Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Emanuele Giaufret: „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ”

Pásztor István káderei: Kovács Elvira és Deli Andor, Szerbia „csatlakozási ügyvédei”
(Fotó: Kovács Elvira https://www.facebook.com/kovacselviravmsz)

Strasbourgban, november 23-án, az Európai Parlament (EP) 502 igen, 75 nem és 61 tartózkodás mellett, elfogadta az „EU új bővítési stratégiáját”, amit Tonino Picula Horvátország európai parlamenti képviselője, a Szocialisták és a Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), jelenleg a második legnagyobb képviselőcsoport tagja terjesztett elő.
A határozat Szerbiára vonatkozó részével kapcsolatosan az EP-képviselők elfogadták a függeléket is, amely „a szerb hatalom által használt minden kétoldalú és EU-alap felülvizsgálására” vonatkozó javaslatot tartalmazza. Különösen kiemeli a Nyugat Balkáni Gazdasági és Befektetési Terv keretében létező alapokat, hogy ez által „biztosítva legyen, hogy az EU összes kiadása összhangban legyen az Unió stratégiai céljaival”.
– Nem ez az első alkalom, hogy az EU olyan üzenetet küld, miszerint a pénzeszközök odaítélését az EU külpolitikájával való összehangoltságához kellene kötni, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben. A német Bundestag májusban az EU alapokhoz való hozzáférés megnehezítését javasolta[1] azon országok számára, amelyek elutasítják az oroszországi szankciók bevezetését.
A határozat felszólítja az Európai bizottságot és az Európa Tanácsot, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való összehangoltságot prioritásként kezeljék a csatlakozási folyamatban és azt az üzenetet tartalmazza, hogy a Szerbiával való tárgyalásoknak „csak akkor kellene haladni, amennyiben Szerbia összehangolódik az EU Oroszország elleni szankcióival és jelentős haladást mutat az EU-val kapcsolatos reformokban” – olvasható az EWB strasbourgi tudósításában.[2]
Az EP képviselők világosan megüzenték, „a külpolitika Szerbiának nem az egyetlen problémája az EU-hoz való csatlakozási folyamatban” és felhívták az országot, hogy „mutasson fejlődést a demokráciában és a joguralomban”, valamint, hogy mutassa meg, „osztja az EU értékeit és prioritásait”.[3]

A Fidesz EP küldöttsége „a dokumentum ellen szavazott”.[4]
A párt képviselőcsoportjának közleménye szerint „a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát”.[5]
A Vajdaságból (el)származott Deli Andor Fideszes-Véemeszes EP-képviselő szerint „Európa nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását”.[6]
– Sokan azt állítják, hogy az EU befolyása meggyengült a térségben. Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt pár évben az Európai Parlament, határozatai révén aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen. Nem lehet bizalmat és befolyást növelni oly módon, hogy folyamatosan szigorítjuk a feltételrendszert. Az uniós kondicionalitási mechanizmusokat mi magyarok jól ismerjük, téves logikán alapulnak, hiba lenne a csatlakozni kívánó országokra is kiterjeszteni a befolyásolás eszközeként. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak nem ilyen határozatokra, hanem őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szüksége – nyilatkozta Deli.[7]

Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség a szerb parlament (egyik) alelnöke, az Európai Integrációs Bizottságának elnöke is – jó fizetésért – évek óta sikertelenül agitál, „ügyvédeskedik” Szerbia mielőbbi felvétele mellett az Európai Unióba.
– Fontos, hogy az Európai Parlament képviselőinél nyitott fülekre találjunk, mert ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy ők a legkritikusabbak a bővítést illetően és nem igazán értik meg Szerbia specifikus helyzetét.
Ma már alig beszélünk az alapjogokról és a jogállamiságról. Világos, hogy február 24-e után megváltozott a világ, de a külpolitika összehangolása az Unióéval nem írhatja teljesen felül az Uniós csatlakozási folyamatot, illetve nem rekesztheti meg azt – véli Kovács.[8]

Az Európai Parlament világos álláspontja szerint „minden csatlakozásra váró országot saját érdemei alapján ítélnek meg”, hogy „a bővítés menetrendjét és előrehaladását a csatlakozási kritériumok teljesítése, a szükséges reformok végrehajtása és a jogszabályok összehangolása határozza meg”.[9]
Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos éves jelentéseiben, legutóbb július 6-i állásfoglalásában[10] megfogalmazott álláspontokat, elvárásokat és felhívásokat, hanem csak az országnak az EU-ba való mielőbbi felvételét sürgetik.
A két Véemeszes képviselő miért nem az európai követelmények teljesítésének szükségességét, a belső reformok megvalósítását és a nemzeti kisebbségi közösségi jogok érvényesítését sürgeti?

Tanja Mišćević, a szerb kormány európai integrációs minisztere – Delivel és Kováccsal ellentétben – az Emanuele Giaufrettel, az EU szerbiai küldöttségvezetőjével való találkozója alkalmával elmondta, hogy „a belső reformok területén folytatódik minden tevékenység az Európai Bizottság ajánlásaiba foglalt ajánlások teljesítése érdekében”.[11]
– Teljesen tisztában vagyunk a kötelezettségeinkkel az európai integráció folyamatában, a politikai, gazdasági és jogi kritériumok,  az Európai Bizottság, valamint a tagországok vonatkozásában és arra törekszünk, hogy azokat mielőbb teljesítsük – mondta Mišćević. Kérdés azonban, hogy mennyire élvezi kormánya támogatását és főként, hogy meddig kell erre várni?
Giaufret nagykövet kiemelte, hogy „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ” – írja a találkozóról kiadott közleményben.[12]

Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Pártja (Stranka slobode i pravde – SSP) elnökhelyettese, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a Külügyi Bizottság elnöke, határozati javaslatot terjesztett be „megfelelő szankció-csomag bevezetéséről Oroszország iránt”,[13] amelyet a kormánynak azonnal alkalmazni kellene.
Stefanović a javaslatát indokolva a sajtónak elmondta, hogy „Szerbia az egyetlen EU-s tagjelölt ország, amelyik nem vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszország felé”.[14]
A szavai szerint, fennáll a valós veszély, hogy több mint 10 ezer vállalat, az EU-s vállatokban dolgozó 300 ezer munkás, valamint a kereskedelmi forgalom 60 százaléka veszélybe kerülj. – Nem szabad, hogy Szerbia a virtuális berlini fal másik oldalán találja magát, amit most ismét építenek” – mondta Stefanović.

Az Európai Parlament legújabb határozata üzenet Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”. [15]
Annak ellenére, hogy az EP határozata nem kötelező, hanem javaslat értékű az EU intézményei és tagországok számára, az Európai Bizottságnem kerülheti meg, mivel az EP felvetheti a testület iránti bizalom kérdését és javasolhatja a felmentését.
Szerbia választási kényszerhelyzetbe került.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Sofija Popović: Predlog Bundestaga o otežavanju fondova za one neusklađene sa sankcijama biće imperativ za nemačku Vladu [A Budestag javaslata az alapokhoz való hozzáférés megnehezítéséről imperatív lesz a német kormány száméra]. https://europeanwesternbalkans.rs/predlog-bundestaga-o-otezavanju-fondova-za-one-neuskladjene-sa-sankcijama-bice-imperativ-za-nemacku-vladu/, 2022. május 11.
[2] (EWB) Evropski parlament izglasao rezoluciju Tonina Picule, usvojen amandman o preispitivanju EU u fondova u Srbiji [Az Európai Parlement megszavazta Tonino Picula határozatát, elfogadta az EU alapok szerbiai felülvizsgálatáról szóló függeléket]. https://europeanwesternbalkans.rs/evropski-parlament-izglasao-rezoluciju-tonina-picule-usvojen-amandman-o-preispitivanju-eu-u-fondova-u-srbiji/, 2022. november 23.
[3] Uo.
[4] P.E.: Az unió alapok korlátozást javasolják. Magyar Szó, 2022. november 24. 4.
[5] EP: Szerbiának össze kell hangolnia külpolitikáját az EU-val.
https://szmsz.press/2022/11/23/ep-szerbianak-ossze-kell-hangolnia-kulpolitikajat-az-eu-val/, 2022. november 23. 14:40; Deli Andor: Az EU nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32083/Deli-Andor-Az-EU-nem-halogathatja-tovabb-a-Nyugat-Balkan-orszagainak-csatlakozasat.html, 2022. november 24. 9:41, és P.E. írása a 4-es jegyzetben.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Kovács Elvira. https://www.facebook.com/kovacselviravmsz, 2022. november 24.
[9] Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0284_HU.html
[10] Uo.
[11] R.D.: Mišćević: Svesni smo obaveza i ispunićemo ih što pre [A kötelezettségek tudatában vagyunk és mielőbb teljesítjük azokat]. Danas, 2022. november 2. 4.
[12] Uo.
[13] P.D.-D.O.: Sancije Rusiji, pa evropski novac Srbiji [„Szankciók Oroszországnak, majd európai pénzek Szerbiának”]. Danas, 2022, november 24. 4.
[14] Uo.
[14] Uo.