Milyen országban élünk? (3.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Illusztráció (Fotó: Délhír)

Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány
és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)

Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására.

Oktatás
A szerb sajtó adatai szerint Szerbiában mintegy 850 000-re nőtt azoknak a polgároknak a száma, akik nem fejezték be az általános iskolát, miközben az kötelező, minden ötödik embernek pedig középiskolai diplomája sincs[1].
Folyamatosannövekszik azoknak a gyerekeknek a száma Szerbiában, akiket már az általános iskolába sem íratnak be. Számuk az elmúlt 12 évben 6 százalékkal növekedett, hangzott el a Demokrácia Központ Alapítvány vitaestjén.
Ksenija Petovar, az Alapítvány illetékese kijelentette, hogy az országban 50 olyan község van, ahol a gyerekek mintegy tíz százaléka nem jár általános iskolába, az általános iskolát befejező diákoknak pedig mintegy 14 százaléka nem iratkozik be a középiskolába.
Ez főleg az ország déli és keleti területeire jellemző, illetve rurális térségekre, ahol a megfelelő egészségvédelem hiánya is nagy problémát jelent[2].
Összesen 2 760 faluban nincs óvoda, mintegy 230-ban pedig nincs iskola[3].
Számos oktatási intézmény az alapvető civilizációs normáknak sem tesz eleget. Például – a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ [Centar za istraživačko novinarstvo Srbije – CINS] civil szervezet adatai szerint – legalább 87 általános iskola nem rendelkezik normális illemhellyel. A szappanról, törülközőkről nem is beszélve. A higiénia a zlatibori körzetben, illetve az Užice és Prijepolje környékén lévő iskolákban a legrosszabb. Sajnos a délvidéki iskolák egy része szintén lesújtó állapotban van[4].

Művelődés
A falvak 73 százalékában nincs sem művelődési otthon, sem könyvtár[5].

Egészségügy
A szerbiai (és sajnos a délvidéki) egészségügy a lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem elégíti ki. Ez a megállapítás főleg az állami egészségügyi intézményekre vonatkozik, bár a magánklinikákon se egészen ideális a helyzet.
A legújabb statisztikai adat szerint Újvidéken mintegy 1 800 polgárra átlagosan immár csak egy orvos jut, ami katasztrofálisnak minősíthető. A 16 újvidéki állami egészségügyi intézményben a nővérek és az egyéb személyzet száma is csökkent. Egy orvos átlagosan 37 beteget vizsgál meg[6].
Olyan települések is vannak ahol, egyáltalán nincsen orvos sem gyógyszertár, vagy ha van is, csak néhány órát tart nyitva.
Szerbia Európában az első, a világon a második a daganatos betegek elhalálozási arányát tekintve! A helyzet súlyosságát jelzi, hogy évenként 40 ezer személynél diagnosztizálnak daganatos betegséget. Közülük mintegy 30 ezren halnak meg. Ez azt jelenti, hogy a daganatos betegek elhalálozási arányát tekintve Szerbia Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el[7].

A lakosság idegállapota
Szerbia minden hatodik lakosa kisebb-nagyobb pszichiátriai rendellenességgel küzd. Ezek az emberek a tizenkét leggyakoribb lelki „anomália” (legalább) egyikével szembesülnek.
Erre a megállapításra jutott a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara – a belgrádi és az újvidéki egyetemek pszichológiai tanszékeinek kutató csoportjával együttműködve.
Kutatásukat, amely 18-65 éves személyeket ölelt fel, 60 szerbiai községben bonyolították le.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy mintegy 700 ezer polgár életét keseríti a depresszió, ami kétszer nagyobb szám, mint 2013-ban! Ehhez a koronavírus-világjárvány ideje alatti bezártság és magányérzet is hozzájárult. A krízis szociális és gazdasági következményeitől való jogos félelem szintén nyomot hagyott az emberek egy részénél.
Összehasonlításként: Norvégiában az egészségügyi költségvetés hét százalékát a mentális egészség megőrzésére fordítják. Abban a jóléti társadalomban a felnőttek mentális egészségéről mintegy ezer ideggyógyász és 1 500 klinikai pszichológus gondoskodik. Hasonló számú szakember áll a gyermekek és a fiatalok rendelkezésére.
Szerbiában tízszer kevesebb pszichiáter és klinikai pszichológus foglalkozik mentális egészséggel. (Arról nincs adat, mennyi pénzt fordítanak az említett rendeltetésre[8].)

Nyugtatók fogyasztása
Szerbiában a különböző nyugtatók fogyasztása – ami az rtv.rs honlapján is olvasható – csaknem kétszer nagyobb, mint az európai országok többségében és az USA-ban egyaránt[9].
Az ország lakossága 2022-ben 5,2 millió doboz nyugtatót és 2,14 millió doboz antidepresszánst fogyasztott el. Ez több mint ahányan összesen laknak az országban (6.647.003-an). Ezek a gyógyszerek függőséget okoznak[10].
A mondo.rs portál információja szerint évente Szerbiában átlagosan minden harmadik nő és minden hetedik férfi napi szinten szed nyugtatókat[11].
Dr. Janko Samardžić farmakológus, a belgrádi Egészségügyi Kar professzora elmondta, Szerbia lakosságának több mint 20 százaléka él nyugtatókon, amelyek persze nem oldják meg a felmerülő pszichikai gondokat, de elviselhetőbbé teszik az ilyen jellegű problémákkal küzdő személyek életét. Ugyanakkor az orvossal való konzultáció nélkül szedett nyugtatók akár kedvezőtlenül is befolyásolhatják az agyműködést és egyéb bonyodalmakhoz vezethetnek[12].
Törvényes úton vissza lehetne szorítani ezeknek a gyógyszereknek a kiadását, illetve árusítását, de a szakemberek attól tartanak, hogy abban az esetben a krónikus stressztől szenvedő rengeteg ember, akiknél a nyugtatók szedése függőséget okozott, az alkoholhoz nyúlna, s ez még súlyosabb egyéni és társadalmi problémákhoz vezetne[13].

Kábítószer fogyasztás
Saša Borojević, a Nemzetközi Rendőr Szövetség (International Police Association – IPA) egyik tanácsadója szerint Szerbiában nem kevesebb, mint 800 ezer fiatal fogyaszt valamilyen kábítószert. (A felnőtt narkósok számáról nem közölt információt).
A belgrádi középiskolások 17 százaléka kábítószerezik, 12 százaléka pedig drogkereskedelemmel foglalkozik. A legfiatalabb (nyilvántartott) belgrádi díler 13 éves. A rendőrség 300 gramm kábítószert talált nála[14].

Fegyverek száma
Ukrajnát leszámítva – Szerbia vásárolt a legtöbb fegyvert az európai országok közül[15].
A svájci Small Arms Survey kutatási projekt 2018-as felmérésének adatai szerint abban az évben 390 millió fegyver volt az Egyesült Államokban magánszemélyek kezében. A listán Szerbia a harmadik helyen áll Montenegróval együtt, vagyis a világ országai közül Szerbia a harmadik a lakosságra jutó fegyverszámot illetően.
Amerikában 100 lakosra 120,5 lőfegyver jut, ami a 2011-es arányhoz képest óriási emelkedés, mivel 2011-ben még „csak” 88 fegyver jutott 100 lakosra az USA-ban.
Szerbiában a 2018-as adat szerint 39,1 fegyver jutott 100 lakosra[16].
Az illegális fegyverek begyűjtési akciója keretében, május 8-tól május 21-ig mintegy 26 094 fegyvert és 6 333 robbanó eszközt, valamint 1 349 719 különböző kaliberű golyót adtak át a polgárok – mondta Danilo Stevandić, a belügyminisztérium államtitkára[17].

Bűnözés
Szerbiában 2012 és 2022 között több mint ezer gyilkosság történt, a felderített bűncselekmények száma pedig évről évre nőtt. A Danas napilap a Belügyminisztérium adatai alapján azt írja, hogy 529 gyilkosság és 487 minősített gyilkosság történt a tíz év alatt, a legtöbb gyilkosság pedig 2013-ban történt[18].

A szerb elnök egyénisége
A közösségi hálón és az ellenzéki médiában többen is feltették a kérdést: Miért hallgatnak a pszichiáterek Aleksandar Vučić szerb elnök időnkénti (sokak szerint) hisztériás, agresszív és arrogáns viselkedésével kapcsolatban?
Ez nem is annyira tekinthető kérdésnek, mint egy aggódó (vagy éppen cinikus) megállapításnak, hogy egy „gyanús” mentális állapotban lévő személy esetleg rossz irányba terelheti a társadalmat, amely felett szinte korlátlan hatalmat gyakorol.
Dragica Stanojlović ismert nyugalmazott pszichiáter szerint Vučić személyes pszichiátere (ha van neki) nem számolhatna be a nyilvánosságnak a páciense állapotáról, mert a hippokratészi eskü titoktartásra kötelezi.
A doktornő azonban mégis röviden összefoglalta Vučić jellemét, mentális szerkezetét és állapotát[19].
Egyebek között kiemelte, hogy a szerb elnök „egocentrikus (énközpontú, önző), narcisztikus (önimádó), akinek ellenállhatatlan szükséglete, hogy mindig a figyelem központjában legyen. Váltakozó hangulatú, empátia nélküli (képtelen együtt érezni másokkal). Hajlamos a színpadias viselkedésre és a dramatizálásra. Nem tudja elviselni a bírálatot, sem a más véleményt. A kellemetlen helyzeteket és érzelmeket mélyen magába folytja, hogy azok nem jutnak el a realitásáig (valóságérzetéig), amelyek helyébe aztán fantáziaképek és képzelgések lépnek.[20]”
– A történelemben mindig voltak és lesznek ilyen tulajdonságú emberek. A hatalomból soha nem a pszichológiai vagy pszichiátriai megfigyelés miatt távoztak. A szervezett, felelős és öntudatra ébredt többség vonta meg a bizalmat tőlük és szakította meg a destruktív tevékenységüket – szögezte le Dragica Stanojlović, annak kérdésnek a kapcsán, hogy „Miért hallgatnak a pszichiáterek”[21].

BOZÓKI Antal

__________
[1] Az általános iskolát sem fejezte be több mint félmillió szerbiai. https://szmsz.press/2023/01/30/az-altalanos-iskolat-sem-fejezte-be-tobb-mint-felmillio-szerbiai/, 2023. január 30. 12:59
Lásd még F. F.: Kétmillió szerbiai polgár funkcionális analfabéta?
https://delhir.info/2023/03/06/ketmillio-szerbiai-polgar-funkcionalis-analfabeta/
[2] Egyre több gyereket már az általános iskolába se íratnak be. https://szmsz.press/2023/05/12/egyre-tobb-gyereket-mar-az-altalanos-iskolaba-se-iratnak-be/, 2023. május 12. 17:26
[3] F. F.: A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (1.) https://delhir.info/2023/05/16/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa/
[4] F. F.: Számos szerbiai iskolában nincs normális toalett. https://delhir.info/2023/03/02/szamos-szerbiai-iskolaban-nincs-normalis-toalett/
[5] F. F. – a 3-as jegyzetben.
[6] F. F.: Elkeserítő: Hány orvos jut csaknem kétezer újvidéki polgárra?
https://delhir.info/2023/02/09/elkeserito-hany-orvos-jut-csaknem-ketezer-ujvideki-polgarra/
[7] F. F.: Szerbia Európában az első, a világon a második a daganatos betegek elhalálozási arányát tekintve!
https://delhir.info/2023/05/01/ketsegbeejto-szerbia-europaban-az-elso-a-vilagon-a-masodik-a-daganatos-betegek-elhalalozasi-aranyat-tekintve/
[8] F. F.: Milyen a szerbiai lakosság idegállapota?
https://delhir.info/2023/02/05/milyen-a-szerbiai-lakossag-idegallapota-minden-hatodik-polgar-lelkileg-labilis/
[9] F. F.: „Záporozó dilibogyók”: Szerbiában kétszer több nyugtató fogy, mint valamennyi európai országban és az USA-ban egyaránt, https://delhir.info/2023/04/14/zaporozo-dilibogyok-szerbiaban-ketszer-tobb-nyugtato-fogy-mint-valamennyi-europai-orszagban-es-az-usa-ban-egyarant/
[10] Több doboz nyugtató fogy Szerbiában, mint ahány lakosa van. Családi Kör, 2023. március 23. 21.
[11] F. F.: „Záporozó dilibogyók” – a 9-es alatt.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] F. F. Szerbiában 800 ezer fiatal fogyaszt kábítószert?!
https://delhir.info/2023/03/14/szerbiaban-800-ezer-fiatal-fogyaszt-kabitoszert/
[15] D. J.: Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül.
https://delhir.info/2023/03/19/ukrajnat-leszamitva-szerbia-fegyverkezik-leginkabb-az-europai-orszagok-kozul/
[16] Szerbiában száz lakosra negyven fegyver jut.
https://szmsz.press/2023/05/03/szerbiaban-szaz-lakosra-negyven-fegyver-jut-2/, 2023. május 3. 19:23
[17] A polgárok még leadhatják az illegálisan tartott fegyvereiket. https://szmsz.press/2023/05/22/a-polgarok-meg-leadhatjak-az-illegalisan-tartott-fegyvereiket/, 2023. május 22. 9:13, és (Hát Nap) Meghaladta a 32 ezret a leadott fegyverek száma. https://hetnap.rs/cikk/Meghaladta-a-32-ezret-a-leadott-fegyverek-szama-43791.html, 2023. május 22.
[18] Tíz év alatt több mint ezer gyilkosság történt Szerbiában. https://szmsz.press/2023/05/19/tiz-ev-alatt-tobb-mint-ezer-gyilkossag-tortent-szerbiaban/, 2023. május 19. 9:23 |
[19] F. F.: Lélektani elemzés: „Önző, önimádó, képtelen együttérezni másokkal”. https://delhir.info/2023/02/09/egy-ismert-pszichiater-elemezte-vucic-jellemet-es-mentalis-szerkezetet-onzo-onimado-keptelen-egyutterezni-masokkal/
[20] Reč stručnjaka: Psihijatrijsko mišljenje o predsedniku Srbije [Szakemberek véleménye: Pszichiátria vélemény Szerbia elnökéről]. https://luftika.rs/psihijatrijska-analiza-vucica/, 2020. június 11. 13:43
[21] Uo.

A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen

Nemzetközi sajtószemle

2023. május 31.

Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.  Dodik a Bosznián belüli Republika Srpska erős embere, Putyin jó barátja, a napokban 2014 óta éppen hetedszer találkozott vele Moszkvában. Vučić szintén oroszbarát vonalat visz, de Brüsszelben és Washingtonban is „stabilizáló tényezőként” tudja eladni magát. A Szerbiában és a boszniai szerb részállamban uralkodó oroszbarát hangulatban Putyin közvetve második frontot nyithat a NATO ellen. Dodik mellett a hozzá hasonlóan a legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett Szijjártó szerb nyelven elmondott beszédében egyenesen szenvedélyesen fellépett Vučić személye és politikája mellett.

Putyin mind Koszovóban, mind Boszniában újabb frontot nyithat a NATO ellen – figyelmeztetett Lendvai Pál a bécsi Der Standard liberális lapban megjelent heti kommentárjában. Rámutatott: szisztematikus képmutatás a vita arról, hogy Magyarország betöltheti-e az EU soros elnöki tisztségét 2024. második felében.

Koszovó és Bosznia potenciálisan robbanékony válságfészek a Balkánon - erről az Ukrajna elleni orosz agresszió háttere előtt sokan megfeledkeznek -, és mindkettőben kulcsszerepet tölt be Aleksandar Vučić, Szerbia autokrata elnöke. Ő pedig a hatóságoknak két ámokfutóval szembeni kudarca nyomán kitört tömegtüntetések láttán igyekszik kardcsörtetéssel fokozni a koszovói kormány és a szerb kisebbség közötti feszültségeket, hogy szokás szerint elterelje a figyelmet a belső válságról.

Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.  Dodik a Bosznián belüli Republika Srpska erős embere, Putyin jó barátja, a napokban 2014 óta éppen hetedszer találkozott vele Moszkvában. Vučić szintén oroszbarát vonalat visz, de Brüsszelben és Washingtonban is „stabilizáló tényezőként” tudja eladni magát.

A Szerbiában és a boszniai szerb részállamban uralkodó oroszbarát hangulatban Putyin közvetve második frontot nyithat a NATO ellen. Dodik mellett a hozzá hasonlóan a legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett Szijjártó szerb nyelven elmondott beszédében egyenesen szenvedélyesen fellépett Vučić személye és politikája mellett.

A cinikus béketeremtőként fellépő Orbán Viktor néhány napja teljes mellszélességgel kiállt Moszkva Ukrajna-politikája mellett a katari gazdasági fórumon. A Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban messzemenően mellőzte Putyin bírálatát, bírálta az EU-t és Ukrajnát, dicsérte Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, és állást foglalt Donald Trump, valamint a republikánusok mellett. Ezzel egy időben Putyin legjobb barátjaként az Unióban blokkolja az Ukrajnának fegyverkezésre nyújtandó támogatás következő, 500 milliós részének folyósítását, indokokat keresett Magyarország teljes függőségére az orosz nukleáris ipartól és Svédország NATO-csatlakozásának akadályozására.

Orbán Viktor lerombolta a magyarországi liberális demokráciát. Születésnapja (60) előestéjén nem csupán a magyar ellenzék szemében tűnik szisztematikus képmutatásnak a vita arról, hogy Magyarország alkalmas-e arra, hogy 2024. második felében az Európai Unió soros elnöke legyen. Ahogyan Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök a minap fogalmazott: „A mai Magyarországot fel sem vennék az Európai Unióba”.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=15543

Politikailag problémás, de jogilag megoldható lenne a magyar soros EU-elnökség elhalasztása

 

2023. május 31.

Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Elvitatnák Budapest és Varsó jogát az Európai Unió soros elnökségére
• Hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán
• Székely góbé, kopjafaerdő, Csaba királyfi: Hermann Gusztáv történész a mítoszokról és a székely piaci márkáról

Elvitatnák Budapest és Varsó jogát az Európai Unió soros elnökségére
Politikailag problémás, jogilag azonban nem tűnik megoldhatatlannak a magyar és a lengyel kormány megfosztása az EU soros elnöki tisztségétől 2024 második és 2025 első felében. Az Európai Parlament napirendre készül tűzni a kérdést egy csütörtökön Magyarországról elfogadandó határozatban.

A szakértők egyik receptje sem fosztaná meg végleg a közösség két fekete bárányát a soros elnökségtől, legfeljebb elhalasztaná azt akkorra, mire a jogállamiságot érintő problémákat orvosolják. A két ország kukoricára térdepeltetése ugyanakkor tovább mélyítené a viszályt, amikor az EU számára létfontosságú az egység megőrzése Ukrajna támogatásához az orosz agresszióval szemben.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem tűnik vevőnek az EP receptjére a magyar soros elnökség elhalasztásában.

Hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán
A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.

Székely góbé, kopjafaerdő, Csaba királyfi: Hermann Gusztáv történész a mítoszokról és a székely piaci márkáról
A mitikus múlt éppúgy része történelmünknek, mint a valós – mondja a székelyudvarhelyi történész a székely különállás/magyarsághoz tartozás tényeiről és mítoszairól. A virtuális székely mára kilépett a politika és a közösségi tudat szintjéről: a székelység piaci márkává vált.

A nézeteltérések enyhítésére törekszik a NATO az ukrán csatlakozás ügyében
A NATO-külügyminiszterek e heti norvégiai találkozójukon igyekeznek mérsékelni a megosztottságot az ukrán csatlakozási kérelem körül. A szövetségesek közül nem mindenki ért egyet azzal, hogy már a júliusi csúcstalálkozón kapja meg Kijev a csatlakozási ütemtervet.

Orbán is ott lesz a családi fotón, amellyel Putyinnak üzennek
Orbán Viktor kormányfő részt vesz az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján a moldáv fővárosban – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Az eseményen úgynevezett „családi fotó" is készül a megjelent 47 állam- és kormányfővel, ami a francia elnök tanácsadói szerint „már önmagában erős üzenetet jelent Vlagyimir Putyinnak” azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajnát támogató tábor erős és egységes.

Amit még tudni érdemes
Titokban érkezhet egy újabb kínai akkumulátoripari beruházás Magyarországra (Portfolio)
Mintegy 2 millió euró bejegyezett tőkével még március 30-án kezdeményezték a Hangke Technology Hungary Kft. bejegyzését a magyarországi cégbírósági rendszerben, az akkumulátoripari beszállítóként működő társaság beruházását viszont nem jelentették még be sem a magyar kormány, sem a társaság oldaláról.

Átveszi a védőnőket a magyar állam, és a családtagjaik személyes adataitól a számítógépükig mindent tudni akar róluk (Népszava)
Egy adatbekérő irat tanúsága szerint kamerafelvételekről is szó van.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

A haladók között az ellentüntetés előtt ismét divatban van a „csomagajánlat”.
Szerbiának vannak tankjai, repülőgépei, helikopterei, drónjai, míg az összes szomszédja szerényebb. Nekik csak NATO-juk van.
Eljött az idő, amikor a farkasok a gazelláktól félnek.
Božilović, Nikola

A rosszabbak könnyebben jutnak felfelé.
Aki hüvelyk újjal ír alá, ököllel uralkodik.
Ha hallják, hogy mindenki gyanús, tudniuk kell, hogy ez a bölcsesség kétségtelen idiótától származik.
Bulatović, Vlada Vib

Nálunk a bolondok semmit sem képzelnek be. Ők valóban elnökök, miniszterek generálisok…
A népnek van szinte mindene és ezért az igényei is minimálisak. Csak kenyeret kér.
Čotrić, Aleksandar

A hóhérnak ma jó kedve van. Megengedte az áldozatnak, hogy önmaga felett ítélkezzen.
Đergović, Rade

A nagyapám biztosított asztalt a bolhapiacon. Csak azt várja, hogy doktoráljak!
Lehettünk volna török uralom alatt még ötszáz évig, de ilyen demokráciánk nem lett volna!
Jovanović, Rade

A hatalom változtatja az embereket. Különösen a személyleírásukat.
Azok számára, akik nehezen találják fel magunkat a könyvekben, bevezették a könyvecskéket.
Mindent megtettünk, hogy a jövő nemzedékek még sokáig emlegessenek nem csak minket, hanem a famíliánkat is.
Lazić, Petar

A használati idő letelt. Nem a szeméttelepre vinni, a környezetvédelem érdekében.
A politika komoly tevékenység. Itt nem arról van szó.
A rendszer lemeztelenedett. A szavazók elfordítják a fejüket, nem hisznek a szemüknek.
Ha az igazság a ti oldalatokon van, nem szükséges, hogy igazatok legyen.
Ha elhárítjuk az okozatokat, könnyben viseljük el a következményeket.
Lončar, Dušan Rankov

Ha a vezér vak volt, mennyire nem látott a nép?
Martinović, Savo

A történelmet mindig győztesek írják, még ha írástudatlanok is.
Milićević, Veselin

Ez az ökológia ideje: mossák az életrajzot, a múltat, a lelkiismeretet, a pénzt…
Milojčević, Žarko

Politikusok, jegyezzétek meg: A holnap mindig jobb ítélő, mint a ma.
Nedeljković, Čedo

Szinkronizáltuk a hangot és a képet. Nem tudjuk tovább őket nézni, se hallgatni.
Nikolić, Jovo

Nálunk a nulla mindig pozitív volt, ezért ma is nullák szabják a ruhánkat.
Osmančević, Dinko

A legjobb éveimben vagyok. A legrosszabb időben.
Obradović, Svetlana

A Földnek csepegtetési rendszere van? A cseppet várjuk, amitől kicsordul a pohár?
Radovanović, Voja

Senkinek sincs egynél több élete, de sokan vannak olyanok, akik a saját életük mellett másokét is költik.
Radović, Duško

És megalkotta a maffia az államot a saját alakjára.
Jugoszlávia háborúval esett szét, Szerbia aranykorral.
Simić, Milan R.

A közölt interjú a kérdéseknek a Vezér monológusába való beiktatásával készült.
Stojadinović, Jovan G.

Csak húsz év kellet, hogy a fenekünkből az agyunkba jusson: nekünk problémánk nem a maradék világgal, hanem a világgal van.
Teofilović, Vitomir

Mindannyian bűnösök vagyunk. Mennyiségileg arányosan a hierarchia létráján töltött tisztség idejével.
Tomić, Zoran

Ő fog nyerni, függetlenül, hogy mibe kerül. Az árat mi fizetjük.
Tomić, Zoran R.

Magamba menekültem, de ott is megtaláltak.
Vitezović, Milovan

Fordította
Bozóki Antal

További (apró) győzelem Bácsgyulafalván

 2023. május 29. 18:25

További (apró) győzelem Bácsgyulafalván

A VMDK közbenjárása miatt a Bácsgyulafalva HK Tanácsa (prosperálók + haladók) meghozta azt a döntést, amivel követelik Zombor Város Községi Tanácsától, lásson hozzá a magyar felirat kihelyezéséhez.

A „költségvetési MÓDOSÍTÁS”, és a „HA MARAD PÉNZ”, részt meg felejtsétek el!

Ha volt pénz az egyikre, VAN PÉNZ a másikra is Semmilyen diszkriminációt nem tartunk elfogadhatónak

Addig fogunk a "nyakukra járni ", míg az kint nem lesz

A dokumentum

 

https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/posts/3528089220768294/?notif_id=1685388095865297&notif_t=group_post_mention&ref=notif

Danas, 2023. május 30. 13.

Hazaszállítja a honvédség a Koszovóban megsebesült magyar békefenntartókat

 

2023. május 30.

Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Több mint húsz magyar békefenntartó katona sebesült meg Koszovóban, hét súlyosan
• Gerő Márton és Kovách Imre szociológus: A radikális változás ígéretére nem vevő a társadalom
• Teljesen eltérő a diákok viszonya a tanárok tiltakozásához

Több mint húsz magyar békefenntartó katona sebesült meg Koszovóban, hét súlyosan
A NATO koszovói békefenntartó missziójában részt vevő katonák tömegoszlatás közben sérültek meg. Az ottani szerbek csaptak össze a rendőrökkel, ekkor kellett közbelépniük. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az egyik katonát meg kellett műteni, illetve azt is közölte, hogy a helyszínre érkezett a magyar honvédség kifejezetten egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es repülőgépe.

A radikális változások ígéretére nem vevő a társadalom – Gerő Márton és Kovách Imre stabilitásról és politikai lázadásról
Az óriási erőforrásokból működtetett politikai propaganda mellett mi adja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitását, miért fogadják el ezt az érdeksérülést elszenvedő társadalmi csoportok is, miért gyenge az ellenzéki politikai mobilizáció, és mi hiányzik a magyar társadalomból a lázadáshoz. Erről beszélgetett podcastunkban két szociológus.

Teljesen eltérő a diákok viszonya a tanárok tiltakozásához
Míg a legjobb fővárosi középiskolákban tömegével engedetlenkedtek a tanárok és tüntettek a diákok, addig vidékre sokszor még a tiltakozások híre is alig jut el. A pályát egyre nagyobb számban elhagyó és a még kitartó pedagógusok szerint is egyre inkább gyermekmegőrzés lesz az iskolák szerepe a minőségi oktatás helyett. Ezzel az üggyel foglalkoztunk a Szabadon című tényfeltáró videósorozatunk legfrissebb részében.

Nem olyan egyszerű a cégeknek elhagyniuk Oroszországot – egyesek csendben, de ott maradnak
Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a világcégek gyorsan reagáltak: néhányan bejelentették, hogy azonnal kivonulnak, míg mások leállították az importot vagy az új beruházásokat. Több milliárd dollár értékű gyárat, energiacéget és erőművet írtak le vagy bocsátottak eladásra a háború heves elítélése és az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése közepette. Több mint egy évvel később azonban világosan látszik, hogy Oroszországot elhagyni nem olyan egyszerű, mint amilyennek az első bejelentések alapján tűnhetett.

Diabétesz: „Volt beteg, nem is kevés, akinél már csak az amputáció volt hátra”
Professzor dr. Daróczy Judit bőrgyógyász, címzetes egyetemi tanár szerint ha többet tudnának a betegek a diabéteszről, azaz jobb lenne a betegek edukációja, ha jobban törődnénk az egészségünkkel, ha nem félnénk időben orvoshoz fordulni, és jobb lenne a szakemberképzés Magyarországon, akkor kevesebb ember veszítené el a lábát.

Szakálluk levágására kötelezik a fiatalokat Türkmenisztánban
A türkmén rendőrség fokozta fellépését az arcszőrzet ellen, a kampány része egyebek mellett az is, hogy a szakállas férfiakat eltiltják attól, hogy vonatra vagy repülőgépre szálljanak. Noha hivatalos magyarázattal nem szolgáltak, egyesek úgy vélik, hogy a kormány a vallási szélsőségesség jeleként azonosítja a szakáll viselését.

„Velem együtt el fog pusztulni” – Mélyponton az orosz nyelvhasználat a háborús Ukrajnában
A 2017-es 49 százalékról 2022-re 58 százalékra nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik a mindennapi életükben kizárólag vagy leginkább az ukrán nyelvet használják, míg az orosz nyelvet többségében használók esetében 26 százalékról 15 százalékra csökkent az arány – derült ki a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2022 decemberében készített tanulmányából. Ukrajnában mindenhol érzékelhető a gyors átállás: az utcán, a közösségi médiában, a könyvesboltokban és – ami talán a legfontosabb – a magánéletben.

Amit még tudni érdemes
Az szja-bevallások káosza csak a jéghegy csúcsa, egymást érik a rendszerhibák az állami informatikai fejlesztéseknél (Népszava)
Miközben az Orbán-kormány nemzeti digitális térről álmodik, ezer sebből véreznek az utóbbi évek nagy állami informatikai fejlesztései. 

Csőstül jön a baj: se EU-s, se magyar állami pénzek, a magyar gazdaság fontos ágazatai álltak le (Telex)
Nagyon összejöttek a dolgok a hazai építőiparban, informatikában és energiaszektorban. Nincs EU-s forrás, és a hazai költségvetési pénzek is eltűntek. Elindultak a körbetartozások, a kisebb önkormányzatoknál gyakorlatilag egyáltalán nincsenek fejlesztések.

Toronymagasan vezet a magyar infláció - Miért ilyen súlyos a helyzet? (Portfolio)
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt.

 
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org