Martonyi: a magyar kormány aggódik a vajdasági magyarellenes erőszakos cselekmények miatt

A magyar kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat - emelte ki Martonyi János külügyminiszter a Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában.
Baráth Zsolt azt tudakolta a külügyminisztertől, hogy mit tesz a kormány „a szerb állam és egyes szerb társadalmi csoportok által terrorizált, Délvidéken élő magyarok védelmében”.
Február elején Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közleményt adott ki, amely szerint Temerinben, Újvidéken és Óbecsén a rendszeressé váló magyarverések és a nemzetiségi alapon sértegető graffitik aggodalomra adnak okot, különösen akkor, amikor a két nemzet a történelmi megbékélés küszöbén áll.
A külügyminiszter üdvözölte, hogy február 16-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Ivica Dačić szerb miniszterelnök, belügyminiszter megállapodott a leginkább érintett vajdasági települések közbiztonságának megerősítéséről és az események kivizsgálásának felgyorsításáról. Emellett a magyar diplomácia is több alkalommal felvetette a kérdést Szerbiának – tette hozzá.
Kiemelte, Magyarország elvárja, hogy a szerb hatóságok gyorsak és határozottak legyenek az ügyek kivizsgálásában, az elkövetők felelősségre vonásában és a megelőzésben. Természetesen a 2012. október 21-én Temerinben történt incidens miatt vád alá helyezett magyar nemzetiségűek esetében is határozottan elvárja a vádlottak jogainak tiszteletben tartását és a pártatlan, előítéletektől mentes eljárás biztosítását - mutatott rá.
Tavaly októberben nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt hét magyar fiatalt állított elő az újvidéki rendőrség a temerini incidenssel összefüggésben, és az egyik fiatal lakásában fegyvereket és lőszert találtak. A fiatalokat azzal gyanúsítják, hogy egy kávézóba betérve náci köszöntéssel üdvözölték egymást, majd az ott-tartózkodókkal dulakodtak, nemzeti alapon sértegették őket. A gyanúsítottak, akik a ruhájukon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték, ezt követően a szórakozóhely előtt rátámadtak két temerini fiatalra, majd bántalmazták őket.
Martonyi János kiemelte, a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a szerb igazságszolgáltatás legyen pártatlan, és tegye egyértelművé: nem mér kettős mércével magyar és szerb elkövetők, illetve áldozatok tekintetében.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok alakulásában kedvező fejlemény, hogy Tomislav Nikolić szerb elnök tavaly novemberi hivatalos budapesti látogatása alkalmával megállapodás született a második világháború vajdasági magyar és szerb áldozatai előtti közös főhajtásról - idézte fel. Hozzátette, Magyarország továbbra is készül „erre a nemes gesztusra”, és bízik abban, hogy „a történelmi megbékélésben ellenérdekelt erők” nem veszélyeztetik magyarellenes cselekményekkel az előkészületek sikerét.
Martonyi János kitért arra is, hogy a kormány és a diplomácia a 2011-es szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény ügyében már bizonyította, hogy kész a legnagyobb határozottsággal fellépni a vajdasági magyarok érdekében. Szerbia tisztában van azzal, hogy Magyarország a szerb európai integrációs folyamat támogatását illetően kiemelt figyelemmel követi a vajdasági magyar közösség helyzetének alakulását - írta a külügyminiszter. (MTI)

A képen Martonyi János magyar külügyminiszter

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15013/Martonyi-a-magyar-kormany-aggodik-a-vajdasagi-magyarellenes-eroszakos-cselekmenyek-miatt.html, 2013. február 28. [17:14]

Fejlemény a temerini ügyben: Visszautalt vádirat

            Az újvidéki Felső Bíróság 2013. február 25-i keltezésű végzésével (amelyet számomra a mai napon kézbesítettek) „visszautalta” az újvidéki Felsőfokú Ügyészségnek a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar, valamint egy (már szabadlábon lévő) szerb fiú ellen betejesztett vádiratát az illetékes ügyésznek, hogy „a végzés közlésétől számított három napos határidőn belül küszöbölje ki a vádiratban észlelt hiányosságokat”. 

            A bíróság a döntést a vádlottak ügyvédjeinek a vádirat ellen benyújtott kifogásai alapján hozta meg, mivel a vádirat – a bírói tanács megállapítása szerint – „nem tartalmazza a Büntető Törvénykönyv (BTK) 266. szakaszában előírt minden elemet” – olvasható a végzés indoklásában.

            Az ügyész a magyar fiatalok ellen a BTK 317. szakaszába ütköző bűncselekmény elkövetése, vagyis nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltása, illetve szítása miatt emelt vádat 2013. január 9-én a Felső Bíróság előtt (amely bűncselekmény miatt egytől nyolcévi börtönbüntetés van megszabva). A verekedésben részes egyetlen szerb nemzetiségű személy ellen a BTK 344. szakasza alapján büntetendő erőszakos viselkedés miatt történt a vádemelés, ami enyhébb büntetést von maga után (hat hónaptól öt évig terjedő börtönt) és a vádlottat január közepén kiengedték a vizsgálati fogságból. 

            A végzés példa értékű is lehet a gyakorlatban, olyan értelemben, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak majd a vádiratok bírósági vizsgálata során, azoknak a törvény szabta feltételeknek való megfelelősége szempontjából.

A mai napon – mellékelve az említett végzést is – követeltem a vádlottak azonnali szabadon bocsátását. Ügyükben ugyanis a nyomozati eljárás még tavaly december végén befejeződött és a börtönben tartásuk jogi alapja megszűnt – ha ilyen egyáltalán volt is. 

Újvidék, 2013. február 28.

Mgr. Bozóki Antal,

A kisebbségek védelmére hívta fel a figyelmet a magyar delegáció

A kisebbségek védelmének szükségességére hívta fel a figyelmet a magyar kormány küldöttsége tegnap Bécsben a civilizációk párbeszédének elősegítését célzó ENSZ-fórumon – tájékoztatta az MTI-t Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az ENSZ Civilizációk Szövetsége (UNAOC) ötödik Globális Fórumán felolvasott felszólalásában a magyar delegáció kinyilvánította Magyarország elkötelezettségét a fórumban való részvétel mellett. Kifejezésre juttatta azt is, hogy a kulturális sokszínűség megőrzéséhez nagyon fontos a különböző kisebbségek – vallási, etnikai és más kisebbségek – védelme.

A magyar felszólalásban rámutattak arra is, hogy a magyar kormány 2010 után kialakított az úgynevezett keleti nyitás, illetve globális nyitás stratégiáját. A civilizációk párbeszéde ebbe a megközelítésbe is illeszkedik – mondta a külügyi illetékes. (MTI)

Magyar Szó, 2013. február 28., 2. o.

MNT-állásfoglalás a magyarellenes támadásokkal és a közbiztonsággal kapcsolatban

Az ajánlást eljuttatják a közbiztonságért felelős legmagasabb állami tisztségviselőkhöz

Ajánlásjavaslatot fogadott el a ma megtartott, 30-dik ülésén a Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi időben Szabadkán, Újvidéken, Temerinben és Óbecsén történt magyarellenes atrocitások ügyére vonatkozóan. Dr Korhecz Tamás elnök elmondta, hogy a kulturális autonómián kívül a közbiztonság kérdése nem tartozik az MNT hatáskörébe, ellenben az utóbbi idők történései alapján fontosnak tartják, hogy a tanács állásfoglalását eljuttassák a közbiztonságért felelős legmagasabb állami tisztségviselőknek. A záradék szövegét kézhez kapja Ivica Dačić, miniszterelnök, belügyminiszter, Aleksandar Vučić, a miniszterelnök első, a bűnüldözésre és a korrupció elleni harcra illetékes helyettese és védelmi miniszter, valamint Nikola Selaković igazságügy-miniszter is.
László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom képviselője az ajánlás javaslatának megvitatása során elmondta, hogy végső ideje volt lépést tenni a magyarokat érintő közbiztonsági helyzet javítása érdekében. Szerinte az MNT-nek nem csupán azzal a négy kérdéskörrel kellene foglalkoznia, amelyekre feljogosítja a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, hanem a magyarság számára más jellegű fontos kérdésekkel is. Az ellenzéki képviselők soraiból Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnökének elmondása szerint ez csupán egy félénk kezdeményezés, ellenben üdvözölte azt a tényt, hogy az MNT lépést tett a magyarokat ért sérelmek visszaszorítása érdekében. Kiemelte: a Szerbiában élő magyar polgárok is fizetik az adót, mindenki máshoz hasonlóan, így visszatetsző az a tény, hogy ennek ellenére az állami intézmények egyes esetekben a magyar ajkú lakosság ellen dolgoznak.
Dr Várady Tibor hozzászólásában kiemelte, hogy a javaslat elfogadásával az MNT hozzájárul a közbiztonsági hangulat javításához. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadásokról szóló tényeket még véletlenül sem szabad felnagyítani, hiszen könnyen megtörténhet az, hogy a felnagyított dolgok hiteltelenné teszik a magyarokat ért sérelmeket, a későbbiekben így a közbiztonságért felelős illetékesek nem veszik komolyan a valós atrocitásokat sem.
Korhecz kijelentette: a magyar fiatalokat ért támadások közvetlen kapcsolatban állnak a közbiztonság romlásával, hiszen a magyarokat ért támadásokat valószínűsíthetően nem a többségi nemzethez tartozó jól nevelt fiatalok követik el, hanem inkább azok a bandába tömörülő szurkolók és huligánok, akik más jellegű bűncselekményeket is elkövetnek, ellenben ezeket a vajdasági magyarság számára érzékeny bűncselekményeket még véletlenül sem szabad összemosni az egyszerű közbiztonsági kérdésekkel.
Az ajánlásjavaslatot az MNT egyhangúlag fogadta el.
Az MNT záradékjavaslatot fogadott el az Aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatos intézkedések javaslattételéről. Lovas Ildikó, az MNT kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy a tanács az elfogadott záradék alapján megbízza a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet, hogy a Magyarország és Szerbia közötti IPA - határon átívelő program keretében megvalósuló felújítás és restaurálás során a vajdasági magyarok számára kiemelt kulturális jelentőségű pusztatemplom kapcsán nemzetközi tanácskozásokat szervezzen, annak érdekében, hogy széles körű szakmai vélemények mentén, megalapozottan láthassanak hozzá a munkához.
A tanács ülésén elfogadták az MNT 2012-es zárszámadását, a Szekeres László Alapítvány tavalyi éves jelentésének és zárszámadásának előzetes jóváhagyását, az MNT által társalapított kulturális intézmények pénzügyi beszámolójáról szóló tájékoztatót, továbbá a Magyar Szó, a Hét Nap, a Pannónia Alapítvány és a Mozaik Alapítvány 2012-es szakmai és pénzügyi beszámolóit is. A médiaházak illetékeseinek beszámolóiból kiderült, hogy a fokozódó pénzhiány egyre jobban ellehetetleníti a működésüket, néha csupán különböző bankkölcsönök segítségével tudják biztosítani a fennmaradást. A szerkesztőségekben dolgozó újságírók béreinek kifizetéseivel hónapokkal le vannak maradva, a nyugdíjba vonuló kollégák helyére pedig nem tudnak fiatal és képzett újságírókat felvenni, ami tovább nehezíti a túlterhelt médiamunkások mindennapjait.
A Magyar Nemzeti Tanács ülésén továbbá módosították az MNT demográfiai akciótervének kidolgozását végző szakértői munkatestület kinevezéséről szóló végzést is, mivel a munkatestületben a Bánság nem volt kellően képviselve. Dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök javaslatára Rontó Mártát nevezték ki a munkatestületbe.
Kartali Róbert

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15004/MNT-allasfoglalas-a-magyarellenes-tamadasokkal-es-a-kozbiztonsaggal-kapcsolatban-.html

Emlékmúzeum és emlékhely létesül Csurogon

Ma nyitják meg a munkálatokat

Csurogon ma délután ünnepélyes keretek között megkezdik annak a raktárnak - a Topalov magazinnak - emlékmúzeummá való átépítését, amelyben 1942-ben helybeli szerbeket gyilkoltak meg a razzia során. Magyarország kormánya tízmillió dináros adománnyal járul hozzá az építkezéshez, közölte a Racija 42 elnevezésű egyesület.
Korábbi sajtóhírek szerint Áder János magyar államfő és Tomislav Nikolić szerb elnök megállapodott, hogy a szerb fél ugyancsak Csurogon biztosítja az emlékhely létesítését az ártatlanul meggyilkolt helybeli magyaroknak, a kegyetlen megtorlás vétlen áldozatainak tiszteletére. 1944-ben ugyanis tömeges kivégzések voltak, amelynek a helyi magyar civilek estek áldozatul.
A megállapodás szerint Áder János fejet hajt a Topalov raktárban (Topalov magacin) meggyilkolt szerb áldozatok előtt, Tomislav Nikolić pedig az ártatlanul kivégzett magyarok emlékhelyénél.
A munkálatok megkezdésének mai ünnepélyes megnyitóján jelen lesz Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Pásztor István vajdasági parlamenti elnök, továbbá Jasmina Mitrović-Marić, a szerb államfő protokollfőnöke, Čedomir Božić zsablyai községi elnök, valamint Csurog képviselői és az építési munkálatokat végző vállalat képviselői. Aláírják a szerződést is a munkálatok támogatásáról. Magyar részről az okmányt Nikowitz Oszkár nagykövet, a Racija 42 egyesület nevében Milan Radomir, a kivitelező Yumol nevében pedig Nagy István igazgató látja el kézjegyével.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15011/Emlekmuzeum-es-emlekhely-letesul-Csurogon.html, 2013. február 28. [14:07]

Minden országban van gyom, de a gyomot csak Szerbiában öntözik.

Zoran Đinđić (1952–2003) filozófus és politikus, miniszterelnökként meggyilkolták

Február 28.

Elemér nap.

Bizonytalan eredetű régi magyar személynév. Jelentése: Valaminek az eleje, vezetője.

1000 – Finnországban a Kalevala ünnepe.
1066 – Megnyitották a Westminster Apátságot.

1824 – Megszületett Kertbeny Károly műfordító, bibliográfus. Petőfi verseit az ő fordítása tette ismertté külföldön. Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór műveit és magyar népdalokat fordított németre.

1832 – Megalakult a Budapesti Hídegylet gróf Széchenyi István kezdeményezésére, feladata a Lánchíd felépítésének támogatása volt.
1869 – Párizsban 78 éves korában eladósodva és magányosan meghalt Alphonse Marie Louis Prat de Lamartine francia romantikus költő és liberális politikus, aki 1848-ban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Fő művei: „Költői és vallásos harmóniák”, „Szókratész halála”, „Egy angyal bukása”.
1899 – Eberhardban (Pozsony vármegye) 90 éves korában meghalt gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
1912 – Megszületett Alfonzó eredeti nevén Markos József színész, artista (Keménykalap és krumpliorr).
1946 – A budapesti Markó utcai fegyház udvarán háborús főbűnösként kivégezték az 54 éves Imrédy Béla volt miniszterelnököt.

1972 – Pasadenában meghalt Zechmeister László vegyész, akit elsősorban a kromatográfia területén végzett munkássága tett híressé.

1986 – Meggyilkolták Sven Olof Joachim Palme-t Svédország miniszterelnökét.

Február 28. – Nemzetközi lassítási nap. A lassúság napjának ünneplése 2007-ben Olaszországból indult és az életminőség javítását szolgálja.
Az olasz Parmából indult lassúsági akció már az egész világot meghódította. A nemzetközi lassítási akció jelszava Válts ritmust! Lassíts le egy napra! A Lassan élni mozgalom szerint világunk egyre gyorsul, ezért egyre komplikáltabb, lassítva egyszerűbbé és élvezhetőbbé tehetjük. Erre a napra azt ajánlják: egyszerre csak egy dolgot végezzünk. Szánjunk időt családtagjainkra, barátainkra, munkatársainkra, kapcsoljunk ki számítógépet és mobiltelefont, lassan vezessünk és lassan együnk is, vallja az olasz Bruno Contiginai, a mozgalom elindítója. Ezen a napon Milánóban megbüntetik azt, aki túl sietősen megy az utcán, Rómában lassúsági maratont rendeznek: 300 métert nem kevesebb mint másfél óra alatt kell megtenni, máshol autó helyett szamárháton közlekednek, éjszaka lassú felolvasásokat tartanak.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nem alkalmazzák kellőképpen a kisebbségek jogait védő törvényeket

A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvények jók ugyan, de nem alkalmazzák őket kellő mértékben, összegezték szerdán Belgrádban az emberi jogok védelmével foglalkozó független intézetének gyűlésén.
Vesna Petrović, a belgrádi Emberi Jogi Központ megbízott igazgatója elmondta, hogy ez a központ felügyelte a polgárokat védelmező ajánlások alkalmazását, az egyenjogúság védelméért felelő biztos és a tartományi ombudsman utasította a helyi önkormányzatokat a nemzeti kisebbségek jogainak jobb érvényre juttatására.
Néhány ajánlás a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatáról szól, köztük arról, hogy az utcák, terek és más településhelyek neve kétnyelvű legyen és, hogy a személyi igazolványt anyanyelven adják ki.
Petrović Az emberi jogok védelmével foglalkozó független intézet ajánlásainak megvalósítása című kiadvány bemutatóján elmondta, hogy két alapvető probléma - politikai és jogi - merül fel ezen ajánlások megvalósításában.
Goran Bašić, ombudsman-helyettes elmondta, hogy a független testület tavaly 333 ajánlást küldött a helyi közösségekbe, ebből 54 foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival. (Beta)

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18102/Nem-alkalmazzak-kellokeppen-a-kisebbsegek-jogait-vedo-torvenyeket.html, 2013. február 27. [17:49]

Lakossági fórum Temerinben a magyarellenes incidensek kapcsán

2013. február 28-án, csütörtökön 16 óra 30 perces kezdettel Temerinben, a Temerini Községháza nagytermében lakossági fórumot tart a magyar országgyűlés két Jobbikos parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás és Baráth Zsolt.
A lakossági fórum témája a nemrégiben a Délvidéken/Vajdaságban történt magyarellenes incidensek, valamint a ,,temerini hetekként” vagy ,,új temerini fiúkként” elhíresült magyar fiatalok ügye. Mint ismeretes, a fiatalok továbbra is jogtalanul vannak előzetes letartóztatásban 2012. október vége óta, egy zavaros körülményű csetepaté miatt! 

A vendégelőadók és a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Lehetőség lesz kérdéseket feltenni, kifejteni a véleményeket a különböző esetek és témák kapcsán. Kérjük azokat is, akik valamilyen sérelmet szenvedtek el magyarságuk miatt, hogy jelenjenek meg a fórumon, és személyesen meséljék el a történetüket, hogy a jogvédő képviselők segíteni tudjanak. 

Helyszín: 21235 Temerin, Újvidéki út 326. (Temerini Községháza)
Időpont: 2013. február 28., csütörtök 16 óra 30 perc

Közzétette: Terhes Tamás 2013. február 26. kedd, 21:47

FACEBOOK-ESEMÉNY: https://www.facebook.com/events/455459097861316/

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/4558-lakossagi-forum-temerinben-a-magyarellenes-incidensek-kapcsan

Február 27.

Ákos napja.

Török eredetű, régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom.

272 – Megszületett Nagy Konstantin római császár, aki államvallássá tette a kereszténységet.
1883 – Megszületett Salusinszky Imre újságíró, szerkesztő. Az Est című századeleji lap szerkesztője, 1933-tól főszerkesztője.
1887 – Meghalt Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós és zeneszerző (Igor herceg).
1902 – Megszületett John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró (Édentől keletre, Egerek és emberek).
1911 – Megszületett Kazal László színész, érdemes művész (2x2 néha öt; A csodacsatár; Mici néni két élete).
1929 – Oroszország és Amerika kereskedelmi megállapodást írt alá.
1932 – Megszületett Elizabeth Taylor Oscar-díjas angol születésű amerikai filmszínésznő (Cleopatra, Macska a forró bádogtetőn).
1933 – Kigyulladt a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete.
1936 – Meghalt Ivan Pavlov szovjet fiziológus, aki 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Az ő nevéhez fűződik a feltételes és nem feltételes reflexek kutatása. (Pavlov kutyája).
1991 – Irak kivonulásával és Kuwait felszabadulásával véget ért az Öböl-háború.

80 éve, 1933. február 27-én felgyújtották a berlini parlament épületét, a Reichstagot.
1933. február 27-én este, 21 órakor egy fiatalember egyedül, egy ablakot betörve mászott be a Reichstag épületébe, és ott mintegy hatvan helyen gyújtott tüzet. Azonban nem járt szerencsével, hiszen sem a bútorok, sem az ajtók nem akartak tüzet fogni, így tizenhat percig képtelen volt nagyobb tüzet előidézni. Végül azonban mégis sikerült neki, ugyanis megtalálta a fabútorzatú képviselői üléstermet. Nagy segítségére volt, hogy az elnöki emelvény mögött több ezer kartont talált, amelyekre a képviselők nevei voltak felírva. Ezt a gyújtóanyagot kevesebb, mint egy perc alatt szétszórta az emelvényen, majd meggyújtotta. A hő annyira megnőtt itt, hogy az ülésterem feletti üvegkupola egyszerűen szétrobbant a hő és a nyomás hatására. A tüzet lehetetlen volt megfékezni, az épület teljesen kiégett. A tűz szerencsére nem tudott átterjedni más épületekre, mivel a Reichstag igen elszigetelten állt Berlin közepén.

A felelősséget nagyon hamar a kommunistákra vetítették, kizárva őket a későbbi választásokból. A tűzvészt kihasználva Hitler lesújtott a kommunistákra, és elérte, hogy parlament nélkül kormányozhasson.
A mandátumaikat megsemmisítette, a párt tagjait koncentrációs táborokba vitette. Ezt követően megszavaztatta a felhatalmazási törvényt. A hadsereget nem az alkotmányra, hanem saját személyére eskette fel. Megsemmisítette a demokráciát, diktatúrát vezetett be.
A gyújtogatással vádolt Georgi Dimitrov és más Berlinben élő kommunisták ellen indított perben Dimitrov és társai bűnösségét még a korai Hitler-korszak bírósága sem tudta megállapítani.
A bűncselekményt elkövető holland Marinus van der Lubbét – aki bevallotta a gyújtogatást - halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték. 2008-ban a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzeti szocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Február 27. – Boldog Bátori László Pálos szerzetes, az első magyar nyelvű bibliafordítás készítőjének ünnepe.
Gyermek és ifjúkoráról keveset tudni. Egyes források szerint 1420-ban született Nyírcsászáriban. A hagyomány szerint a Szt. István korabeli Gutkeled nemzetségből származott, újabb kutatások szerint egy nyírbátori családból. Fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna vármegyében töltötte. Itáliában és Franciaországban végezte iskoláit. Hazatérte után katonáival aktívan részt vett Hunyadi János oldalán a török elleni harcokban, s élte a főurak korabeli szokványos életét. Szilágysomlyó birtokosa volt. Mivel 1438-ban nem vonult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda elkobozta, de Erzsébet királyné visszaadatta.
Mikor azonban látta, hogy V. László udvara Hunyadi János árvái ellen fordul, a világból kiábrándulva belépett a pálos rendbe. Szerzetesként a Buda környéki nagy, Szt. Lőrincnek szentelt monostorban élt. Később a nagy-hárs-hegyi barlangban lett remete. A kolostorral továbbra is kapcsolatot tartott, napjait azonban a remeték életrendje szerint osztotta be: imádság, elmélkedés, kétkezi munka. 

Munkájának legbecsesebb gyümölcse a jóformán teljes első magyar bibliafordítás volt. Mátyás király saját könyvtárában adott helyet a műnek, amely később sok más Corvinával együtt eltűnt. Nem maradt ránk Bátori László a Szentek élete című műve sem, amelyet valószínűleg latinból fordított.
Élete utolsó időszakában visszatért a kolostori életbe, megromlott egészsége ellenére folytatta az aszketikus életet. 1484 körül halt meg. Monostorát elpusztították a törökök, remeteségére a Bátori-barlang emlékeztet, amelyet 1911-ben nyitottak meg a közönségnek. 1929-ben oltárt is építettek benne. Ünnepe a pálosoknál: február 27.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Ne közeledjetek hozzám,

még egy lépés és megiszom a tejet

Február 26.

Edina napja.

Germán eredetű név. A legvalószínűbb származása szerint az Éda alakváltozata.

1802 – Megszületett Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró, korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika egyik vezéregyénisége. (Nyomorultak).
1808 – Megszületett Boka Károly cigányzenész, aki a szabadságharc idején Kossuth Lajosnak is kedvenc muzsikusa volt.
1829 – Megszületett Levi Strauss a világ egyik legismertebb ruhadarabjának, a farmernek a feltalálója.
1846 – Megszületett Buffalo Bill (eredeti nevén William F. Cody) amerikai vadász, mutatványos, író.
1846 – Megszületett William Cody amerikai bölényvadász, aki Buffalo Bill néven vált ismertté.
1873 – Kolozsváron megszületett Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.
1899 – Széll Kálmánt választották Magyarország miniszterelnökének, aki 1903.06.27-ig töltötte be tisztségét.
1928 – New Orleansban megszületett Fats Domino amerikai blues zenész.
1930 – Üzembe helyezték az első piros-zöld közlekedési lámpát Manhattanben.

2003 – Elkészült az EU-csatlakozási szerződés végleges változata.

Rehabilitálás – elméletben

A jogerős, végrehajtható bírósági döntés ellenére sem lehet megvalósítani a rehabilitációból eredő jogokat

A Magyar Szó tavaly szeptember végén cikkezett először az újvidéki Sz. Piroska rehabilitálási ügyéről, amely a minisztériumi utasítások hiányában teljesen zsákutcába jutott. Mint akkor arról beszámoltunk, Sz. Piroskát és három elhunyt családtagját – szüleit és nagyanyját – az újvidéki Felső Bíróság 2011. február 22-én rehabilitálta. Mgr. Bozóki Antal újvidéki ügyvéd ügyfelét és családtagjait az 1944/1945-ben lezajlott megtorlások idején, 1945 januárjának végén hurcolták Csúrogról a járeki táborba. Sz. Piroska összesen kilenc hónapot töltött el ott. A 2006-ban indított per végén megszületett bírósági döntés el is ismerte, hogy Piroskáék politikai-ideológiai üldözés és erőszak áldozatai voltak, s hogy a családot minden ok nélkül kezelték háborús bűnösként, kergették ki csúrogi házukból. Az ítélet a háborús bűnök megállapításáért felelős kommunista bizottság 1945-ben meghozott döntésére is hivatkozik, melyben az minden csúrogi magyar és német nemzetiségű személyt háborús bűnössé nyilvánított.

Az ügyvéd még tavaly április elején a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) tartományi fiókszervezetéhez fordult, azzal a szándékkal, hogy Piroska számára a rehabilitálási törvény egyik előírásával összhangban elismertesse a külön szolgálati időt és a törvényben szereplő havi pénzbeli térítést. A jogszabály rendelkezése szerint a rehabilitált személynek ugyanis joga van a külön szolgálati idő elismertetéséhez, melynek a szabadságtól megfosztva töltött időszak kétszeresét – Piroska esetében másfél évet – kell kitennie, de pénzbeli kárpótlásra, az egészségvédelemből és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokra is szert tehet. Az alaptól azt a választ kapta az ügyvéd, hogy egyelőre még nem tudnak eljárni az ügyben, mert nem kaptak arra utasítást a köztársasági foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztériumtól. Lapunknak adott nyilatkozatában az alap nyugdíj- és rokkantbiztosítási szektorának az igazgatója is alátámasztotta az ügyvéd által állítottakat, s azt mondta, ennek a hivatalnak meg van kötve a keze mindaddig, amíg az ügy procedurális bonyolításával kapcsolatos köztársasági instrukciók meg nem érkeznek. Ezek hiányában sem pozitív, sem negatív döntést nem hozhatnak.

Bozóki ezt követően is rendszeresen érdeklődött az alapnál, s mivel semmilyen előrelépést vagy jó szándékot nem tapasztalt az ügy rendezése tekintetében, tavaly december 28-án az esettel kapcsolatos sürgős döntés meghozására nyújtott be kérelmet. Bő egy hónappal később, azaz e hónap elején újabb megdöbbentő választ kapott az alaptól, melyben közlik, hogy a külön szolgálati idő elismerésének és a kárpótlási összeg jóváhagyásának a folyamatát leállították. Az alaptól kapott záradék arra hivatkozik, hogy az illetékes minisztérium nem küldte meg továbbra sem az eljárás végrehajtására szolgáló utasításokat, pontosabban nem válaszolt az alapnak az ezzel kapcsolatos korábban eljuttatott kérdéseire. Mint azt lapunknak az ügyvéd elmondta, ez voltaképp azt jelenti, hogy hiába fogadták el a rehabilitációról szóló törvényt, a hasonló esetekben senki sem tud majd eljárni, hiszen hiányoznak a jogszabály végrehajtásához szükséges alapvető előfeltételek.

Tény, hogy ez a helyzet az állam malmára hajtja a vizet, ezáltal időt nyer ugyanis, s még ha ízléstelennek is tűnhet erről szólni, mégis igaz: folyamatosan csökken azoknak a személyeknek a száma, akik egykor elszenvedett sérelmeik miatt egyáltalán igényelhetnek ilyen összeget – a meghurcolásokért járó kárpótlás pedig nem örökölhető.

Azt, hogy az állam mennyire viszonyul komolyan a rehabilitáció ügyéhez, alátámasztja az ugyanennek a személynek az esetében benyújtott pénzügyi kárpótlási kérelem sorsa is, melynek átadására a törvény szerint ugyancsak joga van a sértettnek. A tavaly áprilisban benyújtott kárpótlási igényt válaszra sem méltatta a kérdéssel foglalkozó bizottság, s mivel ilyen esetekben a törvény szerint perre kell vinni az ügyet, Bozóki tavaly október elején be is nyújtotta a keresetet a szerb állam ellen. December 18-án tartották meg az előzetes tárgyalást, s március 11-re hívták össze a következőt. Az ügyvéd attól tart, hogy ennek az ügynek a tárgyalása is el fog húzódni, mivel az eddigiekben nem látta a hatóságok jóindulatát annak kapcsán. Mint megjegyezte, ha az állam nem szerette volna húzni az időt, megegyezést is ajánlhatott volna, amire ügyfele nagy valószínűség szerint hajlott is volna. Minden a kárpótlással kapcsolatos eddigi kezdeményezést azonban a teljes figyelmen kívül hagyás, ignorálás jellemzett.

A megválaszolatlan – s lehet, megválaszolhatatlan – kérdés most voltaképp az: mit lehet tenni olyan esetben, amikor egy jogszabályt elfogadnak, a rendelkezések teljesen érthetőek, adminisztratív okok miatt azonban nem lehet azok alapján eljárni. Bozóki szerint lehetséges újabb pert indítani az állam ellen az ügyben, ennek hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, hiszen ha az állam az elfogadott törvényeket sem akarja végrehajtani, akkor félő, hogy egy újabb bírósági döntés sem fogja rábírni az illetékes minisztériumot arra, hogy fogalmazza meg az évek óta hiányzó utasításokat.

VIRÁG Árpád

Magyar Szó, 2013. február 25., 4. o.

Ellopták Mátyás király mellszobrát

Vasárnap este ez ideig ismeretlen tettesek ellopták Mátyás király mellszobrát a kishegyesi iskola és templom közötti szoborparkból. Mint Sípos Tibortól, a helyi közösség megbízott titkárától megtudtuk jómaga és a rendőrség is már este 10 óra tájban ott voltak a helyszínen, mivel egy közösségi portálon jelentették be, hogy eltűnt a szobor. A helyszínen a tolvajok számos nyomot hagytak és módszerükre jellemző, hogy a szobor  levétele közben súlyosan megrongálták a márványból készült talapzatot is. A mellszobrot, mint ismeretes Simor Márton  szobrászművész adományozta Kishegyesnek és a Mátyás évforduló alkalmából állították fel a szoborpark első szobraként.

Pap Imre

http://www.magyarszo.com/hu/1892/kozelet_bunugy/92677/Ellopt%C3%A1k-M%C3%A1ty%C3%A1s-kir%C3%A1ly-mellszobr%C3%A1t.htm

Fejlemények a temerini ügyekben

„A BÍRÓSÁG NEM SIET”

Február 12-én 879 aláírást tartalmazó petíciót adtam át az újvidéki Felső Bíróság elnökének, Zora Jamušakovnak címzett beadvány mellékleteként. A petíciót ugyanazon a napon eljutattam Pásztor Istvánnak, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnökének is. Erről értesítetem a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot is. (Időközben további 107 aláírást küldtek a polgárok.)

A 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini fiú szülei, hozzátartozói, valamint vajdasági és külföldi polgárok a petíció által tiltakoznak az „új temerini fiúk” néven ismertté vált vizsgálati eljárásban észlelt számos törvénysértés miatt, amelyek megkérdőjelezik az eljárás tisztességességét, az eljáró rendőrség, az ügyészség és a bíróság pártatlanságát. Követelik az újvidéki Felsőbíróság elnökétől, hogy Zdenka Stakić bírónő helyett – aki 2005-ben ítéletet hozott a „temerini fiúk” néven elhíresült ügyben és az öt vádlottra 61 év börtönbüntetést szabott ki” – „haladéktalanul nevezzen ki új bírót a tárgyalás lefolytatáshoz.

A petíció aláírói tiltakoznak az miatt is, hogy a nyomozó és az igazságügyi szervek nem minden polgárra egyformán – azok nemzeti hovatartozásától függetlenül – alkalmazzák a jogszabályokat, valamint a kettős, sőt hármas mérce alkalmazásának nyilvántartásba vett példái miatt, amikor is különböző nemzetiségű személyek – egyazon vagy hasonló bűncselekmény elkövetésekor – eltérő viszonyulásban és büntetésben részesültek. 

            Kérésemre február 18-án fogadott Zora Jamušakov, az újvidéki Felső Bíróság elnöke. Ez alkalommal, az elnök asszonynak átadtam egy hét oldal terjedelmű memorandumot, amely az újvidéki igazságügyi szervek munkával kapcsolatos megjegyzéseket és kifogásokat tartalmazza. (A memorandumot február 20-án Pásztor Istvánnak is megküldtem)

            A bíróság elnökének elmondtam, hogy a vajdasági magyar közösségben nagy elégedetlenség van a nacionalista jelenségek és kilengések miatt, amelyek veszélyeztetik a polgárok békéjét és biztonságát, a különböző nemzetiségekhez tartozók együttélését.

Rámutattam, hogy a 2012. október 21-én letartóztatott (és az óta is fogházban lévő) hét adai, becsei és temerini fiatalember ellen a BTK 317. szakaszába ütköző bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat a Felső Bíróság előtt (amely bűncselekmény miatt egytől nyolcévi börtönbüntetés van megszabva). A verekedésben részes egyetlen szerb nemzetiségű személy ellen a BTK 344. szakasza alapján büntetendő erőszakos viselkedés miatt történt a vádemelés (és január közepén kiengedték a vizsgálati fogságból), ami enyhébb büntetést von maga után (hat hónaptól öt évig terjedő börtönt). Ugyanakkor a többi 10–15 szerb nemzetiségű személy ellen, akik részt vettek a verekedésben és üldözték a magyar vádlottakat, még csak vádelemelés sem történt. Számos példával is illusztrálva az eljárás során történt jogsértéseket.

Ugyancsak Temerinben, 2013. január 27-én éjjel, támadás ért két magyar fiatalembert. A fiatalok szórakozóhelyről hazafelé tartva magyarul beszélgettek, amikor elhaladt mellettük egy hat ismeretlen személyből álló csoport, amelynek tagjai – a sértettek elmondása szerint – hirtelen visszafordultak és rájuk támadtak. Az egyik magyar fiatalembert üveggel fejbe vágták, míg a másikat földre teperték és összerugdosták. A támadók a fiúk bántalmazása közben a magyar anyjukat szidalmazták szerb nyelven. Ebben az ügyben az eljárás az újvidéki Alapfokú Bíróság előtt folyik (a sértettek ellen is!), mégpedig verekedésben való részvétel (a BTK 123. szakasza) miatt, amiért pénzbüntetés vagy három évig terjedő börtönbüntetés van előlátva. A gyanúsítottakat másnap szabadon engedték.      

Február 3-ára virradó éjszaka Óbecse központjában magyar fiatalokra támadt rá egy szerbül beszélő fiatalokból álló csoport. A támadás alkalmával nemzeti hovatartozásukat emlegetve sértegették őket. Ketten megsérültek, egyiküknek a fején szakad fel a bőr és kisebb agyrázkódást szenvedett, társának pedig a bal szeme környéke dagadt fel. A rendőrség gyorsan elfogta a támadókat, de érthetetlen, hogy csak szabálysértési eljárás indult ellenük.

Az említett és más nyilvántartásba vett példák alapján a magyar közösségben elterjedt az a vélemény, hogy a magyarokat – nemzetiségük miatt – az állami szervek hátrányosan megkülönböztetik és aránytalanul súlyosabb büntetésben részesítik, mint s szerb nemzetiségűeket. Ez ellenkezik a szerb alkotmány alapvető emberi jogi és nemzeti kisebbségvédelmi rendelkezéseivel, a hatályos jogszabályokkal és Szerbia nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel.

A Felső Bíróság elnök asszonyának – a nemzeti feszültségek csökkentése érdekében – javasoltam, hogy Zdenka Stakić helyett „az új temeri fiúk” néven elhíresült bűnperben haladéktalanul nevezzen ki új bírót a tárgyalás lefolytatáshoz. A temerini Koperec Csongor (19) és Smith Tomas (18) adai vádlottak védőügyvédjeként, sürgettem az előzetes letartóztatásuk megszüntetésére és azonnali szabadlábra helyezésükre irányuló kérelemről való mielőbbi döntés meghozatalát. Ügyükben ugyanis a nyomozati eljárás még tavaly december végén befejeződött és a börtönben tartásuk jogi alapja megszűnt – ha ilyen egyáltalán volt is. 

Az elnök asszonynak, az elmondottak alátámasztására átadtam egy 16 dokumentumból álló mellékletet is.

Kifejtettem, továbbá, azon véleményemet, hogy – a magyaroknak az igazságügyi szervek iránti bizalma visszaszerzése érdekében – szükségesnek tartom egy jogászokból álló (képviselőházi) külön bizottság létrehozását, amely a temerini, az óbecsei és a szabadkai ügyekben a törvényesség szempontjából megvizsgálná a helybeli rendőrség, valamint az újvidéki ügyészségek és bíróságok munkáját és javaslatokat tenne a további intézkedések megtételére.

Hangoztattam annak szükségességét, hogy az igazságügyi szervek maradéktalanul biztosítsák a polgároknak a törvény előtti egyenrangúságát, a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, a jogszabályok egyforma alkalmazását, a diszkrimináció tilalmát, az eljárások tisztességességét és a polgárok jogbiztonsága, valamint az ügyészség és a bíróság pártatlansága elvének érvényesülését.

Ugyancsak szóvá tettem: A magyar közösség – a szerzett jogok alapján – elvárja a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Temerinben, Topolyán és Zentán, valamint a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítását.

            A Felső Bíróság elnöke válaszában elmondta, „nem avatkozhat a bírói tanács munkájába”, hogy „a bíróság nem siet”, és hogy „nyomást gyakorolok a bíróságra”.  Február 21-i érdeklődésemre, hogy mikorra várható a bíróság döntése a vádirattal kapcsolatos kifogásokról és a vádlottak szabadon bocsátásának kérelméről, azt az üzenetet kaptam, hogy „rövidesen”. Mivel ez mind a mai napig nem történt meg, úgy döntöttem, hogy a történtekről értesítem a közvéleményt.

Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd

az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke

Újvidék, 2013. február 25.

Elfogadjuk, hogy 2013-ban újra tovább kicsinyíthetik a kommunizmus bűneit?

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány közleménye a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából

A Vajdaságban Temerinben, Óbecsén, Szabadkán évek óta verik, zaklatják a magyarokat. Teszik ezt etnikai alapon, vagy megélhetési bűnözésként?
2009-ben magyar-szerb akadémiai vegyes bizottságot hívtak életre az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás eseményeinek feltárására.
A Magyar Országgyűlés elnökének segítségével, civil kezdeményezésre 2011-ben a kommunizmus délvidéki áldozataira emlékezhettünk a Magyar Országházban. A Terror Háza Múzeum időszaki kiállítással tisztelgett a kommunizmus délvidéki magyar és nem magyar áldozatai előtt.
2011-ben tudományos történész konferencián is végleg kimondatott, hogy ártatlan magyar civilek tízezreit irtották ki, üldözték el szülőföldjükről a Délvidéken a J. B. Tito kommunista partizánjai, a térség délszlávosítása érdekében.
2012 szeptemberében így fogalmazták meg a titói kommunista vérengzések történetének lezárásával kapcsolatos elvárásaikat a ma is Délvidéken élőket képviselő pártok, civil szervezetek:
„A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat érintő vérengzéseket, kinyilvánítja a bocsánatkérést, biztosítja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegye lehetővé a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse az említett események kutatását, valamint tegye lehetővé a besúgók névsorához való hozzáférést és indítson eljárást az atrocitások életben lévő elkövetői ellen.”
Kérdés, hogy 2013 a történelmi megbékélés éve lesz-e? Milyen áron? Elfogadjuk a bizottság szerb történészeinek kutatási eredményeit a 10 ezer magyar áldozatról? Elfogadjuk nagyapáink bűnösségét utólag gyártott feljelentések alapján? Elfogadjuk talán azt is, hogy az 1942-es razziának több mint 10 000 ezer áldozata volt? Elfogadjuk, hogy a kegyetlenül megkínzott magyarok tömegsírjai felett buszpályaudvarok vannak? Elfogadjuk a szándékosan elnyújtott rehabilitációs eljárásokat, a kárpótlás szinte lehetetlen voltát?
Elfogadjuk, hogy 2013-ban újra tovább kicsinyíthetik a kommunizmus bűneit?
Ha ezt tesszük, tovább rontjuk a magyar nemzetiségű honfitársaink sorsát a Vajdaságban. Akaratlanul is alapot teremtünk a további magyar-veréseknek, jóváhagyjuk a második világháború jugoszláv/szerb kommunista felfogású történelmét. Sőt, a szerb lakosságban mi magunk erősíthetjük egy bűnös magyar nemzetről alkotott hamis képet. Attól tartunk, hogy a látványos politikai megbékélés után is újabb és újabb magyar-verő hétköznapok következnek Temerinben, Szabadkán, Óbecsén és bárhol a Vajdaságban!
 
Dr Botlik József tiszteletbeli elnök, Matuska Márton elnök, Cseresnyésné Kiss Magdolna elnök

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1807/Elfogadjuk--hogy-2013-ban-ujra-tovabb-kicsinyithetik-a-kommunizmus-buneit.html, 2013. február 25. [0:44]

Február 25.

Géza napja.

Régi magyar személynév, többek között Szent István király apjának, Géza fejedelemnek a neve. Török eredetű méltóságnév, jelentése: herceg(ecske).

2001 – A kommunizmus áldozatainak emléknapja.
1836 – Samuel Colt szabadalmaztatta a róla elnevezett Colt 45 nevű pisztolyt.
1841 – Megszületett Pierre Auguste Renoir impresszionista festő.
1842 – Megszületett Karl May német ifjúsági regényíró. Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölő fia; Az inka öröksége című regényei, melyekből nagy sikerű filmek is készültek.
1904 – Megszületett Török Sándor író, akinek legsikeresebb alkotásai gyermekregénye, a Csilicsala csodái, valamint ifjúsági könyvei, A varázsló; a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger!, melyekből tévéfilmek is készültek.
1917 – Manchesterben megszületett Anthony Burgess brit író. Legismertebb műve a Gépnarancs.
1953 – Budapesten megszületett Keveházi Gábor táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész (Electromantic).
1960 – Megszületett Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő (A másik ember, Anna filmje).
1974 – Győrben megszületett Dobó Kata színésznő.
1983 – Meghalt Tennessee Williams amerikai író, költő. Világhírű drámái: A vágy villamosa; a Macska a forró bádogtetőn; Az ifjúság szép madara és a Múlt nyáron hirtelen.

Horgos: Indulatos falugyűlés

A közbiztonság javítását követelik

Több száz ember gyűlt össze, és közülük nagyon sokan számoltak be az őket ért sérelmekről

Magánemberként hívta össze falubelijeit szombaton este Bacskulin István, a horgosi helyi közösség elnöke, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos problémákról tárgyaljanak. Meg is jelentek annyian, hogy nem fértek a tűzoltóotthon nagytermébe. Végül az otthon udvarán több száz ember gyűlt össze, és közülük nagyon sokan számoltak be az őket ért sérelmekről: lopásokról, rablásokról, betörésekről, állandó fenyegetettségről. Volt, aki polgárőrség létrehozását szorgalmazta, mások a hatványozottabb rendőri jelenlétet, és az igazságügyi szervek hatékonyabb munkáját követelték. A károsultak között időnként elszabadultak az indulatok. Végül olyan megállapodás született, hogy aláírást fognak gyűjteni a faluban, követelik alkotmány adta személyi és vagyoni biztonságukat, a hatóság erélyesebb fellépését, azoknak az eltávolítását, akiknek nincs tartózkodási, lakhatási engedélyük Horgoson. A petícióval Belgrádba készülnek a horgosiak, a falugyűlésen tízen már jelentkeztek is az útra, és a helyi közösségben várják még tíz károsult csatlakozását, hogy személyesen mondják majd el panaszaikat.
(Ma)

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14984/Horgos-Indulatos-falugyules.html, 2013. február 24. [12:17]

Csorba Béla a VMDP új elnöke

Tisztújító kongresszust tartott szombaton (február 23-án – B. A.) Óbecsén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, amelyen 154 küldöttből 138-an támogatták az elnöki tisztségért egyedüliként induló Csorba Bélát. Ágoston András visszavonul az aktív politizálástól, így a VMDP eddigi elnöke nem is vállalta a jelölést. A párt zárt ajtók mögött megtartott hetedik kongresszusán Gusztony András 130, Kovács László 73 szavazattal lett a párt alelnöke, és a küldöttek húsz választmányi tagot is megválasztottak.
Csorba Béla szerint a kongresszusi felszólalások egyértelműen azt jelzik: a pártnak az eddigi irányvonalat kell folytatnia, és át tudja majd hidalni a jelenlegi szervezési problémákat és a párt nehéz anyagi helyzetét.
– Bár a vajdasági magyar politikai színtéren ellenzékben politizálunk, mi továbbra is kitartunk a határon túli közösségek számára létkérdést jelentő autonómia-követeléseink mellett. A kisebbségpolitika terén karakánabb fellépésre van szükség – jelentette ki az új pártelnök.

F. R.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14983/Csorba-Bela-a-VMDP-uj-elnoke.html, 2013. február 23. [21:02]

A versenypárt-státus gyengíti a magyar érdekérvényesítést

Meglepő, kissé ideges hangnemű kijelentést tett a magyarverésekről Pásztor István a belgrádi Politika c. napilapnak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét a lap, mint a tartományi képviselőház elnökét kérdezte, de lényegében pártügyekben váltottak szót.

Pásztor az újra fellángolt magyarveréseket, beszorítva azokat a valóban gyengülő közbiztonság különböző formái közé (meg kell csak nézni a belgrádi és az újvidéki lapok bűnügyi krónikáit), egyben arra is felhasználja, hogy adjon egy csattanós politikai pofont a (nemzeti) erőknek. A magyarveréseket a fiatalok által elkövetett lopások, rablások verekedések tömkelegébe illesztve, úgy véli, hogy e kilengéseket egyesek a saját politikai népszerűsítésükre „nemzetek közötti leszámolásokként írják le”.

Ha néhány nappal ezelőtt maga Ivica Dacic nem fogadta volna el a nemzetek közötti incidensekként a magyarverésként elhíresült, fiatalos lendülettel, szerb részről nagy erőfölényben elkövetett általában kisebb nagyobb sérülésekkel járó és általában egyoldalú támadásokat, akkor most nem tudnánk, hogy a VMSZ elnöke miről is beszél.

De tudjuk: egy magát regionális versenypártként meghatározó, Belgrádban is így megjelent, alapjában véve mégis magyar párt vezetőjének, maga a helyzet kellemetlen. Különösen, ha tudjuk, a 2012-es választási kampány idején Pásztor a pártja programjára hivatkozva, demokratikus érzelmű szerbek szavazataira is számított.

Az, hogy a szerb parlamentben (közre)működő képviselői segítségével és a saját közjogi méltóság jellegű funkciója ellenére csupán amolyan szépségflastrom kiszolgáltatására képes, s az égvilágon semmit sem tud elérni a több mint húsz éve kisebb-nagyobb intenzitással állandósult nemzeti indíttatású kilengések megszűntetésében, de legalább a minimumra csökkentésében, a VMSZ elnökét valóban kellemetlen helyzetbe hozza. Nehéz lenne ugyanis észérvekkel alátámasztani, hogy ha a számbeli fölényben levő szerb csoport megveri a rossz időben rossz helyen elért egy-két, nemritkán három magyart, az csupán az általános biztonsági helyzet romlására vall. Ami persze, minden polgárt egyaránt érint.

Átlátva a saját ellentmondásos szerepét, amelyben a magyar közösség érdekérvényesítésének egy fontos szegmense, pont rá, illetve pártjára hárulna, de a határozott fellépéssel járó veszélyeket is, a VMSZ elnöke a kisebb ellenállás mentén haladva a rövidebb utat választja. A reális problémát, ahelyett, hogy azt a gyökerében megragadva, felfedve, legalább enyhíteni igyekezne, a magyar pártok közötti rivalizálásként állítja be.

Nos, ez nem megy. Amíg a vajdasági magyar politikai elit „legbefolyásosabb pártja” nem látja át, illetve nem akar a lényegre tapintani a magyarverések dolgában, nehéz lesz megoldással kecsegtető egységes politikai fellépést produkálni. A VMSZ számára így maradnak a szerb hatalom oldalán kissé sumákolva kiizzadt félmegoldások. Amelyek végül is a baj természetét elfedve, a hatalom dolgát könnyítik meg.

Ráadásul a VMSZ vezetőiből hiányzik a politikai karakánság, a polgári virtus. Például az, hogy a nemzet egészén belül megnyilvánuló szolidaritásról lévén szó, a magyarkanizsai és a topolyai talán VMSZ-esnek mondható önkormányzatok kitűzzék a székely zászlót. Vagy, hogy a VMSZ ezt pártként is megtegye az általa pártházzá átminősített Magyar Házon.

Mindez úgy nem jó, ahogy van. Mert a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítését gyengítő magatartással, a VMSZ nemcsak a saját, hanem a többi magyar párt választók előtti hitelét is veszélyezteti. S ez kárára van a vajdasági magyar közösség egésznek.

A Pásztor-interjú elérhető a következő linken:

http://www.politika.rs/rubrike/Politika/Ne-moze-saka-bitangi-da-terorise-gradjane.lt.html

és a http://www.vajma.info/cikk/tukor/5465/Pasztor-egy-maroknyi-bitang-nem-terrorizalhatja-a-polgarokat.html

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 42. szám, 2013. február 24.