HITELTELEN KOALÍCIÓ(K)

Rossz választási kilátások

A vajdasági magyarok számára a közelgő választásokra egyre rosszabbodó politikai helyzetben kerül sor. A közösség politikailag (is) megosztott pártjai, nemcsak hogy felkészületlenek a választásokra, de képtelenek az érdekeink képviseletére is.

            A legújabb hír, hogy január 29-én Újvidéken Pásztor István (Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ), Csorba Béla (Vajdasági Magyar Demokrata Párt – VMDP) és Szmieskó Zoltán (MEP) pártelnök „megállapodott abban, hogy a három párt egyeztetett programmal, közösen indul a 2016-os választásokon, amiről koalíciós szerződést fognak kötni”.

– A tárgyaláson egyértelműen megállapodtak abban is, hogy a három párt a továbbiakban sem más magyar párttal, sem magát magyar civil szervezetnek nevező pártszerű képződménnyel nem kívánja bővíteni a koalíciót, azonban mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség minden rétegét képviseljék – a civil szféra területén is, közölte a VMSZ sajtószolgálata.[1]

            Emlékeztetőül: Csorba Béla és Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke január 15-i tárgyalásáról készült közleményben ez áll: „A tárgyaló felek megerősítették szándékukat, közösen indulnak a tartományi választásokon, ennek érdekében folytatják az egyeztetést, ugyanakkor továbbra is nyitottak a másokkal való együttműködésre”.[2]

Ez lenne a trojka, vagyis a „hármas(fogat)”

A VMSZ-nek szüksége volt a két „kisebb pártra”, ahogyan a VMSZ elnöke a január 19-én tartott sajtótájékoztatóján[3] nevezte ezeket, hogy egyáltalán valamiféle magyar összefogást tudjon felmutatni. Ezeknek a pártoknak Pásztor azt a szerepet szánta, hogy „részt vállaljanak a VMSZ kampányában”. Magyarán: legyenek a VMSZ uszályhordozói.

Csorba most kihátrált a VMDK-val január 15-én létrejött megállapodásból. Ezt már előre borítékolni lehetett, hiszen ez a párt mindig is a VMSZ-el kereste az együttműködést. Függetlenül attól, hogy mit képviseltek, a vezetők mit mondtak, írtak egymásról.[4] Olyan hírek is keringenek, hogy a VMDP-nek a VMSZ-el való társulására magyarországi üzenetre került sor, miszerint a választásokon „együttesen kell fellépni”.

A VMDP most végleg bebizonyította: nem szavahihető/szavatartó párt és, sajnos, ezzel a lépésével még a korábbi évekből fennmaradt erkölcsi tőkéjét is elhasználta, „nagyszerb érdekeket védő párttal”[5] szövetkezett. Egyesek már a VMSZ-be való lehetséges „beolvadását” is emlegetik. Ez sem lenne meglepő, hiszen – a jelekből ítélve – önálló, a magyarországi körökről is független politika képviseléséről eddig sem tett tanúságot.

A Magyar Egységpárt nem érdemli, hogy különösebben foglalkozzanak vele. Tevékenysége szinte jelen se nincs az itteni magyar közösség életében. A honlapján[6] a legutóbbi bejegyzés 2015. március 20-i keltezésű. A rossz nyelvek szerint, csak két tagja van, az elnök és s titkárnő.

           

A VMDK és a Magyar Mozgalom (MM) január 27-én „folytatta az egyeztetéseket”, annak ellenére, hogy a MM „még nem hozta meg döntését a választásokon való részvételről”.[7] „A tartományi választások kapcsán elvi egyetértés mutatkozott abban, hogy önálló, magyar lista indítására van szükség, míg a köztársasági választások tekintetében további konzultációk szükségesek.” – olvasható a közleményben.[8]

Ezzel kapcsolatban két kérdés is felmerül: Mit jelent az „egyetértés mutatkozott” megfogalmazás, és mit takar az „önálló, magyar lista”, vagyis kik azok a személyek, akik erre a listára kerülnek? Amennyiben a választási listára netán a VMSZ-ből kizárt személyek közül olyanok kerülnek, akik köztársasági képviselői, tartományi titkári, illetve egyéb magas rangú tisztséget is betöltöttek – miközben eredményt felmutatni nem tudtak –, akkor ez lista is hiteltelen lesz.

Január végén, tehát, rossz választási kilátásai vannak a magyar közösségnek. Ezen csak az segíthetne, ha a VMDK-nak sikerülne egy, a magyarság bizalmát élvező személyekből álló választási listát állítani és programot készíteni.

Újvidék, 2016. január 30.

                                                                                                       BOZÓKI Antal

---

[1] http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/sajtokozlemeny-1

[2] A VMDP és a VMDK közösen indul a választásokon, de nyitottak a másokkal való együttműködésre. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19593/A-VMDP-es-a-VMDK-kozosen-indul-a-valasztasokon--de-nyitottak-a-masokkal-valo-egyuttmukodesre.html, 2016. január 15. [17:29] és Közlemény. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 11. szám, 2016. január 15.

[3] Basity Gréta: A VMSZ mellé állhat a VMDP és a Magyar Egység Párt. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19603/A-VMSZ-melle-allhat-a-VMDP-es-a-Magyar-Egyseg-Part.html, 2016. január 19. [11:51]

[4] Csorba Béla: Magyar párt nagyszerb érdekek védelmében. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/37970-2015-03-22-14-25-54, 2015. március 22. [15:18]

[5] Uo.

[6] http://www.mep.org.rs/index.php/hu/

[7] A Magyar Mozgalom és a VMDK folytatta az egyeztetéseket. 2016. január 27. [16:00]

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19639/A-Magyar-Mozgalom-es-a-VMDK-folytatta-az-egyezteteseket.html

[8] Uo.

A PÁRT VAGY A MOZGALOM?

Mikor zárják ki Pásztor Istvánt a VMSZ-ből?

A mögöttünk lévő hét kétségtelenül egyik új, fontos magyar vonatkozású eseménye, hogy január 25-én „a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai székháza előtt mintegy hatvanan jelentek meg a Magyar Mozgalom (MM) azon tagjai közül, akiket a VMSZ elnöksége a párt fegyelmi bizottsága elé idézett. A fegyelmi eljárás alá vont párttagok háromtagú delegációja átadta közös védekezésüket, valamint beadványukat Pásztor István, a VMSZ elnöke ellen indítványozott fegyelmi eljárásról”.[1]

A felvonuló fegyelmi eljárás alá vont párttagok

Forrás: subotica.com

            Most már az nem hír, ha valamelyik VMSZ-tag ellen fegyelmi eljárást indítanak, ami az utóbbi időben többször megtörtént, hanem hogy az eddig „érinthetetlennek” tartott pártelnök, Pásztor István ellen is le kell folytatni a fegyelmit.

            A Pásztor elleni feljelentés alapja, hogy „durván megszegte” a VMSZ 2015. április 25-ei magyarcsernyei közgyűlésnek tett „ígéreteit és vállalásait”.[2] – A VMSZ-en kívüli társadalmi csoportok, szakmai szervezetek, intézmények és intézményvezetők irányába történő nyitás, és a velük való párbeszéd kezdeményezése helyett, a párton és a vajdasági magyar közösségen belül, korábban példátlan, leszámolás-sorozatba kezdett – áll az ellene szóló feljelentésben.[3]

            Közben, az MM-nek a fegyelmi bizottság elé citált tagjait január 25-én egymás után „úgymond katonás rendben, ötperces intervallumokban idézték be”,[4] hogy kifejtsék védelmüket a kizárás ellen. Vagyis, hogy válasszanak: vagy a párt (VMSZ), vagy a Mozgalom (MM).

            Pásztort sürgeti az idő, a választások közeledése. Rendet akar tenni a VMSZ-ben, mert ‒ amint fogalmazott ‒ „nem lehet egy fenékkel két széken ülni, különösen nem a választások idején”.[5]  Most azonban a párttagok egyre növekvő számával találta magát szemben, akik azt is felróják neki, hogy „a folyamatos fegyelmi eljárásokkal, a döntéshozatal mechanizmusának átalakításával, a megfélemlítéssel nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetség, de a vajdasági magyar közösség ellen indított hadjáratot”.[6]

Úgy látszik, Pásztor felelősségre vonására most értek meg a feltételek. Ellene is persze le kell folytatni a fegyelmi eljárást: Neki is kijár „az öt perc” védekezés. A jelenlegi erőviszonyok mellett azonban nem kétes, hogy mi lesz a fegyelmi eljárások kimenetele, ki lesz kizárva. Pásztor bizonyára az irányítása alatt tudja tartani a fegyelmi bizottságot, amelynek az elnökéről, Ótott Róbertról, eddig a közéletben alig halhatott valaki.

Nem kétséges az sem, hogy Pásztornak előbb utóbb, mennie kell. Minél előbb, annál jobb. Nem is elsősorban a fegyelmi eljárások indítása, hanem a magyar közösségnek okozott felbecsülhetetlen károk és a választópolgárok egyre fokozódó elégedetlensége miatt.

            Továbbra sem világos azonban, hogy a VMSZ már kizárt és most a fegyelmi bizottság elé idézett tagjai, miért ragaszkodnak a pártban maradáshoz, miért fellebbeznek/fellebbeztek a kizárásuk ellen? Miért akarnak tagjai maradni egy olyan pártnak, amilyenek a VMSZ elnökét elmondták és a párton belüli helyzetet jellemezték? Vagy csak ott van élet, pénz és a hatalom?

Újvidék, 2016. január 29.

BOZÓKI Antal

---

[1] V. Zs. Zs.: Több MM-tag közösen védekezik. Magyar Szó, 2016. január 26. , vagy http://www.magyarszo.com/hu/2954/kozelet_politika/139936/T%C3%B6bb-MM-tag-k%C3%B6z%C3%B6sen-v%C3%A9dekezik.htm

[2] Fegyelmi eljárás indítványozása Pásztor István, a VMSZ elnöke ellen. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/fegyelmi-eljaras-inditvanyozasa-pasztor-istvan-a-vmsz-elnoke-ellen, 2016. január 25.

[3] Uo.

[4] Joó Horti Lívia: A VMSZ célja a leszámolás. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/50708-2016-01-28-23-00-29, 2016. január 28. [23:52]

[5] Basity Gréta: A VMSZ mellé állhat a VMDP és a Magyar Egység Párt

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19603/A-VMSZ-melle-allhat-a-VMDP-es-a-Magyar-Egyseg-Part.html, 2016. január 19. [11:51]

[6] Basity Gréta: A Magyar Mozgalom tagjai közösen védekeznek a VMSZ vádjaival szemben.  

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19630/A-Magyar-Mozgalom-tagjai-kozosen-vedekeznek-a-VMSZ-vadjaival-szemben.html, 2016. január 25. [17:28]

Az EP Külügyi Bizottsága elfogadta a Szerbiáról szóló határozati javaslatot

Elégedetlenség a kisebbségek jogvédelmével: „Vajdaság fennmaradása nem lehet kérdéses”

Az Európai Parlament valószínűleg február elején szavaz a határozati javaslatról

Az Európai Parlament Külpolitikai Bizottsága nagy szavazattöbbséggel elfogadta a Szerbiáról szóló határozati javaslatot. Ötvenen szavaztak rá, ketten ellene, négyen pedig tartózkodtak.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országnak folytatnia kell a társadalmi és gazdasági reformokat, és az uniós tárgyalások során minél előbb meg kell nyitni a 23. és 24. fejezetet. Ehhez mentesíteni kell az igazságügyi szerveket a politikai befolyástól.
A határozati javaslat szerint kedvezőbb beruházási légkört kell teremteni, és gyorsan be kell fejezni a közvállalatok átalakítását. Hatékonyabban kell küzdeni a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, és elejét kell venni az újságírók elleni erőszaknak.
Több horvát, magyar, bolgár és román európai parlamenti képviselő módosítási indítványt terjesztett be, mert elégedetlen a Szerbiában élő kisebbségek jogvédelmével. Az elfogadott okmány kimondja, hogy Vajdaság fennmaradása nem lehet kérdéses, és minél előbb el kell fogadni a finanszírozásáról szóló törvényt.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága üdvözli Belgrád és Pristina párbeszédének folytatását, és sürgeti a megbeszéltek végrehajtását. Egyúttal rámutat arra, hogy Szerbiának össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval. (Tanjug/RTV)

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23251/Az-EP-Kulugyi-Bizottsaga-elfogadta-a-Szerbiarol-szolo-hatarozati-javaslatot.html, 2016. január 28. [17:34]

Nem sugároz többé a Zombori Rádió

A csődeljárás alatt álló Zombori Rádió néhány napja még sugárzott műsort, pontosabban még „szólt”, mert zenén kívül egyéb alig került adásba, most viszont végleg elnémult. Honlapja viszont még működik. A város első médiaházát 2007. november másodikán privatizálták, ám mivel az új tulajdonos nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, egy évre rá szerződésbontásra került sor, a vállalat részvényeinek többsége a Magánosítási Ügynökséghez és az Állami Részvényalaphoz került. A rádió továbbra is működött és csak halmozta az adósságait. Mire elérkezett a médiaprivatizáció lezárásának végső határideje, a tartozása jelentősen meghaladta a vállalat becsült értékét, ezért a Magánosítási Ügynökség nem is hirdette meg az újbóli privatizációt, így automatikusan csőd alá került.

A zombori Gazdasági Bíróság 2015. november harmincadikán hirdette meg a csődeljárást és kinevezte a csődgondnokot. Időközben a Belgrádi Tőzsde kizárta a kereskedésből a Zombori Rádió részvényeit. Erre a vonatkozó törvény és a tőzsdeszabályzat egyaránt kötelezi, amelyek előírják, hogy a csőd, vagy fölszámolás alatt álló értékpapír-kibocsájtók részvényeivel nem lehet kereskedni.
A Zombori Rádió 1971-es indulásától kezdve folyamatosan sugárzott szerb és magyar műsortartalmakat, később roma, horvát és bunyevác nyelvű adást is indított. Most mindez megszűnt, tavaly december második felében lejárt a műsorszórási engedélye is. A bajt tetézi, hogy tavaly december 15-től nem jelenik meg a Dunatáj városi hetilap sem, amivel a helyi magyarság lokális tájékoztatása a Somborske novine szerb hetilap egyetlen magyar oldalára korlátozódik, ráadásul ebből az egy oldalból is gyakran lecsippentenek hirdetményekkel, így alig jut hely a magyar nyelvű tájékoztatásra, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar oldalon megjelenő szövegek nem egyszer az újságban olvasható szerb cikkek fordításai. Volt már ilyen gyakorlat korábban is a Pokret nevű ifjúsági lapban, a hibrid, szerb–magyar újságban ráadásul szinte kizárólag fordított szövegek jelenhettek meg, mert a főszerkesztő (meg senki más) nem értett magyarul, és nem mert felelősséget vállalni a szerzői szövegekért. Akkor olyan idők jártak. Viszont szólt magyarul a rádió, felelős szerkesztő keze alatt, létezett a Magyar Szó tudósítóhálózata, a Dunatáj, tehetséges gárdával, nem volt különösebb gond célba juttatni az információkat. Most, ha például egy bált kívánna bejelenteni a szervező, nincsen hol, hiányoznak a kiharcolt és működő médiafelületek.
Tegyük hozzá, az írott sajtó az elektronikus médiakonkurencia ellenére nem veszítette el dokumentarista jellegét. A Zombori Rádió teljes írásos és hangdokumentumait elherdálták, kidobták, letörölték a médiaház „szakavatott” hozzáértői. Nyoma sincs. A Magyar Szó dokumentált, arra az időre vonatkozóan is, amíg működött a regionális Dunatáj melléklet. Külön elismerés illeti ezen a téren a tavaly már megszűnés előtt álló, 45 évvel korábban indított Dunatáj hetilap szerkesztőségének igyekezetét, hogy az összes lapszámot digitalizálja, amihez a Városi Könyvtár nyújtott hathatós segítséget, és a teljes anyag napokon belül elérhető és kutatható lesz a könyvtár és a SOinfo.org hírportál honlapján.
2015. december 15-én nem állt meg a világ. Ám, ha bárki egy adott időszak után a helyi történések után kutat, mit talál? A dokumentumok szerint, mármint a sajtóban megjelentek szerint 2015-ben már nem éltek itt magyarok, hiszen nyomuk sincsen a sajtóban.
Fekete J. József

Magyar Szó, 2016. január 28., 5., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2957/vajdasag_zombor/140053/Nem-sug%C3%A1roz-t%C3%B6bb%C3%A9-a-Zombori-R%C3%A1di%C3%B3.htm, 2016. január 28. [10:25]

A jövő impériumai az elme impériumai.

Sir Winston Leonard Spencer Churchill, brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között (1874 – 1965).

Mi a politika első feladata? Az oktatás. A második? Úgyszintén az oktatás. És a harmadik? Az oktatás

Jules Michelet (1798—1874), francia történész.

Gondoltuk, az ígéretek teljesítése, közben – választások.

Svestilav Travica

Ha a pravoszlávság a vízvezetékből és a ciszternákból jön, mindannyian a kanalizációban végezzük.

Nikola Božilović

„Mondjon le Tomislav Nikolić”

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökségi tagja, Maja Sedlarević, a VSZL tudományügyi tanácsa és az Új Párt képviselői is felháborodásuknak adtak hangot Tomislav Nikolić köztársasági elnök hétfői kijelentése miatt. Az elnök a kragujevaci őssejtközpont alapkőletételekor azt nyilatkozta, hogy „szerb gyerekek, szerb génállománnyal, szerb kóddal” fognak születni az intézetben.

A ligások megfogalmazása szerint „Tomislav Nikolić már rég nem vicces, a megnyilatkozásai pedig szégyent és veszélyt hoznak arra az országra, amelynek élén áll”. Szerintük az alkotmány ellen is vétett az államfő.

Az Új Párt pedig arra emlékezteti az elnököt, hogy Szerbia minden polgárának országa, faji, nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül, és egy ilyen sokszínű országban nem lehet „genetikailag tiszta szerbekre” és másokra osztani a lakosságot. 

V. Zs. Zs.

http://www.magyarszo.com/hu/2956/kozelet_politika/140014/%E2%80%9EMondjon-le-Tomislav-Nikoli%C4%87%E2%80%9D.htm, 2016. január 27. [09:27 >> 2016. január 27. [19:44]

Fegyelmi eljárás indítványozása Pásztor István, a VMSZ elnöke ellen

VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG
Fegyelmi Bizottság
Ótott Róbert, elnök

Tárgy: a fegyelmi eljárás indítványozása Pásztor István, a VMSZ elnöke ellen

Tisztelt Fegyelmi Bizottság!
A Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkai Városi Szervezetének alulírott tagjai a VMSZ Fegyelmi Szabályzata 2. szakaszának 1. bekezdése alapján indítványozzuk, hogy a Fegyelmi Bizottság hozzon határozatot Pásztor István, a VMSZ elnöke elleni fegyelmi eljárás lefolytatásáról, a párt Alapszabálya 15. szakaszának, 2015. április 25-e óta zajló, sorozatos megsértése miatt.

I N D O K L Á S

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a párt 2015. április 25-ei magyarcsernyei közgyűlésén, elnökjelölti programbeszédében a nyitás és a párbeszédre törekvés politikáját hirdette meg. Pásztor István az elmúlt időszakban durván megszegte a közgyűlésnek tett ígéreteit és vállalásait. A VMSZ-en kívüli társadalmi csoportok, szakmai szervezetek, intézmények és intézményvezetők irányába történő nyitás, és a velük való párbeszéd kezdeményezése helyett, a párton és a vajdasági magyar közösségen belül, korábban példátlan, leszámolás-sorozatba kezdett.
Az április 25-ei közgyűlésen meghirdetett irányváltás számonkérése miatt Pásztor István 49 nap után leváltatta VMSZ-alelnöki tisztségéből Varga Lászlót, majd nyilvánosan megfogalmazott véleménye miatt augusztus 18-án jogerősen kizáratta őt a VMSZ-ből. Józsa Lászlót, a VMSZ alapító tagját úgy váltatta le a Pásztor István a VMSZ Elnökségéből, hogy az elnökségi tagokat felmentő, majd újraválasztó június 18-ai tanácsülésre Józsa Lászlót, mint tanácstagot meg sem hívta.
A Szabadkai Városi Szervezet önkényes működésével elégedetlen kilenc önkormányzati képviselőt, közöttük dr. Dévavári Zoltánt, a VMSZ korábbi alelnökét, nem létező fegyelmi vétségek miatt, december 15-én záratta ki Pásztor István. Ezt megelőzően a VMSZ elnöke sikertelen kísérletet tett Maglai Jenő, Szabadka magyar polgármesterének a leváltására is.
A párton belüli befolyásával visszaélve, a saját jövendőbeli tartományi parlamenti elnöki tisztségnek reményében a Pásztor István arra kényszerítette a párt köztársasági parlamenti képviselőit, hogy december 29-én támogassák a mezőgazdasági termelő ezreinek érdekeivel ellentétes Földtörvényt.
A VMSZ elnöke a 2015. április 25-e óta eltelt időszakban számtalan sajtónyilatkozatában használt VMSZ-tagokkal és támogató tagokkal szemben emberi méltóságot sértő, lealacsonyító és megalázó minősítéseket, amelyek összeegyeztethetetlenek a VMSZ Alapszabályában és Programjában lefektetett értékekkel.
A Magyar Mozgalomban szerepet vállaló VMSZ-tagok és támogató tagok ellen, 2016. január 18-án indított tömeges fegyelmi eljárásokkal Pásztor István olyan útra lépett, amellyel helyrehozhatatlan károkat okoz a vajdasági magyar közösségnek.
A fentiek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke a 2015. április 25-e óta eltelt időszakban önkényes lépéseivel, sajtónyilatkozataival és a párt testületeire rákényszerített döntéseivel, sorozatosan megsértette a VMSZ Alapszabályának 15. szakaszát.
Pásztor István tevékenységével hónapokra visszamenőleg folyamatosan rombolja a VMSZ tekintélyét és cselekszik a párt érdekei ellen, emiatt, mi a VMSZ alulírott tagjai fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozzuk a VMSZ elnöke ellen.

Szabadka, 2016. január 25.

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/fegyelmi-eljaras-inditvanyozasa-pasztor-istvan-a-vmsz-elnoke-ellen

Forró Lajos: Kutatásokra van szükség a délvidéki magyar népirtás föltárása érdekében

Forró Lajos

Komoly kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a délvidéki magyar népirtásról, a történtek föltárása még csak az elején tart - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Forró Lajos történész.

A Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta, a magyarok elleni atrocitássorozat a partizánok bevonulását követően azonnal, 1944 októberében elkezdődött. Először ezek egy része ad hoc jellegű erőszakos cselekedetnek tűnt, de az iratokat átvizsgálva kiderült, tervszerű büntetőhadjáratról volt szó.
A történész kifejtette, Titóék már 1943-ban döntöttek arról, hogy a háborús bűntetteket meg kell torolni, a magyar civil lakosság azonban nagyon nehezen volt vádolható ilyenekkel. Annál is inkább, mert azok, akik bármit is tettek a szerb nép ellen, szinte kivétel nélkül elmenekültek a magyar hadsereggel együtt. Az iratokból kitűnik, sokakat vélt vagy valós vádak alapján kerestek is.
A történtek hátterét jól megvilágítja a vajdasági katonai közigazgatás korabeli parancsnoka, Ivan Rukavina kijelentése, mely szerint a terület délszláv jellegének megőrzése a cél - közölte a szakember.
A partizán hatalom - ha a maga hanyag iratkezelésével is - dokumentálta a népirtást - hívta fel a figyelmet Forró Lajos.
A kutató szerint a történtek egyik legelrettentőbb eleme az, hogy utólag megpróbálták megindokolni a gyilkosságokat. Martonoson például 1944. november 21-én likvidálták a helyi magyarok egy csoportját, az önigazoló iratok gyártását pedig a feljelentések megírásával december 1-jén kezdték el. A már meggyilkolt emberekkel kapcsolatban próbáltak meg összegyűjteni terhelő adatokat, de ez még utólag sem sikerült mindenki esetében.
Az összegyűjtött embereket - különösen a papokat - gyakran középkori módszerekkel kínozták meg haláluk előtt - közölte a történész.
A szakember kifejtette, a partizánok nem csak a magyarokat gyilkolták: a terror a németek között is komoly véráldozatot követelt, és az etnikai mellett ideológiai alapú leszámolás is zajlott, elsősorban a királypárti szerbekkel végeztek.
1944. december 1-jén Ivan Rukavina rendeletében hivatalosan megtiltotta a magyar lakosság ítélet nélküli likvidálását, de még ezután is történnek komoly kilengések. 1945 januárjában pedig Csúrog, Zsablya és Mozsor magyarjait hurcolták haláltáborokba.
A népirtást a történtek erőszakos felejtése követte. Tito boldogulást ígért a maradék magyarságnak, ezért a közösség "kötelező amnéziát" vállalt magára - mondta Forró Lajos, akinek negyedszázadnyi kutatás után sokszor úgy tűnik, "ez az amnézia a mai napig tart".
A történész kifejtette, ahhoz, hogy tisztábban lássunk, a helyi és a vajdasági levéltárban át kellene tanulmányozni egy adott községre vonatkozó valamennyi iratot. Ha ez minden település esetében megtörténne, lényegesen pontosabb adatok lennének 1944-45 eseményeiről és az áldozatok számáról.
Újvidék esetében például eltűnt a likvidáltak listája, a dokumentumok átnézésével azonban az áldozatok jó részét azonosítani lehetne. Előkerültek például olyan bejelentések iratai, amelyekben a feleségek elmondják, mi történt a férjükkel - mondta a történész.
A kutató nagyon fontosnak tartja a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját, és azt, hogy hozzáértő szaktörténészek vizsgálják át az anyagokat. Forró Lajos szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a vajdasági levéltár megnyitott anyagát - vele együtt - jelenleg csupán három történész kutatja. A múlt föltárásának folyamatát egy történészek számára létrehozott ösztöndíj-programmal lehetne felgyorsítani, amely a fiatal szakemberek számára is lehetővé tenné a munkát - tette hozzá. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19635/Forro-Lajos-Kutatasokra-van-szukseg-a-delvideki-magyar-nepirtas-foltarasa-erdekeben.html, 2016. január 26. [15:46]

Az ember soha nem jut el olyan messzire, mint akkor, ha nem tudja hova megy.

Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 15. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi)

Az igazságszolgáltatás önmagával találja magát szembe, amikor szembesül az igazsággal.

Zoran Doderović

Választási mesterkedések nem lesznek. A győztes garantálja ezt.

Ilija Vasić

Bosszúvágytól elvakulva

„Kiválasztani az áldozatot, gondosan felkészülni a reá mérendő csapásra, könyörtelenül kielégíteni a bosszúszomjat, majd lefeküdni aludni... Nincs ennél édesebb a világon.”

Ezt Joszif Visszarionovics Sztálin mondta, és a történelmet ismerők előtt nem titok, hogy a gyakorlatban ez mit jelentett.

A legtávolabb álljon tőlem az, hogy Pásztor Istvánt a modern világ egyik legnagyobb hóhérához ill. népét megkínzó diktátorához hasonlítsam, de óhatatlanul is e sorok jutottak eszembe, amikor a közelmúlt történésein méláztam el. Még ha az alkalmazott eszközök különböznek is a két „történelmi személyiség” esetében, az attitűdjük, a hatalom maximalizálására és korlátlan ideig tartó megőrzésére tett erőfeszítéseik a legkevésbé sem:

• a szellemi elit megfélemlítése,
• a kritikus hangok elhallgattatása,
• az ellenszegülőkkel szembeni, a jogszerűség látszatára sem különösebben adó koncepciós persorozat ill. bosszúhadjárat,
• a pártapparátus folyamatos rettegésben tartása (mert egy-egy „kivégzés” láttán kinek ne az jutna eszébe, hogy ő lehet a következő?),
• téve mindezt természetesen a nemzet egyesítése, megerősítése és felemelése nevében (Sztálin idejében még nem volt csúcsrajáratott retorikai fordulat az „együttgondolkodás” és a „megkapaszkodás”).

Forrás: agroplus.rs

Emlékeztetőül: a VMSZ elnöke múlt kedden jelentette be, hogy az összes olyan VMSZ-tag ellen fegyelmi eljárást kezdeményez, akik a MM-nek alapítói vagy támogató tagjai. Nem is lepődött meg ezen akkor senki, hiszen Pásztor az utóbbi időben úgy belejött a párttagok kihajigálásába, mint kiskutya az ugatásba. Nem ma kezdte: az évek során egy óbecsei ex-polgármestert, egy ex-pártelnököt és három ex-alelnököt záratott ki... oh, pardon: zárt ki a fegyelmi bizottság, neki ehhez soha semmi köze nem volt! Továbbá kizárás előtt áll két ex-MNT-elnök (egyikük a Korhecz, akit úgy akarnak kizárni, hogy nem is tagja a pártnak!), két további ex-alelnök, plusz egy volt és egy jelenlegi szabadkai polgármester – nem t’om, érezhető-e a súlya a leszámolásnak. A választásokon indulás gondolatával való kacérkodással a MM tulajdonképpen meg is alapozta a következő körös kizárásokat, ám úgy tűnik, akadt egy kis gebasz, ami megakaszthatja a VMSZ jogi gépezetének zakatolását.

A MM érintett tagjai közös dokumentumban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ellenük indított fegyelmi eljárás jogtalan, ugyanis egyrészt a támogató tagok lehetséges szankcionálásáról nem is rendelkezik a párt Alapszabálya és Fegyelmi Szabályzata, másrészt a párt rendes tagjai (és itt a csavar) MÉG(!) nem is sértették meg az Alapszabály fegyelmi eljárásban hivatkozott pontjait, hiszen egyikük sem indult választásokon „más politikai szervezet jelöltjeként vagy annak támogatásával (...), vagy polgárok csoportjának a jelöltjeként”! De ha ez be is következne [be is fog következni! – a szerk.], abban az esetben „a VMSZ elnökségének hatásköre arra terjedne ki, hogy az adott VMSZ-tagot írásban felszólítsa, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, hogy melyik politikai szervezet tagja kíván maradni”.

Forrás: subotica.com

Ezt a dokumentumot, illetve védekezést a MM félszáz tagja egy kamerák és diktafonok kereszttüzében megtett, a Klein House-tól a Magyar Házig tartó (tehát azért annyira nem hosszú, hogy nagyon kifáradjanak: kb. 150 méteres) közös menetelést követően adta át a Fegyelmi Bizottságnak, akik kisebbfajta sokkot kaptak az udvart és a lépcsőházat gyakorlatilag ellepő tömegtől (külön ajánlom szíves figyelmetekbe „A legtöbb fénykép feltöltése a Facebookra a református istentiszteletekről evör” kategóriában abszolút verhetetlen Guinnes-rekorder, alkatát meghazudtoló, fiatalokat is megszégyenítő hajlékonysággal rendelkező Pál „Gumigerinc” Károlynak a tesze-tosza, a vonuló tömeg vezetőit a saját testével történő feltartására tett sikertelen kísérletnek látszó bemozdulását 2:21-nél).

Persze itt még nem ért véget a móka: ha már úgyis ott voltak, a MM-tagok a védekezés mellett (mint teljes jogú VMSZ-tagok!) egy füst alatt átadtak egy másik dokumentumot is a gyors és kényelmes kivégzésekre rákészült, elbizakodott, majd a váratlan fordulattól, ill. emberhátrányba kerüléstől megilletődött Fegyelmi Bizottságnak, amelyben nem más ellen kezdeményeztek fegyelmi eljárást a statútum több pontja és a közgyűlésnek tett ígéretek több ízben történt megszegése miatt, mint a párt érinthetetlen elnöke, Pásztor István ellen!

A „párt 2015. április 25-ei magyarcsernyei közgyűlésén, elnökjelölti programbeszédében a nyitás és a párbeszédre törekvés politikáját" meghirdető Pásztort többek között az ígéretei és a vállalásai durva megszegésével vádolják az aláírók, rámutatva, hogy a drága elnök úr a „VMSZ-en kívüli társadalmi csoportok, szakmai szervezetek, intézmények és intézményvezetők irányába történő nyitás, és a velük való párbeszéd kezdeményezése helyett, a párton és a vajdasági magyar közösségen belül, korábban példátlan, leszámolás-sorozatba kezdett”.

No, de mire jó ez az egész? Mármint azon kívül, hogy demonstrálja a MM erejét, a közvélemény tematizálására való képességét, és nem utolsó sorban a humorérzékét (mert valljuk be: egy általad írt feljelentéssel bevonulni a saját fegyelmi tárgyalásodra... abban azért van valami pofátlanul vicces). Mire akartak rámutatni ezzel?

Egyszerű a válasz: a VMSZ-ből eltűntek az épkézláb jogászok! Kidobálták, kidobni készülnek őket, vagy maguktól inaktiválódtak. A Pásztor-holdudvar aparatcsikjai a saját statútumuk szövegét se tudják értelmezni. (Muszáj elspoilerkednem: a statútum szövegtervezetét anno pont az a Varga László írta, akit a tavalyi leszámolás-sorozat nyitányaként dobtak ki a pártból – miután számon merészelte kérni a nagyhatalmú elnök úron az ígéreteit, meg felhánytorgatni a mellényúlásait). Ezt a megállapításomat erősíti meg a MNY Hírszerző Hálózatának (haha!) azon értesülése is, miszerint elkezdte a VMSZ megkörnyékezni a pártonkívüli jogászokat, hogy legyenek szívesek becsatlakozni az Orbán-zseton szétosztását menedzselő irodahálózat jogi felépítésébe. Ha a VMSZ-ben még mindig „hatszáznál több orvos, mérnök, jogász, közgazdász (...), mintegy háromszáz bölcsész, tanár, tanító” lenne, ahogy azzal Pásztor majd’ egy éve dicsekedett, akkor mi szükségük lenne külső segítségre? A mutyilista tavalyi kiszivárgása miatt az anyaországban félrevert harang zúgása megütötte Vučkóék fülét is, meg az a fránya Korrupcióellenes Ügynökség is ott lohol a VMSZ nyomában, így igencsak megnehezült (ellehetetlenült?) a húsos fazék körül üldögélő családok zsebeinek fű alatt történő kitömése. Úgy tűnik, muszáj lesz tisztán játszani. Mert hiába vesznek részt a pénzpromóciós roadshow-ban rátermettnél rátermettebb, jobbnál jobb képességű ifjú titánok, nagyon úgy fest, hogy nem lesz, aki lezongorázza a partitúrát.

És az bizony súlyos átverése lenne a pont emiatt rájuk szavazó embereknek, nemdebár?

No, de nehogy azt gondoljuk akár egy percig is, hogy mindezen gyülekező viharfelhők a legkevésbé is zavarják a kifinomult diplomáciai nyelvezetről egyre inkább a tanyasi metaforákra (tyúkól, akol, rohadt alma stb.) áttérő (tehát végső soron: hazatérő) nagyfőnököt. Dehogyis. Ő már régen elszakadt a valóságtól (hisz még mindig ott van mellette az a személy, aki azt súgdossa a fülébe, hogy ő a legokosabb, ő a legnagyobb, és mindent jól csinál). A benne hívők pedig vele együtt vakon menetelnek a szakadék felé.

Nem nagy ügy. Nem ő az első hamis próféta ezen a világon.

Stephen BOZHEN

(Királyhalom, 2016. január 25.) 

Második Nyilvánosság: https://www.facebook.com/notes/m%C3%A1sodik-nyilv%C3%A1noss%C3%A1g/stephen-bozhen-bossz%C3%BAv%C3%A1gyt%C3%B3l-elvakulva/1053909024652606, 2016. január 25.

A Magyar Mozgalom tagjai közösen védekeznek a VMSZ vádjaival szemben

Az érintett párttagok egyben fegyelmi eljárást indítványoznak Pásztor István ellen

 

A megjelentek közös beadványt adtak át a Fegyelmi Biztottságnak

Tömegesen jelentek meg a Magyar Mozgalom (MM) tagjai a Vajdasági Magyar Szövegség (VMSZ) székháza előtt a hétfői fegyelmi eljárások időpontjában. Mint ismeretes, a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak kezdeményezésére fegyelmi eljárás indult az MM-ben részvevő párttagok ellen.
A párt Fegyelmi Bizottsága mára idézte be a Magyar Mozgalom tagjait, akik együttesen jelentek meg a szabadkai Magyar Ház előtt, ahol közös beadványt adtak át a bizottságnak, valamint fegyelmi eljárást kezdeményeztek a párt elnöke, Pásztor István ellen.
Maglai Jenő elmondta, hogy azok a VMSZ-tagok, akik egyben a Magyar Mozgalom alapítói vagy aktív tagjai, egy közös beadványt adtak át a Fegyelmi Bizottságnak, amelyben elvitatják az eljárás megalapozottságát. A közös beadványt mintegy 50-60 érintett írta alá, de ettől több ember ellen indult fegyelmi eljárás. Maglai szerint sokan nem tudtak jelen lenni munkahelyi kötelezettségeik miatt, de ez a közös fellépés azt igazolja, hogy a MM tagjai között összetartás van és nincs értesülésük arról, hogy bárki is megbánta volna, hogy a mozgalom tagja lett.
„Remélem, a Fegyelmi Bizottság figyelembe veszi azokat az érveket, amelyeket védekezésünkben tételesen felsoroltunk. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ez a viselkedés, amelynek keretében először Varga László ellen indítottak fegyelmi eljárást, majd a városi képviselő-testületben platformot alakító képviselők ellen, most meg további emberek ellen, csak bomlasztani fogja a VMSZ-t és a magyar közösséget is – nyilatkozta Maglai. Hozzátette, a beadványban továbbra is tárgyalásokra hívják a párt vezetőségét ezen kérdések rendezésével kapcsolatban.
A fegyelmi eljárás jogi megalapozottságával kapcsolatban Maglai úgy fogalmazott, hogy annak semmilyen alapja sincs, mindaddig, amíg a tagok valamelyike nem jelenik meg valamilyen választási listán.
A párt Fegyelmi Bizottsága nem csak párttagokat, hanem úgynevezett támogató tagokat is beidézett, köztük dr. Korhecz Tamást is, aki elmondta, úgy látszik akkora a gyűlölet, hogy a VMSZ elnöke szem elől tévesztette, hogy támogató tagokat nem lehet fegyelmi eljárás alá vonni. Mint elmondta: úgy látszik, akkora a bosszúvágy és az indulat, hogy a betűk összemosódtak és még arra sem terjedt ki az „ügyészek” figyelme, hogy a párt statútumának rendelkezéseit elolvassák ‒ fogalmazott Korhecz.
A védekezés átadásával párhuzamosan indítványozták a Pásztor István elleni fegyelmi eljárás elindítását a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai helyi szervezetének és a Magyar Mozgalomnak tagjai ‒ jelentette be Joó-Horti Lívia, az MM egyik társelnöke. Szavai szerint Pásztor nem teljesítette a magyarcsernyei közgyűlésen tett választási ígéreteit, miszerint a párt nyitottá válik, teret kap a politikai pluralizmus, a többszólamúság, újfajta, együttműködő, szakmai „szerződések” jönnek létre a vajdasági magyar intézményekkel. A folyamatos fegyelmi eljárásokkal, a döntéshozatal mechanizmusának átalakításával, a megfélemlítéssel nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetség, de a vajdasági magyar közösség ellen indított hadjáratot a párt elnöke ‒ mondta Joó-Horti.
A csantavéri Domonkos Gábor hangsúlyozta, hogy VMSZ-esként eddig is tagja volt más civil szervezeteknek, nem tartja jogszerűnek a mostani eljárást. Mint fogalmaz, már rég ki kellett volna őt zárni, ha ez az indok elfogadható. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy akkor sem változtatna az álláspontján, ha az MM indulna a választásokon. Magyar emberként egyértelműnek tartotta, hogy csatlakozzon a VMSZ-hez, amint fogalmazott, most csalódott, hiszen a történtek alapján látszik, hogy nem kell mindenki a pártba ‒ fogalmazott Domonkos.
Basity Gréta

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19630/A-Magyar-Mozgalom-tagjai-kozosen-vedekeznek-a-VMSZ-vadjaival-szemben.html, 2016. január 25. [17:28]

Csúrog: Kettéfűrészelve, karóba húzva, dögkútba dobva

72 évvel ezelőtt bestiális kegyetlenséggel koncolták fel a szerbek a magyar lakosságot Csúrogon. Még a végtisztességet sem kaphatják meg a nagyon európai, nagyon toleráns szerb államtól.

A délvidéki Csúrog szimbolikus hely. A település magyar lakosságát a szerb partizánok és néhány bosszúszomjas helybéli lényegében teljes egészében, vadállati kegyetlenséggel irtották ki.
Az orosz csapatokkal bevonuló szerbek 1944-ben mintegy kétezer magyart gyilkoltak meg a faluban, akit nem - főleg gyermekeket, asszonyokat, azokat a járeki haláltáborba szállították. Az utolsó útjukra.

Az áldozatok emlékhelyét rendszeresen szétverik, meggyalázzák. 

A módszerek változtak csak.

A szerb állam természetesen sohasem kért bocsánatot, miközben a magyar ugyanezt példás szorgalommal megtette az újvidéki mészárlásért, amiért nem mellékesen már 1943-ban elszámoltatták a felelősöket.
Csúrogon, 1944-45 véres telén ez persze semmit nem számított. A bosszúszomjas szerbeknek kellett a hely, kellett a legyilkoltak vagyona, és persze a gyilkolás öröme is hajtotta őket. Más oka ugyanis nem lehetett annak a bestiális kegyetlenségnek, ahogy az embernek nehezen nevezhető lények felkoncolták a magyar lakosságot.

„A felnőtt férfiakat válogatás nélkül, legtöbbször már otthonukban lőtték agyon. Gyakran még a lőszert is sajnálták tőlük, a konyhákban talált réz mozsártörőkkel tarkóütéssel ölték meg a házigazdát, s ezeket a háznál gyilkoltakat később kivégzendő magyarokkal rakatták kocsira, a dögtemetőben történő elföldelés végett.”

- olvasható Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című művében.

Más források emellett kettéfűrészelt, karóba húzott, élve eltemetett áldozatokról is beszámolnak.
A dögkutakba, tömegsírba, vagy egyszerűen a Tiszába hajították. Hogy ez ne legyen elég: a tömegsírokat később exhumálták - természetesen nem a végtisztesség kedvéért - hogy a csontokat egy enyvgyárban feldolgozzák. A katolikus temetőt és a templomot lerombolták, helyüket felszántották, hogy semmi se emlékeztesse a szerb lakosságot véres tetteikre.
Vajon mikor fog bocsánatot kérni a szerb állam a rémtettekért?
És kártérítést nyújtani? Költői a kérdés. Az épp nagyon európainak tetsző ország ugyanis finoman szólva is magasról tesz erre, ahogyan a magyar állam, hogy ezt kikényszerítse, pedig eszköze - ritka kivételes alkalom - lenne.
Bocsánatkérést várnak el a szerb kormánytól a 71 évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtás túlélői - jelentette ki Teleki Júlia vajdasági helytörténész vasárnap Szegeden. Hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést a csúrogi mészárlásról.

A csúrogi emlékmű

Az egykori tartományi képviselő a Gál Ferenc Főiskolán, a hetvenegy évvel ezelőtt történtekre emlékezve kifejtette: a túlélők azt várják, hogy a szerb kormány végre kimondja, 1944-45-ben nagyon sok magyart ártatlanul végeztek ki. Hangsúlyozta, a mindenkori szerb hatalom feladata lenne a bocsánatkérés, ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a belgrádi parlamentben. Teleki Júlia elfogadhatatlannak tartja, hogy bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés, minden érintetnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját.
 
A helytörténész - aki csecsemő volt, amikor családjával együtt elüldözték szülőfalujából - elmondta: nagyon kevesen vannak már a túlélők, a tavaly ősszel Csúrogon rendezett megemlékezésen vele együtt már csupán hatan vettek részt.
Még a végtisztességet sem kaphatják meg
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott: a bocsánatkérésnél talán még fontosabb lenne az, hogy az ártatlanul kivégzettek megkaphassák a végtisztességet, a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat el lehessen temetni.
Több tízezer ártatlant koncoltak fel
A bevonuló szerbek több hónapos irtóhadjáratba kezdtek a vajdasági magyarok, németek és horvátok ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban. A becslések 20 000 és 45 000 közé teszi a legyilkolt magyarok számát, de Teleki Júlia szerint ez a szám az 50 000-et is eléri.(alfahír)Közzétette: 
Haraszthy Ágoston 2016. január 24. vasárnap, 19:08

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50549-2016-01-24-18-13-55