálon.[11]

A helybeliek szerint „a helyzet egyre feszültebb, az emberek egyre jobban elkeseredettek, és kiábrándultak az államból”.[12] A helység – amelyben „kevés lakos van, sok az üres ház és nagyon sok az idős háztartás”[13] – százhuszonhárom polgára petíciót írt alá, amelyet Pásztor Istvánnak, a tartományi parlament elnökének Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke, tartományi képviselő jutatott el.[14]  

A tartományi hivatalokban egyenrangú hivatalos használatban van a magyar nyelv és írás is. A beadvány magyar nyelven is készülhetett volna, mivel a helység 210 lakosának (a 2011. évi népszámlás szerint) – a szerkesztés alatt lévő adatok alapján – mintegy 85 százaléka magyar és csak alig öt százaléka szerb.[15]

– Románia kerítés nélkül oldja meg ezt a problémát, onnan nem jönnek olyan hírek, hogy ennyi és ennyi migráns beszökött vagy megpróbált beszökni az országba. Mi azt kérjük, hogy az illetékesek gyűjtsék össze a migránsokat, és szállítsák el őket a befogadó központokba, mert ha ez nem történik meg, akkor a helyzet még fokozódni fog, s senki nem tudja, hogyan ér véget” – mondta Domonkos Szilvia az internetes portálnak.[16]

Csonka Áron a január 27-én írt beadványt február 4-én átadta a Tartományi Képviselőház iktatójában, egy kísérőlevél kíséretében, amellyel javasolta, hogy Pásztor hívja össze a Tartományi Közbiztonsági Tanácsot[17] (amelynek úgyszintén az elnöke).[18]  

A nyilvánosság – ismereteim szerint – a mai napig nem értesült arról, hogy erre sor került volna. A Tanács – az interneten található legutóbbi információ szerint – utoljára 2015. február 27-én ülésezett, amikor „Vajdaság közbiztonsági helyzetéről szóló 2014. évi jelentést” vitatta meg.[19] Pásztor Istvánt és a testületet nem érdekli a polgárok biztonsága?  

Február 6.

„Zárt ajtók mögött”

Zárt ajtók mögött tartottak tanácskozást a magyarkanizsai városházán a migráns kérdésben érintett települések vezetői és a rendőrség képviselői.

A tanácskozásról Fejsztámer Róbert adott összefoglalót, sajtótájékoztató formájában.[20]

– Mindaz az információ, ami most a rendelkezésünkre áll, az megnyugtatóként kellene, hogy hasson a polgárokra, hogy a mindennapi látvány a migránsok érkezése és távozása, településeken való áthaladása, emeltet, mind a rendőrség, mind pedig az adott állami intézmények igyekeznek (sic!!) kontroll alatt tartani az eseményeket – magyarázta Magyarkanizsa (meszes) polgármestere.

Megnyugtatta-e ez a nyilatkozat a polgárokat? Nehezen hihető. Mások a hatalomnak a migránsok iránti viszonyulásokban a szándékosságot sem tartják elképzelhetetlennek. Olyan vélemények is vannak, hogy már „zajlik a betelepítés”. A menekültügyi biztosság szerint a Szerbiába érkező „új migránsok zöme afgán és pakisztáni (és nem a háború elől menekül)”,[21] vagyis nem politikai menekültekről van szó, akikre más nemzetközi egyezmények vonatkoznak.

– A migránsok azért jönnek Szerbiába, mert tudják, hogy itt maradhatnak, és könnyen juthatnak állampolgársághoz. Hogy ez mennyibe kerül az országnak, hogy mennyit költ a migránsok ellátására, befogadására, azt nem lehet tudni, mert szinte államtitokként kezelik – írta Szabó Angéla a  Betelepítik migránsokkal Szerbiát a tudtunk nélkül c. írásában.[22]

A migránsügy ilyen módon való kezelése egyúttal a Pásztorok és a VMSZ politikájának a végső csődjét is jelenti. 

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2020. február 11.

---

[1] mh: Miért nem vonatkoznak a törvények a migránsokra is? Magyar Szó, 2010. január 31. 1.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] https://www.facebook.com/csonkaaron, 2020. február 6.
[7] Földi László (hírszerző). https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldi_L%C3%A1szl%C3%B3_(h%C3%ADrszerz%C5%91)
[8] Földi: Mulasztott a szerb határőrség. Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO Hírlevél VII. évf. 29. szám 2020. február 6.
[9] Mi is a Frontex? https://frontex.europa.eu/language/hu/
[10] Csonka: Pásztor István hívja össze a közbiztonság tanácsot!
https://podcast.szabadmagyarszo.com/wp-content/uploads/2020/02/200205_kozeleti_percek_majdany.mp3 2020. február 5. 17:05
[11] Tőke János. Majdány-Rábé: A helyiek szerint egyre feszültebb a helyzet Százhuszonhárman írták alá a migránskérdés megoldására felszólító petíciót
https://szabadmagyarszo.com/2020/02/04/majdany-rabe-a-helyiek-szerint-egyre-feszultebb-a-helyzet/. 2020. február 4. 15:36
[12] Uo.
[13] Lásd a 10-es alatt.
[14] Lásd a 11-es alatt.
[15] Magyarmajdány. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarmajd%C3%A1ny#N%C3%A9pess%C3%A9g
[16] Lásd a 11-es alatti írást.
[17] Lásd a 10-es alatt.
[18] Uo.
[19] v-ár: Javult a közbiztonság Vajdaságban. https://www.magyarszo.rs/hu/2628/kozelet/123000/Javult-a-k%C3%B6zbiztons%C3%A1g-Vajdas%C3%A1gban.htm, 2015. február 27., 21:34 >> 2015. február 27., 23:10
[20] j: Megakadályozni nem n lehet. Magyar Szó, 2020. február 7. 6.
[21] FF. „A Szerbiába érkező új migránsok zöme afgán és pakisztáni (és nem a háború elől menekül)”. https://delhir.info/2020/02/11/a-szerbiaba-erkezo-uj-migransok-zome-afgan-es-pakisztani-es-nem-a-haboru-elol-menekul/
[22] http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/M%C3%A1sok%20%C3%ADrj%C3%A1k?updated-max=2020-02-05T12:58:00%2B01:00&max-results=20&start=4&by-date=false
Lásd még F.F.: Ötezer lakosú településre nyolcszáz migránst költöztetnek c. írását. https://delhir.info/2020/02/10/otezer-lakosu-telepulesre-nyolcszaz-migranst-koltoztetnek/