Közvetlen és közvetett támadások miatt

A Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezete nem vesz részt az EMI-tábor szervezésében – Az önkormányzat sem tudja biztosítani a helyszínt

 

Szerdai (május 30-i – B. A. megj.) számunkban közöltük Pósa Károlynak, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozata elnökének rövid nyilatkozatát, mely szerint az idén nem lesz megtartva az Egyesült Magyar Ifjúság délvidéki tábora a magyarkanizsai Tisza-parti kempingben.

Mivel szerdán erre a hírre reagált az EMI elnöke, ezért igyekeztünk megszólaltatni az eddigi társszervező, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai vezetőit, valamint a reagálásban említett magyarkanizsai önkormányzat vezetőit.
Pósa Károly közölte, hogy nincs mit hozzáfűznie korábbi tömör nyilatkozatához. Kávai Szabolcs, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozatának főtitkára elmondta, hogy olyan övön aluli ütéseket kaptak, amelyek miatt jobbnak látták, ha a békesség és nyugalom érdekében elállnak a szervezéstől. Közvetlen és közvetett támadások, fenyegetések sorozata érte őket, mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal részéről. Ez is azt bizonyítja, hogy Szerbiában nem lehet szabadon egy civil kezdeményezést valóra váltani – jelentette ki Kávai Szabolcs.
Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester szerdán a következőket nyilatkozta a Magyar Szónak:
– A helyszínt a táborhoz önkormányzatunk az EMI-tábor társszervezője, a magyarkanizsai Rákóczi Szövetség kérésére biztosította. Miután az említett egyesület elállt a tábor megszervezésétől, ezért önkormányzatunk a helyszínt a továbbiakban nem tudja biztosítani. Tudomásom szerint a Rákóczi Szövetség képviselője erről azonnal értesítette a másik szervezőt, az Egyesült Magyar Ifjúságot.

M. M. 
Magyar Szó, 2012. május 31., 4. o. 

„NEM FELELEK azért, amit 10–15 évvel ezelőtt mondtam”, jelentette ki az éppen felesküdött Tomislav Nikolić elnök.

„Én csak azért felelek, amin elkezdtem dolgozni, amióta köztársasági elnök lettem”. Toma így önmagát amnesztiában részesítette. Elkezdődött az elnöki meghatalmazások alkalmazása.  

Danas, 2012. május 31., 3. o.

Danas, 2012. május 31., 3. o.

Május 31.

Nemdohányzó [(dohány(zás)mentes / dohányfüstmentes / dohányzás elleni) világnap (Svetski dan borbe protiv pušenja / World No Tobacco Day)]

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Egészségügyi Világszervezete (WHO) már 1987-ben meghirdette a dohányzásmentes világnapot (World No Tobacco Day). A szervezet közgyűlése 1988. április 7-ét dohányfüstmentes világnappá (world no-smoking day) nyilvánította, majd még ugyanebben az évben elfogadott határozatával május 31-ét (a WHA 42.19 számú rezolúcióval) Nemdohányzó Világnappá nyilvánította.

A WHO 2003. évi közgyűlésén a(z akkori) 192 tagállam egyhangúan elfogadta a Dohányellenes Keretegyezményt (FCTC), s ezzel történelmi lépést tett a dohánymentes világ megvalósításához vezető úton. (Január 31-e  dohányfüstmentes nap Szerbiában, november 17. dohányzásmentes nap Magyarországon, november harmadik csütörtökje pedig Ne gyújts rá! világnap!)

 

Muzslyai incidens: fedjék fel a támadók kilétét

Ма (május 30-án – B. A. megj.) délután hivatalos közleményt adott ki a nagybecskereki rendőrség a szombat éjszaka történt muzslyai incidens kapcsán, a közleményben az áll, hogy május 27-én éjfél után tíz perccel kapták a bejelentést, hogy rendbontás történik a Magyar Kommün utca 59-es számú házzal szemben. A rendőrök kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy hat személyt fizikailag bántalmaztak, közülük egyik súlyos sérüléseket szenvedett, egy másik pedig könnyebben sérült meg. Az eset 23 óra után történt, amikor a Magyar Kommün utcában tartózkodtak a bántalmazottak. Hátulról támadt rájuk néhány maszkos személy, akik a testi sértést okozták. Feltételezhetően ezt a bűncselekményt a nagybecskereki D. A. hajtotta végre, valamint S .S., M. M., V. N. és K. M. ugyancsak nagybecskereki kiskorúak. A gyanúsítottak ellen verekedésben való részvétel és súlyos testi sértés okozása miatt bűnvádi feljelentést tettek a nagybecskereki Felsőbb Bíróság ügyészségén.
*
Nem hivatalosan az eseményről megtudtuk, hogy szombaton éjszaka - magyar fiúk, lányok - többen tartózkodtak a helyi közösség épülete melletti parkban, a padokon ülve beszélgettek. Egy másik csoport fiatal pedig a park legsötétebb részén tartózkodott. Utána a közeli trafikhoz mentek, majd a Támadás! (Napad!) csatakiáltással – mintegy 15-en voltak – rontottak a muzslyai fiatalokra. A lányok az utca túloldalára szaladtak, sivalkodtak, a fiúknak nem is volt idejük elszaladni, őket beszorították a parkba, néhányan egy falat átugorva tudtak elmenekülni. Az egyik fiatal az első ütést a fejére kapta, leesett a földre, míg a támadók közül egyik odarontott és az arcába rúgott. Ez a fiatalember jelenleg is a kórházban van, és műtétre vár. A vértócsák még most is jelzik a bűncselekmény helyszínét.
*
Az eset kapcsán közleményt adott ki a nagybecskereki Civil Társadalomért Fejlesztési Központ (CRCD), csatlakozik a muzslyai helyi közösség követeléseihez, hogy a támadók kilétét fedjék fel, és derítsék ki, van-e nemzeti indíttatása az incidensnek.
 

Kónya-Kovács Otília

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13588/Muzslyai-incidens-fedjek-fel-a-tamadok-kiletet.html,

2012. május 30. [19:15] 

Idén elmarad a magyarkanizsai EMI-tábor

Állítólagos neonáci együtteseknek és az újvidéki razziával vádolt Képíró Sándor ügyvédjének meghívása keltett hatalmas ellenállást azokban, akik korábban is kifogásolták az idei EMI-tábor megrendezését Magyarkanizsán. Több szervezet és nem szervezett csoportosulás is erőteljes támadásba lendült a rendezvény ellen.

A Tisza-parti kempingtáborba tervezett fesztivál társszervezője a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozata. Ennek elnöke, Pósa Károly kedd este közölte: a hivatalos nyilatkozat annyi, hogy az idén nem lesz megtartva az EMI tábor. Ehhez még csak azt fűzte hozzá, hogy amennyiben szükségét érzik, akkor majd sajtótájékoztatón megindokolják a döntést.
Az EMI tábor hivatalos honlapján ennyi áll: „A tábor betiltásával kapcsolatosan a szervezőkhöz a sajtóhíreken kívül egyelőre nem érkezett semmilyen hivatalos értesítés, próbálunk tájékozódni, amint lesznek biztos információk, tudatjuk veletek!”

M. M. 
Magyar Szó, 2012. május 30., 4. o. 

,,Antifasizmusba” csomagolt sovinizmus

KÖZLEMÉNY

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nem szervezője, sem társszervezője a délvidéki EMI-tábornak, mégsem hagyhatjuk szó nélkül az úgynevezett Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) nevű fantomszervezet folyamatos provokációit, amelyeknek célja, hogy betiltassák az említett hagyományos rendezvényt, sőt minden olyan megmozdulást, amely a magyar nemzeti öntudat erősítését szolgálja. Emlékezzünk csak vissza az AFANS gyűlöletkeltő reagálásaira az 1848-as forradalom alkalmából szervezett eddigi délvidéki központi ünnepségek kapcsán. Az ,,antifasiszták” a magyar ünnepségeket náci gyülekezeteknek nevezték, amelyeknek részvevői magyar zászlót merészeltek lengetni, mintha valami tiltott szimbólumról lenne szó.

Az EMI-tábor békés magyar családi rendezvény, amely semmikképpen sem veszélyezteti a szerbséget. Ha valakinek nem tetszenek az ottani előadók és fellépők, nem köteles azokat meghallgatni. Nem tudunk róla, hogy bármelyik EMI-tábor vagy hasonló rendezvény a délvidéki magyarság agresszivitásához vezetett volna. A tartományban történt nemzeti alapú incidensek elkövetői továbbra is 99 százalékban szerbek, áldozatai pedig ugyanolyan arányban magyarok.

Mi, magyarok egy szót sem szóltunk a Ravna Gora-i csetnik találkozókkal kapcsolatban. Sőt, nem követeltük a titoista-kommunista megemlékezések betiltását sem, bár nyugodtan és teljes joggal megtehettük volna, hiszen számos történelmi dokumentum arról tanúskodik, hogy Tito elvtárs áldásával töb tízezer ártatlan magyart végeztek ki a kommunisták.

Nem árt, ha felkészítsük a szerbiai ,,antifasisztákat”, hogy az annyira áhított unióban nemigen használhatják majd az ötágú vörös csillagot, mert az uniós államokban tiltott jelképnek számít, amelynek viselése akár börtönbüntetéssel is járhat. Ugyanakkor, korrektnek tartanánk, ha azok a soviniszta politikai erők, amelyek az AFANS nevű parazita társaság mögé bújnak, nyíltan vállalnák nézeteiket. Úgyszintén nem ártana, ha a többi délvidéki magyar párt és a Magyar Nemzeti Tanács is állást foglalna a szóban forgó jelenség kapcsán, hiszen elvileg őket is érinti.

A Magyar Remény Mozgalom nevében,

László Bálint, elnök
Központi Iroda – MRM, 2012. május 30.

Danas, 2012. május 30., 9. o.

Készülnek az első visszaszármaztatási végzések

Strahinja Sekulić : A kárpótlásra szánt euróalapú államkötvényeket részletekben fogják megkapni az érintettek

 

Hozzávetőlegesen 150 ezer polgár kéri vissza egykori tulajdonát (Fotó: Molnár Edvárd)

Március 1-je óta az érintettek az ország 135 postahivatalában adhatják át vagyon-visszaszármaztatási vagy kárpótlási kérvényüket. Vajdaságban 35 hivatalt hatalmaztak fel a kérvények átvételére. Az igénylések átadásának határideje 2014. március 1-je. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadásának időpontjában a szakértők úgy mérték fel, hogy nagyjából 150 ezer polgár fogja visszaigényelni a tőle vagy a felmenőitől elkobozott vagyont. A független elemzők szerint ez a szám az egyötödét teszi ki azoknak, akiket valamikor megfosztottak a tulajdonuktól.

A vagyon-visszaszármaztatási kérvényekről a belgrádi központú Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség munkatársai döntenek. Az ügynökség tartományi fiókintézete Újvidéken működik.
A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére Vajdaságban hat CMH irodában kérhetnek az érintett polgárok jogi tanácsadást. A személyre szabott jogsegélyszolgálat során az illetékesek pontos útbaigazítást adnak a polgároknak a szükséges dokumentumok beszerzéséről és tájékoztatnak az űrlapok kitöltésének módjáról.
A téma kapcsán lapunknak Strahinja Sekulić, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség elnöke nyilatkozott elektronikus levél formájában.
Eddig hányan kérvényezték a vagyon-visszaszármaztatást és a kárpótlást?
– Országos szinten 2 602 igénylést adtak át, ebből 918 kérvény Vajdaságból érkezett.
Meg lehet-e határozni, hogy hol volt a legnagyobb érdeklődés?
– Az ügynökség sajnos még mindig nem vezet ilyen jellegű nyilvántartást. Ugyanakkor folyamatban van egy elektronikus nyilvántartó-program kidolgozása, s ha az elkészül, akkor már ilyen kimutatásokkal is rendelkezni fogunk.
Mindegyik postahivatalban át lehet adni a kérvényeket? Szükséges időpontot kérni?
– A kérvényeket fogadó posták listáját a www.restitucija.gov.rshonlapon találják meg az érdeklődők. Igen, időpontot kell egyeztetni a kérvények átadásával megbízott postai alkalmazottal, de ezt telefonon is meg lehet tenni.
Mi az eljárás, ha a kérvényező nem teljes dokumentációt ad át, vagy kérvényében különböző hibák lelhetők fel?
– Azokat a kérvényeket vetjük el nem teljesként, amelyek nem tartalmazzák a vagyon-visszaszármaztatásról és kártérítésről szóló törvény 42. szakaszának 7. bekezdésébe foglalt kötelező jellegű adatokat, valamint bizonyítékokat. Azon igyekszünk, hogy ne vessük el azokat a kérvényeket, amelyekben csupán kisebb szabálytalanságok lelhetők fel. Gondolok itt olyan hiányosságokra, amelyeket utólag is pótolni lehet. Ha azonban a kérvényhez nem csatolják mondjuk az államosításról szóló határozatot, vagy a bizonyítékot arról, hogy jogi kapcsolat van a kérvényező és a között a személy között, akitől a vagyont elkobozták, akkor elvetjük a kérvényt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett a törvényben megszabott határidőig, tehát 2014. március 1-jéig nem adhat át új kérvényt.
Milyen határidőn belül kell az ügynökségnek döntenie a kérvényekről?
– Az ügynökségnek a teljes és minden információt tartalmazó kérvényekről hat hónapon belül kell döntenie. A különösen összetett ügyek esetében ez az idő egy évre bővül.
Vannak már jogerős végzések?
– Ügynökségünk már elkezdte meghozni azokat a végzéseket, amelyek alapján természetben lehet majd visszaszolgáltatni a valamikor elkobzott vagyont.
Milyen határidőn belül számíthatnak az érintettek vagyonuk visszaszolgáltatására?
– Azok a polgárok, akiknek az esetében a végzésben megállapítottuk a jogot az elkobzott vagyon természetben való visszaszármaztatására, a végzés jogerőre lépésétől kezdve nyerik el ismét a tulajdonjogot vagyonuk felett, illetve ettől a naptól kezdve lesz joguk birtokolni a korábban államosított vagyont. Bizonyos esetekben nem lehet majd azonnal végrehajtani a tulajdon visszaszármaztatását. Mondjuk akkor, ha a szóban forgó vagyont ma valaki bérli. Ezekben az esetekben a végzés jogerőre lépésétől számított három éven belül kell az eredeti tulajdonos birtokába visszaszolgáltatni a vagyont. Erre a három évre vonatkozólag a restitúciót igénylő személy és a vagyont az államtól eddig bérlő személy között jön létre bérlői jogviszony az aktuális piaci feltételek mentén. Azokban az esetekben, amikor nem lehet természetben visszaszármaztatni az elkobzott vagyont, az ügynökség határozatot hoz a kárpótlásról. A kárpótlás összegét csak azután lehet majd megállapítani, miután a szerb kormány meghatározza a vonatkozó szorzót.
Az elkobzott vagyon hány százalékát lehet természetben visszaszármaztatni?
– Ezt nem tudnám megmondani, mivel csak a vagyon-visszaszármaztatási eljárás megkezdése és a releváns tények felülvizsgálása után lehet felmérni, hogy mit lehet természetben visszaszármaztatni.
Mit tudni az államkötvényekről, amelyekkel a kárpótlást végzi majd az állam?
– Euróalapú államkötvényekről lesz szó, amelyeket évente bocsát majd ki az állam. Névre szóló kötvények lesznek és a tulajdonosuk átruházhatja őket másra is. Az államkötvényeket szabadon áruba lehet majd bocsátani, és mindennemű adótól mentesek lesznek. Az érintettek 2015-től kezdve részletekben kapják majd meg a nekik járó államkötvényeket. Pontos határidő egyedül azokra a személyekre vonatkozik, akik a vonatkozó törvény hatályba lépésének a pillanatában betöltötték a 65. életévüket. Nekik tíz éven belül kell átadni az összes államkötvényt, a törvény hatályba lépésének pillanatában 70 éves személyeknek pedig öt éven belül.
Mi történik abban az esetben, ha több személynek lenne joga vagyon-visszaszármaztatásra, de nem mindegyikük igényli ezt?
– Semmi különös nem történik, a nem érdeklődő örökösnek egyszerűen nem szolgáltatja vissza az állam az elkobzott vagyont.
És mi az eljárás olyankor, ha egy személy több különböző ingatlant vagy ingóságot követel vissza? Több kérvényt kell átadnia?
– Ha több ingatlanról vagy ingóságról van szó, és ezek valamikor egy személy tulajdonában álltak, akkor az örökösnek vagy az örökösöknek csupán egy kérvényt kell átadniuk. Ha viszont a vagyon több személy tulajdonában állt az elkobzás pillanatában, akkor annyi kérvényt kell átadni, ahány tulajdonos volt.
1991 óta valamennyi földterületet már visszaszolgáltattak az országban. Nyereségveszteség címén igényelhetik-e ma ezek a tulajdonosok a kárpótlást a vagyon visszaszolgáltatása és elkobzása közötti időszakra vonatkozólag?
– A vonatkozó törvény előírja, hogy ha államosított vagyonról van szó, akkor a tulajdonosok nem igényelhetik a kárpótlást nyereségveszteség címén.
Mi az eljárás azoknak a polgároknak az esetében, akiktől vagy akik őseitől kizárólag nemzeti hovatartozásuk miatt kobozták el vagyonukat?
– Nem szeretnék kitérni a bírósági eljárások és az elkobzás igazságosságára, de tudni kell, hogy mindenkitől, így a magyaroktól és a németektől is, minden esetben valamilyen alappal és valamilyen eljárás után kobozták el a vagyont. Ennek értelmében és a vonatkozó törvény alapján ezek az emberek is igényelhetik vagyonuk visszaszolgáltatását, illetve a kárpótlást. Ez alól kivételt képeznek azok a személyek, akik esetében valamelyik külföldi állam vállalta magára a kárpótlást, vagy akik tagjai voltak a Szerbiát megszálló erőknek a második világháború idejében.
És mi a helyzet a zsablyai, a csúrogi és a mozsori magyarokkal, illetve az örököseikkel?
– A rehabilitációs törvény értelmében azoknak a személyeknek az esetében, akiket bírósági vagy egyéb adminisztratív határozat nélkül, nemzeti, vallási, politikai vagy ideológiai alapon megfosztottak életüktől, szabadságuktól és állampolgári jogaiktól Szerbia területén, és ma a Szerb Köztársaság területén élnek, vagy rendelkeznek az ország állampolgárságával, a rehabilitáció a törvény erejének függvényében lép életbe. A törvény erejénél fogva azokat a személyeket is rehabilitáltnak tekintjük, akiket a kollektív bűnösség elvén nyilvánítottak háborús bűnösnek, akik nem veszítették el jugoszláv állampolgárságukat és nem voltak háborús bűnök elkövetői, vagy nem vettek részt háborús bűnök elkövetésében. Azok a személyek, akiket bírósági eljárásban nyilvánítottak háborús bűnösnek és akiktől ez alapján kobozták el vagyonukat, szintén jogot formálhatnak a vagyon-visszaszármaztatásra vagy kárpótlásra, de csak akkor, ha érvényes bírósági határozatuk van a rehabilitációról. Ha a rehabilitációs eljárás még nem fejeződött be, akkor a vagyon-visszaszármaztatást igénylő személyeknek egy bizonylatot kell kérvényükhöz mellékelniük, hogy megkezdődött a rehabilitációs eljárás. Ebben az esetben az ügynökség addig felfüggesztett státusban tartja az ügyet, amíg be nem fejeződik a rehabilitációs eljárás.

Pesevszki Evelin
Magyar Szó, 2012. május 26., 14. o. 
 

Pesevszki Evelyn

2012. május 27., vasárnap0 hozzászólás

Köszönjük, Viktor!

Bódis Gábor

                                                                      (candymax illusztrációja)

Köszönjük, Viktor:

Köszönjük, Viktor,
Hogy labdával jöttél,
S Vinogradar hívő lettél.
Fejelni már megtanultál,
Ám szavazatokat nem hoztál.

Búsul már a magyar,
Már akit a véemesz takar,
Elvesztek már városaink,
S velünk álmaink.

Kéksárgák állnak a sarkon,
Utunkat állják bárhol.
Nélkülük már nincsen csúzli,
Ezt nem lehet megúszni.

Felsőbb szinten még evickélünk,
De már senkinek sem kellünk.
Hatalom lesz nélkülünk,
Amit sikerként könyvelünk.

Éljen a vajma szabadság,
És menjünk szépen haza!

                                                                      2012. május 10.

Fiatalokat bántalmaztak Muzslya központjában

Szombaton (26-án – B. A. megj.) éjszaka Muzslyán, a helyi közösség épülete melletti parkban néhány helybeli fiatal társalgott, akikre ismeretlen, maszkot viselő tettesek botokkal, láncokkal támadtak. A tettlegességet semmilyen figyelmeztetés, vagy verbális összetűzés nem előzte meg, a bántalmazott fiatalok közül öten szorultak segítségre a nagybecskereki kórház sürgősségi osztályán, egyiküket benntartották a további kezelés érdekében. Az esetről a legismertebb közösségi portálon lehetett elsőként olvasni, ugyanis az egyik, elmenekült fiú édesanyja jelentette meg az információt, felháborodását tolmácsolva. A helyi közösség tanácselnöke az eset kapcsán írásban fordult a helyi rendőrállomás, illetve a nagybecskereki rendőrség illetékeseihez, hogy a fejleményekről tájékoztassák a közvéleményt, és derítsenek minél előbb fényt erre az incidensre, illetve állítsák elő a verekedőket. – Legerélyesebben elítéljük az ilyen kilengéseket, amikor az ifjúság próbál egymással leszámolni. Köztudott, hogy Muzslya többnemzetiségű település, több vallási közösséghez tartozó polgárok lakják, ezért is tartom fontosnak, hogy a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül állítsa elő az elkövetőket, a tettesek pedig kapják meg méltó büntetésüket – mondta Hallai Zoltán tanácselnök.
Nem hivatalos értesülések szerint az elkövetők közül már azonosítottak néhányat, a nyomozás folyamatban van. A rendőrség még nem adott ki hivatalos közleményt az esetről.

Kónya-Kovács Otília

csuzma

2012. 05. 29. [06:13:42]

Várjuk a nyomozás eredményét

ujvideki

2012. 05. 29. [14:12:58]

a szerb nacionalisták újra szárnyat kaptak - az elnökválasztás után,

amortizer

2012. 05. 29. [16:50:15]

Ezek magyar gyerekek voltak, akiket megvertek? Nem derült ki a cikkből.

Gabby

2012. 05. 29. [17:37:28]

Mivel a magyarok bántalmazását szokás elbagatellizálni, ezért szerintem leginkább valószínű
hogy magyarok az áldozatok.

robby

2012. 05. 29. [18:04:52]

Igen,magyar gyerekek voltak, akiknek így sincs semmi szórakozási lehetőségük, azonkívül,
hogy a falu központjában gyülekeznek. Egyébként, mára kiderült a tettesek neve, vezetékneve is,
és nagy érdeklődéssel várjuk az epilógust. Csak megemlítésként mondom, hogy kiskorú szerb
ajkú randalírozókról van szó.

csorba béla

2012. 05. 29. [18:14:57]

Ideje volna szakítani azzal a gyáva hazugsággal, amit nemegyszer hatalmon levő magyar
politikusok és őket kiszolgáló újságírók igyekeznek elhitetni a közvéleménnyel. Nevezetesen,
hogy etnikai alapú incidensek állítólag csak Temerinben vannak.
Nem erről van szó, hölgyeim és uraim, hanem arról, hogy eddig többnyire csak Temerinben
mertük nevén nevezni a gyereket.
A magyar diákok nem régi csoportos megveretését vajh hova sorolja a toleranciabajnok jó
Egeresi Sándor? Hiszen még azt is elhazudták, amikor a topolyai történelemtanár kezét törték
el szerb huligánok.... huligánok, még ez

muzslya

2012. 05. 29. [18:38:39]

Igen. Magyar gyerekek voltak

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13580/Fiatalokat-bantalmaztak-Muzslya-kozpontjaban.html,  
2012. május 28. [18:04]

Horváth István mellszobrot kapott

A 80. születésnapját ünneplő egykori híres birkózó és egyetemi tanár összes trófeája az újvidéki testnevelési egyetem leendő múzeumába kerül
 
Megható hangulatú ünnepség színhelye volt tegnap (május 28-án – B. A. megj.) az újvidéki testnevelési egyetem amfiteátruma. Az ünnepelt szerepében Horváth István híres birkózót, a szerbiai sport minden idők egyik legnagyobbját láthattuk.

(Fotó: Ótos András)

Az újvidéki testnevelési egyetemen a közeljövőben sajátságos múzeumot nyitnak, amely tegnap már gazdag tárlati anyagot kapott. Horváth István, az egykori híres birkózó, aki életének egy részét az egyetem tanáraként töltötte, a leendő múzeumnak ajándékozta összes trófeáját. A gyűjtemény számos serleget és oklevelet, több mint 150 érmet és az 1966. évre szóló nemzetközi fair-play díjat tartalmazza. Az egyetemen megtartott ünnepségen az elismert felsőoktatási intézmény dolgozói és a vendégek gratuláltak a volt birkózó és tanár 80. születésnapja alkalmából, és Horváth Istvánt az a megtisztelés is érte, hogy felavatták a mellszobrát, amelyet régi barátja és tisztelője, a birkózással is foglalkozott akadémikus, Vladimir Jokanović készített.
Az alkalmi ünnepségen Horváth István sportolói és tanári pályafutását a kar dékánja, volt klubjának, a belgrádi Partizannak a képviselője, a szerbiai válogatott sportolók egyesületének küldötte, valamint sportolók és egykori diákjai méltatták.

(cs.)

Magyar Szó, 2012. május 29., 16. o.

Május 29.

Az ENSZ békefenntartók nemzetközi napja [Međunarodni dan mirovnih snaga Ujedinjenih nacija / International Day of United Nations Peacekeepers]

2002. december 11-én az ENSZ közgyűlés 57/129-es számú határozatával jött létre ez a nemzetközi nap, amelynek célja, hogy megemlékezzen azokról a személyekről, akik korábban és jelenleg is szolgálatot teljesítenek a békefenntartásban. Továbbá emléket kívánnak állítani azoknak, akik életüket vesztették az ENSZ missziókban.

1948-ban ezen a napon kezdődött az ENSZ (UNTSO) első békefenntartó művelete Palesztinában, egy csoport fegyvertelen katonai megfigyelő részvételével. (Szeptember 21. a béke nemzetközi napja!)

Egy normális országban a pártlapok nem közpénzen jelennek meg

Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai városi szervezetének elnökének közleménye:

Egy normális országban a pártlapok nem közpénzen jelennek meg. Félreértés ne essék: nem a pártlapok megjelenését kifogásolom. Hogyan is tehetném, nekünk is van. Az Új Esély. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja. Azonban nem önkormányzati pénzekből jelentetjük meg.

A Szabadkai Magyar Hírlap pártlap. A Demokrata Párt lapja. Főszerkesztője, Hadzsy János, a Humentis színeiben több alkalommal tartott sajtótájékoztatót és fejtette ki véleményét a pártlapokról. De akárhányszor akarták őt a Magyar Hírlapról kérdezni, elzárkózott. Mint annak főszerkesztője, nem tartja arra érdemesnek a közvéleményt, hogy beszámoljon arról, miképpen jelenhet meg ingyenes a Szabadkai  Magyar Hírlap. Miképpen kerül be ingyen minden magyar postaládába?

Úgy, hogy közpénzen nyomtatják. A szabadkai adófizető polgárok pénzén. Csak a választások előtt néhány héttel 600 ezer dinárt kapott a városi költségvetésből. A köztájékoztatási műsorok és projektek finanszírozására vagy támogatására 2012 februárjában meghirdetett pályázaton. A végzést maga a polgármester írta alá. Nem remegett bele a keze. A köztájékoztatási eszközök támogatására meghirdetett pályázaton magánalapítású, demokrata párti főszerkesztőjű Magyar Hírlap. Made in Subotica. – Zárja sorait Maglai Jenő.

És ha már szóba kerültek a közpénzek, amelyek ugyebár az adófizető polgárok pénzei, és a főszerkesztők kiléte, akkor vessünk egy pillantást a többi „független” magyar sajtótermékre. Azok vajon milyen támogatásban részesülnek és kik a felelős és független vezetői ezen médiaházaknak?

A cikk erre folytatódik:

A Magyar Nemzeti Tanács 2011. évi pótköltségvetésének vonatkozó tételei, amelyet maga Korhecz Tamás írt alá és neki sem remegett bele a keze:

423440	Média szolgáltatások	6.040.000,00
	Magyar Szó	2.000.000,00
	Hét Nap	1.720.000,00
	Pannon	1.500.000,00
	Vajdaság Ma	420.000,00
	sajtófigyelő és egyéb	300.000,00
	újságelőfizetések	25.000,00
	videóablak	75.000,00

Egyéb folyó támogatások és transzferek	81.330.545,91
Pannon RTV	15.461.726,39
Magyar Szó	15.461.726,39

Pannon TV, főszerkesztő
Kozma Zoltán, VMSZ tag

 
Pannon Rádió, főszerkesztő
Orosz Ildikó, holdudvar, többek között a VMSZ delegáltja a Szekeres László Alapítvány civilszervezetek és egyesületek finanszírozási szaktestületében.

Pannon RTV, programigazgató
Domány Dudás Diana, VMSZ tag, MNT tag

Hét Nap, ex-főszerkesztő (2012 feb. 29-ig), főmunkatárs 
Dudás Károly, Vajdasági Magyar Szövetsége alapító elnökségi tagja.

Hét Nap, főszerkesztő (2012 feb. 29-óta)
Tomek Viktor, holdudvar, VMSZ delegáltja az MNT tájékoztatási bizottságában.

Vajdaság MA, hírszerkesztő 
Náray Éva, holdudvar, VMSZ delegált MNT tag

Magyar Szó, főszerkesztő
Varjú Márta, független: de tényleg...

(VMSZ fail blog)

 http://vmszfail.blogspot.com/2012/05/egy-normalis-orszagban-partlapok-nem.html

A szerbiai elnökvállaszás margójára

E-mailen érkezett plakát

Május 27.

Május utolsó vasárnapja

A magyar hősök emlékünnepe (Dan sećanja na mađarske heroje / Hungarien Heroes’ Remembrance Day)

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a

ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

 Május utolsó vasárnapja

Nemzetközi Gyermeknap (Međunarodni dan dece / International Children’s Day)

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján.

Magyarországon 1950 óta hagyományosan május utolsó vasárnapján tartják. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. (Április 2.  nemzetközi gyermekkönyvnap, szeptember 20. a gyermekek világnapja, október 1–7. Gyermekhét Szerbiában, október első hétfője a gyermekek világnapja, november 19. a gyermekbántalmazás megelőzésének világnapja, november 20. pedig Egyetemes Gyermeknap!)

Danas, Vikend, 2012. május 26., I. o. 

Azonosították a múlt hétvégén verekedőket

A szabadkai rendőrség azonosította minden részvevőjét annak a múlt hétvégén (május 19-én – B. A. megj.) történt esetnek, amely Szabadkán a Fasizmus áldozatainak terén történt – áll a rendőrség pénteki közleményében. Mint írják, megállapítást nyert, hogy a szombat és vasárnap közötti éjszaka egy fiatalokból álló csoport tagjai, miután nemzeti alapon sértegették és szidták egy másik csoport tagjait, majd fizikailag bántalmaztak két személyt, akik könnyebb sérülést szenvedtek.

A szabadkai rendőrség kihallgatta az incidensben részt vevőket, az érintettek szüleinek és jogi képviselőinek, a Szociális Munkaközpont munkatársainak és a szabadkai közvádló helyettesének jelenlétében. Fennáll a nemzeti, faji és vallási gyűlöletszítás bűntényének gyanúja, ezért a szabadkai rendőrség bűnvádi feljelentést tesz 14, különböző nemzetiségű, kiskorú ellen – áll a közleményben.

Magyar Szó, 2012. május 26., 5. o. 

Szerbiai elnöke

Grobar dan!

Magyar Szó, Grimasz, 2012. május 26., 20. o.

Egy ország annyit ér, amennyit a sajtója.

Albert Camus 

A hatalmi struktúráknak sikerült a sajtóban intézményesíteni az öncenzúrát. 

Sándor Zoltán

Magyar Szó, 2012. május 26., 12. o. 

Független és autonóm szerkesztéspolitika nélkül nem létezhet közszolgálatiság. Márpedig a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget ad a nemzeti tanácsoknak arra, hogy beleszóljanak a közmédium káderpolitikájába, a szerkesztőségek vezetőinek kinevezésébe. Ez a rendelkezés ütközik az Európa Tanács ajánlásával és a médiatörvények rendelkezéseivel.

Dr. Rade Veljanovski médiaszakértő, egyetemi tanár 

Pressburger Csaba: Gettósítás vagy integráció?

Magyar Szó, 2012. május 26., http://magyarszo.com/fex.page:2012-05-25_Gettositas_vagy_integracio.xhtml

A State Department az emberi jogok állásáról Szerbiában

Az emberi jogok megsértésének legfontosabb megnyilvánulási formái 2011-ben Szerbiában a kisebbségek iránti diszkrimináció és erőszak, az egészségügyben, oktatásban, a bírói rendszerben és a kormány több tárcájánál (beleértve a rendőrséget is) tapasztalt korrupció voltak, áll a State Department éves jelentésében.
A most megjelent dokumentum kiemeli, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás nem hatékony, ennek eredménye a perek hosszas elhúzódása és halasztása, a hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás. Hozzáteszi, a bíróságok továbbra is hajlamosak a korrupcióra, s a politikai behatásra.
Az emberi jogokat megsértik azzal is, hogy fizikailag bántalmazzák a fogvatartottakat, de bántalmazzák az újságírókat, az emberjogi aktivistákat és azokat is, akik a hatalmat bírálják. Hiányosságként rótták fel azt is, hogy máig nem létezik hosszútávú megoldás a nők és gyermekek elleni társadalmi és családi erőszak megnyilvánulásaira, valamint az emberkereskedelemre sem.
Rámutatnak, hogy a szerbiai kormány csak akkor indított eljárást a kormány és a rendőrség tisztségviselői ellen, amikor a visszaélések nyilvánosságra kerültek. Nagyon valószínű azonban, hogy számos olyan korrupciós eset, rendőri bántalmazás és más visszaélés történt, ami kapcsán nem tettek feljelentést.
A State Department jelentése szerint „a megfigyelők többségének meggyőződése, hogy a szerb hatóságok szelektív módon követik a kommunikációt, beszélgetéseket hallgatnak le, elolvassák a papír alapú és elektronikus postát”.


http://www.vajma.info/cikk/szerbia/16744/A-State-Department-az-emberi-jogok-allasarol-Szerbiaban.html, 2012. május 25. [16:57]

Elfogadhatatlan, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt támadnak meg fiatalokat

A Nemzetpolitikai Államtitkárság nyilatkozata a szabadkai magyar fiatalok bántalmazásával kapcsolatban

 

Múlt hét szombaton (május 19-én – B. A. megj.) több magyar fiatalt bántalmaztak szerb huligánok a Fasizmus áldozatainak terén, a mulikulturalizmusáról híres Szabadkán.
Tekintettel az eset súlyosságára az elmúlt héten többször is tájékoztatást kértünk a szabadkai magyar Főkonzulátus munkatársaitól és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácstól az áldozatokról, illetve a szerb hatóságok intézkedéseiről.
Elfogadhatatlan, hogy ma Szabadkán még mindig előfordulhat az, hogy nemzetiségi hovatartozásuk, magyar beszédük miatt támadnak meg fiatalokat. Elvárjuk, hogy a szerb rendőrség az eset súlyának megfelelően, az etnikai indíttatást figyelembe véve, minél hamarabb vizsgálja ki az esetet. Aggasztó, hogy továbbra is rendszeresen fordulnak elő nemzetiségű alapú támadások, és mint azt már korábbról tapasztalhattuk semmilyen visszatartó hatása nincs a hasonló jellegű bűncselekményekor kiszabott/ vagy éppen ki sem szabott büntetéseknek.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13575/Elfogadhatatlan--hogy-nemzetisegi-hovatartozasuk-miatt-tamadnak-meg-fiatalokat.html, 2012. május 25. [16:52]

Határozottan szakítunk a régi politikával. Megválasztottuk a régi politikusokat új tisztségekre!

Vladimir Teofilović

Danas, 2012. május 25., 9. o.

Romlott a dinár

Tovább romlik a hazai fizetőeszköz. Csütörtökön újabb 0,6 százalékkal gyengült az euróhoz képest, a hivatalos középárfolyam szerint egy euró 115,4638 dinár volt, ami a hazai valuta eddigi mélypontját jelenti az európaihoz képest.
A Szerb Nemzeti Bank szerdán újabb 80 millió eurót adott el a bankközi devizapiacon, hogy enyhítse a túlzott árfolyam-ingadozást.
A jegybank az év eleje óta összesen 978,5 millió eurót adott el, hogy valamennyire stabilizálja az árfolyamot.
A dinár az idén január 11-én volt a legerősebb, amikor is egy euró 103,6922 dinárt ért.
Hasan Hanić, a belgrádi bankárakadémia dékánja, közgazdász, csütörtökön azt állította, hogy az év végéig legtöbb 120 dinárt fog érni egy euró. Vélekedése szerint a 120 dináros euróárfolyam csökkentené a devizakereslet nyomását. Hanić azt mondta, ez a prognózis az optimizmus határán áll, tekintettel arra, hogy a szakértők szerint 2013-ig Szerbiában nem lesz gazdasági növekedés. (Beta)

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/16737/Romlott-a-dinar.html, 2012. május 24. [22:01]

A civil kurázsi

Nos, ez az, ami Korhecz Tamásnak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének úgy látszik nincs meg, vagy ez esetben nem került elő.

Korhecz a viperával magyarok ellen hadakozó szerb fiatalok esetében – végre egyszer sarokba szorítva – óvatos duhajnak mutatkozik.

Kezdjük elölről.

Az újvidéki Magyar Szó (MSZ) tudósítása szerint „szombaton éjjel, a Múzeumok éjszakája rendezvény estéjén éjfél és egy óra között magyar fiatalokat vertek meg Szabadkán, nem messze a Fasizmus áldozatainak terétől. Viperákkal és vasrudakkal ütöttek két fiút, akik megsérültek, egyikük még most is kórházi ápolásban részesül, bordatörést szenvedett. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok.

A fiatalok közül a legtöbben a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói, illetve a Műszaki Szakközépiskolába járnak, de volt köztük egyetemi hallgató is. A fiatalok állítják, nem először kerülnek összetűzésbe ezekkel a szerb fiatalokkal. Több alkalommal beléjük kötöttek már, ugyanezen a helyen”.

A lap a továbbiakban arról tudósít, hogy a gimnázium iskolaszékének tagjai nagy bajukkal megkeresték Korhecz MNT-elnököt. Aki látva, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hallgat, mint a hal, maga is igyekszik kibújni a felelősség alól. Hivatkozhatna, mint már többször a magyarverések esetében, az MNT illetékességének a hiányára, de nem teszi. (Ezzel elismerné, hogy az MNT intézményének semmi köze az autonómiához.)

Amit tesz, az még ennél is rosszabb. Tudóskodva, elkezd tamáskodni. Szemforgatások között kijelenti:

 – Megpróbálok a rendőrségtől információt kapni, hogy hol tart a nyomozás, azonosították-e az elkövetőket, és esetleg leellenőrzöm, hogy a rendőrség által elkészített jegyzőkönyvekben is az áll-e, amit a diákok állítanak, vagy esetleg más.

… Nem biztos, hogy ez volt a fő motivációja ennek az incidensnek, de ezt sem kell kizárni.

Mivel maga is tudja, hogy ez a segítség az érintetteknek annyit jelent, mint halottnak a csók, hozzáteszi, „felvértezzük őket, hogy milyen intézkedésekkel tudják érvényesíteni jogaikat”. S hogy mindenki tisztában legyen vele, hol az MNT által biztosított „felvértezés” határa, hozzáteszi: az ügyvédség munkáját azonban nem tudjuk és nem is feladatunk átvenni.

Ez – a rehabilitációs és a restitúciós törvényekkel kapcsolatos MNT-s gyakorlatból már hallottuk – legfeljebb azt jelentheti, hogy az érdekelt, vagy esetünkben a kárvallottak a szeánsz végén megkaphatják a helyileg legközelebbi VMSZ-es ügyvéd elérhetőségét.

Tegyük fel a kérdést, amelyet az MSZ újságírója elfelejtett, vagy nem is akart feltenni. Ha ilyen a dolgok állása, akkor mi szükség van egyáltalán az MNT-re? Vagy annak elnökére, aki holmi iskolaszéki ügyekben (például Zentán, ahol elutasították az MNT – VMSZ káderek befogadását) nem átallott egészen a miniszterig, vagy a közigazgatási bíróságig elmenni, de a viperával okozott súlyos sérülések tisztázására, csak azért, mert az érinti az érzékeny magyar-szerb viszonyokat, már a károsultak „felvértezést” is elégségesnek tartja?

Tisztázzunk le néhány dolgot.

Tudjuk, s ezért nem tartjuk autonómiának az MNT-t, hogy a testület „jogkörei” számosak, de döntéshozatalt, néhány eseten kívül, nem engedélyeznek. Másrészt, s ez a lényeg, nem teszik lehetővé, hogy az MNT feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje is a vajdasági magyar közösség alapvető nemzeti érdekeit. Nem szólva arról, hogy a testület hármas gyökerő lévén tagjai között tudja a szerb pártok magyar tagjait, akik pártjuk és nem a vajdasági magyarság érdekeit képviselve gyorsan az elnök körmére is rákoppintanának, ha a jogosítványain túllépve, a testület nevében lépne fel a magyarverések ellen. E tagok például, máig ellenzik, hogy a magyarországi támogatásokat, amelyeket ösztöndíjakra osztanak ki, csak a kettős állampolgárok (vagy azok, akik folyamodtak már állampolgárságért) kaphassák meg.

Ez az a pont, ahol Korhecz esetében hiányzik a civil kurázsi. Annak elismerése, hogy igaz, annak idején 2009-ben a VMSZ és emberei tévedtek, vagy éppen behódoltak a szerb igényeknek, s azért jöhetett létre ilyen felemás, agyonellenőrzött MNT, de most, amikor erre szükség van, az MNT megszólított elnökének ki kell állnia a magyarverések elhallgatása ellen.

Vagy ha az egyéni és az egypárti csoportérdekekről van szó, a civil kurázsi nem lehet irányadó polgári magatartás? Úgy látszik, nem lehet.

            De, hát akkor ki legyen a példaképe a szegény vajdasági magyarnak?

Ágoston András 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL X. évf. 113. szám,2012. május 24.

Május 25.

Afrika Nap (Dan Afrike / Africa Day, Africa Liberation Day)

1963. május 25-én 32 afrikai ország képviselői Etiópia fővárosában Addisz-Abbebában elfogadták az Afrikai Egyszervezetről (AESZ/OAU) szóló határozatot nem sokkal az után, hogy a XX. század 60-as éveiben a kontinensen elkezdődött a gyarmaturalom alóli felszabadulási folyamat. Ez volt az afrikai államok együttműködésének első állomása.

Alakuló csúcsértekezletén az AESZ eldöntötte, hogy ezen a napon Afrikát ünneplik; hogy május 25-e Afrika Nap. A szervezet fő célja az afrikai államok egységének és szolidaritásának előmozdítása; szuverenitásuk, területi integritásuk és függetlenségük védelme; a gyarmatosítás maradványainak felszámolása volt.

Az AESZ utódjaként 2002-ben létrejött az Afrikai Unió. Az AESZ tagállamainak száma az 1963 után függetlenné vált országok csatlakozásával tovább növekedett, és az összes afrikai ország tagja lett a szervezetnek. Egyedül Marokkó nem kérte felvételét az új szervezetbe, ugyanis Rabat felfüggesztette tagságát az AESZ-ben, miután 1985-ben a szervezet felvette tagjai közé a marokkó által megszállt Nyugat-Szaharát.  

Az önkormányzattal nem rendelkező területek népeivel való szolidaritás hetének

kezdete (Početak nedelje solidarnosti sa narodima nesamoupravnih teritorija / Week of Solidarity wiht the Poeoples of Non-Self-Governing Territories)

Az ún. szolidaritási hét története az 1960-as évekre vezethető vissza, vagyis az afrikai népeknek a kolonializmus alól való felszabadulási törekvéseinek a támogatására. Ettől az időtől kezdve több mint 50 új állam 80 millió lakosa nyerte el a szabadságot és a függetlenséget. Ma már csak néhány – Nagy Britannia és az USA által kormányzott – terület, leginkább sziget emlékeztet a gyarmaturalomra.

A szolidaritási hétről szóló döntést az ENSZ-közgyűlésének 1972. évi 2911 (XXVI) számú határozata tartalmazza, amely Dél-Afrika és Guinea (Bissau), valamint a Zöld-foki Szigetek gyarmati sorban lévő népének a szabadságáért, fügetlenségéért és egyenlő jogaiért folytatott küzdelmével való szolidaritás hetét hirdette meg. A Közgyűlés az 1999. december 6-i 54/91 számú határozattal felkérte a dekolonizáció kérdésével foglalkozó különbizottságot, hogy kísérje figyelemmel az évente megtartásra kerülő szolidaritási hetet, amelynek kezdete egybeesik május 25-ével, Afrika Napjával.

Az eltűnt gyerekek világnapja (nemzetközi nap) (Međunarodni dan nestale dece / International Missing Children’s Day)

2004 óta tartják ezen a napon az eltűnt gyermekek világnapját – az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért alakult Európai Föderáció felhívására – az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a megelőző stratégiákra és az országok közötti együttműködés fontosságára. Ahhoz, hogy a veszélyes eltűnéseket meg lehessen előzni, össze kell fogniuk az oktatási és a szociális területeken dolgozóknak, hatóságoknak és a rendőrségnek, s további probléma, hogy az eltűnt gyermekek nyilvántartása nem egységes.

Magyarországon 2007-ben hétezernél is több gyerek eltűnését regisztrálták. Bár a gyerekek nagy része néhány napon belül megkerül, sajnos olyan esetek is vannak, amikor örökre nyomuk vész.

Az első magyar űrhajós űrrepülésének évfordulója (Godišnjica leta prvog astronauta Mađara u svemir / Anniversary of the first Hungarian cosmonaut is space)

1980-ban ezen a napon indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov  a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A 8 napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35  űrhajó fedélzetén. (Április 12. az űrhajózás napja, május első hete a világűr napja, október 4–10. pedig, a világűr nemzetközi hete!)

Május 24.

Nők a békéért és a leszerelésért nemzetközi akciónap / Međunarodni dan ženskih akcija za mir i razoružanje / International Women’s Day for Peace and Disarmament)

 

A nap ünneplése Európában az 1980-as évek elején kezdődött, amikor a nők szervezkedni kezdtek a nukleáris fegyverek és a fegyverkezési verseny ellen. Ezen a napon lerójuk tiszteletünket azok a rendkívül bátor nők iránt, akik életüket világszerte a béke és leszerelés szolgálatába állították. 

Az európai nemzeti parkok napja (Evropski dan parkova / European Day of Parks)

1999 óta május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját. Az Europarc Szövetség – korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége – 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909-ben ezen a napon alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.