A kölcsönösség elve érvényesüljön Szerbiában

- Délvidéki magyar pártok állásfoglalása a területi autonómia kapcsán

1. A magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más népet. A délvidéki magyarok megmaradásáért tett erőfeszítések helyenként ugyan eredményeket mutatnak, de világos, hogy mindez nem elegendő. Délvidék elcsatolásakor ezen a vidéken mintegy félmillió magyar élt, mára viszont ez a szám a felére csökkent.

2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt több mint 40 ezer fővel csökkent.  A nemzeti tanácsokról szóló törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a megmaradáshoz.

3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város- és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a rendőri szervek működését.

4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.

5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban, Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a Szerbiához csatolt magyarságot, megállítani a népességfogyást és ezzel együtt teljes jogú állampolgárrá válni Szerbiában.

6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban forgó párt eddig nem tett lépéseket.

7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd folytatására ebben a kérdésben.

8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását – akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU csatlakozása kapcsán – a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a leépítés veszélye fenyegeti.

9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.

Magyar Remény Mozgalom – László Bálint, elnök

Magyar Polgári Szövetség – Rácz Szabó László, elnök

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron, elnök

http://www.mrm.rs/memorandumok/948-a-koelcsoenoesseg-elve-ervenyesueljoen-szerbiaban-delvideki-magyar-partok-allasfoglalasa-a-terueleti-autonomia-kapcsan, 2013. augusztus 30. [08:06]

Uvesti princip reciprociteta u Srbiji

Stav vojvođanskih mađarskih stranaka o teritorijalnoj autonomiji

1. Mađari su starosedelački narod Vojvodine i zbog toga im u potpunosti pripadaju sva kolektivna prava kao i bilo kom drugom narodu u Srbiji. Napori u cilju opstanka vojvođanskih Mađara tu i tamo daju rezultate, ali je očigledno da sve to nije dovoljno. U vreme odvajanja Vojvodine, u ovom kraju živelo je pola miliona Mađara, a do danas njihov broj je prepolovljen.

2. Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine već 11 godina funkcioniše u Srbiji. I pored postojanja Nacionalnog saveta, koji je otelotvorenje jednog oblika personalne, odnosno kulturne autonomije, ukupan broj vojvođanskih Mađara za deset godina smanjen je za preko 40 hiljada lica. Zakon o nacionalnim savetima prvenstveno može doprineti opstanku mađarskih zajednica koje su raštrkane na području pokrajine. 

3. U pravni sistem Srbije uskoro će biti ugrađen pojam teritorijalne autonomije. Briselskim sporazumom sklopljenim između vlada u Beogradu i Prištini, predviđeno je uspostavljanje Zajednice srpskih većinskih opština na Severnom Kosovu. Zajednica će imati pun nadzor u oblastima ekonomskog razvoja, obrazovanja, zdravstva, urbanog i ruralnog planiranja.  Osim toga, na poseban način biće regulisano i funkcionisanje organa pravosuđa i policije. 

4. Vojvođanskim Mađarima pruža se nova istorijska šansa. Pre priključenja Evropskoj uniji trebalo bi rešiti pitanje Mađara u Srbiji jer će za tako nešto nakon eventualnog priključenja mogućnosti biti znatno manje, ako ih uopšte i bude bilo.  

5. Polazeći od prava na samoopredeljenje naroda, molimo da se uspostavi teritorijalna autonomia u regiji sa većinskim mađarskim stanovništvom, bez narušavanja teritorijalne celovitosti Srbije. Cilj autonomije je očuvati mađarsko stanovništvo pripojeno Srbiji, zaustaviti pad broja mađarskih stanovnika i samim tim stvoriti uslove da budu potpuno ravnopravni državljani Srbije. 

6. Uz odobrenje Ministarstva spoljnih poslova Mađarske, stranke nekadašnjeg predizbornog saveza Mađarska Koalicija usvojile su program koji se odnosi na formiranje Mađarske autonomne regije, donet još 2008. godine. Među tim strankama bio je i Savez vojvođanskih Mađara, koji i dan-danas ima svoje poslanike u srpskom parlamentu. Nažalost, pomenuta stranka nije preduzela korake u cilju ostvarivanja tog programa.

7. U svetlu briselskog sporazuma i mađarska zajednica u Srbiji zaslužuje autonomiju sličnog nivoa poput one koja se želi obezbediti srpskoj nacionalnoj zajednici na Kosovu. Želimo skrenuti pažnju srpskoj vladi na potrebu ukidanja dvostrukih aršina i vođenja otvorenog dijaloga o ovom pitanju.

8. Molimo mađarsku vladu za odlučnu podršku - ako bude potrebno, i u vidu veta na članstvo Srbije u EU -, a u cilju garantovanja samoopredeljenja Mađara u Srbiji, odnosno formiranja njihove teritorijalne autonomije. Istovremeno molimo da se pažljivo prati proces preispitivanja ustavnosti Zakona o nacionalnim savetima jer je prisutna bojazan da će ionako nedovoljne nadležnosti nacionalnih saveta biti dalje redukovane.

9. Dole potpisane stranke smatraju da bi, uz učešće mađarske vlade i vojvođanskih mađarskih stranaka i organizacija, trebalo pristupiti detaljnijoj izradi nacrta Mađarske autonomne regije, a takođe inicirati i susret sa čelnicima srpske države. Paralelno sa time, potrebno je i sveobuhvatno informisanje stanovništva o pojmu teritorijalne autonomije, kao i sprovođenje aktivnosti na popularisanju teritorijalne autonomije.

Pokret mađarske nade – Balint Laslo, predsednik

Građanski savez Mađara – Laslo Rac Sabo, predsednik

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara  – Aron Čonka, predsednik

http://www.mrm.rs/saoptenja-srb/949-uvesti-princip-reciprociteta-u-srbiji-stav-vojvoanskih-maarskih-stranaka-o-teritorijalnoj-autonomiji, 2013. augusztus 30. [19:43]

Szabadkai tragikomédia: A "színházpótló" építése (is) késik

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által lerombolt szabadkai Népszínház ún. védett részének felújítását szeptemberig kellett volna befejezni, de a munkálatok legalább egy hónapot csúsznak. Modest Dulić, Szabadka polgármesterének szavai szerint a (sokadik) késés azért következett be, mert szükség mutatkozott az építési terv kisebb módosítására.

A Vajdasági Nagyberuházási Alap ugyanis erre az építési szakaszra csak annyi pénzt választott ki, amennyi a védett rész tetőszerkezetéig terjedő munkálatokhoz elegendő. Időközben (milyen "furcsa"!) kiderült, hogy az objektum új részét is párhuzamosan kellene építeni.

A polgármester szerint a létesítmény teljes "felújítása" (amely nyilván cseppet sem tudja majd pótolni a legendás Népszínház épületét) két éven belül kész lesz, még akkor is, ha a köztársaság nem fizeti ki az eszközök szerződésbe foglalt 45 százalékát. Majd a város biztosítja a hiányzó pénzt (nyilván a polgárok zsebéből).

Szabadkán aligha létezik olyan polgár, aki elhiszi, hogy a színházpótló objektumot két év alatt befejezik.

Egyik városvezetés sem tartotta be az ígéreteit, és ez a jövőben is így lesz, hacsak egyszer nem kerül hatalomra egy vadonatúj garnitúra.

Fekete Lehel  

DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/13153-szabadkai-tragikomedia-a-qszinhazpotloq-epitese-is-kesik-2013. augusztus 30. [12:00]

 

Augusztus 31.

Erika napja.

Germán, latin eredetű név. Jelentése nagyra becsült.

12 – Megszületett Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula római császár.
1870 – Megszületett Maria Montessori olasz pedagógus, újító. Az ő nevéhez fűződik a Montessori-módszer, amelynek célja, hogy tevékeny, segítőkész és egymással toleráns gyermekeket neveljenek békés, nyugodt légkörben.
1878 – Árvíz pusztított Miskolcon.
1917 – Budapesten megszületett Aczél György politikus, akit 1949-ben koholt vádak alapján letartóztattak. 1954-es szabadulása után rehabilitálták.
1918 – Megszületett Alan Jay Lerner amerikai író, musical- és dalszövegíró.
1945 – Megszületett Van Morrison, aki az ír Them zenekarnak volt az énekese.
1949 – Megszületett Richard Gere amerikai színész. (Egy tiszt és egy úriember, Micsoda nő).
1957 – A Malájziai Államszövetség nemzeti ünnepe
1962 – Trinidad és Tobago nemzeti ünnepe
1965 – Megszületett Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász.

Lengyelországban 1980. augusztus 31-én alakult meg a független Szolidaritás szakszervezet, a szovjet tömb első államilag engedélyezett független munkásszervezete.

Lengyelországban a gdanski hajógyárban 1980. augusztus 14-én sztrájk kezdődött, többek közt a párttól és a munkaadótól független, szabad szakszervezetek megalakítását követelték.
A több városra is kiterjedő sztrájk eredményeként augusztus 31-én Gdanskban közös megállapodást írtak alá az akkori lengyel kormány és a gdanski hajógyár sztrájkoló munkásainak képviselői. Ennek alapján megalakulhatott a Szolidaritás szakszervezet, amelynek egy elbocsátott villanyszerelő, Lech Walesa lett az elnöke.
A munkabeszüntetés nyomán a lengyel kormány - a szocialista országok közül elsőként - elismerte a független szakszervezetek jogait, így a Szolidaritást 1980. szeptember 24-én hivatalosan bejegyezték.
A Szolidaritás pályájának csúcsán tízmillió embert tömörített, a kommunista államapparátus elvesztette a társadalmi élet megszervezésének monopóliumát. A lengyel "olvadás" azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, a sajtó kampányt kezdett a Szolidaritás ellen, tagjait egyre-másra letartóztatták. Vezetőjét, Walesát házi őrizetbe helyezték, csak 1982 novemberében engedték szabadon.

Ezzel egy időben, 1981 nyarán, kiéleződött a gazdasági válság, sokasodtak a munkások tiltakozásai. A szükségállapot, a hadiállapot december 13-i kihirdetésével Wojciech Jaruzelski tábornok, miniszterelnök illegalitásba kényszerítette a Szolidaritást. Ellenzékiek százait internálták, harckocsik dübörögtek a nagyvárosok utcáin, a bányászok sztrájkját a különleges egységek leverték. Este 23 órától reggel hat óráig kijárási tilalom volt érvényben, hivatalos engedélyre volt szükség ahhoz, hogy valaki az egyik vajdaságból a másikba utazzon. A polgári szabadságjogokat, ha ilyenek egyáltalán voltak az akkori Lengyelországban, felfüggesztették.
A rendkívüli állapotot 1983. július 22-én oldották fel, ugyanebben az évben Lech Walesa Nobel-békedíjat kapott.
Az 1988-ban ismét fellángolt sztrájkhullám hatására 1989-ben a szervezetet újból törvényesítették. A szabad választásokat követően a Szolidaritás részvételével 1989 nyarán megalakult a keleti tömb első nem kommunista többségű kormánya. A Szolidaritás sajátossága volt, hogy monolitikus ellenzékként egymással szöges ellentétben álló csoportokat fogott össze, nem tisztázta a szakszervezeti és politikai szerep közötti különbséget.
A rendszerváltás után - a gazdasági nehézségeket követően - a szervezet "fénye megkopott", sorra nőttek ki belőle az utódszervezetek. Alapítója és első vezetője, Lech Walesa 1990-1995-ben a Lengyel Köztársaság elnöke volt.
2005-ben a lengyel parlament augusztus 31-ét hivatalos állami ünneppé, a „szolidaritás és szabadság" napjává nyilvánította. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Félek, hogy ez az a jobb élet. A jövőből szemlélve.

Bogomir Prvulović

Augusztus 30.

Rózsa napja.

Magyar eredetű név, a Rosa latin női névből származik. Jelentése a virág maga.

1574 – Megszületett Szenczi (Szenci) Molnár Albert református pap, egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító. Ő készítette el az első magyar – latin szótárt.
1773 – Megszületett Pollack Mihály építőművész, a magyar klasszicista építészet jelentős alakja, a Nemzeti Múzeum és a Vigadó építője.
1740 – Megszületett David Bushnell, a tengeralattjáró feltalálója.
1797 – Londonban megszületett Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1871 – Az Új-Zélandi Nelsonban megszületett Ernest Rutherford kémiai Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsőként hajtott végre mesterséges atommagátalakítást.
1910 – Megszületett Vágó Péter (Pierre Vago) magyar származású világhírű francia építész.
1924 – Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
1935 – Megszületett „Papa” John Philips gitáros és énekes a Mamas and the Papas együttesből.

1940 – A második bécsi döntést értelmében Észak-Erdély 43 000 négyzetkilométeres területe 2,1 millió lakossal (melynek 51,4 %-a volt magyar) ismét Magyarország fennhatósága alá került.
1943 – Megszületett Adamis Anna költő és előadóművész, zene- és dalszövegíró.

140 éve, 1873. augusztus 30-án fedezték fel a Sarkvidékhez tartozó, mintegy 20 ezer négyzetkilométer területű Ferenc József-földet.

Az osztrák-magyar Payer-Weyprecht-expedíció 1872. június 13-án indult el a németországi Bréma kikötőjéből. Az expedíciót jórészt Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf költségén szervezték, de az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült megszerezniük.
Az expedíció eredetileg az északkeleti átjárót akarta felkutatni. A hajókat az osztrák-magyar hadsereg két tisztje, Karl Weyprecht, az Admiral Tegetthoff vitorlás hajó kapitánya, illetve Julius Payer, a szánkós expedíció parancsnoka vezette. A hajó azonban nem jutott túlságosan messze a Nassau-foktól, mert az összetorlódott jégtáblák elzárták az útját, és a jégtáblák közé fagyott. Az a terv tehát, hogy a Bering-szoros irányába haladjanak meghiúsult. A jégbe zárt hajó a Novaja Zemljától észak felé sodródott, egészen a 80. szélességi fok közelébe. Közben a személyzet nem tétlenkedett, meteorológiai méréseket végeztek, vizsgálták a jégviszonyokat. Felderítés és vadászat céljából kutyaszánnal nagyobb utakat tettek meg. Eljött a nyár, de a hajót nem sikerült kiszabadítani a mintegy 10-12 m vastag jégtáblából.
1873 augusztusának végén északnyugat felől szárazföld szegélyét pillantották meg, de csak október végén jutottak el a part közelébe. Itt töltötték a második sarki telet. Élelmüket főleg elejtett medvékből nyerték. 1874 márciusában egy kisebb csoport partra szállt, és Payer vezetésével felfedező útra indultak észak felé. Egy hónapig ember által még nem látott jégvilági tájakon jártak, és térképeztek is a 82. szélességi fokig. A nyugatra lévő nagy szigetet Wilczek-földnek, a keletit pedig Zichy-földnek keresztelték el, egy kiugró, sziklás félsziget pedig a Budapest-fok nevet kapta. Az egész szigetvilágot Ferenc József császárról keresztelték el.
A következő télen skorbut és egérinvázió gyötörte az expedíciót.
Karl Payer csak 1874. március 10-én volt képes útnak indítani az első szánkós csoportot, amelyet ezután még további kettő követett. Az expedíció tagjainak végül az Admiral Tegetthoffot hátrahagyva, három, kezdetben sítalppal ellátott csónakkal sikerült kijutniuk a nyílt tengerre, majd orosz és norvég halászok segítségével eljutniuk a norvégiai Vardö kikötőjébe.
Az expedíció megörökítéséül palackba zárt rövid jelentést hagytak hátra, amelyet egy sziklarepedésbe helyeztek el. A dokumentumot 1921-ben norvég tengerészek találták meg, és juttatták el Bécsbe. A 191 csaknem állandóan jéggel borított szigetből álló, 16 191 négyzetkilométernyi terület nem lett Ausztria-Magyarország része. A Ferenc József-földet 1926-ban annektálta a Szovjetunió, ma Oroszországhoz tartozik. Itt működik a világ legészakibb meteorológiai állomása, és 2009 óta az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park része. Az expedíció történetét és felfedezéseit Julius Payer írta le könyvében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

„Vučić és Daćić megegyezetek a keretben”

Most még csak a fényképben 

kell megegyezniük.

Az Ahtisaari-terv nekünk is segítség lehet

Kétségtelen, hogy a szerb politikai elit, miközben az Ahtisaari-terv nyomán igyekszik kibővíteni a játékterét Koszovóban, az országon belül visszanyesi a nemzeti tanácsok jogköreit, felhatalmazásait, a kollektív jogok érvényesítésének még e felemás, kezdetleges formáit is. Erre utal a szerb kormány kisebbségügyi felelősének a tegnapi kijelentése, miszerint Szerbia sok tekintetben „magasabb szinten biztosítja az emberi és kisebbségi jogokat, mint némely EU-tagállam”. S a korábbi bejelentés, hogy októberre elkészül a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata.

Ha figyelembe vesszük, hogy Románia továbbra is napirenden tartja a kelet-szerbiai vlachok kérdését, az őszi belgrádi vitákban, ha csak egy mód van rá, egységes hatpárti, kezdeményezéssel kellene fellépni. Amennyiben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetői nem lépnek fel autonómiaköveteléssel, s elfogadják a szerb hatalomnak a nemzeti tanácsok ügyében felkínált módosítási javaslatát, a politikai zsákutcában legfeljebb a veszett fejsze nyele után kapkodhatnak. Annál is inkább, mert a nemzeti tanácsok kérdésében még hátra van a fekete leves. Szeptemberben a Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) is véleményt mond a nemzeti tanácsok elleni súlyos észrevételekről. Itt sincs mire várni, hiszen a taláros testület koránt sem a kollektív kisebbségi jogok védelméről, bővítéséről ismert.

Lehet kibúvókat keresni, de ha azok a magyar politikusok, akik szólhatnak Belgrádban, a lényeget megkerülik, ezzel voltaképpen a vajdasági magyar közösség, de a nemzet egészének érdekei ellenében tevékenykednek.

A közös autonómiamodell legfőbb előnye az lehet, hogy a Belgráddal való egyeztetések során magyar követelésként kerülhet az asztalra. Korhecz Tamás előbb a vajdasági magyar politikai eliten belül, kezdeményezhet egyeztetést. A 2008-ban az akkori szerbiai választásokra létrehozott hárompárti Magyar Koalíció autonómiakoncepciója továbbra is jó kiinduló pontnak látszik.

Ha valakinek, hát az MNT elnökének személyes érdeke is, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását taglaló szerbiai bizottságban, legyen valami politikai muníció a kezében. Hogy ne kelljen csak a mundér becsületét védelmezve érvelnie, miközben a „tisztes” visszavonulás legalkalmasabb pillanatát fürkészi.

Nem erre van szükség. Korhecz Tamás az Ahtisaari-terv szerbiai alkalmazásának egyik legtekintélyesebb, sikeres kezdeményezője lehet.

Tekintettel szakmai érdeklődésére a kezdeményező pozíciója megfelelne mind Korhecz Tamásnak, mind az MNT-nek és a vajdasági magyarságnak, de összhangban állna a nemzet egészének érdekeivel is. Persze, nagy politikai játszma ez, amibe bele is lehet bukni. De, miután húszévente egyszer jelentkező lehetőségről van szó, Korhecz Tamás pedig tagja az illetékes bizottságnak, a harc nélküli tisztességes visszavonulásra nincs esélye.

Amikor annak idején Milošević asztalára letettük a történelmi VMDK személyi elvű kisebbségi önkormányzatra vonatkozó javaslatát, az elutasíttatott. De foglalkoztak vele. Ma más időket élünk. Egy közös magyar kezdeményezésnek van esélye a sikerre. Talán nagyobb, mint eddig bármikor.

Ágoston András

Részlet a szerző Összefogás a kétharmad ellen c. írásából

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 197. szám,  2013. augusztus 28.

A délvidéki különc…

Markulik Budapesten

„Az igazi művészet nem részrehajló. Olyan igazságos, mint a halál.”

(Markulik József)

Markulik Józsefről emlékeztek meg tisztelői kedden este a budapesti Nádor Galériában: a képzőművész alkotásaiból rendezett kiállítással és a hátrahagyott kézirataiból készült könyv bemutatójával.  A rendkívül sokoldalú délvidéki alkotóról – aki egyszerre volt teoretikus/gondolkodó és kézműves, híve a hagyományos festészetnek és elkötelezett támogatója a konceptualizmusnak, meg szobrász és fotográfus is egyben – az ugyancsak vajdasági Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író beszélt.

Az életének 59. évében eltávozott Mester minden bizonnyal a függetlenség szimbólumaként marad meg azok emlékében, akik őt közelebbről is ismerhették. A csendes, falusi (csantavéri) elszigeteltség(é)ben alkotó képzőművész önként vállalta a „világtól való elvonulást”, a szándékos remeteséget, nyilvánvalóan azért, mert ez a fajta elkülönülési vágy, ez a fajta enyhe szegregációs hajlam késztette az egyre intenzívebb és egyre tudatosabb befelé fordulásra. Különcsége, egyedisége leginkább abban nyilvánult meg – emiatt is érte a legtöbb (rendszerint csak a háta mögött megfogalmazott kritika a pályatársak részéről) --, hogy szándékosan, már-már tüntető jelleggel igyekezett távol tartani magát a szakmától, a kortárs képzőművészeti alkotóktól, az úgynevezett vajdasági magyar „művészvilág” hamisédes képmutatásától. Meg is fogalmazta olykor, hogy bizonyára őbenne lehet a hiba, mert igencsak rosszul tűri az álszenteket és nehezen viseli el a hazugságot. (Nem akart, ahogyan írja egy helyütt a könyvében, szép művészet hazudni, és főleg nem pénzért…)

Markulik nyílegyenes jellem volt, olyan ember, aki gyűlölte nem csupán a szándékos mellébeszélést, hanem még a semmitmondó udvariaskodásnak titulált felszínes társalgást, fecsegést is. Fölösleges hiábavalóságnak és teljességgel értelmetlennek tartotta a négyzetcentiméternyi szakmai előrejutás érdekében tett hagyományos, kötelező tiszteletköröket és gyarló erőfeszítéseket. Neki nem volt szüksége semmiféle behódolásra, anélkül is tudta, hogy amit képvisel, és amit csinál: az jó.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyfajta nagyon is résen levő és szakmailag jó alaposan megpatkolt outsiderként követte, folyamatosan figyelemmel kísérte a „pályán” zajló játékot, általában ismerte is egy-egy fontosabb játszma végeredményét, ő maga azonban sohasem kívánt a tagjává válni egyetlen csapatnak sem. Nem vett részt közös tárlatokon, nem járt el alkotótáborokba, művésztelepekre. Sem szakmai poénszerzésért, sem pedig hálából nem vállalt kiállítás-megnyitót, mint ahogyan saját képet, szobrot sem ajándékozott olyan céllal, hogy azért majd valamiféle „ellenszolgáltatást” kapjon.  Mindvégig megmaradt magányos alkotónak.

Szinte hihetetlen, de elvonultságában is számon tartotta a kollégáit, ismerte művészi pályájukat, tudta, melyikük mennyit nyom a latban, s ezt alkalmanként – elég nyersen, kíméletlenül – el is mondta. Vagy megírta. Merthogy tollforgatónak sem volt utolsó (ezt már anno Ács József, az első jugoszláviai/zentai művésztelep megálmodója is elismerte), erről árulkodik a szokatlan hangvételű könyve is.

Markulik József megjelent olykor egy-egy tárlatmegnyitón, vagy írt olyan kiállításokról, munkákról, amelyeket ő maga arra érdemesnek tartott. (Szajkó és Penovác például azon kevesek közé tartozott, akiket elismert és kedvelt.) Persze csak ritkán tűnt fel a tömegben. S amikor felbukkant, akkor is általában kirítt a tömegből. Másmilyen volt. Más, mint a többi. A versenyfutásban (minthogy sohasem állt rajthoz), a könyöklésben, a babérszerzésben nem piszkolódott el. Tiszta maradt. És éppen emiatt szerettük.

A szegedi, a szolnoki és a budapesti tárlata és könyvbemutatója után sem fog a neve feledésbe merülni. Most éppen egy portréfilm készül a Mesterről, amelyben pályatársai, tanárkollégái és a barátai vallanak róla. Bemutatójára majd január folyamán, halálának 20. évfordulója kapcsán kerül sor.

Jelenlegi tárlata szeptember 8-áig még megtekinthető a budapesti Nádor Galériában (József nádor tér 8-9.)

Szabó Angéla  

Augusztus 29.

Beatrix napja.

Latin eredetű név. Jelentése: boldogító, boldogságot hozó.

1434 – Megszületett Janus Pannonius (eredeti nevén: Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.
1526 – A mohácsi csatában II. Szulejmán török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. A harcban életét vesztette II. Lajos (1516-1526), akivel a Jagellók magyar-cseh ága kihalt.
1541 – II. Szulejmán török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált.
1938 – Meghalt Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.
1842 – A nankingi szerződéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között az 1839 óta zajló ópiumháború.
1885 – Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.
1908 – Megszületett Robert Merle francia regény- és drámaíró, esszéista, irodalomtörténész (Védett férfiak).
1915 – Megszületett Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.
1923 – Megszületett Lord (Richard Samuel) Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, producer.

1944 – Horthy a Sztójay-kormány helyébe Lakatos Géza vezetésével új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.

70 éve, 1943. augusztus 29-én a megszálló nácik ellen felkelés tört ki Dániában, amire a német katonai hatóságok átvették a végrehajtó hatalmat, és lefegyverezték a hadsereget.
Noha a német csapatok már 1940 áprilisában megszállták az országot, a voltaképpeni német uralom kezdetét 1943. augusztus 29-re tehetjük. A németek sztálingrádi veresége, 1943. február után a dánok azonnal érzékelték, hogy fordulat következett be a háború menetében. Az ellenállás érezhetővé vált. Odensében általános sztrájkra került sor. Aalborgban a megszállók első ízben végeztek ki szabotőrt. Tömegméretekben sokszorosították az illegális kiadványokat. Az ellenállók, a britektől szerzett ismereteket felhasználva ipari létesítményeket robbantottak fel. 1943 nyarán a német hadvezetés komolyan tartott az ország nagy részét kitevő Jylland félsziget brit inváziójától. Ezért augusztus 29-én kihirdették a katonai szükségállapotot. A királyt házi őrizetbe helyezték. Ezen a napon szűnt meg létezni a dán kormány, amely addig együttműködött a megszállókkal, óvatosan lavírozva Berlin elvárásai és az ország saját érdekei között.
A dánok szemszögéből nézve ezzel kezdődött meg a háború második, a korábbinál jóval brutálisabb szakasza. A németek egyre kegyetlenebb eszközökkel próbálták megtörni a fokozatosan erősödő dán ellenállási mozgalmat, fokozták az ország gazdasági kizsákmányolást, és megkezdték a dániai zsidóság deportálásának előkészítését. Ez utóbbi terv részleges meghiúsítása, azaz a mintegy 7000 főre tehető dán zsidóság nagy részének Svédországba menekítése kétségtelenül az ellenállási mozgalom legnagyobb sikere, amellyel külföldön is komoly elismerést szerzett az országnak. Az akció sikeréhez nagymértékben hozzájárult, hogy Werner Best, az ország voltaképpeni helytartója maga szivárogtatta ki a tervezett deportálás részleteit és időpontját, lehetőséget adva ezzel az ellenállási mozgalomnak, hogy megszervezze a zsidók kimenekítését.
A mentőakció, melyben a dán társadalom legszélesebb rétegei vettek részt, mintegy két hét alatt lezajlott. Végül a németeknek csupán 485 zsidót sikerült kézre keríteniük. Az ellenállási mozgalom legnagyobb jelentősége talán abban rejlik, hogy akcióikkal meggyőzték az antifasiszta hatalmakat, hogy Dániát ne a nácik csatlósaként, hanem szövetséges országként kezeljék.
A háború után készült statisztikákból kiderül, hogy az összes megszállt, illetve hadviselő ország közül Dánia vészelte át a legkisebb anyagi és emberveszteséggel a háborút. Összességében a háború dán áldozatainak száma körülbelül 5000-re tehető. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Készek vagyunk a szíj megszorítására… Amíg a nyak kibírja!

Rade Jovanović

Egy felhő elegendő, hogy elhomályosítsa a Napot.

Thomas Fuller (1608. –1661. augusztus 16), az Anglikán egyház papja és történész

Augusztus 28.

Ágoston napja.

Latin eredetű név, az Augusztus latin név kicsinyítőképzős származékának, az Augustinus névnek a magmagyarosodott alakja. Jelentése magasztos, fennkölt.

430 – Szent Ágoston katolikus egyházi író, filozófus halálának emlékére, Szent Ágoston ünnepe.
1619 – II. Ferdinándot választották német-római császárrá II. Mátyás 1619.03.20-án bekövetkezett halála után. II. Mátyás gyermektelen császár volt, utódjául unokaöccsét, a bigott katolikus II. Ferdinándot jelölte ki.
1749 – Megszületett Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró. Legismertebb műve a Faust.
1774 – Megszületett Elisabeth Ann Seton Amerika első szentje, a "Szeretet nővérei" rendjének megalapítója.
1795 – Megszületett Nicolas Auguste Hesse francia festő, a klasszicizmus egyik jelentős alakja.

1800 – Megszületett Szenvey József költő, műfordító, újságíró, szerkesztő és akadémikus.
1828 – Megszületett Lev Tolsztoj orosz író (Anna Karenina, Feltámadás).

1858 – A kőolajtermelés és a modern bányászat születésnapja.
1947 – Pécsett megszületett Gothár Péter rendező, díszlet- és jelmeztervező. (Megáll az idő, Haggyálógva Vászka)
1972 – Megszületett Gwyneth Paltrow amerikai filmszínésznő (A nő kétszer, A szerelmes Shakespeare).

RÖVID HÍREK

A CIA felderítette, hogy Tito sohasem létezett

Josip Broz Tito, a volt Jugoszlávia elnöke sohasem létezett, áll a volt JSZSZK népeinek illúzióiról és tévhiteiről készült dokumentumban, amelyet nemrégen közölt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA).

A dokumentum, amelyről levették a titkos jelzőt, megállapítja, hogy Tito csak a nép álma, illetve látomása volt, amelynek szüksége volt arra, hogy olyan marsall vezesse, akit az egész világ tisztel.

A sejk szobát akart foglalni, tévedésből szállodát vásárolt a Kopaonikon  

Mohammed bin Zayed Al Nahyan, az Egyesült Arab Emírségek trónörököse 2,8 millió euróért tévedésből megvásárolta a Jugobanka hotelját a Kopaonikon. A sejknek az volt a szándéka, hogy előre kifizeti a szobát, de kitűnt, hogy az összeg, amit a romantikus hétvégére tervezett a legismertebb szerb hegyen, elegendő az egész hotelra, tudta meg a Njuz.

– A sejk kapcsolatba lépett a hotellal és megkérdezte, hogy milyen összegről van szó? Nagyon lehetséges, hogy elfelejtette megjegyezni, hogy csak a meghosszabbított hétvége érdekli a luxus apartmanban – értesült a lap egy sejkhez közeli forrásból. A forrás megjegyezte, hogy az a személy, akivel a sejk beszélt nem tudott azonnal válaszolni, hanem azt mondta, hogy nem tesznek fel neki sűrűn ilyen kérdéseket, és hogy jelentkezni fog neki egy órán belül.

Njuz Danas, 2013. augusztus 24., 3.     

Európai miniszterelnökök mondanak le, abban a reményben, hogy Vučić tanácsosnak hívja meg őket.

Njuz Danas, 2013. augusztus 24. 1.  

Gyanúsak vagytok nekem, különösen ez a kicsi!

Mi lesz tíz év múlva, ha már most állandóan a hátam mögött dolgozik.

Augusztus 27.

Gáspár napja.
Perzsa eredetű név, a hagyomány szerint így hívták a napkeleti bölcsek egyikét. További névnapok: Mónika, József, Cézár

387 – Szent Mónika, a férjes asszonyok és az anyák védőszentjének ünnepe.

827 – Meghalt II. Jenő pápa

827 – Bálint pápa megválasztása.

1301 – János kalocsai érsek magyar királlyá koronázza Vencelt (II. Vencel cseh és lengyel király fiát).

1310 – Károly Róbert harmadszori megkoronázása

1635 – Madridban 73 éves korában meghalt Lope de Vega (eredeti nevén: Lope Félix de Vega Carpio) spanyol lírikus, a nemzeti színjátszás atyja.

1783 – Felszállt Párizsban Jacques – Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje.

1855 – Franciaország (III. Napóleon), Anglia (Palmerston miniszterelnök) és a Török Birodalom szövetsége győzelmet arat Oroszország felett Szevasztopolnál. Ebben a csatában Tolsztoj is részt vett.

1893 – Meghalt Peter Mitterhofer német asztalosmester, az első írógép megépítője.

1908 – Megszületett Lyndon B. Johnson, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke, hivatalban 1963–1969-ig († 1973)

1910 – Megszületett Teréz anya (er. Agnes Gonxha) albán származású Béke-Nobeldíjas apáca († 1997)

1914 – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

1916 – Románia csatlakozik az Antanthoz, hadat üzen Magyarországnak, a román haderő megkezdi Erdély elfoglalását.

1918 – Megszületett Mészöly Dezső Kossuth-díjas magyar író

1928 – Párizsban 15 ország képviselői aláírják a Briand-Kellogg paktumot a háború nemzetközi jogi elítéléséről.

1928 – Megszületett Boross Péter politikus, miniszterelnök

1929 – Megszületett Jasszer Arafat palesztin politikus (augusztus 4. és augusztus 24. is lehetséges sz. dátum) († 2004)

1930 – Megszületett Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas magyar író († 1989)

1932 – Megszületett Örkényi Éva magyar színésznő

1944 – A Kárpátokban a Székelyföld felé nyomuló szovjet hadsereg az Ojtozi-szorosban eléri és átlépi Magyarország 1941-es határát.

1944 – Szovjet légitámadás érte Ungvárt.

1963 – Meghalt Garrett Augustus Morgan afroamerikai feltaláló, aki szabadalmaztatta a közlekedési jelzőtáblákat.

1965 – Meghalt Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svájci származású francia építész (* 1887)

1975 – Meghalt Hailé Szelasszié (er. Ras Tafari Makonnen), a Négus, etióp császár (* 1892)

1989 – Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál átvágják a „vasfüggönyt”.

1992 – Egy aukción 87 ezer dollárt fizettek John Lenonn A Day In The Life című, kézzel írott dalszövegéért.

2002 – Meghalt Gion Nándor, vajdasági magyar író (* 1941)