2018. július 31., kedd



A hazugság kényelmesebb a gyanúnál, hasznosabb a szerelemnél, tartósabb az igazságnál.
Márquez, Gabriel García (Aracataca, 1927. március 6. – Mexikóváros, 2014. április 17.), teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista.

Miután sikeresen megoldódott Észak-Korea, Írország és Macedónia kérdése, maradt még Észak-Mitrovica, hogy aztán a világ végéig tartó béke uralkodjon.
Slavica Maksić
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:

Nagybecskerek környékén épp a sziget magyar falvakba jutott a legtöbb koszovói cigány betelepítés

Nagybecskerek községben hetek óta forr a levegő a koszovói cigányok állami szintről történő betelepítése miatt.
 
 
Leghangosabban a melencei lakosok tiltakoznak, ahol a polgárok nagy számban nyilvánították ki a nemtetszésüket az “új honfoglalók” megérkezése miatt.
Ezt az is jól mutatja, hogy az ötezer lelkes faluban amikor tiltakozó petíció gyűjtésébe kezdtek a koszovói askali cigányok betelepítése miatt, akkor azt több mint 1700-an aláírták.
A lakosok hangsúlyozták: nem a cigányok nemzeti hovatartozása vagy vallási felekezete okoz számukra gondot, hanem a beilleszkedés szándékának a teljes hiánya, a közösségi viselkedési normák ignorálása, valamint a higiéniai illetve közbiztonsági tényezők romlása, amelyek a betelepítés óta gondot okoznak a koszovói cigány közösségen belül.
Legutóbb a helyi közösség és a Roma Nemzeti Tanács részvételével szerveztek fórumot, ahol elhangzott, hogy a Nagybecskerek környékére betelepített koszovói cigányok Melence mellett magas arányban kerültek még Erzsébetlakra, illetve Muzslyára is, a Bánság két szigetmagyar településére. 
De hasonló gondokról számolt be már a DélHír a koszovói cigányok betelepítése miatt Martonosról, Péterrévéről és Kishegyesről is.
Sajnos míg a délvidéki magyarok tömegei kényszerülnek külföldre, addig az állam az általunk is befizetett közpénzekből nem a helyi fiatalokat segíti, hanem sorra vásárolja fel a házakat a koszovói cigányoknak, ezzel pedig számos településen mára számszerűleg is megváltozott a települések etnikai térképe, minden esetben a magyarság rovására.
H. Á.

Nem csillapodnak a kedélyek Melencén
Több, mint kétszáz melencei polgár jelent meg a vasárnapi összejövetelen, melynek témája a koszovói családoknak a faluba való betelepítése volt. A bánáti faluban a betelepítési folyamat átláthatatlansága, valamint a betelepítettek viselkedése miatt tiltakoznak már hosszabb ideje. Melencén másfél hónappal ezelőtt tiltakozó aláírásgyűjtést kezdtek a koszovói askáli népcsoporthoz tartozó családok betelepítése miatt. Az öt és félezer lakosú faluban eddig 1743-an írták alá a petíciót.

Időnként indulatos volt a vita (Kecskés István felvétele)
Időnként indulatos volt a vita (Kecskés István felvétele)

– A szerb állam 2017-ben összesen 63 házat vásárolt a koszovói menekültek számára, akik 19 évig belgrádi kartonházakban éltek. 19 év után úgy döntöttek, hogy kiköltöztetik őket onnan. A legtöbbjük – összesen 24 család – Nagybecskerek község területére került. Tizenegy házat Melencén vásároltak a részükre, mondja Siniša Bolozan helybeli lakos.
Mint elhangzott, szó sincs arról, hogy nemzeti okok miatt nem fogadták be a jövevényeket. Elsősorban az ide érkezettek beilleszkedésével van bajuk.
– Voltak esetek, amikor fellökték a kerékpárost, elég sok a lopás, ami különösen az időseket sújtotta, amit eddig el sem képzeltünk. Eddig is voltak bűncselekmények, de a számuk most igencsak megnövekedett. Gyerekeik nem járnak iskolába, nem tisztálkodnak, nincs szégyenérzetük, nem akarnak dolgozni, véli a melencei Maša Knežević.
Számos állami tisztségviselőt is meghívtak a mai összejövetelre, de csak a nagybecskereki önkormányzat és a roma szervezetek képviseltették magukat.
– Tizenegy család Melencére költözött. A Roma Nemzeti Tanácsot erről nem tájékoztatták. Hogyha értesítettek volna bennünket, akkor azt lerendeztük volna Belgrád városával vagy a szerbiai kormánnyal. De az a legfontosabb, hogy tudomásunk szerint nincs személyes összetűzés a melencei polgárok és a betelepített romák között – nyilatkozta Tefik Ramadanović, a Roma Nemzeti Tanács elnöke.
Több felszólaló is a menekült családok arányosabb elosztását követelte, felsorolva azokat a falvakat, ahova nem került egyetlen koszovói roma család sem. Mint elhangzott – Melence mellett – a legtöbb roma család Erzsébetlakon és Muzslyán kapott házat.
K. I.
Magyar Szó, 2018. július 30. 4., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/3743/kozelet/187166/Nem-csillapodnak-a-ked%C3%A9lyek-Melenc%C3%A9n.htm, 2018. július 30. [08:38] >> 2018. július 30. [20:32]
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
A haladók még 2012-ben azt mondták, hogy 2014-ben sokkal jobb lesz, de mindannyian tudjuk, hogy nem lett jobb. Aztán 2014-ben, amikor látták, hogy nem lett jobb, azt üzenték, hogy 2016-ban biztosan jobb lesz, de tudjuk, hogy nem lett jobb. Most azt ígérik, hogy 2020-ban jobb lesz.
Ivan Milanović: Bahatost, neznanje i malverzacije – sinonim za vlast [Gőgösség, nem tudás és malverzációk – a hatalom szinonimája] Danas, 20198. július 30. 6.  

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:

2018. július 30., hétfő

Csak semmi politika!


Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!
  
„Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának[2] egyik fő célja a nemzeti tanácsok „depolitizálása”, magyarán „politikamentesítése”[3]/a politikától való mentesítése volt.
Ezt nem rejtették már a módosítási javaslat kidolgozása idején sem.
– A szerb kormány javasolta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amellyel lehetővé tenné helyzetük javítását, átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését – jelentette ki Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter 2018. április 16-án.[4]
Ezt az irányzatot erősítette meg a törvénymódosítás elfogadása előtti napon (június 19-én) a Danas belgrádi napilapban közölt terjedelmes nyilatkozatában Ivan Bošnjak az említett minisztérium államtitkára is, Rainer Hofmannra, az Európai Unió kisebbségügyi szekértőjére hivatkozva, aki  – Bošnjak nyilatkozata szerint – azt mondta, hogy „az észrevételezett túl nagy politizálási gyakorlat miatt, figyelmet kell fordítani a (nemzeti tanácsok – B. A.) depolitizálásra”.[5] (Hofman még 2015. március 25-én járt a Vajdaságban.)[6]
A szakmai körökből érkező kérdésre, hogy is mi tulajdonképpen a nemzeti tanács, Bošnjak válaszában hangoztatta: „Arra a helyes megoldásra jutottunk, hogy a nemzeti tanács a szervezkedés nem állami formája, amely a természeténél fogva a legjobban civil szervezetre hasonlít”.[7]
Ez a törvényhozók a módosítás 1a szakaszában[8] így fogalmazták meg: „A nemzeti tanács szervezet, amely a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokkal van megbízva, hogy a döntéshozatalban részt vegyen, vagy önállóan döntsön a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat egyes kérdéseiről, a nemzeti kisebbség kollektív jogainak megvalósítás érdekében ezeken a területeken”.
Ha viszont megnézzük, hogy a nemzeti tanács milyen kérdésekben dönthet „önállóan” (10 szakasz 1-4. pont), akkor látjuk, hogy ez négy (belső szervezési) esetre korlátozódik, éspedig amikor:
1. meghozza és módosítja a nemzeti tanács alapszabályát;
2. meghozza a pénzügyi tervét, a pénzügyi jelentést és a zárszámadást;
3. rendelkezik a saját vagyonáról, és amikor dönt
4. a nemzeti tanács elvezéséről, jelképeiről és pecsétjéről.
Minden más esetben „javaslattevő”, „kezdeményező”, „részvételi”, „állásfoglalási” stb. joga van, ami nem kötelez senkit éppen semmire. Vagyis: A nemzeti tanács egy „nesze semmi, fogd meg jól” civil szervezet! 
Ez lenne a Szerbiában a „kulturális autonómia”, amiről Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese úgy fogalmazott, hogy „a megvalósulás állapotában van”.[9]
Ez távol áll a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mint országos magyar kisebbségi önkormányzatnak az elképzelésétől, amelynek az lenne a célja, hogy:
–        feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség identitásának megőrzését biztosító érdekeket, továbbá
–        hogy Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését.[10]
Hogy ez az elképzelés megvalósul-e és mikor, azt még nem tudni.



A washingtoni látogatáson tartózkodó Ana Brnabić szerb kormányfő (a fotón) – a törvénymódosítás másnapján, a jogilag nem létező Tanjug hírügynökség által – a Bosnyák Nemzeti Tanácshoz (BNV/BNT) intézett üzenetében kiemelte: „Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”. Hangsúlyozta, hogy „a nemzeti tanácsok egy nemzeti kisebbség minden egyes tagját képviselik, nem pedig az egyes politikai pártokat vagy érdekeket, amelyek nevében nem léphetnek fel”.[11] (Ezt viszont a VMSZ-es tanácsnokok megszívlelhetnék!)
Az „eredménye” ez is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak”,[12] aminek keretében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – a közösségi érdekeket mellőzve – tárgyalt a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel. Mi erről a véleménye a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak?
Brnabić üzenete semmi kétséget nem hagy a felől, hogy a nemzeti tanácsok nem politizálhatnak/politikával nem foglalkozhatnak. Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!
Az erélyesnek is mondható üzenetre az miatt került sor, hogy a Bosnyák Nemzeti Tanács ugyanis meghívta Koszovó külügyminiszterét, Behgjet Pacollit egy Novi Pazar-i látogatásra.
– Meghívni a Novi Pazar-i iskolák igazgatóit a Bosnyák Nemzeti Tanács ünnepi ülésére a Bosnyák Nemzeti Tanács nevében annak a személynek az érkezése alkalmából, aki magát »Koszovó külügyminiszterének« nevezi, a szerb törvények egyértelmű és nyilvánvaló megszegését, valamint azt jelenti, hogy valaki visszaélt a nemzeti tanácsok tisztségével, illetve mandátumával – szögezte le a kormányfő.[13]

Olyan rendelkezése a nemzeti tanácsi törvények, amely kifejezetten tiltaná a testület „politizálását” – a kormányfő nyilatkozatával ellentétben – a törvénymódosításban sem található. A tény, hogy a nemzeti tanács – akármilyen szinten és módon is – foglalkozhat a közösséget érintő kérdésekkel – már önmagában is politizálást jelent! 
 Az egyetlen  rendelkezés, amit talán összefüggésbe lehet hozni a kormányfő nyilatkozatával, a módosítás 7a szakaszának 1. bekezdése, miszerint  „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja nem lehet politikai párt vezető szervének elnöke, az elnökség, a végrehajtó bizottság vagy hasonló szerv tagja”. Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése szerint „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja állami szervben nem lehet választott vagy kinevezett személy […], amelyik hatáskörébe tartozik a nemzeti tanácsok munkájával kapcsolatos kérdésekben való döntéshozatal”.
A nemzeti tanácsok politizálásának alkotmányos és törvényes alapja is van:
A szerb alkotmány 75. szakaszának 2. bekezdése[14] előírja, hogy „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban”. (Ez a rendelkezés valójában a jogi alapja a nemzeti tanácsi törvénynek.)
A nemzeti tanácsi törvény 10 szakaszának 14. pontja alapján „a nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan: […] „14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.[15] A törvény e szakaszának 15. pontja is megmaradt az eredeti formájában: „törvényben az autonóm tartomány vagy helyi önkormányzat aktusában ráruházott már kérdésekben is dönt”.
A legújabb (törvény)módosításokkal ebben a két rendelkezésben nem történt változás. (Véletlenül kimaradt a módosításuk, elfeledkeztek erről?)
A törvény 10. szakaszának 14. pontja a nemzeti kisebbségi közösséget érintő „minden kérdésre” vonatkozik. Amennyiben a nemzeti tanács élne is ezzel a törvény adta jogával, ideértve a nemzetközi fórumokon való képviseletet is, azt senki, egyetlen állami szerv sem hagyhatná azt figyelmen kívül.  Bizonyára a helyzetünk is más lenne.
Egyes nemzet tanácsok – mint például az MNT vezetői – azonban rémülten menekültek („mint ördög a kereszttől”) az olyan témáknak még csak a testület napirendjére tűzésétől is, aminek esetleg politikai vonatkozásai voltak/lettek volna (mint például a nemzeti tanácsi törvény módosításának, vagy például Tari István tanácsos számos javaslatának a megvitatása).[16]
Az egyedüli kivételt ez alól talán az MNT 2004. december 20-i nyilatkozata képezi az 1944/45-ös megtorlásokról, amikor úgymond politizált. (Ennek nyilatkozatnak a nyomtatott sajtóban való közlésére is csak 11 nappal később került sor.)[17]
Egyébként Brnabić fenyegetésnek is nevezhető üzenete ellentétben van az ún. bolzanói ajánlásokkal a nemzeti kisebbségekről az államközi kapcsolatokban,[18] miszerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a kormányzat minden szintjén hatékonyan hozzászólhatnak, különösen, de nem kizárólag az őket érintő kérdésekhez”.[19] Ugyanúgy ellenkezik a nemzeti kisebbségeknek a közéletben való hatékony révételéről szóló ún. lundi ajánlásokkal is, miszerint „a nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben egyik lényeges eleme egy békés és demokratikus társadalomnak”.[20]
A nemzeti tanácsi törvény módosítása alkotmányjogilag több szempontból is alkotmányjogilag támadható. Például a szerzett jogok csökkentése miatt. A kérdés csupán az, hogy lesz-e vállalkozó az Alkotmánybíróság előtti eljárás megindítására. És persze az, hogy a taláros testület hajlandó-e azt részrehajlás nélkül megvizsgálni. 
Nem az a lényeg tehát, hogy mit mond a „Brnabićka”, hanem hogy hozzáértő és a nemzeti kisebbségi jogokért bátran kiálló vezetők vannak-e a nemzeti tanácsok élén, vagy sem. Ez, persze, nem a konfrontáció szükségességét jelenti, hanem a közösségi jogok érvényesítésének hatékony számonkérését. Ezt a Magyar Nemzeti Tanácstól sajnos eddig nem tapasztaltuk.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. július 30.

[2] Zakon o izmenama i dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina [Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről] Doneti zakoni [Elfogadot törvények]. http://www.parlament.gov.rs

[3] Tóth Imre: Politikamentesítik a nemzeti tanácsokat. https://szabadmagyarszo.com/2018/05/23/politikamentesitik-a-nemzeti-tanacsokat/, 2018. május 23 [18: 14]

[4] Ružić: A nemzeti kisebbségek helyzetének a javításán dolgozunk. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25810/Ruzic-A-nemzeti-kisebbsegek-helyzetenek-a-javitasan-dolgozunk.html, 2018. április 16. [19:46] Lásd még a 3-as alatti írásban is.
[5] MN: Nacionalni saveti su i dalje nedovoljno prepoznatljivi organi [A nemzeti tanácsok továbbra is nem eléggé felismerhető szervek]. Danas. 2018. július 19. II.
[6] Ekspertska misija Evropske komisije posetila Skupštinu AP Vojvodine [Az Európai bizottság szkértői küldöttsége a Tartományi Képviselőházba látogatott]. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Vesti.aspx?id=4876&j=HR
[7] Lásd az 5-ös alatti interjút.
[8] Zakon o izmenama i dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina. Doneti zakoni.  [Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről. Elfogadott törvények.] http://www.parlament.gov.rs/, vagy Službeni glasnik Republike Srbije, 2018. júunius 20-ai 47. szám 17-22. Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[10] Az Magyar Koalíció 2008. március 17-én Szabadkán elfogadott autonómiakoncepciójának teljes szövege: VMDP Hírlevél, VI. évf. 53. szám, 2008. április 3.; Hírlevél, VI. évf. 2008. április 4. 54. sz. 1. Alapelvek.
[11] Челници БНВ да поштују законе своје државе [A BNT vezetői tiszteljék országuk törvényeit]. http://www.srbija.gov.rs/vesti/vest.php?id=327297; Brnabićeva poručila iz SAD: Upozoravam čelnike BNV... [Brnabić az USA-ból üzente: Figyelmeztetem a Bosnyák Nemzeti tanács vezetőit…] https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2018&mm=07&dd=21&nav_category=11&nav_id=1421590, 2018. július 21. [10:41]; Lásd még az 1-es alatti írást.
[13] Lásd a Szabad Magyar Szó írását az 1-es jegyzetben. Lásd még Purger Tibor: Kisebbségnek politizálni tilos! ... parancsolná a szerb miniszterelnök Washingtonból
[15] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról. A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014- AB, 55/2014. sz. (egységes szerkezetbe foglalt szöveg). http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[16] Lásd Tari István napirend előtti felszólalásait és sürgősségi indítványait az MNT dokumentációjában. 
[19] II. Az Állam kötelességei a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben, 7. pont.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:

Jobb már nem is lehetne!



Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (2018. július 26.)[2]

A Szerbia és Magyarország között kialakított rendkívül jó viszonynak köszönhetően a vajdasági magyarság helyzete egyre jobb.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (Tusványos, 2018. július 27.)[3]



Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:

2018. július 29., vasárnap

Az egyetlen párt, amely őszintén küzd az autonómiánkért: A délvidéki magyarok hálásak lehetnek a Jobbiknak!

 

Emlékeztetőül: Sneider Tamás, a Jobbik új elnöke mindjárt a megválasztása után egy olyan témát emelt ki, amely az anyaországban nem hoz politikai pontokat, de azt bizonyítja, hogy a Jobbik folyamatosan és következetesen törődik a külhoni magyarság érdekeivel. Mirkóczki Ádám szóvivő ezt most megerősítette.

“Egy új időszakot szeretnénk nyitni ebben a kérdésben, amikor igenis határozottan kiállunk azokért a követelésekért, amit megfogalmaztak az elszakított magyarok Erdély, Délvidék, Kárpátalja és Felvidék esetében”, mondta Sneider.
A Jobbik elnökének szavai szerint
történelmi lehetőséget teremtenek a délvidéki magyarság számára
Szerbia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője ezt minap megerősítette.
Mint mondta, Orbán Viktor tusványosi beszéde arra utal, hogy a kormányfőnek Magyarország sorsánál fontosabbak európai politikai ambíciói.
Azt nyilatkozta: “A kormányfő beszédében többször utalást tett arra, hogy magát európai vezetőként is el tudná képzelni.”
Mirkóczki külön kiemelte: “Orbán Viktor többször említette a nemzetegyesítést és annak sikerét. Azt a gyalázatot viszont mélyen elhallgatta, hogy 2005-ben szintén Tusványoson megígérte, csak akkor támogatják Románia uniós csatlakozását, ha az erdélyi magyarok számára biztosítja a területi autonómiát. Ezt Románia nem tette meg, 2007-ben a Fidesz-KDNP mégis megszavazta Románia csatlakozását” – közölte a szóvivő.
“Hozzátette: a Jobbik bízik abban, hogy a Vajdaságban élő magyarokkal ezt nem teszik meg, és Szerbia uniós csatlakozását csak akkor támogatja a Fidesz-KDNP, ha biztosítják a területi autonómiát az ottani magyarok számára.”
Orbánéknak azonban a jelek szerint csak az a fontos, hogy sikeresen bizniszeljenek a VMSZ-szel és a Szerb Haladó Párttal.
A Fidesz tisztségviselői többször jelentették ki, hogy Szerbia uniós integrációját feltétel nélkül (tehát a délvidéki magyarság autonómiájának követelése nélkül) támogatja. A VMSZ-nek pedig – mint tudjuk – sohasem volt fontos az itteni magyarok önrendelkezése.
Könnyen lehet, hogy a Jobbik az utolsó esélyünk.
F. F.
http://delhir.info/2018/07/29/az-egyetlen-part-amely-oszinten-kuzd-az-autonomiankert-delvideki-magyarok-halasak-lehetnek-jobbiknak/, 2018. július 29.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:

Nincs politikai akarat


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (128.)



Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter[1]


Július 12.
Pártkönyv nélkül nincs igazgatói tisztség
A magyar Nemzeti Tanács (MNT) 35. „rendes ülésén” napirenden szerepelt „a 15 főnél kisebb létszámú tagozatok megnyitása” is. „Az ehhez kapcsolódó 13 beterjesztés némelyike öt főnél kisebb létszámú osztály megnyitására vonatkozott”.[2]
– Az MNT támogatta, hogy Tiszakálmánfalván két tanulóval nyíljon elsős magyar tagozat, a nagybecskereki Sonja Marinković-iskola központi épületében hárommal, Padén illetve a szabadkai Ivan Goran Kovačić-iskolában hattal, a nagybecskereki Szervó Mihály-iskolában, Nagykikindán és Szajánban hét kisdiákkal, Szerbittabén és a nagybecskereki Sonja Marinković-iskola szentmihályi kihelyezett tagozatán nyolccal, Bécskertesen kilenccel, a temerini Kókai Imre telepi kihelyezett tagozatán tizenkettővel, Bajmokon pedig tizennéggyel, önálló tagozatként. Maradékon öt elsős lesz, ők kombinált tagozatba járnak majd – olvasható az ülésről szóló írásban.[3]
 

A Dlhír portál illusztrációja

És ez még nem minden. A Zomborban és a környező falvakban (is) „alig maradtak diákok”. A falusi iskolák zömében 15 tanulónál kisebb létszámú osztályok találhatók. A helyzet különösen válságos Béregben, ahol az általános iskolában „csak négy diák tanul”.[4]
A tanuló számának fogyása és a kis létszámú osztályok a legjobb mutatói a magyar közösség fokozódó leépülésének. A felsorolásból már látszik, hogy melyek a (sorra került) veszélyben lévő települések, városok, falvak. 
A helyzet rosszabbodásához hozzájárult a Vajdasági Magyar Szövetség „káderpolitikája” is, miszerint „pártkönyv nélkül nincs igazgatói tisztség”.[5] Ezt a politikát segítette az MNT, például olyan igazgató újraválasztásával is, aki az iskolaigazgatóság ellenőrzésén „2-es osztályzatot kapott”.[6]  
A tanulók száma csökkenésének elengedhetetlen következménye a tanító, tanárok munkahelyének megszűnése/megszüntetése lesz. Ez bizonyára tovább fokozza majd az egyébként is nagyméretű elvándorlást…


Július 15.
Megszűnő magyar érdekképviselet
Amint az várható is volt – magyar összefogás híján – „a haladók győztek” a szenttamási helyi közösségi választásokon.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) községi szervezete a Szerb Haladó Párttal (SNP) közös jelöltlistával indul a választásokon. A közös listán két magyar személy szerepel, Szögi József (Jожеф Сеги) és Szabó Róbert (Роберт Сабо).[7]
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a helyi közösségi választásokon a Szenttamásiak Szenttamásért Polgárok Csoportját támogatta. A listán öt név szerepelt: a 13. szám alatt Barna Tibor, 14. Gazdik Erzsébet, 15. Zotin Jovan, 16. Lukács Csaba és 17. Mladen Anojčić.[8]
A szenttamási helyi közösségbe 11 embert választottak meg, a turiai és a nádaljai helyi közösségbe pedig egyaránt 7 embert.
A részvételi arány alig 35 százalékos volt. Mindhárom helységben a Haladó Szenttamásért, Turiáért és Nádalyért csoport győzött.[9]
 
 
Haladó Szenttamásért lista

Barna Tibor, a Szenttamásiak Szenttamásért polgárok csoportjának képviselője azzal vádolta meg a Szerb Haladó Párt által vezetett helyi önkormányzat tagjait, hogy különböző manipulációkkal és nyomásgyakorlással befolyásolták a voksolást.
„Minden a régi, úgy ahogyan az nálunk az utóbbi időben lenni szokott, ha választások vannak. A helyzet azonban sokkal súlyosabb és bonyolultabb, mert ez már túlment minden határon” – nyilatkozta Barna a Beta hírügynökségnek.
Rámutatott: a szavazóhelyek számát huszonkettőről ötre csökkentették, és a polgárok közül senki sem kapott értesítést, hogy szavazni kell.
Barna Tibor szerint nem tájékoztatták időben a polgárokat az új szavazóhelyekről, és csak a szavazás napján függesztették ki a régi szavazóhelyeken az információt, hogy hol is kell majd szavazni.
A Szenttamásiak Szenttamásért polgárok lista képviselői a szavazóhelyeken nem lehettek jelen és a megfigyelőiket is csak 13 óra után engedték be, közölte a sajtóval Barna és hozzátette: egyéb, már megszokott szabálytalanságokat is tapasztaltak, mint például a Szerb Haladó Párt szavazóinak szervezett szállítása a szavazóhelyekre.[10]
A szenttamási helyi közösségi választások újabb bizonyítéka annak, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem magyar érdekvédelmi párt. A Szerb Haladó Párttal (SNS) minden hatalmi szinten való koalíció a párt számára fontosabb, mint a magyar pártokkal való közös érdekvédelmi fellépés. Pedig éppen a helyi közösségekben kellene alapszinten megvalósulni a magyar közösségi jogoknak. A SNS majd képviseli a magyar érdekeket? Ugyan már! Szenttamás, Turia és Nádaly is az elvesztett települések listájára kerül…


Július 18-27
Nincs politikai akarat
– A politikai akarat hiánya megnehezíti azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek Szerbiára várnak a 23. (EU-csatlakozási) fejezettel kapcsolatban. Az ország ezeket a fejezettel kapcsolatos Cselekvési terv[11] elfogadásával vállalta – nyilatkozta a Danas belgrádi napilapnak dr. Vesna Petrović a Belgrádi Emberjogi Központ (Beogradski centar za ljudska prava)[12] programigazgatója (a fotón).


A 35. (Egyéb kérdések: Kapcsolatok Koszovóval) fejezeten kívül, az Európai Unió külön mérlegeli a 23. (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (Igazság, szabadság és biztonság) fejezettel kapcsolatos fejlődést, és ettől függően dönt, megteheti-e Szerbia az európai integrációval kapcsolatos következő lépést, vagy sem. Szerbia azonban nagy késésben van a Cselekvési tervből eredő kötelezettségek teljesítésében és kérdés, hogy miért következett ez be és mi nehezíti meg a 23. fejezeti európai törvényhozással való összehangolást?
– Főként a politikai akarat hiánya a vállalt kötelezettségek teljesítésére, habár ezeket maga az állam vállalta a Cselekvési terv elfogadásával. Most a 23. fejezettel kapcsolatos Cselekvési terv megváltoztatást tervezik, ahogyan mi a civil szervezetekben értesültünk, csak a kötelezettségek teljesítési határidejét hangolják össze, de a Cselekvési terv tartalma nem fog változni – magyarázta Petrović.[13]
Az Európai Unió álláspontja a 23. és a 24. tárgyalási fejezettel kapcsolatban, hogy Szerbiának „jelentős erőfeszítést kell kifejteni”[14] (a vállat kötelezettségek teljesítése érdekében”). 
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter július 27-i belgrádi látogatása alkalmával „úgy vélte, az Európai Bizottság által előirányzott 2025-ös céldátum nagyon távoli, Szerbiának ennél korábban kellene csatlakoznia az EU-hoz. Ezért Magyarország azt javasolja az EU soros elnökségét betöltő Ausztriának, hogy decemberben, amikor ez a kérdés napirendre kerül, az a döntés szülessen, hogy Szerbiával mind a 21, eddig meg nem nyitott tárgyalási fejezetet nyissák meg, így felgyorsítva a csatlakozási folyamatot”.[15]
A magyar miniszter – mint ahogy tőle már megszoktuk – egy szóval sem kérte számon még a Szerbia általa vállalt, a nemzeti kisebbségek helyzetét javítani hivatott feladatok teljesítését sem.
Magyarország – Szerbia mielőbbi EU-csatlakozása érdekében – lemondott a délvidéki/vajdasági magyarokról?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. július 29.

[1] Vučić az európai integrációról és a migránsokról tárgyalt Szijjártó Péterrel. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26108/Vucic-az-europai-integraciorol-es-a-migransokrol-targyalt-Szijjarto-Peterrel.html, 2018. július 27. [16:16]
[2] P. E.: Érvek ütköztetése. Magyar Szó, 2018. június 13. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3729/kozelet/186275/%C3%89rvek-%C3%BCtk%C3%B6ztet%C3%A9se.htm, 2018. július 13. [08:07] >> 2018. július 13. [20:17]
[3] Fehér Márta: Kevés? Hét Nap. 2018. július 18. 22.
[4] K.P.: Az elvándorlás következményei: A zombori falvakban (is) alig maradtak diákok. http://delhir.info/2018/05/21/az-elvandorlas-kovetkezmenyei-zombori-falvakban-alig-maradtak-diakok/, 2018. május 21.
[5] Tóth Imre: Pártkönyv nélkül nincs igazgatói tisztség. Családi Kör, 2018. július 19. 14.
Lásd még pasz: Blaskó Űrpád a Kortárs Galéria új igazgatója. Magyar Szó, 2018. július 18. 9.
[6] Tóth Lívia: Marad az iskolaigazgató Magyarcsernyén. Hét Nap, 2016. június 27., vagy http://hetnap.rs/cikk/Marad-az-iskolaigazgato-Magyarcsernyen-22757.html
[7] A VMSZ szenttamási alapszervezetének közleménye
[8] A Szenttamásiak Szenttamásért – Srbobranci za Srbobran az egyetlen lista, amely magyar érdekeket is képvisel. A VMDK közleménye. http://www.szenttamas.rs/helyi_kozoseg_valasztasok_2018_jul_5.html, 2018. július 4.
[9] P.L.: A haladók győztek Szenttamáson. Magyar Szó, 2018. július 18. 6.
[10] Szenttamásiak Szenttamásért: Szabálytalanságok sokasága a helyi közösségi választásokon. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/15/szenttamasiak-szenttamasert-szabalytalansagok-sokasaga-a-helyi-kozossegi-valasztasokon/, 2018. július 15. [19:17]
[11] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf 
A szerb kormány – az EP 2015. március 11-i állásfoglalásával (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0065+0+DOC+XML+V0//HU, vagy http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213) összhangban – 2016. március 3-án külön cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére (Usvojen Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina [Elfogadták a nemzeti kisebbségi cselekvési tervet]
http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/press/vesti/usvojen-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina), ami szerves része lett a 2016. április 27-én elfogadott, a 23. fejezettel kapcsolatos akciótervnek (Akcioni plan za poglavlje 23. 3.8. Položaj nacionalnih manjina [A 23. fejezettel kapcsolatos akcióterv. 3.8. A nemzeti kisebbségek helyzete] 303–354. http://www.mpravde.gov.rs/tekst/12647/akcioni-plan-za-pregovaranje-poglavlja-23-usvojen-na-sednici-vlade-srbije-27-aprila-2016.php).
[13] L. V.: Petrović Nedostaka političke volje otežava ispunjenje obaveza [A politikai akarat hiánya megnehezíti a kötelezettségek teljesítését] Danas 2018. július 20. 7. Lásd még az Akadozó Cselekvési terv – Jogok papíron – változatlan gyakorlat c. 2017. október 2 ai írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/2017/10/akadozo-cselekvesi-terv.html
[14] Pristupanje Srbije Evropskoj Uniji [Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz]. Pregovarački postupak [Tárgyalási eljárás]. https://sr.wikipedia.org/sr-el/Приступање_Србије_Европској_унији
[15] Vučić az európai integrációról és a migránsokról tárgyalt Szijjártó Péterrel. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26108/Vucic-az-europai-integraciorol-es-a-migransokrol-targyalt-Szijjarto-Peterrel.html, 2018. július 27. [16:16]
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)