2020. szeptember 30., szerda

Az európai migrációs politika újratervezése: vegyes a Bizottság javaslatának fogadtatása az EP-ben


A Bizottság által javasolt új migrációs és menekültügyi paktumot vitatták meg a képviselők az állampolgári jogi szakbizottságban szeptember 24-én
A görögországi Moria menekülttábor a tűzvész után ©Στράτος Μπριλάκης/Adobe Stock  

Vegyes fogadtatás az állampolgári jogi szakbizottságban


A Bizottság javaslata átalakítaná és javítaná a most érvényben lévő eljárásokat úgy, hogy közben biztosítja a közös felelősség és szolidaritás elvének érvényesülését. Az EP-képviselők körében azonban vegyes volt a fogadtatása, sokan megkérdőjelezték, hogy valódi változást hoz a javaslat.

A Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnökkel és Ylva Johansson uniós belügyi biztossal tartott vitán az EP-képviselők további részletes információt kértek a paktumról, amely néhányuk szerint az egyetlen megoldás arra, hogy a migrációs politika elmozduljon a jelenlegi patthelyzetből.

Az EP-képviselők azt is megkérdőjelezték, hogy az új szabályok megakadályoznak majd egy olyan újabb humanitárius katasztrófát, mint a Moria menekülttáborban a közelmúltban történt tűzeset, és felvetették a kérdést, vajon a határokon bevezetendő új átvilágítás valóban tiszteletben tartja-e az alapvető jogokat.

A javaslatban továbbra is szerepelnek a dublini szabályok, amelyek előírják, hogy a menekültek kérelmét abban az országban kell elbírálni, ahol beléptek az EU területére, azonban több képviselő szerint emiatt aránytalanul nagy teher nehezedik majd a frontvonalban lévő államokra.

A kvótarendszer megszüntetése


A Bizottság új javaslata nem beszél kötelező áthelyezési kvótákról, amely az előző javaslatban ellentmondásosnak bizonyult. Az uniós országok választhatnak, hogy menedékkérőket fogadnak be (helyeznek át), vagy az illegális bevándorlók visszaküldésében vesznek részt egy másik uniós országból. A vitán egyes képviselők a menekültek kötelező áthelyezését követelték, mások határozottabb álláspontot kértek az illegális bevándorlókkal szemben.

Az új migrációs és menekültügyi paktum fő pillérei:

  • hatékonyabb és gyorsabb eljárások (például a belépés előtti átvilágítás az EU külső határain)
  • méltányos felelősségmegosztás és a szolidaritás (a tagállamok választhatnak, hogyan veszik ki a részüket, ez a rugalmas tagállami hozzájárulások rendszere)
  • közös uniós visszaküldési rendszer (például egy visszaküldéssel foglalkozó uniós koordinátor kinevezése, és együttműködés a harmadik országokkal)
  • a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó, integrációról és befogadásról szóló új, átfogó cselekvési terv
  • megállapodás a menekültügyi és migrációkezelési rendelet alapelveiről


A Bizottság javaslatainak részleteit ide kattintva lehet elolvasni.

Következő lépésként a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia a javaslatot ahhoz, hogy az új migrációs és menekültügyi paktum megvalósulhasson.

A migráció lehetséges okairól itt talál további információt, míg ide kattintva a menekültüggyel és migrációval kapcsolatos adatokat találja meg.

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200924STO87803/a-migracios-politika-ujratervezese-vegyes-az-uj-javaslat-fogadtatasa-az-ep-ben

 

Ismét a szájukra vették a délvidéki magyarokat egy szerb műsorban, mert „inkább Orbánt tekintik a saját elnöküknek, mint Vučićot”

Zoran Ostojić, a Liberális Demokrata Párt („Csédó” pártja) volt kádere, aki továbbra is játssza a demokratát, miközben Vučićhoz dörgölőzik, Aleksandar Vulin mentálisan labilis védelmi miniszter és Vojislav Šešelj háborús bűnös csetnikvajda többnyire egy húron pendültek. Elmaradt tehát a hevesebb szóváltás. Mégis akadt egy érzékeny téma, amelynek kapcsán némileg eltértek egymástól.

Vulin azzal kezdte, hogy az össz-szerbségnek egy vezérre van szüksége, aki a mindenki számára egyformán fontos nemzeti kérdésekben képviselné a szerbeket, attól függetlenül, hol élnek. Ez a vezér szerinte persze csakis Aleksandar Vučić lehetne.

Šešelj ennél tovább ment. Megismételte szélsőséges álláspontját, miszerint Horvátorság egy része, továbbá a Boszniai Szerb Köztársaság, Montenegró, sőt, Macedónia is Szerbiához kellene, hogy tartozzon.

Ostojić ezzel nem értett egyet. Szerinte az említett országok polgárai nem akarnak Szerbiához tartozni. Ugyanakkor Vučić mindenkinek az elnöke Szerbiában, nemcsak a szerbeké. Egy példát is felhozott.

„Az itteni magyaroknak nem Orbán, hanem Vučić az elnöke”,

mondta.

Šešelj közbeszólt: „A szerbiai magyarok elsősorban Orbánt és csak másodsorban Vučićot tekintik elnöküknek”, jelentette ki.

Az az igazság, hogy a délvidéki magyarok jelentős része egyiküket sem tekinti elnökének.

Sokan csalódtak Orbánban, részben a korrupciós ügyei, részben pedig a mélyszerb nacionalista Vučićtyal folytatott nemzetgyalázó politikai-pénzügyi perverziói miatt.

Ami pedig Vučićot illeti, a délvidéki magyarok közül egyedül a VMSZ-es vezető káderek szívéhez áll közel. Nem tudják eldönteni, ki a kedvesebb számukra: Vučić vagy Orbán.

https://delhir.info/2020/09/30/ismet-a-szajukra-vettek-a-delvideki-magyarokat-egy-szerb-musorban-mert-inkabb-orbant-tekintik-a-sajat-elnokuknek-mint-vucicot/


2020. szeptember 29., kedd

„A vajdasági magyarság lapja”?

Az egyszólamúság folytatása


Nem történt semmilyen meglepetés, minden az előre megírt forgatókönyv és a politikai döntéshozók akarata szerint történt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szeptember 19-ei 16. ülésén,[1] amikor a főszerkesztők kinevezéséről döntöttek.
A változás csak annyi, hogy Barát Tóth Lívia lett a Hét Nap új főszerkesztője. A hetilap igazgatójának tisztségében maradt László Edit. Varjú Márta, akit „Márti néninek”[2] is neveznek, továbbra is a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália pedig az igazgatója.
A kinevezések annyira nyilvánvalóak voltak, hogy Varjú Márta „laudációja” már szeptember 12-én megjelent a Facebookon.[3] A közösségi viszonyokra jellemző az is, hogy rajta kívül más jelentkező – valószínűleg a korábbi kellemetlen tapasztalatok miatt – erre a posztra nem is volt.[4]

 

A szabad sajtóért tüntettek a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács szabadkai székháza előtt 2016. július 7-én (Fotó: Molnár Edvárd)



– A vitában egyedül Kucsera Géza (Magyar Mozgalom) szólalt fel. Elöljáróban elmondta, hogy nem szavazza meg a kinevezéseket, s ezt a döntését próbálta indokolni. Elolvasta a jelöltek programját, de azt sehol sem találta meg, hogy mit szeretnének tenni az egyszólamúság ellen, mert ezekben a sajtóorgánumokban csak bizonyos körök jelenhetnek meg, mások nem. A tartalomfejlesztésben nincs szó a vajdasági magyarságról, mondta. Kucsera kifogásolta, hogy a jövőben a Magyar Szó fejléce alatt az szerepel majd, hogy „a vajdasági magyarság lapja”. Hányan olvassák a Magyar Szót? – tette fel a kérdést az ellenzéki tanácsnok. Az elmúlt időszakban tisztogatások jellemezték a napilapot és hetilapot is, s nem kellene, hogy ez legyen a cél továbbra is, fogalmazott Kucsera. El kellene fogadni az európai mércéket, s az EBESZ jelentés[5] egészen mást mond a vajdasági magyar lapokról, rossz irányba haladunk. Őszinte, pluralista írásokra van szükség – fejezte be beszédét Kucsera Géza.[6] (A Magyar Szó ebből csak annyit közölt, hogy Kucsera „nem támogatja egyik jelölt kinevezését sem”.[7])
– Hajnal Jenő, az MNT elnöke a lap alcímének változásáról elmondta, hogy ez egy perspektíva lehet, hogy az egész közösséget fel tudjuk karolni. Az EBESZ jelentésről azt mondta, az egy egyszemélyes jelentés, amelyben a sajtószabadság és a sajtó sokszínűségének a lényegét abban látják, hogy a nemzeti tanácsok szerepét le kell építeni. A nemzeti tanácsok ugyanis szerintük olyan szerepet vállalnak, ami elfogadhatatlan. Hajnal szerint ezzel egy életveszélyes játék indult el, ennek pedig az a lényege, hogy megvonják a nemzeti tanácsok szerzett, az alkotmány által szavatolt jogait – olvasható az ülésről készült tudósításban.[8] (Hajnal Jenő azonban elmulasztotta, hogy az MNT tagjainak megküldje a Vajdasági Független Újságíró Egyesület – NDNV szervezésében, szeptember 4-én, online konferencián bemutatott, a Nemzeti kisebbségi médiák c. kutatást és elemzést/"Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza". Így a testület tagjai csupán a szubjektív, egyszemélyes meglátásait hallották.)[9]
A szavazás során aztán a (30 jelenlévő közül) 28-an támogatták a Magyar Szó igazgatójának és főszerkesztőjének a kinevezését, s ketten ellenezték,[10] bizonyára a Magyar Mozgalom képviselői közül. (A testületben a VMSZ-nek 30 a Magyar Mozgalomnak öt tagja van.) Kucsera szavaira reagálva Hajnal Jenő – a már ismert stílusában – „teljes mértékben egyet tudott értetni”[11] azokkal, a szavazáskor mégis elsőnek emelte kezét a kinevezésekre.
A Hét Nap vezetésének kinevezése kapcsán a vitában senki sem kért szót, a szavazás pedig hasonlóan alakult, mint a Magyar Szó esetében. A véemeszes egypártrendszerben ezen nem is kell csodálkozni. 
 
A Magyar Szó és a Hét Nap is – amióta a Magyar Nemzeti Tanács átvette az alapítói jogokat – valójában válságban, „mélyrepülésben”[12] van. Gazdaságilag és a szerkesztéspolitika szempontjából is.
Kifejezésre jutott ez az MNT 2019. november 29-ei 10. ülésén, amikor napirenden a 2019. évi költségvetés módosítása és a Magyar Szó Lapkiadó Kft., valamint a Hét Nap Lapkiadó Kft. pénzügyi és munkaterveinek megvitatása volt, de a 2019. december 30-ai ülésén is, amelynek központi témája az MNT 2020. évi munkatervének és költségvetésének (3. és 4. pont) elfogadása volt.[13]
– Magyar Szó szerkesztőségének nettó eredménye 110 ezer dinár a terv szerint, a Forum nyomda eredménye pedig 390 ezer dinár – áll a Pénzügyi munkatervben.[14] Ez azt jelenti, hogy a Magyar Szó napilap egy év alatt csak valamivel több mint két átlagfizetést jövedelmez! (2019 szeptemberében 53 698 dinár volt az átlagbér Szerbiában.)[15]
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. ezt az „eredményt” is úgy tervezi elérni, hogy „támogatásokból és adományokból” 161 750 000,00 dinár bevételt kap![16]
A munkatervből az is látszik, hogy a Magyar Szó napilap példányszáma évről évre csökken:
A lap (nyomtatott) példányszáma 2018-ban 2 406 611 volt, a 2019-re előlátott példányszám 2 244 369, a 2020-ra tervezet példányszám pedig 2 150 000.[17]
– A 17 személyt főállásban foglalkoztató Hét Nap esetében a képviselőknek kiküldött anyagban szerepel a hetilap 2020-as tervének a tételenkénti lebontása: ebből kiderül, hogy a Hét Nap a lapeladásból a bevételeinek 9,75 százalékát fedezi, a reklámokból befolyt összeg a teljes bevétel 1,19 százalékának felel meg, míg a támogatás a hetilap esetében 89,05 százalék – írta a Szabad Magyar Szó.[18]
Ha összehasonlítjuk a 2020-ra tervezett és a 2017-es évre vonatkozó adatokat, ezek „szépen szemléltetik”, hogy a Hét Nap lapeladása a 12,31 százalékról 9,75 százalékra, a reklámok pedig 1,88 százalékról 1,19 százalékra csökkentek. Csak a támogatás összege növekedett – 80,88 százalékról 89,05 százalékra![19]
Mindez nem voltak elegendő az MNT vezetése számára, hogy személycserét eszközöljön a két lap élén! A közösség és a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági vétség, vagy a hivatallal való visszaélés bűncselekményének ellemei? Vagy a politikai megfelelőség mindennél fontosabb?
Nagyon kétséges, hogy ezek a mutatók időközben bármit is javultak. Az MNT 16. ülésén, persze, erről egy szó nem esett. Pedig szükséges lett volna a tanácstagok elé tárni a legújabb adatokat is és tisztességes, tárgyilagos vitát folytatni a Magyar Szó és a Hét Nap helyzetéről, vezetőinek tevékenységéről, de ez ezúttal is elmaradt. 
  
A szeptember 26-ai Magyar Szó címoldalán, a fejléc alatt „A vajdasági magyarság napilapja olvasható, zöld háttérrel, fehér betűkkel”. – Végre odakerült a megnevezése is, hogy kinek szól az újság, és milyen szellemiségben készül a lap – írja Varjú Márta a vezércikkében.
– Csaknem egy évtizede (Varjú „2011 óta a lap ideiglenes, majd megbízott főszerkesztője, 2012 óta pedig a főszerkesztője”)[20] igyekszünk nem csak magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben is készíteni a Magyar Szót. Megnyilvánul ez témaválasztásban, szemléletben, az események rangsorolásában – írja az újra kinevezett főszerkesztő.[21]
Szerintem pontosabb lett volna, ha a vajdasági magyarság helyet a Magyar Nemzeti Tanács, még pontosabb pedig, ha a főszerkesztő a „programjában”[22] és a fejléc alatt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapjaként nevezi meg az újságot. Ez ugyanis jobban megfelelne a lap beállítottságának, szerkesztéspolitikája minősítésének. Az is egy tág, meghatározatlan fogalom, hogy mit is ért Varjú a „magyar szellemiség alatt”. Egy pártnak az irányvonalát?
A Magyar Szó eddigi „közélet napilapnak” nevezése sem volt megfelelő – éppen az előzőek miatt. A fejléc alá természetesen oda lehet írni bármit (a papír mindent eltűr), csak éppen az kérdés, hogy az mennyire van összhangban a tartalommal? A Varjú Márta (fő)szerkesztette Magyar Szóról sok mindent el lehet ugyan mondani, csak éppen azt nem, hogy „a vajdasági magyarság napilapja”. Ékesen igazolja ezt Kucsera Géza felszólalása az MNT ülésén és az írás elején említett laudáció is. Szomorú.
A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a szakma szabályai szerint kezd el működni, nem a párt (VMSZ), hanem a köz(össég) érdekét és a pluralizmust szolgálja. Az MNT vezetőinek tudatáig ez még nem jutott el. Minél később fogják azonban ezt fel, annál nagyobb lesz döntéseiknek az – már így is felbecsülhetetlen – ára/kára!  
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. szeptember 29.

[1] A Magyar Nemzeti Tanács 16. rendes ülése. https://www.youtube.com/watch?v=Ao_eDO0F6Sg, 2020. szeptember 18.
[2] Laudáció Márti néni tiszteletére
https://www.facebook.com/notes/m%C3%A1sodik-nyilv%C3%A1noss%C3%A1g/laud%C3%A1ci%C3%B3-m%C3%A1rti-n%C3%A9ni-tisztelet%C3%A9re/3928658173828128/
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Ez alatt bizonyára a Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) szervezésében, szeptember 4-én, online konferencián bemutatott, a Nemzeti kisebbségi médiák c. kutatást és elemzést kell érteni ["Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza"]. "Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza". https://beta.rs/betavideo/betavideo-drustvo/133098-izvestaj-manjinski-mediji-suoceni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjivacku-politiku, 2020. szeptember 5. 13:50 > 14:31
Bővebben lásd a Kettős nyomás alatt c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12910, 2020. szeptember 18., és https://delhir.info/2020/09/19/mi-lesz-veled-szerbiai-nemzeti-kisebbsegi-sajto/, 2020. szeptember 19.
[6] Németh Ernő: Főszerkesztők kinevezéséről döntött a Magyar Nemzeti Tanács
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25629/Foszerkesztok-kinevezeserol-dontott-a-Magyar-Nemzeti-Tanacs.html, 2020. szeptember 18. 16:20
[7] B.em: Sajtóról és oktatásról. https://www.magyarszo.rs/hu/4407/kozelet_oktatas/226539/Sajt%C3%B3r%C3%B3l-%C3%A9s-oktat%C3%A1sr%C3%B3l.htm, 2020. szeptember 18. 20:41
[8] Lásd Németh írását a 4-es alatt.
[9] Lásd az 5-ös alatt. Bővebben lásd a Kettős nyomás alatt c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12910, 2020. szeptember 18., és https://delhir.info/2020/09/19/mi-lesz-veled-szerbiai-nemzeti-kisebbsegi-sajto/, 2020. szeptember 19.
[10] Uo.
[11] Lásd az 1-es alatti videón.
[12] Bővebben lásd a Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
[13] Bővebben lásd Hajnal: „A költő én vagyok”c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12234, 2020. január 7.
[14] A 2020-as évre vonatkozó munka- és pénzügyi és Terv. Pénzügyi munkaterv. Az MNT ülésére készített anyag, 24.
[15] Beta. Szeptemberben 53 698 dinár volt az átlagbér. Magyar Szó, 2019. november 26. 4.
[16] Lásd a 14-es alatt, 37.
[17] Lásd a 12-es alatti írást. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12172, 2019. december 8.
[18] Mintegy hétszázmillió dinárral csökkent a Magyar Nemzeti Tanács idei költségvetése. https://szabadmagyarszo.com/2019/11/30/mintegy-hetszazmillio-dinarral-csokkent-a-magyar-nemzeti-tanacs-idei-koltsegvetese/. 2019. november 30. [9:51]
[19] A Hét Nap Lapkiadó Kft. 2017. évi gazdálkodásáról szóló jelentés. Ikt. sz.: 72/2018. Szabadka, 2018. február 13. Terjedelem, példányszám, eladás. Szabadka 2018. február 8.
[20] Lásd Németh írását a 6-os alatt.
[21] Varjú Márta: A Magyar Szó a magyarságé. Magyar Szó, 2020. szeptember 26. 1.
[22] Uo.

2020. szeptember 27., vasárnap

Sajnálom, a nép úgy döntött, hogy ma hallgat.
Zoran R. Simić

A washingtoni egyezménynek van egy közös vonása a kumanovóival. Mindkettőben „győztünk” és – túljátszottuk magunkat.
Zoran R. Tomić

A gazdag idiótát mindenki gazdagnak nevezi, a szegény idiótát pedig mindig idiótának.
Tin Ujević (1891-1955), költő, esszéíró, fordító

 

 

Legújabb kimutatás: Szerbia a kilencedik legszennyezettebb ország az egész világon!


A környezetszennyezéssel foglalkozó globális szövetség (GAHP) közzétette a legszennyezettebb országok új tízes listáját.

Ezen a dicstelen listán kizárólag afrikai és ázsiai országok szerepelnek – egy európai kivétellel.

Szerbia ugyanis a kilencedik legszennyezettebb ország a világon.

A lista: 1.Csád, 2.Közép-afrikai Köztársaság, 3.Észak-Korea, 4.Niger, 5.Madagaszkár, 6.Pápua Új-Guinea, 7.Dél-Szudán, 8.Szomália, 9.Szerbia, 10.India.

Szerbiában az elmúlt egy évben 12 317 ember halt meg (közvetlenül) a szennyezés különböző formáinak (levegő, víz stb.) következményeitől.

(enegetskiportal.rs nyomán)


https://delhir.info/2020/09/27/legujabb-kimutatas-szerbia-a-kilencedik-legszennyezettebb-orszag-az-egesz-vilagon/

2020. szeptember 26., szombat

Tőkés László intelmei

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”



Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szeptember 19-én Nyilatkozatot és felhívást tett közzé Nagyváradon a szeptember 27-ei romániai önkormányzati választások tárgyában.[1]
A Nyilatkozat és a felhívás szövege nagymértékben a vajdasági/délvidéki helyzetre is vonatkoztató.

– Az utóbbi időben templomaink és iskoláink – lásd Reményik Sándor vonatkozó versét[2] – gyakran szolgálnak helyszínéül a szinte leplezetlen választási és pártpropagandának.
Ennek lehettünk tanúi – példának okáért – a múlt vasárnapi ákosi (Szatmár megye) templomszentelésen, valamint a múlt hétfői nagyvárad-olaszi iskolai évnyitón. Utóbbi ünnepélyen oda nem illő módon kapott szót a templomban Cseke Attila bukaresti szenátor, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje, Ákoson pedig Potápi Árpád, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár direkt módon korteskedett az RMDSZ önkormányzati jelöltjei mellett.
Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány. Történelmi egyházaink az én püspökségem idején is messzemenően pártolták a nemzet ügyét, de nevesített formában szinte soha nem foglaltak állást pártpolitikai viszonylatban. Erre nézve jellemző a Csűry István püspök és Forró László főjegyző által minap kibocsátott királyhágómelléki Választási körlevél (lásd mellékelve), mely a képviselendő értékek kihangsúlyozásával egyetlen szóval sem említi a megválasztásra érdemes – magyar – jelöltek pártállását. Tudomásom szerint magyar anyaországunkban is elképzelhetetlen, hogy pártos választási felhívás hangozzék el templomokban és iskolákban – írja Nyilatkozatának és felhívásának az elején az EMNT elnöke.
Tőkés László ismereteim szerint az első olyan egyházi személy, aki hivatalos dokumentumban ellenzi, tiltakozik az egyház és az iskola pártpolitikai propaganda célokra, választási kampány(ok)ra való felhasználása, az egyházzal/vallással való visszaélés miatt.


A szerb alkotmány 11. szakasza szerint „a Szerb Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek. Egyetlen vallás sem nyilvánítható államinak vagy kötelezőnek.”[3]
Az alkotmány világos rendelkezése ellenére, az utóbbi években nem egy alkalommal voltunk tanúi, hogy a katolikus egyház és az Orbán-kormány tagjai, elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Németh Zsolt parlamenti államtitkár, vagy éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnök kampányolt a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) és a vele szövetséges, a Fidesz iránt feltétlenül elkötelezett Vajdasági Magyar Szövetség (Pásztor István), illetve a véemeszes Magyar Összefogás lista mellett, a nemzeti tanácsi választások alkalmával.
– Ha Szerbiában élő magyar lennék, a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) szavaznék, de ha szerb lennék, a voksomat a Szerb Haladó Pártnak (SNS) adnám. Ezt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mondta, az Alekszandar Vucsics kormányfő által vezetett Szerb Haladó Párt pancsovai kampánygyűlésén, mégpedig szerb nyelven – közölte a nol.hu.[4]
Mi másnak lehet ezt nevezni, mint a külügyminiszter durva beavatkozásának egy másik ország és az itteni magyar nemzeti közösség belügyeibe?
Hogy az alkotmánynak az állam világisági jellegére vonatkozó rendelkezéseit Szerbiában mennyire nem tartják tiszteletben, ékesen mutatja a szakácsművészetéről elhíresült Paskó Csaba, a Szabadkai Egyházmegye felszentelt papjának példája is, aki 2014-től tagja a Hajnal Jenő irányította MNT-nek, a testület Végrehajtó Bizottságának és a Kulturális Bizottságának is.[5]
Mi más ez, mint a Vajdasági Magyar Szövetség és az egyház szimbiózisa, ami által egyházi személy vesz részt a világi ügyeink intézésében? – Persze, nem ő az egyetlen magyar katolikus pap, püspök stb., aki a szószékről nem hitéleti, hanem politikai témákban osztja az igét – írja Szerbhorváth György.[6]

Tőkés László megnyilatkozásának van egy másik, ugyanilyen fontos része is, amelyben „megrökönyödését” fejezi ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes videóüzenetének részlete miatt, „amelyben nemcsak hogy az RMDSZ jelöltjeinek egyoldalú támogatására buzdítja az erdélyi magyar választópolgárokat, hanem ezzel együtt „esélytelennek”, illetve elvetendőnek minősíti a nem RMDSZ-es magyar jelölteket, akik – példának okáért – az Erdélyi Magyar Néppárt vagy a Magyar Polgári Párt, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben indulnak a választásokon. A Sapientia online évnyitója alkalmából elhangzott beszédében Potápi államtitkár pedig már egészen a régi időkre emlékeztető antidemokratikus egypártrendszer propagálásáig megy el, amikor kijelenti: „egy külhoni magyar közösség nem bír el több etnikai pártot, csak egy magyar pártban tudjuk erőinket összpontosítani”; pénteken megjelent interjújában pedig azt is hozzáteszi, hogy: kisebbségi téren „egymásnak ugrasztja az embereket (…) nem hatékony a többpártrendszer” (Krónika, 2020. szept. 18.).
A 2007-től 2019-ig európai parlamenti képviselő Tőkés figyelmeztetett az egypártrendszer visszaállításának a veszélyeire Erdélyben, ami a Délvidék/Vajdaság viszonyaiban is már több éve fennáll.
 
Az egypártrendszerre, vagyis a vezérdemokráciára, az egyeduralomra, a monolitizmusra/egyszólamúságra való visszatérésre törekvés megtalálható nem csak Pásztor István, de más véemeszes és Fideszes politikusok nyilatkozataiban is. A Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP), valamint a Magyar Egység Pártnak (MEP) a VMSZ-be való beolvasztása is jól illusztrálja ezt.
Az ilyen, a közösség tagjainak „egy akolba terelésére” irányuló szándékok soha nem hoztak semmi jót, ösztönözték viszont a polarizálódást és a megosztást, az „árulóknak” cimkézést.
– A Vajdasági Magyar Szövetség az egyetlen magyar érdekvédelmi szervezet Vajdaságban, ami képes érvényre juttatni a magyarság akaratát – hangoztatta Pásztor István a március 15-ei ünnepi beszédében.[7] (Mennyire összecseng ez Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetével, miszerint „az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes a magyarok megvédésére, a magyar érdek védelmére”.)[8]
Az igazság viszont az, hogy a véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt nem hozott a délvidéki/vajdasági magyarság jogainak érvényesítéséhez. Számos esetben ugyanis ennek – a rossz politikai kompromisszumok miatt – a magyar közösség érdekei szenvedték kárát. Erre utal (egyebek között) az is, hogy „még a perszonális autonómiát sem sikerült megőrizni”,[9] és hogy „a közelmúltban több tízezer délvidéki magyar hagyta el szülőföldjét”.[10]
Az idézett dokumentum végén Tőkés kifejezi azon hitét, hogy „a romániai magyaroknak nemcsak szavazni, hanem választani is joguk van”. Ezt a jogot az itteni magyarságtól sem lehet megvonni, bárhogy is igyekeznek erre a hatalmi véemeszes politikusok!

Tőkés László intelmei, oktató, erkölcsi célzatú, javító szándékú, irányelveket megszabó figyelmeztetései – az én olvasatomban –, most időszerűvé tették nem csak a politikai pártok és az egyházak, valamint a magyar pártok egymás közti, de az anyaországi politikusoknak is a külhoni magyar közösségekhez való viszonyulása mielőbbi megváltozatásának, igazodásának kérdését is.
A feladat egyaránt fel lett adva a hatalom, a pártok- és az egyházak vezetőinek is!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. szeptember 26.


[1] Tőkés László: NYILATKOZAT ÉS FELHÍVÁS a romániai önkormányzati választások tárgyában
http://tokeslaszlo.eu/cikk/nyilatkozat_es_felhivas_a_romaniai_onkormanyzati_valasztasok_targyaban, 2020. szeptember 20.
[2] Tőkés bizonyára a Templom és iskola c. versre gondolt. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/remenyik-sandor-1DE81/romon-virag-1935-1E947/ahogy-lehet-1EBBC/templom-es-iskola-1EC26/
[3] A Szerb Köztársaság Alkotmánya [Ustav Repubike Srbije]. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám, vagy Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven (3.) https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[4] Fehér Rózsa: Szijjártó szereti Vucsicsot, még a kampányába is beszállt http://nol.hu/kulfold/szijjarto-vucsics-mellett-kampanyolt-1610047, 2016. április 08. 09:49:26
[5] Paskó Csaba. Magyar Összefogás. Külön kiadvány., vagy https://www.mnt.org.rs/tagjaink/mgr-ft-pasko-csaba
[6] SZERBHORVÁTH György: Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre. https://hu.autonomija.info/szerbhorvath-gyorgy-pasko-atya-madarbelbol-josolt-avagy-szavazz-a-fideszre/
[7] Fehér Márta. Pásztor: Jövőt írunk. A 2020-as választás tétje, hogy megmaradunk, vagy megadjuk magunk. https://hetnap.rs/cikk/Pasztor-Jovot-irunk-A-2020-as-valasztas-tetje-hogy-megmaradunk-vagy-megadjuk-magunk-30856.html, 2020. március 18.
[8] Lásd az 1-es alatt.
[9] F. F. Tragikomikus: ifj. Pásztor fogadta a Városházán az erkölcsileg-politikailag levitézlett Ágostont https://delhir.info/2020/09/25/tragikomikus-ifj-pasztor-fogadta-a-varoshazan-az-erkolcsileg-politikailag-levitezlett-agostont/
[10] Uo.