A Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap, 2015. január 28-án lezajlott az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás
első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi
sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében. Ezúton
köszönöm a szolidáris kiállást azoknak, akik eljöttek vagy
támogatásukról biztosítottak, de különösen dr. Morvai Krisztinának
(büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható) és Budaházy Györgynek. Az írásom címe, a számos hozzám intézett buzdító üzenet egyikéből származik.
A következő tárgyalás időpontja: 2015. március 9. (hétfő) 9 óra, ekkor még egy vádlotti vallomásra, tanúvallomásokra és a felvételek megtekintésére kerül sor.
A tárgyalásról készült izgalmas videós összefoglaló itt nézhető meg, készítette Almási Lajos: http://www.gaudinagytamas.hu/
Az eljáró bíró az elején egyesítette ügyünkhöz a Pásztor István délvidéki politikus tavaly május 6-i Kossuth téri leköpése miatt szintén megvádolt – az ügy kapcsán 48 órás őrizetet elszenvedett - hölgy elleni eljárást, aki egyébként a tüntetés rendezőjeként próbált a helyszínen rendet tenni, a rendőrök helyett.
Elutasításra került viszont azon ügyészi indítvány, amely szerette volna ehhez az ügyhöz egyesítettni egy 2006 őszi tüntetővel szembeni koncepciós perben eljárt ügyész szerepét kritizáló mondatom miatt nemrég ellenem rágalmazás miatt emelt szintén koncepciós vádat.
Az ügy másik vádlottja rövid nyilatkozatában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, vallomást nem tett. Őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották.
Ezt követően részletes nyilatkozatot tettem, amelyben rámutattam az ügyészi vádak megalapozatlanságára, a vádirati tényállás valótlanságaira, az aznapi földvédő tüntetés föld-, otthon- és nemzetvédő céljaira és békés jellegére, a vélemény-nyilvánítási szabadság fontosságára és jogi védettségére, a tettleges becsületsértés és a közvádas bűncselekmények közötti különbségre, a felbujtás, illetve a vád szerinti alapbűncselekmények (személyi szabadság megsértése, garázdaság) hiányát megalapozó körülményekre, továbbá az akkori országgyűlési képviselői minőségem miatt mentelmi jog fennállására. Indítványoztam az eseményről készült felvétel megtekintését, illetve civil tanúk – köztük Pásztor István – tanúként történő kihallgatását. Vallomásom teljes felvételét rövidesen közzéteszem honlapomon.
Védőm, dr. Manger Marcell ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere észrevételében szintén súlyos kritikákat fogalmazott meg a vádirattal szemben, külön kiemelve, hogy az aljas indokú minősítést semmivel nem támasztották alá. Hasonló szakmai aggályokat fogalmazott meg az I. rendű vádlott védője, dr. Vajk Kálmán ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere.
Az ügyész meghökkentő módon a büntetőjogi szempontból teljesen irreleváns azon körülményt kívánta tisztázni, hogy miért neveztem hazaárulónak Pásztor Istvánt. Tudomására hoztam, hogy ez egy alkotmányosan védett értékítélet, amely felett nem a bíróság kell ítélkezzen.
Összességében úgy ítélem sikerült a vádat a bíróság előtt szétzúzni, ezt kell folytatnunk, amíg minden vádlott tekintetében az egyetlen elfogadható ítélet, a felmentés megszületik. Minden esély megvan arra, hogy erre mielőbb sor kerül.
Védekezésem lényege tehát a következő: a vád megalapozatlan, közvádas bűncselekmény nem történt, a sértett magánindítvánnyal nem élt, ennek hiányában már eleve nem is folyhatna az ügyben büntetőeljárás. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos alapjoggal a vélemény-nyilvánítás szabadságával éltem, amikor a délvidéki magyarok igen vitatott és kétes szerepű egyik vezetőjét megalkuvó politikája miatt bíráltam egy tüntetésen, illetve a tüntetések velejárójaként a vélemény-nyilvánítás gyakorlására hívtam fel a jelenlevőket. Bűncselekmény elkövetésére senkit nem hívtam fel. Az, hogy volt, aki a vélemény-nyilvánítás határán túllépett és leköpte Pásztor Istvánt nem elegáns dolog, de ezért a vád szerinti bűncselekmények miatt büntetőjogilag felelősségre vonható nem vagyok sem én, sem az elkövetőnek állítottak. Személyes szabadság megsértésének pedig nem minősül egy közszereplő politikus közterületen történő megkérdezése, vélemény-közlés céljából történő hozzálépés. Kihallgatása során maga Pásztor István ismerte el, hogy amikor akart távozhatott, ebben őt nem akadályozták. Külön érdekesség, hogy ezen a napon még országgyűlési képviselő voltam és az ilyen minőségemben elmondott vélemény miatt a mandátumom megszűnése után sincs helye felelősségre vonásnak.
Számítok a jövőben is a hazafias szolidaritásra, az ügy a nemzeti jogvédő szolgálatom folytatását nem érinti, sőt jogvédői tapasztalataim bővülése terepének tekintem.
Budapest, 2015. január 29.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
A következő tárgyalás időpontja: 2015. március 9. (hétfő) 9 óra, ekkor még egy vádlotti vallomásra, tanúvallomásokra és a felvételek megtekintésére kerül sor.
A tárgyalásról készült izgalmas videós összefoglaló itt nézhető meg, készítette Almási Lajos: http://www.gaudinagytamas.hu/
Az eljáró bíró az elején egyesítette ügyünkhöz a Pásztor István délvidéki politikus tavaly május 6-i Kossuth téri leköpése miatt szintén megvádolt – az ügy kapcsán 48 órás őrizetet elszenvedett - hölgy elleni eljárást, aki egyébként a tüntetés rendezőjeként próbált a helyszínen rendet tenni, a rendőrök helyett.
Elutasításra került viszont azon ügyészi indítvány, amely szerette volna ehhez az ügyhöz egyesítettni egy 2006 őszi tüntetővel szembeni koncepciós perben eljárt ügyész szerepét kritizáló mondatom miatt nemrég ellenem rágalmazás miatt emelt szintén koncepciós vádat.
Az ügy másik vádlottja rövid nyilatkozatában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, vallomást nem tett. Őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották.
Ezt követően részletes nyilatkozatot tettem, amelyben rámutattam az ügyészi vádak megalapozatlanságára, a vádirati tényállás valótlanságaira, az aznapi földvédő tüntetés föld-, otthon- és nemzetvédő céljaira és békés jellegére, a vélemény-nyilvánítási szabadság fontosságára és jogi védettségére, a tettleges becsületsértés és a közvádas bűncselekmények közötti különbségre, a felbujtás, illetve a vád szerinti alapbűncselekmények (személyi szabadság megsértése, garázdaság) hiányát megalapozó körülményekre, továbbá az akkori országgyűlési képviselői minőségem miatt mentelmi jog fennállására. Indítványoztam az eseményről készült felvétel megtekintését, illetve civil tanúk – köztük Pásztor István – tanúként történő kihallgatását. Vallomásom teljes felvételét rövidesen közzéteszem honlapomon.
Védőm, dr. Manger Marcell ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere észrevételében szintén súlyos kritikákat fogalmazott meg a vádirattal szemben, külön kiemelve, hogy az aljas indokú minősítést semmivel nem támasztották alá. Hasonló szakmai aggályokat fogalmazott meg az I. rendű vádlott védője, dr. Vajk Kálmán ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere.
Az ügyész meghökkentő módon a büntetőjogi szempontból teljesen irreleváns azon körülményt kívánta tisztázni, hogy miért neveztem hazaárulónak Pásztor Istvánt. Tudomására hoztam, hogy ez egy alkotmányosan védett értékítélet, amely felett nem a bíróság kell ítélkezzen.
Összességében úgy ítélem sikerült a vádat a bíróság előtt szétzúzni, ezt kell folytatnunk, amíg minden vádlott tekintetében az egyetlen elfogadható ítélet, a felmentés megszületik. Minden esély megvan arra, hogy erre mielőbb sor kerül.
Védekezésem lényege tehát a következő: a vád megalapozatlan, közvádas bűncselekmény nem történt, a sértett magánindítvánnyal nem élt, ennek hiányában már eleve nem is folyhatna az ügyben büntetőeljárás. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos alapjoggal a vélemény-nyilvánítás szabadságával éltem, amikor a délvidéki magyarok igen vitatott és kétes szerepű egyik vezetőjét megalkuvó politikája miatt bíráltam egy tüntetésen, illetve a tüntetések velejárójaként a vélemény-nyilvánítás gyakorlására hívtam fel a jelenlevőket. Bűncselekmény elkövetésére senkit nem hívtam fel. Az, hogy volt, aki a vélemény-nyilvánítás határán túllépett és leköpte Pásztor Istvánt nem elegáns dolog, de ezért a vád szerinti bűncselekmények miatt büntetőjogilag felelősségre vonható nem vagyok sem én, sem az elkövetőnek állítottak. Személyes szabadság megsértésének pedig nem minősül egy közszereplő politikus közterületen történő megkérdezése, vélemény-közlés céljából történő hozzálépés. Kihallgatása során maga Pásztor István ismerte el, hogy amikor akart távozhatott, ebben őt nem akadályozták. Külön érdekesség, hogy ezen a napon még országgyűlési képviselő voltam és az ilyen minőségemben elmondott vélemény miatt a mandátumom megszűnése után sincs helye felelősségre vonásnak.
Számítok a jövőben is a hazafias szolidaritásra, az ügy a nemzeti jogvédő szolgálatom folytatását nem érinti, sőt jogvédői tapasztalataim bővülése terepének tekintem.
Budapest, 2015. január 29.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
http://www.gaudinagytamas.hu/, 2015. január 30. [08:52]
A
megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani - jelentette ki Pásztor
István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton Szegeden. A
vajdasági képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Gál
Ferenc Főiskolán, a hetven évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtásra
emlékezve hangsúlyozta, hogy az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga
útját.
