„PASZTOROVA MARTA”

Dum vitant stulti vitia, in contraria currunt.

Míg az ostobák kerülik az egyik bűnt, a másikba esnek.

Horatius

            A nők szerepe a történelemben ugyanakkora, de lehet, hogy még nagyobb is, mint a férfiaké.

            A három párti vajdasági hatalmi koalíció felbomlását, amelyet a Demokrata Párt (DP), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (SZDL) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkot, most egy nőnek a tisztségéből való felmentése idézheti elő.

Jogerős ítélet

            Az újvidéki felsőbb bíróság ítélete, miszerint a tartományi kormány törvényellenesen nevezte ki Takács Márta okleveles erdőmérnököt a Vojvodinašume (Vajdaság Erdői Közvállat) élére, 2015. február 8-én jogerősé vált.[1] A bírósági döntés szerint Takács Márta nem nyújtotta be a törvényes határidőn belül a teljes dokumentációt a tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárságnak a Vajdaság Erdői vállalat igazgatói tisztségére kiírt pályázatára.[2]

            Takács Mártát, a VMSZ káderét, 2005. február 25-én a Tartományi Képviselőház nevezte ki a cég vezérigazgatójának, majd 2013. december 11-én újabb négyéves megbízatást kapott, ez úttal a tartományi kormánytól (a közvállalatokról szóló törvény időközben történt változásai alapján).[3] Az utóbbi 10 évben, tehát, Takács Márta irányította a vállalatot, mivel – Pásztor István, a párt elnökének elmondása szerint – „a koalíciós szerződés alapján ez a poszt a VMSZ-t illeti meg”.[4]

Talány, hogy a VMSZ miért védi: Takács Márta és Pásztor István (Blic)

           

A tartományi kormány 2015. február 21-én Aleksandar Obradovićot nevezte ki a Vajdaság Erdői (Vojvodinašume) közvállalat megbízott igazgatójává.[5] (Obradović bizonyára nem fog egész oldalas színes hirdetéseket megjelentetni a VMSZ által irányított Magyar Szóban, amelynek főszerkesztője egy másik Márta).

Takács Márta leváltása kapcsán. Pásztor kijelentette: a Vajdaság Erdői élén történt személyi változás azt bizonyítja, hogy a leszámolásoknak és a nyers erő kifejezésének nincs vége. Nyilatkozatában kérdésessé tette a tartományi koalíció jövőjét.[6] – Nincs az a parlamenti többség, amely miatt érdemes lenne eltűrni egy közösség ilyen mértékű becsmérlését – háborgott Pásztor az említett napilapnak adott terjedelmes interjúban.[7] Csak éppen azt nem mondta melyik közösség becsmérlésről lenne szó? A magyar közösségnek Pásztor és a VMSZ belső ügyeihez ugyanis éppen semmi köze. Esetleg csak annyi, hogy visszaélnek vele.

Megromlott viszonyok

          Nenad Čanak, a VSZ elnöke február 27-ére megbeszélésre hívta Bojan Pajtićot, a DP vezetőjét és Pásztort, hogy a tartományi hatalmi koalíción belül megromlott viszonyról tárgyaljanak.[8]

Nenad Čanak, Bojan Pajtić és Pásztor István

Pásztor közölte, elfogadja a tárgyalási meghívást, de csak „azzal a feltétellel, hogy Takács Mártát visszahelyezik a Vojvodinašume élére megbízott igazgatóként”.[9]  – A VMSZ kilép a tartományi hatalmi koalícióból, amennyiben ma (február 23-án – B. A.) vagy holnap (február 24-én – B. A.) nem rendezik az erdőgazdasági vállalat igazgatója kinevezésének kérdését[10] – hangoztatta Pásztor.

Takács Mártát nem helyezték vissza a vállalat élére. Pásztor mégis részt vetett a hatalmi többséget alkotó pártok elnökeinek találkozóján, amelyen – a közlemény szerint – „egy sor fontos kérdést és témát vetettek fel”[11] (Egy párt elnökének meg előbb kellene gondolnia, hogy mit mond, ha pedig mond valamit, akkor azt legyen szíves, tartsa be. Ez már a szavahihetőség kérdése. Pásztorral egyébként már nem először fordult elő – pl. a kollektív bűnösség eltörléséről szóló kormányhatározat meghozatalával kapcsolatban –, hogy nem valósult meg, amit mondott).

Időközben a Blic c. szerb nyelvű belgrádi napilap arról cikkezett, hogy „Pastorova Marta (vagyis Pásztor Mártája) kirabolta az erdőket”. Az írás szerint, Takács 52,45 hektár állami tulajdonban lévő földet juttatott Titel község tulajdonába a szerb kormány belegyezése nélkül, amely község elnöke az a Milivoje Petrović, aki egyúttal a közvállalat Igazgató Bizottságának is az elnöke, ami felveti az összeférhetetlenség kérdését is.[12]   

            Miloš Vučević újvidéki polgármester 2011-ben ugyanezt a Takács Mártát azzal vádolta, hogy a Vajdasági Erdőgazdaság pénzén jutott lakáshoz, s bizonyítékként a szerződés másolatát mutogatta. Ma, ebben a városi hatalomban együtt kormányozva az SZHP-vel a VMSZ-nek polgármester-helyettesi tisztsége van – olvasható a VSZL közleményében, amellyel Pásztor nyilatkozataira reagált.[13]

Önlejárató hatalom

            A tartományi hatalmi koalíció Takács Márta menesztése kapcsán tovább élezett kapcsolatai ismételten megmutatták az önmagát lejárató hatalom hibáját: A pártok és vezetőik nem annak érdekében tevékenykednek, hogy a (köz)népnek legyen jobb, hanem valamilyen önös célok miatt. Ennek érdekében még a bírósági ítéletek semmibevételétől sem riadnak vissza.

            Az első dolog, amit már régen meg kellet volna változtatni, hogy a közvállatok vezetői a pártok emberei közül kerüljenek ki, vagy – ahogyan Pásztor mondja – a poszt „a koalíciós szerződés alapján”[14] illesse meg azokat, nem pedig a tudásuk, képzettségük, eredményeik alapján. Amíg ez így lesz, ez az ország nem számíthat fejlődésre. Hogyan lehet valakit egyáltalán kinevezni, ha nem tett eleget a pályázati feltételeknek? Lehet. Ha valamelyik párt javasolja! Az egyik törvénytelenség szüli a másikat!

            A következő, amit alkalmazni kellene, hogy a törvény és a bírósági ítéletek mindenkire egyformán kötelezőek legyenek. Vagy ahogyan a VLSZ közleményében is olvasható: „Senki sem helyezkedhet a törvények fölé, azok sem, akik ugyanezt nemzeti hovatartozásukkal és vallásukkal próbálják palástolni”.[15] Pásztor ezt már megtanulhatta volna, hiszen neki korábban már volt ügye a bírósággal.[16]

            A harmadik dolog, amit ennek az esetnek a kapcsán tapasztaltunk, hogy a Magyar Szó ismételten bebizonyította a VMSZ iránti elkötelezettségét. Nem arról ír, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani, hanem – a párt védelmében – arról „hogyan kell tönkretenni egy két évtizedes koalíciót.”[17] Amiért aztán a másik két pártot teszi felelőssé.

Törvényszegéssel semmilyen koalíciót és pártot sem szabad védelmezni. Dura lex, sed lex (kemény jogszabály, de mindenképp jogszabály) – mondja a latin közmondás. Vagyis: a jogszabályokat tiszteletben kell tartani, ha tetszik, ha nem. Ha már említésre került, a közösség érdeke ez lenne.   

Hogy fognak ezek után a szerdára (március 4-ére) bejelentett találkozón egyezkedni a három párt vezetői?

Újvidék, 2015. február 28.

BOZÓKI Antal

---

[1] Jogerőssé vált az ítélet: A bíróság megsemmisítette Takács Márta kinevezését.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18238/Jogerosse-valt-az-itelet-A-birosag-megsemmisitette-Takacs-Marta-kinevezeset.html, 2015. február 8. [16:25]

[2] A VMSZ elvesztette a Vajdaság Erdői közvállalatot.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18281/A-VMSZ-elvesztette-a-Vajdasag-Erdoi-kozvallalatot.html, 2015. február 21. [12:39]

[3] Vojvodinašume » Preduzeće » O preduzeću. http://www.vojvodinasume.rs/preduzece/o-preduzecu/

[4] Lenne-e kormánytöbbség, ha a VMSZ kilépne a koalícióból? Pajtić szerint igen. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18297/Lenne-e-a-kormanytobbseg--ha-a-VMSZ-kilepne-a-koaliciobol-Pajtic-szerint-igen.html, 2015. február 26. [11:41]

[5] Lásd a 2-es alatti írást.

[6] Uo.

[7] Virág Árpád: Ismét kérdésessé vált a tartományi koalíció jövője. Magyar Szó, 2015. februáár 21. 1. és 5. o. 

[8] Szerdán folytatódik Čanak, Pajtić és Pásztor tárgyalása. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18305/Szerdan-folytatodik-Canak--Pajtic-es-Pasztor-targyalasa.html, 2015. február 27. [17:29]

[9] Pásztor István: Ha nem helyezik vissza Takács Mártát, a VMSZ kilép a koalícióból. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18287/Pasztor-Istvan-Ha-nem-helyezik-vissza-Takacs-Martat--a-VMSZ-kilep-a-koaliciobol.html

2015. február 23. [18:34]

[10] Uo.

[11] Lásd a 8-as alatti írást.

[12] M. Laketić: Pastorova Marta opljačkala šume [Pásztor Mártája kirabolta az erdőket]. http://www.blic.rs/Vesti/Politika/537534/Pastorova-Marta-opljackala-sume, 2015. 2. 25. [07:08]

[13] „Számunkra Vajdaság a legfontosabb”. Magyar Szó, 20154. február 23., 4. o. Lásd még SNS Marta Takacs kupila stan od novca javnog preduzeća [Takács Márta a közvállalat pénzéből vett lakást] http://www.naslovi.net/2011-09-02/gradjanski/sns-marta-takac-kupila-stan-od-novca-javnog-preduzeca/2781302, 2011. szeptember 2.

[14] Lás a 4-es alatt.

[15] Lás a 13-as alatt.

[16] A közúti gyilkos, Pásztor István áldozatai követelik az igazságot. http://vmszfail.blogspot.com/2012/04/kozuti-gyilkos-pasztor-istvan-aldozatai.html, 2012. április 14.

[17] Virág Árpád: Hogyan kell tönkretenni egy két évtizede koalíciót? Magyar Szó, 2015. február 26., 1. és 7. o.

A szerb bürokrácia markában

 

Egyik olvasónk hívta fel figyelmünket ismerőse kétségbeesésére, illetve panaszára, melyet a legnagyobb közösségi oldalon közölt.

Az eset Ada községben történt meg, Adán és Moholon egyaránt. A történet csöppet kacifántos, de jól példázza a szerbiai bürokrácia mértékét, illetve a magyar nyelvhasználat nehézségeit. Lássuk az esetet:

„Még szerencse, hogy ebben az országban a bürokráciának még csak „nyoma sincs”, valamint, hogy a hivatalokban csak olyan személyek dolgoznak, akik a hivatásuk magaslatán már-már át is estek, és nem csak a fenekük odatartásával, esetleg egyéb szervük ritmikus csücsörítésével jutottak az adott pozícióba.

Ugyanígy áldom a technika minden modern vívmányát is, mert nélkülük a fene tudja, meddig kellett volna szaladgálnunk két falu között egyik hivatalból a másikba. Így csak délelőtt kilenc órától délután fél kettőig kellett ingázni egyik helyről a másikra, ott újból sort kivárni, hogy megtudjuk: azért nem tudják a párom személyazonossági igazolványát meghosszabbítani, mert Szerbiában a Kelemen név „nem eléggé magyaros” és kérvényezni kell annak magyarosítását... Öt éve nem volt vele bajuk.

Azon gondolkodom, ha a feleségem magyarosított Kelemen lesz, én meg nem, akkor vegyes házasságban élek majd?

Következzék a feleségem, Sylvia Kelemen véleménye az esetről:

Hát, ez az egész ügy nekem is érthetetlen, de nem csak nekem. Az anyakönyvezető nő is értetlenül nézett rám, mikor a rendőrségen közölték velem, hogy az anyakönyvi kivonatom nem jó. Megjegyzem, nem most születtem, nem első személyi igazolványt szeretnék csináltatni, érvényes útlevelem van. Az a gond ugyebár, hogy Sylvia a nevem... Ezzel kezdődött minden. Sylvia, szép kocka betűkkel ugyebár nem az... Na, akkor megoldották úgy, hogy Sylvia is be lett írva és „kockázva” is lett.

Itt jött a gond, hogy ezt így nem lehet, hogy csak a keresztnév legyen így írva. Kell a Kelemen is... Az anyakönyvezető ezt nem írhatja be engedély nélkül. Akkor kértem kétnyelvű anyakönyvit, de azt nem lehet, mivel nem egyezik az állampolgársági kivonattal, amit ugye nem adhat ki két nyelven. Menjek a Községházára és magyarosítsam a nevemet, ez volt a megoldás.

Na, itt megint jött egy gond. Ha megteszem, minden okmányomat, gyerekekét, ami csak létezik, át kell íratnom. Erre nekem se időm, se pénzem, se kedvem, se idegem, hogy hónapokig szaladgáljak. Ha 47 évig jó volt a nevem, most sem akarom megváltoztatni. Visszamentem a rendőrségre, hogy magyarázzák el, mi a nem jó. Annyit mondtak, hogy a Kelemen nevet is akkor már latin betűkkel írjuk oda, ha a Sylvia ott van úgy.

Na, hogy ezt megtehessék, így kell „magyarosítanom” a Kelemen nevet. De mivel a személyim lejárt, kellett az útlevél, ami szerencsémre még érvényes. Most várom, hogy megkapom-e egyáltalán. Én már nem tudok mit csinálni, ha ők sem tudják, mit kellene.”
Közzétette: Terhes Tamás 2015. február 27. [17:51]

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/36798-2015-02-26-20-54-02

Magyar Nemzetért Díjban részesült Cseresnyés Kiss Magdolna

A Keskenyúton Alapítvány és elnöke, Cseresnyés Kiss Magdolna a Magyar Nemzetért Díj 2015. évi kitüntetettje. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából idén első alkalommal odaítélt elismerést ma adták át Budapesten
Az egymillió forinttal járó kitüntetést Schmittné Makray Katalin adta át Cseresnyés Kiss Magdolnának a budapesti Polgárok Háza dísztermében a Megemlékezés a kommunizmus délvidéki áldozatairól című program keretében.
A díjátadóval egybekötött rendezvény résztvevői dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, dr. Szakály Sándor történész, Matuska Márton újvidéki újságíró és Mák Ferenc művészettörténész voltak, Szabó Annamária pedig délvidéki népdalokat énekelt.
A most első ízben átadott Magyar Nemzetért Díjat az ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöksége 2014. december 5-ei ülésén alapította meg. Az elismerést minden évben olyan személynek vagy közösségnek adományozzák, aki/amely – közéleti, elsősorban a civil szférában végzett – tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, amellyel Magyarországot, a magyarságot, különösen a nemzeti összetartozás ügyét erősítette.

http://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/14905/Magyar-Nemzetert-Dijban-reszesult-Cseresnyes-Kiss-Magdolna.html

2015. február 25. [20:38]

Sírjunk vagy nevessünk? - Deli Andor elégedett a Szerbiáról szóló jelentéssel PDFNyomtatásE-mail

Elfogadta kedden az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága a Szerbiáról szóló országjelentést.

Deli Andor, a Fidesz-KDNP listájáról az EP-be jutott VMSZ-es EP-képviselő ezzel összefüggésben örömét fejezte ki, mert úgy véli: a fideszes módosító indítványok révén több, a kisebbségek jogait érintő kérdés is bekerült a tervezetbe, amelyet még a plenáris ülésnek is el kell majd fogadnia.

Deli szerint a Szerbiáról szóló idei határozati javaslat kifejezetten kiegyensúlyozott lett; egyrészt méltatja a belgrádi vezetés reformtörekvéseit, az uniós integrációhoz vezető úton maradásra ösztönözve Szerbiát, másrészt kiemeli a szerbiai kisebbségi önrendelkezési intézmények, az úgynevezett nemzeti tanácsok jogköreinek védelmét, s finanszírozásuk fontosságát. Magyarán, csupa-csupa szépet bírt el megint a papír.

A jelentés emellett arra is kitér, hogy a szerbiai közszférában társadalmi súlyuknak megfelelő szerepet kellene kapniuk a kisebbségeknek, valamint igazságosabbá, hatékonyabbá kellene tenni a rehabilitációs és restitúciós törvényeket. A jelentésbe az is bekerült, hogy Szerbiának mielőbb el kellene fogadnia a Vajdaság hatásköreit és finanszírozását szabályozó jogszabályt.

Ahogy tudjuk, a „kell” és a „kellene” között nagymértékű különbség van. Sajnos, a jelentés kritikai része is csupán az utóbbival él.

MTI nyomán T. T.

Közzétette: Terhes Tamás 2015. február 25. szerda, 17:39 

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/36718-2015-02-25-16-41-28

Félmilliárd euróval gyarapodott az államadósság

Megközelítőleg 23,22 milliárd eurót tett ki Szerbia adóssága január végén, ez az összeg a bruttó hazai termék (GDP) 72,3 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium idevágó közleményéből.
Az adatok arról is tanúskodnak, hogy csaknem egy hónap alatt 460 millió euróval nőtt az államadósság.
A jelenlegi adósságból 20,66 milliárd euró közvetlen tartozási kötelezettség, a maradék 2,56 milliárd euró pedig közvetett.
Emlékeztetőül: 2013 végén Szerbia államdóssága 20,14 milliárd eurót tett ki, akkor a GDP 59,6 százalékát. 2000 végén az államadósság még csak 14,17 milliárd euró volt (akkor a GDP 201,2 százaléka). Az adósság összege 2008 végén volt a legalacsonyabb, „csupán” 8,78 milliárd euró, vagyis a GDP 28,3 százaléka.
Az idevágó törvény értelmében az államadósság mértéke nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 45 százalékát.(Beta)

Magyar Szó, 2015. február 25.,

http://www.magyarszo.com/hu/2626/gazdasag/122802/F%C3%A9lmilli%C3%A1rd-eur%C3%B3val-gyarapodott-az-%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1g.htm 

05:34 >> 2015. február 25., 15:47

Kovács László levele Kishegyes Község képviselő-testületéhez

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Topolya-kishegyesi Körzeti Szervezet

Kovács László elnök

kovacsl@neobee.net

                                                   Kishegyes Község képviselő-testülete:

                                                   Hallgató Imre elnök

                                                   Kishegyes Község elnöke:

                                                   Marko Rovčanin

            Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Polgármester Úr!

           A Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezete nevében felszólítom Önöket, hogy a közélet tisztasága, a törvényes rend megőrzése, nemkülönben a tájékoztatásra vonatkozó alkotmányos jog korlátozás nélküli megvalósítása céljából a községi-képviselő-testület és a községi tanács haladéktalanul foglaljon állást a VOICE, vagyis a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete mellett működő oknyomozó és elemző központ Kishegyes község több vezetőjét is érintő, súlyos korrupciós vádak gyanúját megfogalmazó elemzés kapcsán, mely 2015. február 24-e óta a Vajdaság Ma hírportálon is olvasható Ranka Ivanoska tollából.

        A cikk súlyos kérdéseket vet fel az E 75-ös autópálya és az M 22-es út kereszteződésénél fekvő, magánkézben lévő ipari zónával kapcsolatban, amelyet „különböző állami alapok több tíz milliójából hoztak létre”. Az elemzésből kiviláglik, fennáll a gyanú, hogy az elmúlt években a kérdéses ipari övezet körül több visszaélés történt, amelyekben Kishegyes község korábbi vezetői közül többen is érintettek lehetnek, sőt a községi tanács egyik jelenlegi tagja esetében sem zárható ki a jogi összeférhetetlenség.

        Felszólítjuk Önöket, haladéktalanul vizsgálják ki, hogy a VOICE által megfogalmazott vádak megalapozottak-e, azaz terheli-e felelősség a község volt és jelenlegi tisztségviselőit, mindenekelőtt Pál Károlyt, Szűgyi Istvánt és Nagy Zitát, és megállapításaikról mielőbb értesítsék mind a községi, mind a szélesebb nyilvánosságot!

Topolyán, 2015. február 25.              Kovács László, a VMDP körzeti elnöke

Február 25.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

 

Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra, amelyet 
2002. február 25-én lelepleztek le a budapesti Kossuth Lajos téren

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_kommunista_diktat%C3%BAr%C3%A1k_%C3%A1ldozatainak_eml%C3%A9knapja

Pastorova Marta opljačkala šume

Marta Takač, doskorašnji kadar SVM na čelu “Vojvodinašuma”, dala je 52 hektara državnog zemljišta bez saglasnosti Vlade Srbije.

Nepoznanica zašto je SVM i dalje štiti: Marta Takač i Ištvan Pastor

Upravo je sudbina bivše direktorke razlog najnovije krize pokrajinske vlasti i zatezanja odnosa između SVM Ištvana Pastora s jedne strane i LSV Nenada Čanka i DS Bojana Pajtića s druge.
 
- Ako Pokrajinska vlada ispravi svoju grešku o promeni direktorke JP “Vojvodinašuma” Marte Takač, SVM će ostati u vlasti u Vojvodini. Ukoliko se ta greška ne ispravi, onda nemamo o čemu da razgovaramo - saopštio je Pastor.
 

Afera
 
Međutim, potpredsednik Pokrajinske vlade Branislav Bogaroški iz LSV odbacio je Pastorove kritike jer je “Martu Takač smenio sud, a ne vlada Vojvodine”.
 

Upozorenje inspektora u fioci Republički šumarski inspektor je reagovao još 2008. kada je upozorio tadašnjeg ministra poljoprivrede Sašu Dragina (DS) da se radi o nezakonitim radnjama. Dragin je pismo prosledio Takačevoj, a ona ga je prosto stavila u fioku.

U pozadini ove priče je, kažu u Ligi, Pastorov pokušaj da se Martinim ostankom spreči “iznošenje na videlo poslovanja „Vojvodinašuma“ za proteklih 10 godina, koliko je ona bila direktor”.
 
„Vojvodinašume“ su otuđile 52,45 hektara državnog zemljišta bez saglasnosti Vlade Srbije, koja je isključivo ovlašćena da odlučuje o promeni prava korišćenja ili svojine.
 
Takođe, postoji sumnja da je u ovim poslovima došlo do ozbiljnog sukoba interesa. “Vojvodinašume” su, naime, pomenuto zemljište 2007. godine dale opštini Titel, a predsednik i te opštine i Upravnog odbora tog javnog preduzeća bio je Milivoje Petrović.
 
Srpska banka
 
Dodatnu sumnju da stvari nisu čiste unosi činjenica što je opština Titel više od mesec dana pre odluke UO „Vojvodinašuma“ da prihvati sporazum raspisala oglas da se daje u „zakup neizgrađeno građevinsko zemljište na 99 godina“, a kojim su obuhvaćene tek kasnije pribavljene i plaćene parcele.
 

Sumnjivi poslovi u kojima je oštećena država

Sve je kulminiralo 2013. godine, kada su se državne parcele koje je JP „Vojvodinašume“ nezakonito prodalo opštini Titel pojavile kao predmet nagodbe između privatne firme “Titel agro“ i posrnule Srpske banke. Naime, ovo preduzeće je 14,5 hektara šume i neplodnog zemljišta dalo banci za “prebijanje” duga od 11,4 miliona evra.
Ispostavilo se da je sporno zemljište tokom prethodne godine raznim ugovorima o konverziji, prešlo iz prava korišćenja u svojinu “Titel agro“, kao i firme “Plataoil“.

M. Laketić | 25. 02. 2015. - 07:08h | Foto: N. Mihajlović | Komentara: 120

Izvor: Blic online:

http://www.blic.rs/Vesti/Politika/537534/Pastorova-Marta-opljackala-sume

Šta sve treba za mađarski pasoš?

Novi Sad – Nakon što su mađarske vlasti uočile da neočekivano velik broj ljudi iz Srbije, po selima južne Mađarske predaje dokumentaciju, provere su postale rigoroznije.

Pooštrena je predaja dokumentacije, zahteva se odlično znanje jezika, koji proveravaju, ne samo tokom intervjua, već i prilikom davanja zakletve. Zbog toga sve više ljudi uzima časove mađarskog jezika.
"Junopotkivano" i "Serbus" bile su reči kojima je bilo dovoljno pozdraviti službenika u opštinskim službama u susednim mađarskim gradovima za prolazak na intervjuu za dobijanje mađarskog pasoša. Danas su kriterijumi znatno pooštreni, a vaše znanje proveravaju u neformalnom razgovoru.

"Da znate da odgovorite na sva pitanja koja vas pitaju, bez obzira da li su u biografiji ili nisu u biografiji. To može da se odnosi na osnovne stvari iz života, na vaše lične podatke, može da se odnosi na vaše školovanje", navodi Nikola Travica.

Od 2011. do danas oko 130.000 državljana Srbije zatražilo je mađarsko državljanstvo, a njih 110 već je položilo zakletvu. Nezvanično više od četvrtine podneli su Srbi iz Vojvodine, Beograda i centralne Srbije. Nikola Travica, koji je već dobio pasoš, kaže da su ljudi odrasli u Vojvodini u blagoj prednosti u odnosu na druge.

"Svi mi, Vojvođani, znamo neke osnovne stvari, jer smo odrasli u multinacionalnoj sredioni i ako ste nekada pričali i ako ste uopšte slušali mađarski jezik, a manje-više, svi mi u Novom Sadu smo imali kontakta sa mađarskim jezikom u našem životu. Ono što je osnovno, što se nauči iz mađarskog jezika jesu psovke. Posle gradite taj jezik u nadi da ćete ga naučiti i savladati”, ističe Travica.

Savladati mađarski jezik i nije baš tako lako, uverava Eržebet Marjanov, koja ovom jeziku podučava ljude koji nameravaju da traže dvojno državljanstvo.

"Ni ne traže oni ljudi koji su bolje stojeći, koji imaju posao, nego to traže oni koji su nezaposleni ili oni na kraju studije, pa oni bi gledali negde da odu, a ta kategorija para ni nema. Znači na kursevima ako se nedeljno dva puta održavaju časovi po 45 minuta, to je premalo i tu se ne može ništa naučiti”, ističe Eržebet Marjanov.

Liberalizacija državljanstva prema drugim državama u početku je bila stvar unutrašnjeg političkog obračuna u Mađarskoj, čime su pojedine stranke nastojale da dobiju više glasača, smatra sociolog Žolt Lazar. Za njega je, međutim, mnogo problematičniji spoljnopolitički kontekst.

"Jer nije više reč o nacionalnom poreklu, dakle, nije više reč da se mađarskim državljanima izvan mađarske omogući državljanstvo, već svima, svim građanima čiji su preci nekada živeli na nekim od teritorija mađarske. dakle, ja bih to nazvao perfidnom politikom, ponovnog nekog širenja uticaja na neke teritorije koje su nekada bile mađarske”, navodi Lazar.

Za dobijanje mađarskog državljanstva potrebni su vam preci, rođeni u Ugarskoj do 1921. ili Bačkoj od 1941. do 1945. Drugi uslov je znanje mađarskog jezika. Dok porodično stablo promeniti ne možete. Bez toga, kažu upućeni, ne isplati se upuštati se u proceduru dobijanja pasoša.
Izvor: B92

http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2015&mm=02&dd=24&nav_category=12&nav_id=961693

Ipari zóna magánkézben, állami pénzekből?

Kishegyes község esete az osztrák üzletemberrel, a kilátásba helyezett beruházásokkal és ezek elmaradása után a földterületeket megművelő egykori községi elnökkel

 

– Részletek

Stratégiai szempontból a lehető legjobb helyen, az ún. “feketicsi csomópontnál”, ahol az E75-ös autópálya és az M22-es út keresztezi egymást, terül el egy magánkézben lévő ipari zóna, amelyet különböző állami alapok több tíz milliójából hoztak létre, írja a VOICE portál.
A terület mintegy 60 hektárnyi területen fekszik Kishegyes, az egyik legszegényebbnek számító vajdasági község határában. A vissza nem térítendő állami pénzekből létrehozott ipari övezet ötletét Alexander Samonig osztrák üzletemberrel karöltve valósította meg a helyi önkormányzat 2004-ben. Akkor alapították ugyanis az egyedülálló Small Steps Kft. “magán-közvállalatot”, amelyben a tőke aránya 90:10 volt az osztrák üzletember javára. A helyi hatalom, állítja a VOICE, az ipari park tulajdonosának kifizette a földterület kisajátítása után járó pénzt, s gyanús szerződésekkel próbált meg “fátylat borítani” az ipari zóna vagyonjogi helyzetére, hogy azután állami alapok pénzeszközeiből építse ki egy magánvagyon infrastruktúráját. Az ipari zónában, amelyet annak idején olyan megoldásként népszerűsítettek, amely Kishegyes község területén megoldja a munkanélküliség kérdését, a ma napig alig néhány tucat személyt foglalkoztatnak. Miközben a területek nagy része “külföldi befektetőre” és “új munkahelyekre” vár, Pál Károly, a VMSZ egykori helyi tisztségviselője, e merőben szokatlan magán- és köztulajdonú partnerség egyik kezdeményezője maga is több hektár termőföldet művel meg a magán ipari zónában.
...
Szántunk, na és?
Míg a 60 hektáros ipari zóna nem népesül be gyárüzemekkel, s benne dolgozók százaival, a köz-magán vállalat egyik kezdeményezője, Pál Károly, egykori kishegyesi polgármester, a VMSZ magas rangú tisztségviselője megműveli az ipari zónán belüli földterületet, erősítette meg a VOICE-nak Orosz Kálmán, a feketicsi Gazdakör elnöke. Arra a kérdésre, vajon az ipari park szántóit bérbe adják-e, Orosz azt válaszolta, volt rá példa, de itt a legnagyobb területet Pál Károly műveli meg. Azt nem tudta megmondani, milyen feltételek mellett teszi ezt, de bérleti díj magasságáról sem tudott nyilatkozni. Mint megjegyezte, “nincs itt sok jó föld, mintegy 15 hektár”. Pál Károly a portál kérdésére, miszerint igaz-e, hogy ő műveli meg az ipari parkban lévő szántókat, azt válaszolta: “Nem én művelem személyesen, hanem a fiaim. Nem értem, mi itt a probléma”.
Ranka Ivanoska (VOICE)
Teljes szöveg:  http://www.vajma.info/cikk/tukor/6337/Ipari-zona-magankezben--allami-penzekbol.html 2015. február 24. [21:30],  vagy

http://www.autonomija.info/voice-privatnu-industrijsku-zonu-opremili-drzavnim-novcima.html

„Rendszeren kívüli elem vagyok…”

Semmit nem tudtam róla, de roppantmód kíváncsivá tett. Ki lehet ő, kicsoda – az ismeretlenség homályából váratlanul felbukkanó – Stephen Bozhen? Aki (a maga pimaszul szemtelen) teátrális belépőjével alaposan felkavarta körülöttünk az észak-bácskai politizálás posványos állóvizét. 

Becsületes nevén Bózsó István. Egy bácsszőlősi fiatal. Nemsokára 30 éves lesz. A vajdasági magyar közvéleményünket mintegy 3 hónapja borzoló/borzongató világhálós fórumnak, az úgynevezett Második nyilvánosságnak a frontembere. Nem kimondottan ijedős fajta. Cím, rang, cafrang nem hatja meg. Ráadásul bitang jól ír.

Mi derül ki még?

   – Egyik vallomásodban azt állítod magadról, hogy egy „senkiházi parasztgyerek vagyok”. Miért mondod ezt?

   -- A „senkiházi parasztgyerek” eredetéről annyit mondhatok, hogy a horgosi tanyavilágban nőttem fel, bár kb. attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdtem beszélni, ordított rólam a környezettől való különbözőség. Feljebb cseperedve eléggé utáltam, hogy én vagyok az a gyerek, aki a falun kívül lakik, és ezért a falusi iskolatársakkal nem játszhat a szabadidejében. Nem járhattam szakkörökre, különórákra, semmi ilyesmire. Fizikailag lett volna problémás megoldani, és a buszmegállóig sem tudtam volna – szinte semmilyen évszakban sem – úgy kisétálni, hogy ne legyek sáros vagy poros. Már akkor megfogadtam, hogy mindig lesz valamilyen járművem, ha felnövök, s többet nem megyek végig gyalog azon az utcán. Hét-nyolc éve sikerült elérnem azt az életszínvonalat, hogy ezt a fogadalmamat maradéktalanul megtartsam. 

Műszaki géneket örököltem, apám és az anyai nagyapám autószerelő volt, anyám meg építésztechnikus, gyönyörű műszaki rajzokat készített, azokat festettem ki kölökkoromban.

Szabadkán középsuliztam, a műszaki középiskolába jártam info-elektro szakra. Utána mentem volna a tanszékre, Újvidékre, de erre nem volt pénz. Emiatt még Szabadkán sem iratkozhattam műszaki főiskolára, pedig a programozásba bele voltam hülyülve teljesen. Szerettem ezt a matematika és logika uralta világot.

Rövid ideig jártam ugyan az „ingyenes” elektro szakra fősuliba, de otthagytam, és elkezdtem programozóként dolgozni egy cégben. Jó pár hónapot töltöttem a cég belgrádi nagykereskedésében (is), így egyúttal megtanultam szerbül. Másfél év meló után elmentem katonának. Onnan visszajőve még fél évig vertem a billentyűzetet, majd Zalaegerszegen kötöttem ki egy multinál, ahol a mikroelektronika területén dolgoztam 3 és fél évig. Aztán hazajöttem, nagyapám halála után az ő megüresedett házába költöztem a testvéremmel – azóta vagyok királyhalmi lakos.

Sokat olvastam gyerekkoromban is, a napi 50-100 oldalnyi mindenféle összeolvasott szöveg átlagban ma is megvan. Amióta itthon élek, megjártam pár céget, néha Budapesten melóztam. Mostanra teljes mértékben szabadúszóvá váltam, leginkább felkérésre dolgozom. Főleg a geotermikus fűtésrendszerek és az ipari hűtésrendszerek területe az, ahol a legaktívabb vagyok, de emellett ilyen-olyan műszaki dokumentációk elkészítését is rám lőcsölik néha.

Rendszeren kívüli elem vagyok, nem vagyok sehol sem bejelentve dolgozóként. Szerbiában talán ha másfél évnyi bejegyzett munkaviszonyom van.  

Két öreg autó kivételével semmilyen vagyonom nincs. Még betegkönyvem sincs, azt sem tudom, hol kell csináltatni, de nincs is rá szükségem. Ha bajom van, inkább fizetek a privát dokinak és kész, nem pazarlom a drága időmet állami hülyeségekre. Idegenkedem a nem működő rendszerektől. Ebben az értelemben tényleg punk vagyok…

  – A mostani, a Második nyilvánosságbeli fellépésed volt az első igazi találkozásod a nagybetűs politikával?

  – Nem. Anno az Otpor/Ellenállás nevű mozgalom révén már „belekóstoltam”. Akkor 17 évesen 30 embert koordináltam a falunkban. Pontosan emlékszem a VMSZ akkori retorikájára, az ígérettengerre, amivel elöntött bennünket, magyar fiatalokat. Méltatlanul keveset kutatták az itteni magyar fiatalok szerepét az Otporban, miközben helyi szinten oroszlánrészt vállaltunk Milošević rezsimjének megbuktatásában, hiszen közöttünk az Ellenállás népszerűbb volt, mint a szerbek körében. A VMSZ gyáván, az utolsó pillanatban állt be a második sorba – a seggünk mögé – tüntetgetni meg zászlót lengetni, amikor már biztosnak látszott a nagyvezír bukása, hogy aztán a babérok legjavát learathassa. Én már akkor is értettem: a politika ilyen, vannak, akik mások vállára állva próbálnak kiemelkedni a tömegből. Ez tulajdonképpen valamennyire törvényszerű is. Akkor mi, vajdasági magyar fiatalok a VMSZ-nek szavaztunk bizalmat, a kezükbe adtuk a hatalmat. Még én is rájuk szavaztam. 

Tizenöt éve volt ez. Ez a 15 év alatt pedig a VMSZ indirekt módon elűzött innen szinte minden értelmes fiatalt, aki szerepet próbált (volna) vállalni az itteni közéletben, és ezt nem a párt seggét nyalva kívánta tenni. Ellehetetlenített minden olyan újságírót, aki kritikus hangvételű volt, illetve a párt korrupt voltát feszegette. A saját soraiból is kigyomlálta a kritikus hangokat, elnémította az itteni értelmiséget. Mostanra egyre inkább olyanná vált a párt belülről is, mint a szavazótábora, amely nem igazán beszél szerbül se, idegen nyelveken se, mindenre ráborul, ami piros-fehér-zöld, nem nagyon ért semmihez (a földművelésen kívül), és a kozmikus fontossági sorrendjében Pásztor, a kemény bánáti megmondóember a Jóisten előtt foglal helyet.  

  – Akiket az írásaiban ostorozol, azokról mifelénk vagy csak jót szokás írni, vagy semmit. Kimondani meredek dolgokat még úgy-ahogy lehetséges (azt is inkább csak négyszemközti beszélgetésekben), de a nagy nyilvánosság elé zúdítani (így, ahogy te művelted), az már a kisbácskai botrány határait súrolja… Nem volt benned félelem? Nem tartottál attól, hogy lesz ennek majd böjtje is?

  – Nem félek. Mit veszíthetnék, amikor szinte semmim sincs az eszemen kívül? A családom jóformán teljesen kihalt, már rajtuk keresztül sem lehet engem megzsarolni. Tulajdonképpen munkahelyem sincs, a szervizes tevékenységem kuncsaftköre meg főleg szerbekből áll, akiket nem izgat az, hogy a VMSZ-nek nem tetszik, amit mondok. Nem köröz a rendőrség, nem tartozom senkinek pénzzel, nincsenek felhánytorgatható ügyeim. Ha a Magyar Szóban vagy a Pannon Tévében lejárató kampányt indítanak ellenem, nem fogok összerezzenni. Akik a párt hazugságaira, vetítéseire fogékonyak, azokkal akkor se tudnék szót érteni, ha szent emberként mutogatna a pártmédia. Nem tudnék olyat mondani, ami nekik tetszene. Vagy meg se értenék, amit mondok. Akik meg kritikusan szemlélik a dolgokat, azok nem ezekből a médiumokból tájékozódnak, és velük eddig is meg tudtam találni a kapcsolatot. Ez a kör fokozatosan bővül, nem csak a néma lájkok szintjén (ahogy Lovas mondta). Ha itt teljesen beütne a krach, és gazdasági okokból külföldre kellene mennem, attól se rémülnék meg. Egy több szakmát kézben tartó, nyelveket beszélő, EU-s állampolgársággal is rendelkező embernek sehol nincs félnivalója. Tavaly is hívtak Budapestre, egy bankautomatákat szervizelő céghez, de nemet mondtam. Nekem jó itt.

Szabó Angéla

A képen: Bózsó István