2022. március 20., vasárnap

AUTONÓMIATIPRÁS

Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (261.)

Március 8–18.

Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?

Aleksandar Olenik (Fotó: N1)

Aleksandar Olenik emberi jogi jogász, az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” kisebbségi listán szereplő jelölt kijelentette: szükséges, hogy Vajdaság, és minden olyan téma, ami az ott élő emberek számára fontos, visszakerüljön a parlamentbe.
– Szerbia Közgyűlésében a vajdasági erdők kivágása és a szennyező technológiák ellen fogunk küzdeni. Gondoskodunk arról, hogy a Vajdaságban megtermelt pénzt itt fektessék be. Útját kell állnunk a helyi közösségekben mindenütt jelen lévő gyűlöletnek – közölte Olenik írásbeli nyilatkozatában. Hozzátette, hogy nagykikindai származásúként nem tud szemet hunyni afelett, hogy Vajdaságban több olyan helyi közösség van, amely nem rendelkezik egészséges ivóvízzel.
Az Együtt Vajdaságért – vajdaságiak választási listát a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége és az Együtt Vajdaságért ruszin párt alkotja.[1]

Vajdaság a történelem folyamán sohasem tartozott Szerbiához. Trianon után most vagyunk először abban a történelmi helyzetben, hogy Vajdaság a Szerb Köztársasághoz tartozik.
A második világháború után létrejött Jugoszláviában Vajdaságnak (1945. július 31-étől – az autonóm Vajdaság létrehozatalától – fogva folyamatosan autonóm tartományként létezett. Az (1974. február 28-i) első vajdasági alkotmány a tartományt mind Szerbia, mint pedig a szövetségi állam összetevő részeként határozta meg. A szövetségi állam szintjén vétójoga volt. Ettől kezdve Vajdaság teljes körű törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi autonómiával is rendelkezett.
Az 1988. évi, ún. joghurt forradalom[2] után megváltozott Vajdaság alkotmányos státusa is. Az 1989. március 28-i miloševići alkotmánymódosítás (IX-től XLIX-ig terjedő függelékek) megfosztotta addigi autonóm illetékességeitől a tartományt. A harmadik Jugoszláviában Vajdaság autonómiája a formalitásra szűkült. A szövetségi alkotmány Vajdaság Autonóm Tartományt többé nem is említi.
Fontos a tény is, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány létrehozása jórészt a nemzeti kisebbségek helyzetének a rendezése, illetve a kisebbségi kérdés kedvező megoldása érdekében is történt.[3]

Alkotmány helyet Vajdaságnak már csak statútuma van.[4] Egyesek azonban még ezt is sokallják és a tartomány megszüntetést javasolják.
Djuradj Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRS) újvidéki bizottságának elnöke március 14-én kijelentette, hogy „a SRS támogatja Vajdaság Autonóm Tartomány megszüntetését, mivel Szerbia számára a területi egységnek nagy fontossága van”.[5]
– A szeparatista törekvéseket délen is és északon is meg kell akadályoznunk és megőrizni az országunkat – mondta Jakšić, és hozzátette, hogy az autonóm tartomány „szükségtelen bürokratikus apparátus”. Az autonóm tartomány évente 750 millió eurót költ az adminisztrációra, és ezt a pénzt a községekbe, az utakba és a gazdaságba lehetne fektetni, tette hozzá Jakšić.[6]

Közben országos és tartományi szinten is tovább rosszabbodtak a gazdasági körülmények és az életfeltételek.
A legjobb mutatója ennek a 2021. november 30-án elfogadott tartományi költségvetés módosítása: „Az 1987-ben, az utolsó normális évben a ’joghurtforradalom’ előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a”.[7]

Bojan Pajtić volt tartományi kormányfő (2004-2016) és a Demokrata Párt (DP) egykori elnöke (2014-2016), most az az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának professzora szerint „ma is a 90-es éveket éljük, háború nélkül”.[8]
A újságírói kérdésre, „hogyan látja Vajdaság jövőjét és autonómiáját, meg kell-e majd a tartománynak fizetnie annak az árát, ha egy napon sor kerül Koszovó elismerésére”, Pajtić így válaszolt:
– Vajdaság már most hatalmas árat fizet azért, mert olyan emberek állnak az élén, akik a vajdasági eszme felszámolásán dolgoztak, hiszen a radikálisok sosem ismerték el a létezését – ők most is szép számban ülnek a tartományi képviselőházban, csak más pártszínekben. Több mint 100 illetékességet elvettek az utóbbi években Vajdaságtól, gyakorlatilag csak a képviselőház és a báni palota falai között létezik még. A jelenlegi politikusok közül senki nem képviseli a vajdasági érdekeket, és az a multietikusság is, amire oly büszkék voltunk, már csak nyomokban lelhető fel. Vajdaság autonómiája járulékos áldozatává válik a koszovói kérdés megoldásának. Attól tartok, hogy a tartománytól végül minden illetékességet megvonnak majd, felszámolják az adminisztrációt is, és csupán egy projektiroda marad belőle.

Vajdaságban több szervezet is van, amelyik folyamatosan kiáll a tartomány autonómiájáért. Ilyen, például, a Vajdasági Klub [Vojvođanski Klub] nevű civil szervezet,[9] Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Párt [Vojvođanska partija][10] is.
A Vajdasági Klub február 28-án, az 1974. évi alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából emlékeztetett, hogy „a vajdaságiak nem adták beleegyezésüket a Szerb Köztársaság egyik későbbi alkotmányos berendezésére sem”.[11]
– Támogatjuk „az egységes vajdasági listát” a köztársasági képviselőházi választásokon, mert „Vajdaság hangjának hallatszania kell” – áll a Klub közleményében.[12] 
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) – március 17-én – úgy döntött, hogy a parlamenti választásokon támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” koalíciót, hangoztatva, hogy „megengedhetetlen, hogy a Szerb Köztársaság Népképviselőházában nincsenek jelen Vajdaság hiteles képviselői”.[13]
A Vajdasági Párt március 18-án közölte, hogy támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” választási listát.[14] 
A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – a Vučić+Dačić+Pásztor kormány koalíciós tagjaként – már jó ideje még csak a szavát sem hallatja Vajdaság autonómiája ügyében. Pedig Pásztor István, a párt elnöke, 2012. június 21-e óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke is![15]
Kinek a felelőssége, ha Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?


Március 12.
„A vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”
Fotó: Szabad Magyar Szó

– Szerbiában a demográfiai kép nem sok jóval kecsegtet. Minden évben egy egész kisvárosnyi emberrel van kevesebb, vagyis összesen 54 ezerrel csökken a lakosság száma.
Vannak ugyan olyan falvak, ahol ötezren is élnek, a legtöbb közép-bánáti településen azonban megfeleződött a lakosság száma. A fiatalok elhagyják a településeket, a házak pedig az enyészeté lesznek.
Tiszatarróson valamikor mintegy kétezren laktak, ma már csak alig ezren. Minden ötödik ház üresen áll, romokban hever. A földeket aprópénzért meg lehet vásárolni, de senki sem érdeklődik irántuk.
A Nagybecskerek környéki falvak mellett a határ közelében még rosszabb a helyzet. Magyarcsernye községben nem is olyan régen még tizenötezren éltek, ma alig vannak kilencezren.
Közép-Bánát lakosságának száma jelenleg 175.500 fő, mindössze 54 lakos négyzetkilométerenként. Szécsány községben egy négyzetkilométeren mindössze 23-an élnek – írja a Szabad Magyar Szó.[16]

A szerbiai népszámlálás lebonyolítását (2021-ről) 2022 októberére halasztotta el a szerb parlament, a járvány okozta helyzetre hivatkozva. Még csak megközelítő adatok se nincsenek, tehát, a lakosságfogyás méreteiről.
A demográfiai folyamatok másik jellemzője, hogy „Vajdaság egyre inkább elveszíti többnemzetiségű és multikulturális jellegét”.
– Az 1991-es népszámlálás szerint a népesség 56,79 százalékát alkották a szerb nemzetiséghez tartozók, míg 2002-ben ez az arány 65,05 százalékra, 2011-re pedig már 66,7 százalékra nőtt. A mérleg másik oldala, hogy a nemzeti kisebbségek aránya közel 44 százalékról 35 százalékra esett vissza – közli a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely (IKM) legújabb közvélemény-kutatása alapján.[17]

A vajdasági Magyar közösséghez tartozók számának csökkenéséről is csak becsült adatok vannak.
Az IKM tavaly készült átfogó demográfiai kutatása szerint „a természetes fogyatkozás miatt a vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”.[18] Ehhez a számhoz azonban hozzá kell még adni azoknak a számát is, akik a jobb életkörülmények reményében, vagy egyéb okok miatt külföldre költöznek/-tek.
A Magyar lakosság jelentős csökkenésére lehet következtetni azokból a 2021. évi részleges adatokból is, amelyeket az egyházi statisztika alapján közölt a média:
– Adán 48 keresztelés és 177 temetés volt;[19]
– Bácsföldváron 21 keresztelés és 54 temetés; [20]
– Kúlán 15 keresztelés és 51 temetés; [21]
– Moholon 28 keresztelés és 73 temetés;[22]
– Óbecsén 117 keresztelés és 234 temetés;[23]
– Szenttamás 20 keresztelés és 80 temetés;[24]
– Tiszakálmánfalván, Kátyon és Kabolon 5 keresztelés és 38 temetés;[25]
– Temerinben 44 keresztelés és 158 temetés;[26]
– Topolyán 70 keresztelés és 162 temetés.[27]
Csak ebben a kilenc helységben összesen 368 keresztelés és 1027 temetés volt. Ez azt jelenti, hogy majdnem háromszor (2,8-szor) többen haláloztak el, mint amennyien születtek.

A lakosság csökkenését nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi, gazdasági és politikai körülményektől. Az emberek távozni kényszerülnek az országból, amely nem képes munkát, megfelelő fizetést és még az alapvető életfeltételeket sem megteremteni. A hatalmi politika – amelyben a Vajdasági „Magyar Szövetség is részes – eredménytelenségét, sikertelenségét mutatja!
Mit látunk majd az őszre esedékes népszámlálási adatokból? Mennyien leszünk?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. március 20.
__________
[1] „Vajdaságnak vissza kell kerülnie a szerbiai parlamentbe”
https://szmsz.press/2022/03/08/olenik-vajdasagnak-vissza-kell-kerulnie-a-szerbiai-parlamentbe/, 2022. március 8. 18:46
[2] Bővebben lásd „Jogurt revolucija” 1988. Vojvodina od sutava do Statuta [„Joghurt forradalom” 1988.] p. 210 Vojvođanski klub & Agencija „Mir”, Novi Sad 2009.
[3] Bővebben lásd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. könyvem. (Árnyék)jelentés 2017. III. Autonómia. 3-1. A Vajdaság autonómiája. Árgus, Újvidék, 2017, 55-56.
[4] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám, vagy https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut
[5] (Beta) SRS: Ukinuti Autonomnu Pokrajinu Vojvodina [Megszüntetni Vajdaság Autonóm Tartományt] https://www.danas.rs/vesti/politika/izbori22/srs-ukinuti-autonomnu-pokrajinu-vojvodina/, 2022. március 14. 15:35
[6] Uo.
[7] Aleksandar Odžić https://twitter.com/vpartija, 2021. december 16. 15:38, és/vagy https://www.facebook.com/VojvodjanskaPartija, 2021. december 17. 10:08
[8] Fehér Rózsa. Pajtić: „Ma is a 90-es éveket éljük, háború nélkül” https://szmsz.press/2022/03/01/pajtic-ma-is-a-90-es-eveket-eljuk-haboru-nelkul/, 2022. március 1. 6:45
[9] Vojvodjanski Klub
https://www.facebook.com/vojvodjanskiklub/
[10] Vojvođanska Partija
https://www.facebook.com/VojvodjanskaPartija/
[11] Danas je godišnjica Ustava Vojvodine [Ma van Vajdaság alkotmányának évfordulója] https://www.facebook.com/vojvodjanskiklub/, 2022. február 28. 10:36

[12] Uo.  
[14] R. B.: LSV podržala listu koalicije „Zajedno za Vojvodinu – Vojvođani“ [A VSZL támogatta az az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” koalíciót] https://www.danas.rs/vesti/drustvo/lsv-podrzala-listu-koalicije-zajedno-za-vojvodinu-vojvodjani/, 2022. március 17. 15:10
[13] (Autonomija) Vojvođanska partija: Podrška izbornoj listi Zajedno za Vojvodinu – Vojvođani [Vajdasági Párt: Támogatás az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” listának] https://autonomija.info/vojvodjanska-partija-podrska-izbornoj-listi-zajedno-za-vojvodinu-vojvodjani/?fbclid=IwAR2ZzQgkd0Uf_WNcLObFtXfEc6CrpTAcbEFwb2NzjfikfueJqEpsHT0ItYY, 2022. március 18.
[15] Pásztor István (politikus) https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus)
[16] Közép-Bánát lassan, de biztosan kiürül
https://szmsz.press/2022/03/12/kozep-banat-lassan-de-biztosan-kiurul/2022-03-12 21:51
[17] Etnikai távolság: A vajdasági magyarok viszonyulása más nemzetiségűekhez https://szmsz.press/2022/03/14/etnikai-tavolsag-a-vajdasagi-magyarok-viszonyulasa-mas-nemzetiseguekhez/, 2022. március 14. 21:35
[18] Hányan is vagyunk magyarok Vajdaságban? https://szabadmagyarszo.com/2021/05/27/hanyan-is-vagyunk-magyarok-vajdasagban-2/
[19] U. Z.: Adán 48 keresztelés és 177 temetés volt 2021-ben
https://delhir.info/2022/01/04/ada-48-kereszteles-177-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-04
[20] U. Z. Bácsföldvár: 21 keresztelés, 54 temetés volt 2021-ben
https://delhir.info/2022/01/03/bacsfoldvar-21-kereszteles-54-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-03
[21] U. Z. Kúlán 15 keresztelés és 51 temetés volt 2021-ben https://delhir.info/2022/01/05/kulan-15-kereszteles-es-51-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-05
[22] U. Z. Mohol: 28 keresztelés, 73 temetés volt 2021-ben
[23] kábé: Megnőtt a keresztelések és az esküvők száma. Magyar Szó, 2022. január 8. 6., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4819/vajdasag_obecse/257303/Megn%C5%91tt-a-keresztel%C3%A9sek-%C3%A9s-az-esk%C3%BCv%C5%91k-sz%C3%A1ma-%C3%B3becse-egyh%C3%A1zi-statisztika.htm, 2022. január 6., 18:21
[24] U. Z.: Szenttamás: 20 keresztelés, 80 temetés volt 2021-ben
https://delhir.info/2022/01/01/szenttamas-20-kereszteles-80-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-01
[25] U. Z.: Tiszakálmánfalván, Kátyon és Kabolon 5 keresztelés és 38 temetés volt 2021-ben
https://delhir.info/2022/01/06/tiszakalmanfalvan-katyon-es-kabolon-5-kereszteles-es-38-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-06
[26] U. Z.: Temerin: 44 keresztelés, 158 temetés volt 2021-ben
https://delhir.info/2022/01/02/temerin-44-kereszteles-158-temetes-volt-2021-ben/, 2022-01-02
[27] U. Z.: Topolya 2021-ben: 70 keresztelés, 162 temetés
https://delhir.info/2022/01/02/topolya-2021-ben-70-kereszteles-162-temetes/, 2022-01-02

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése