Jó napot kívánok!
- „A költségvetés a kormány belügye lett, a költésekről egy ember dönt” – Romhányi Balázs
- Hogyan lehet demokráciát tanítani egy középiskolai történelemórán?
- Hogy lehetséges, hogy pont a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából?
Novemberre
derült ki, hogy mennyire elszállt 2021-ben a magyar költségvetés
hiánya. A végső szám több mint hét százalék, majdnem duplája a
tervezettnek. Ezt csak részben lehet a válságra fogni, a költségvetés
teljesen átláthatatlan, és egyáltalán nem tölti be azt a funkcióját,
amit kellene – mondja interjúnkban
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. Szerinte
a költségvetést a politikusok sem látják át, és ezt direkt alakították
így 2010 után.
Az intézet vezetője szerint az egyik legfontosabb tényező az utóbbi években az uniós támogatások felhasználásának módja. Úgy látja: a kormány hat-hét éve azt a gyakorlatot követi, hogy a magyar költségvetésből „megelőlegezi” a nyerteseknek az uniós támogatásokat – ami később majd beérkezik az uniótól az államháztartásba. A szakember szerint az egyik kérdés, hogy ezeket hogyan számolják el, hiszen a legtöbb projektben egyszerre van uniós pénz és magyar költségvetési pénz. A másik probléma, hogy az utóbbi időben az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán bejön-e legalább utólag a magyar államkasszába az uniós pénz.
Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője azt mondta a Szabad Európának: „Bizonyos értelemben elműködik az ország, csak amíg húsz évvel ezelőtt a csehekkel meg a lengyelekkel voltunk versenyben az első három helyen a régióban, addig most a bolgárokkal és a románokkal vagyunk az utolsó három helyen. Ha még egy darabig nem figyelünk, a végén megelőznek az ukránok. Ezt nem nevezem elműködésnek. Elment mellettünk a világ.”
Magyarországon legalább 3,3 millió ember él a létminimum alatt, vagyis a magyarok harmada egyik napról a másikra túlél. Az infláció és az elszállt energiaárak miatt most még nehezebb mindenkinek. A kormány tizenegy éve oszt szociális tűzelőt, de csak olyanoknak, akik ötezer fő alatti településen élnek. Idén télen is ötmilliárdot szántak erre, ami 180 ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Szakemberek szerint tízszer ennyi pénz kellene ahhoz, hogy senki se fagyjon meg a házában. Hogy lehetséges, hogy pont a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából? Ennek jártunk utána a Szabadonban, a Szabad Európa új tényfeltáró műsorában.
A Szelfiben ezúttal Kiss László középiskolai történelemtanárral beszélgetünk arról, mit érdemes igazán megtanítani egy mai fiatalnak a történelemórákon és miért érdemes rendszeresen megszavaztatni az osztályt órán. Demokrácia egy középsikolai történelemórán.
A propaganda képei: kiállítás nyílt Kijevben az orosz propagandaplakátokból. Herszon felszabadítása után a rendőrök eltávolították eredeti helyükről és egybegyűjtve kiállították Kijevben azokat az orosz óriásplakátokat, amelyeket a megszálló orosz csapatok tettek ki Herszonban a sokak által kifogásolt népszavazás előtt.
Újabb részletek derültek ki a Schadl-Völner-ügyről, amelyet a 24.hu cikksorozatban közöl, miután hozzájutottak a vádirathoz. Most a harmadik és a tizenharmadik rendű vádlott a főszereplő.
A cikk szerint a harmadrendű vádlott azt hazudta, hogy Ukrajnában csecsen emberrablók tartják fogva és addig nem engedik szabadon, míg a tizenharmadik rendű vádlott - aki egy oktatási intézmény képviselője - nem fizet 200 ezer dollárt. A váltságdíjat az átvert nő Nyíregyházára vitte Schadl György egyik simerősével, majd a pénzt átadták egy közvetítőnek, aki később kézbesítette az összeget a harmadrendű, csalást kitervelő vádlottnak.
Az intézet vezetője szerint az egyik legfontosabb tényező az utóbbi években az uniós támogatások felhasználásának módja. Úgy látja: a kormány hat-hét éve azt a gyakorlatot követi, hogy a magyar költségvetésből „megelőlegezi” a nyerteseknek az uniós támogatásokat – ami később majd beérkezik az uniótól az államháztartásba. A szakember szerint az egyik kérdés, hogy ezeket hogyan számolják el, hiszen a legtöbb projektben egyszerre van uniós pénz és magyar költségvetési pénz. A másik probléma, hogy az utóbbi időben az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán bejön-e legalább utólag a magyar államkasszába az uniós pénz.
Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője azt mondta a Szabad Európának: „Bizonyos értelemben elműködik az ország, csak amíg húsz évvel ezelőtt a csehekkel meg a lengyelekkel voltunk versenyben az első három helyen a régióban, addig most a bolgárokkal és a románokkal vagyunk az utolsó három helyen. Ha még egy darabig nem figyelünk, a végén megelőznek az ukránok. Ezt nem nevezem elműködésnek. Elment mellettünk a világ.”
Magyarországon legalább 3,3 millió ember él a létminimum alatt, vagyis a magyarok harmada egyik napról a másikra túlél. Az infláció és az elszállt energiaárak miatt most még nehezebb mindenkinek. A kormány tizenegy éve oszt szociális tűzelőt, de csak olyanoknak, akik ötezer fő alatti településen élnek. Idén télen is ötmilliárdot szántak erre, ami 180 ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Szakemberek szerint tízszer ennyi pénz kellene ahhoz, hogy senki se fagyjon meg a házában. Hogy lehetséges, hogy pont a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából? Ennek jártunk utána a Szabadonban, a Szabad Európa új tényfeltáró műsorában.
A Szelfiben ezúttal Kiss László középiskolai történelemtanárral beszélgetünk arról, mit érdemes igazán megtanítani egy mai fiatalnak a történelemórákon és miért érdemes rendszeresen megszavaztatni az osztályt órán. Demokrácia egy középsikolai történelemórán.
A propaganda képei: kiállítás nyílt Kijevben az orosz propagandaplakátokból. Herszon felszabadítása után a rendőrök eltávolították eredeti helyükről és egybegyűjtve kiállították Kijevben azokat az orosz óriásplakátokat, amelyeket a megszálló orosz csapatok tettek ki Herszonban a sokak által kifogásolt népszavazás előtt.
Újabb részletek derültek ki a Schadl-Völner-ügyről, amelyet a 24.hu cikksorozatban közöl, miután hozzájutottak a vádirathoz. Most a harmadik és a tizenharmadik rendű vádlott a főszereplő.
A cikk szerint a harmadrendű vádlott azt hazudta, hogy Ukrajnában csecsen emberrablók tartják fogva és addig nem engedik szabadon, míg a tizenharmadik rendű vádlott - aki egy oktatási intézmény képviselője - nem fizet 200 ezer dollárt. A váltságdíjat az átvert nő Nyíregyházára vitte Schadl György egyik simerősével, majd a pénzt átadták egy közvetítőnek, aki később kézbesítette az összeget a harmadrendű, csalást kitervelő vádlottnak.
Kellemes napot kívánok!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése