Albin Kurti koszovói kormányfő sajtótájékoztatóján szerb újságírók kérdéseire is válaszolt.
A Vučićot kiszolgáló médiamunkások leginkább a „szerb községek közösségének” (magyarán: a koszovói szerbek területi autonómiájának) a kérdésén lovagoltak.
A 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásban valóban szerepel ez a tétel. A Vučić-rezsim provokációi és a koszovói szerbek vezetőinek magatartása azonban odáig vezetett, hogy Kurtiék erről immár hallani sem akarnak.
– Először is: Koszovón nem léteznek sem szerb, sem albán községek. A községek nagyobb részén az albán lakosság alkotja a többséget, de olyan községek is léteznek, ahol a szerb lakosság van túlsúlyban. Ugyanakkor nem létezik a szerb községek fogalma. A községek a polgárok tulajdonát képezik. Nem léteznek nemzeti hovatartozás szerinti községek.
Lehet, hogy a belgrádi dokumentumokban más áll, a pristinai okiratokban viszont nem szerepelnek olyan községeket, amelyek a nemzeti hovatartozás alapján működnének – mondta Kurti.
A brüsszeli megállapodással kapcsolatban kiemelte:
– A tíz évvel ezelőtti megállapodás nem állta ki a koszovói alkotmánybíróság próbáját.
Hozzáfűzte:
– A Koszovó és Szerbia közötti jószomszédi viszonyokért szállok síkra, csakhogy azoknak a kölcsönösség elvén kellene alapulniuk. Nem követelhetsz mástól olyasvalamit, amit nem tudtál saját alapelvként felállítani.
– Vajon Szerbia kész-e arra, hogy létrehozza azoknak a községeknek a közösségét, ahol a magyarok, a románok, a bosnyákok alkotják a többséget, vagy éppen a muzulmánok Szandzsákban, illetve az albánok a Preševo-völgyben?
– Nem követelhetsz mástól olyat, amit nem vagy kész a saját házadban megtenni – szögezte le a koszovói kormányfő.
(twitter.com nyomán, fotó: screenshot/slobodna-bosna.ba)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése