Kalmár Zsuzsa: „Mennyire kell még az életünknek rosszabbnak lenni, hogy az emberek felébredjenek?”

  Gyurkovics Virág: „A vajdasági magyar kulturális önkormányzat mostantól kezdve egyet jelent a teljes pártpolitika általi kisajátítással”

Szimbiózis: A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség székháza (Fotó: Natalija Jakovljević RFE/RL)

 

– A nemzeti tanácsoknak a politikai befolyástól függetlenül kellene, hogy képviseljék a nemzeti kisebbségi közösséget Szerbiában. Ezzel szemben, egyesek, akik a nemzeti tanácsokban dolgoztak, a politikai befolyásról tanúskodnak és nem optimisták, hogy ez sokat fog változni – írja Natalija Jakovljević a Szabad Európa Rádió (RSE/SZER) weboldalán.[1]
– Arra lett szavazva, amire szuggerálták – nyilatkozta Kalmár Zsuzsa(nna) színésznő, a Magyar Mozgalom küldöttje, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a testület Kulturális Bizottságának volt tanácsnoka a SZER-nek.[2] (Az MNT 35 tagja közül 30 a Véemesz Magyar Összefogás listához tartozott, öten pedig a Magyar Mozgalom – Zsoldos Ferenc listához.)[3]

Kalmár „teljes mértékben elhatárolódott Hajnal Jenő, az MNT elnökének a testület nevében (jogtalanul – B.A.) írt nyilatkozatától” – amellyel a Tanyaszínházat a 2021. évi körútjának megszakítására szólította fel[4] – és 2021. július 30-án lemondott a tanácsnoki tisztségéről.[5]

Az elnök a „kérést” azzal indokolta, hogy az előadás, Ödön von Horváth Kazimir és Karolina című darabja, amellyel a társulat turnézott volna, „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba”.[6]

A turné lemondása volt „egyúttal a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) követelése is” – írja Jakovljević.

Az MNT gyakorlatában volt olyan eset is, hogy a „külsősök kifizetéséről, szerződések aláírásáról”, a testület szervezte eseményről egyes ellenzéki tanácstagok „utólag értesültek”,[7] vagy valamelyiküket megkérték, „ne szólaljon fel”.

 

– Úgy gondolom, hogy a nemzeti tanácsok, olyanok, amilyenek most, a politikai pártok meghosszabbított kezei. Rám nem gyakoroltak nyomást, mondhattam, amit csak akartam, habár mindenki tudta, hogy abból nem lesz semmi, nem járult ez hozzá semmilyen vitához, de beszélhettünk amiről csak akartunk, úgyis leszavaztak bennünket – magyarázta Kalmár.[8]

– Amíg a Kulturális Bizottságban voltam, amikor a művelődési intézményekről szavaztunk, ott még egyezkedhettünk, hogy kinek, melyik intézménynek adjuk az eszközöket, amelyek nem voltak túl nagyok. Így, ott még volt is valamilyen demokrácia, de magában az MNT-ben nem láttam, hogy az emberek egyáltalán gondolkodnak arról, jó-e vagy sem, hogy valamire szavazzanak. Amit javasoltak, az lett megszavazva – mondja Kalmár.[9]

A volt tanácstag értékelése szerint „nem lehet komolyan venni a tényt, hogy az MNT választásokon csak egy lista vesz részt”. – Nem tudom, mennyire kell még az életünknek rosszabbnak lenni, hogy az emberek felébredjenek és elhiggyék, tehetnek valamit a jobb élet érdekében” – tette fel a kérdést Kalmár a SZER-nek nyilatkozva.

 

– A nemzeti tanács a nemzeti kisebbségi autonómia legfőbb testülete, olyan szervezet melyre a törvény meghatározott közfelhatalmazást ruház, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség ezen területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében – írja a nemzeti tanácsokról szóló törvény 1a szakaszában.[10]
Mint a nemzeti kisebbségi autonómia legfőbb testülete, a nemzeti tanács nem egy párt (mint a konkrét esetben a VMSZ), hanem a közösség egészének az érdekeit kell, hogy megfogalmazza, kifejezze és képviselje a központi hatalom és a külföld felé – „a közösség önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében” (az idézett törvény 1/a szakasza első bekezdésének szövege szerint). Ez pedig a közösség politikai, civil és egyéb társadalmi szervezeteinek a részvétele nélkül lehetetlen.

November 13-ára kitűzött nemzeti tanácsi választásokon sor kerül az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács választására is.

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) „19 nemzeti közösség vonatkozásában összesen 50 választási jelöltlistát hirdetett ki. A legtöbb választási jelöltlista – 5-5 – közül az albánok, a bosnyákok, a ruszinok és az oroszok választhatnak. Az askáli közösség képviselői 4 listát állítottak. A bunyevác, a szlovák, az egyiptomi és a bolgár közösség képviselő 3-3 lista közül választhatnak. Az ukrán, a cseh, a román és a roma közösség 2-2 listát állított, míg a lengyelek, a németek, a szlovénok, a vlachok, a görögök és a magyarok 1-1-et”.[11]
 

Most már végleges tény, hogy a magyar – a legnagyobb létszámú szerbiai nemzeti közösség – a nemzeti tanácsi választásán csupán egyetlen – a Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Összefogás listája vesz részt. 

– Így már most borítékolható az eredmény, és ezzel együtt a vajdasági magyar közélet kudarca is. Hiszen pontosan húsz éve, hogy létrejött az első MNT, tizenkét éve, hogy közvetlenül választhatunk képviselőket, de mindeközben olyannyira felborult a politikai erőegyensúly, hogy a domináns politikai érdekképviseleten kívül egyetlen ellenzéki tömörülés sem látja már értelmét annak, hogy másfajta álláspontot képviseljen a nemzeti tanácsban – írja Gyurkovics Virág A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács: a választás illúziója c. cikkében.[12]
A szerző értékelése szerint „a vajdasági magyar kulturális önkormányzat mostantól kezdve egyet jelent a teljes pártpolitika általi kisajátítással. A Vajdasági Magyar Szövetség a politikai erőfölényéből egypártrendszert kovácsolt, és teljességgel kilúgozta a Magyar Nemzeti Tanácsból a kritikus hangokat”.[13]

Azt hogy nem indul több lista a választáson, Pásztor István, a VMSZ elnöke pártja házi rádiójában, a Szabadkai Magyar Rádió Napindító c. műsorában e-képpen próbálta magyarázni: – Nem gondolom, hogy nekünk szégyenkeznünk kellene, azért mert csak egy lista lesz. Az a fontos, hogy egy lista legyen, és ami ettől sokkal fontosabb, hogy a listán olyan emberek vannak, akik egészen biztos el tudják látni ezt a feladatot, aminek a megbízásához a legitimitást kérjük.[14]

– Kérik az embereket, hogy menjenek el szavazni – természetesen – szólt közbe Pásztor – még akkor is, amikor egy lista van, tehát hogy nem kell megmérettetni. Az egyik fajta megméretés, hogy hányan mennek el (szavazni – B.A.) – hangzott az újságíró kérdése.

– Ezzel a kapcsolatban nincsenek törvényes, az érvényesség szempontjából nincsenek meghatározott minimumok, tehát hogy ha egy szavazatot kap a lista, akkor is a lista érvényes, illetve befutó, nyerő, hogy ha úgy tetszik, de az mindenféleképpen fontos, hogy sokan menjenek el, mert ez ad legitimitást, az ad politikai erőt, nem csak ennek a listának, hanem az érdekérvényesítő erőfeszítésnek – véli Pásztor.

A november 13-ai MNT választás most már csupán arról szólhat, hogy a magyar választói névjegyzékben jelenleg szereplő „116.273 személy”[15] közül – a Véemesz nyomasztó választási kampánya hatására – mennyien vesznek rész a szavazáson.
Pásztornak fontos, hogy „sokan menjenek el” szavazni. Ennek érdekében mozgósítani fog mindenkit, akit csak tud! A nyomásgyakorlástól, a telefonos szavazásra szólítástól és a házaknál való voksolástól sem lesz mentes ez a szavazás (mert nem választás lesz!), mint ahogy a korábbiak sem voltak.
Mindenkinek „vissza kell adni valamit”, aki  bármilyen juttatásban is részesült a Véemesztől, vagy a Prosperitati Alapítványtól! Pásztor és a klánja számára életbevágóan fontos a szavazatok száma, mivel bizonyítania kell a támogatottságát Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél – az anyaországtól kapott szinte mérhetetlen összegek  ellenében!
Aki a Véemesz listára szavaz, az Pásztor megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó kisebbségpolitikájára szavaz! Aki nem ért egyet ezzel a politikával, az helyesebb, ha otthon marad.

Még ha a választói névjegyzékre feliratkozottak 102 százaléka is voksolna a Véemeszes listára – hiába tagadja Pásztor –, az egypárti nemzeti tanács akkor sem lesz legitim! Politikailag, erkölcsileg pedig végképp nem lesz a magyar közösség parlamentje csak a VMSZ 2-es számú tagozata (mivel az első a párt belgrádi szerb tagságú szervezete).
Aggasztó az is, de egyúttal az itteni magyar újságírás kritikátlanságát, bátortalanságát és szolgalelkűségét is mutatja, hogy az MNT választással kapcsolatos bírálatokat megfogalmazó írásokat a Szabad Európa Rádió szerb nyelvű weboldalán és a pozsonyi székhelyű Napunk című független magyar hírportálon lehet csak olvasni! Miért nem legalább a Szabad Magyar Szóban, a Vajdaság Mán és a Családi Kör hetilapban is?

BOZÓKI Antal

__________
[1] Natalija Jakovljević: Politika 'pritiska' predstavnike manjina u Srbiji [Szerbiában a politika ’nyomja’ a kisebbségek képviselőit]. https://www.slobodnaevropa.org/a/srbija-nacionalni-saveti/32089432.html, 2022. október 18., és Nacionalni saveti manjina u Srbiji izloženi političkom uticaju [A nemzeti tanácsok politikai befolyásnak vanna kitéve] https://www.maglocistac.rs/subotica/nacionalni-saveti-manjina-u-srbiji-izlozeni-politickom-uticaju, 2022. október 18.
[2] Uo.
[3] 2018-as magyar nemzeti tanácsi választás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[4] Nevena Bogdanović: Uprkos 'zabrani' predstava vojvođanskih Mađara nastavlja izvođenje. [A ’tilalom' ellenére a vajdasági magyarok előadása folytatódik] https://www.slobodnaevropa.org/a/predstava-kazimir-i-karolina-zabrana-odgovor/31384405.html, 2021. július 29.
[5] Tómó Margaréta: Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról. https://azure.szabadmagyarszo.com/2021/07/29/kalmar-zsuzsa-lemond-mnt-tagsagarol/, 2021. július 29. 14:33, és Elküldte lemondó nyilatkozatát Kalmár Zsuzsanna az MNT-nek. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/elkuldte-lemondo-nyilatkozatat-kalmar-zsuzsanna-az-mnt-nek, 2021.07.30 16:24 és 16:41
[6] Bővebben lásd A Tanyaszínház kálváriája c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13788, 2021. augusztus 2.
[7] Bővebben lásd a Ne képviseljenek bennünket! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14332, 2022. március 13.
[8] Lásd az 1-es alatti írást.
[9] Uo.
[10] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[11] P.E.: Egy hét múlva szavazhatnak a kisebbségek. Magyar Szó, 2022. november 5. 5. https://www.magyarszo.rs/hu/5077/kozelet_mntvalasztas/275130/Egy-h%C3%A9t-m%C3%BAlva-szavazhatnak-a-kisebbs%C3%A9gek-Magyar-Nemzeti-Tan%C3%A1cs-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-nemzeti-tan%C3%A1csok.htm, 2022. november 6., 08:58 >> 2022. november 6., 19:52
[12] Gyurkovics Virág: A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács: a választás illúziója.
https://napunk.dennikn.sk/hu/3094517/a-vajdasagi-magyar-nemzeti-tanacs-a-valasztas-illuzioja/?_ga=2.200320686.1403609786.1667895022-1520522545.1667895022, 2022. november 6. 13:28
[13] Uo.
[14] 2022-10-20 Pásztor István by Szabadkai Magyar Rádió
https://www.mixcloud.com/szmr/2022-10-20-p%C3%A1sztor-istv%C3%A1n/
[15] Lásd a 10-es alatti írásban.