Juhász
Bálint a tartományi képviselőház 33. elnöke. Kicsit több mint félórás
vita után 81 igen, 28 nem szavazattal választották meg a tartományi
parlament elnökévé, bár ellenzéki részről voltak kifogások
Juhász Bálint első
beszédét – amelyet Pásztor István emlékének szentelt – először szerbül,
majd magyarul mondta el, miután megválasztották a tartományi parlament
elnökének (Forrás: Facebook, Juhász Bálint)
Éppen
egy héttel ezelőtt találgattuk a BALK-on, hogy vajon mikor választják
meg a tartományi parlament új elnökét és alelnökeit, és vajon mikor ér
véget a február kilencedikén, vagyis pontosan hetvenhét nappal (cca 1800
órával) ezelőtt elrendelt szünet. Ez a szünet aztán, teljesen
váratlanul, április 25-én, csütörtökön véget ért. Érdekes viszont, hogy
sem a kormányközeli sajtó nem szellőztette meg, sem az ellenzék nem
verte nagydobra, hogy végre lesz elnöke a vajdasági képviselőháznak,
viszont cserébe Damir Zobenica, aki a szóbeszéd szerint a Szerb Haladó
Párt egyik jelöltje volt a házelnöki posztra, a csütörtöki ülésen több
alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Vajdaság „észak-szerbiai tartomány”.
Búcsú a multikultúrától
Az elmúlt hetekben nem először fordul már elő, hogy ennyire szemtől
szemben, és kimondottan kendőzetlenül beszéljenek arról, hogy Vajdaságot
már nem a multikulturalizmus határozza meg.
Nem telt el egy hónap sem azóta, hogy Igor Mirović távozó tartományi
kormányfő – aki radikálisként kezdte, majd haladóként folytatta
politikai pályafutását – az Instagram oldalán a Szabadkai Népszínház
felújítása kapcsán azt írta, hogy a munkálatok két hónapon belül
befejeződnek, majd hozzátette: Egy újabb jó hír a szerb Vajdaságból!!! A bejegyzés alatt két címke: „#kultura #srpskavojvodina” vagyis „#kultúra” és „#szerb Vajdaság”.
Ez a meghatározás nyilván „költői munkásságának” a része, a kruševaci
– tehát nem vajdasági származású – volt kormányfő ugyanis verseket ír,
több kötete is megjelent.
Az egyik kommentelő azt fűzte hozzá, hogy „ÉLJEN A SZERB VAJDASÁG”,
egy másik viszont megjegyezte, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány, és nem
szerb Vajdaság.”
A szerb Vajdaság retorikát folytatta aztán Damir Zobenica, miután az
ellenzék képviselője Vajdaságról és annak jellegzetességeiről beszélt a
parlamentben.
A horvátországi Pólából (Pula) származó Zobenica – aki tehát szintén
nem vajdasági – ezt kikérte magának, és elmondta: örül annak, hogy a
legutóbbi népszámláláson már 30 százalékkal kevesebben vallották magukat „vajdasági” nemzetiségűnek. Hangsúlyozta, hogy ő jobboldali, és azt is,
hogy Vajdaság észak-szerbiai tartomány.
Zobenica 2008-tól erősíti a Szerb Haladó Pártot, és most neki jutott
az a megtiszteltetés, hogy javaslatot tegyen a házelnök személyére.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2004-ben született meg az az
íratlan szabály, miszerint a tartományi parlament elnöke a legnagyobb
kisebbség, vagyis a magyarok képviselője legyen, tehát a hagyomány
folytatása, hogy ezt a posztot a VMSZ kapja meg, hiszen a magyarok
többsége a VMSZ-re szavaz.
A kicsit több mint félórás vita után 81 igen, 28 nem szavazattal
Juhász Bálintot választották meg a tartományi parlament elnökévé, bár
ellenzéki részről voltak kifogások.
Miroslav Ilić, orvosprofesszor a Szabad Polgárok Mozgalmának
képviselője elmondta, hogy bárki megfelelőbb lett volna a posztra, mint
Juhász Bálint, aki a „magyar állam embere”.
– Bármelyik vajdasági magyar lehetne elnök a parlamentben, kivéve
Juhász Bálintot, a magyar állam emberét, aki a rosszhírű Prosperitati
Alapítvány vezetője, ez az alapítvány 300 millió eurót hozott
Vajdaságba, az eredménye pedig hetvenezerrel kevesebb magyar
– mondta Ilić, aki szerint Juhász Bálint közvetlenül részt vett
abban, hogy egyenlőtlenség alakult ki a magyarok és a többi nemzetiség
között, a VMSZ tagjait pedig arra figyelmeztette, hogy azok, akik a
Szerb Haladó Párt ölelésében vannak, előbb-utóbb eltűnnek. A szavazás
kapcsán magyarul hozzátette: „Nem, nem soha!”
Pásztor Istvánt tekinti a mentorának
Juhász Bálint
első beszédét Pásztor István emlékének szentelte, a beszédet először
szerbül, majd magyarul mondta el. Kiemelte: nagy megtiszteltetés
számára, hogy Pásztor Istvánt követheti a házelnöki poszton, akit a
mentorának nevezett.
Hangsúlyozta, hogy négy év komoly és nehéz munka vár rá, de benne
mindenki partnerre találhat. Szerinte nagymértékű toleranciára, egymás
iránti tiszteletre lesz majd szükség.
– Amekkora öröm, ez ugyanakkora teher és felelősség is. Nagy
megtiszteltetés számomra, hogy Pásztor István, ha szabad úgy
fogalmaznom, a mentorom utódaként neveztek ki. Szeretném a következő
négy évben meghálálni a képviselők, de mindenekelőtt a választópolgárok,
minden vajdasági polgár, és azon belül a vajdasági magyar közösség
bizalmát
– mondta Juhász, miután letette a hivatali esküt.
Juhász Bálint a tartományi képviselőház 33. elnöke. Az alelnöki
tisztségeket Damir Zobenica, Aleksandra Maletić és Nemanja Zavišić
látják el, mindannyian a Szerb Haladó Párt tagjai. A negyedik alelnök
Boris Novaković, a Szerbiai Szocialista Párt tagja.
A tartományi parlamentnek egyébként 120 képviselője van, ebből 66
mandátum a Szerb Haladó Pártnak, és a köré tömörülő koalíciónak jutott.
Az ellenzéki Szerbia az erőszak ellen nevet viselő tömörülés 30, a
Vajdasági Magyar Szövetség 9, a Szerbiai Szocialista Párt 7, a Szerbiai
Új Demokrata Párt és a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma összesen
szintén 7 mandátummal rendelkezik, az Orosz Pártnak 1 képviselője van a
parlamentben.
Juhász Bálint felemelkedése
Juhász Bálint Pásztor István „mentoráltjaként” szép pályát futott be,
már 2007-2011 között a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke volt,
2008-ban pedig Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő irodájában volt
alkalma az uniós intézményekkel és folyamatokkal ismerkedni.
Tisztséghalmozásban különösen nagyot alkotott, 2016 óta a
Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, 2019 óta a VMSZ Intéző
Bizottságának elnöke, 2022 decembere óta a kishegyesi községi
képviselő-testület elnöke, mostani megválasztását követően pedig
tartományi házelnök.
A VMSZ-szel ellenlábas VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közössége) ezért felszólította Juhászt, hogy valamelyik tisztségéről
mondjon le, mert ha ezt nem teszi meg, akkor nem a megfelelő választás a
tartományi képviselőház elnöki posztjára, amelyre Pásztor Bálint
VMSZ-elnök jelölte.
– Nemcsak azért, mert egyszerre már két közhivatali pozíciót is
betölt, hanem azért is, mert a Prosperitati Alapítványnak hasonló
pályázatai vannak, mint a tartományi kormánynak, házvásárlásra,
támogatásokra. Ezeken keresztül a Vajdasági Magyar Szövetség nagy
befolyást gyakorolhat a magyar választókra, akiknek azt sugallhatja,
hogy ha nem szavaznak rájuk, úgy támogatást sem kapnak
– áll a közleményben. A VMDK közleménye azonban némileg késve
érkezett, mert Juhász Bálint a Facebookon bejelentette, hogy a kinevezés
napjával lemondott a Prosperitati Alapítvány ügyvezetői megbízatásáról
és Kishegyes Község képviselőtestületi elnöki tisztségéről, miután
megválasztották a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökévé.
https://balk.hu/2024/04/26/vajdasag-tartomany-parlament-hazelnok/