Az Európa Tanács a kisebbségek jogairól

– Indítványozásomra A nemzeti kisebbségek jogai és helyzete Európában témájú jelentés elkészítését javasolta az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése képviselőinek egy csoportja.
Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése mindig is nagy figyelmet szentelt az Európában élő kisebbségeknek, beleértve az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási kisebbségeket.
2013-ban lesz a 1201-es ajánlás 20. évfordulója, amelyben a Közgyűlés felszólította a Miniszterek Tanácsát, hogy az Európai Emberjogi Egyezményt bővítse ki egy kisebbségi jogokról szóló utalással. A Közgyűlés az 1866-os (2012) határozatában sajnálatát fejezte ki a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának alacsony számú megerősítése miatt, és kihangsúlyozta az ezen egyezmények alkalmazása során jelentkező számos hiányosságot.
Ezen dokumentumok is megmutatják, hogy ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jelenléte a kulturális sokszínűség és a politikai stabilitás forrásává váljanak, az Európa Tanács tagállamaiban szükséges egy keretegyezmény létrehozása a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Szintén szükségszerű meghatározott mechanizmusok felállítása.
E fontos dokumentum évfordulója kapcsán, a Közgyűlésnek el kell készítenie egy jelentést a legpozitívabb gyakorlatokból, nyomon követve az említett dokumentumokat, ezáltal biztosítva a nemzeti kisebbségek jogait Európában. A Közgyűlésnek el kell fogadnia egy határozatot, amelyben javaslatokat fogalmazna meg a tagállamoknak – áll Kovács Elvirának, az Európai Tanács Kisebbségjogi Albizottsága elnökének pénteki közleményében.

Magyar Szó, 2012. június 30., 5. o.

Június 30.

A keresztény vértanúk emléknapja (Dan sećanja na hrišćanske martire / Christian 

Martyrs Remembrance Day)

Krisztus után 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig (július 17–23.) lángolt a város. Róma városának vértanúi a város égését követően haltak meg azért, mert Krisztus hívei vallották magukat. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Pál tanítványai voltak.

Az eseményről Tacitus, római történész számol be. Mivel semmi sem volt képes megállítani a híresztelést, amely szerint a tűz parancsra tört ki, Néró császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket. Ők voltak a római egyház első vértanúi. Rájuk és hitükért a későbbiekben vértanúságot szenvedőkre emlékeznek ezen a napon.

A római egyház vértanúinak liturgikus emléknapját 1969-ben tették június 30-ára. A 12–13. században június 22-én, a 16. század végén június 24-én emlékeztek meg róluk.

Eltávolították a falfirkákat

Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke  csütörtökön (június 28-án – B. A. megj.) jelen volt, közben lemeszelték az Ifjúsági Színház falára festett szító falfirkát. Az akció kapcsán kijelentette, hogy nem fogják tolerálni a gyűlöletkeltés egyik formáját sem!

– A múlt év végén megindítottam a Meszeljük át az újvidéki gyűlöletet elnevezésű akciót, ezzel szeretném érzékeltetni a polgárokkal, hogy a gyűlöletet nem tűrjük meg Újvidéken! Városunk alapjait a különböző emberek együttélése, a másság képezi, különböző nemzetű, fajtájú, másként gondolkodó emberek élnek itt együtt békében, ez Újvidék legnagyobb kincse – mondta az elnök.

A színház falán néhány hete jelent meg a romákat sértő felirat. Jovanovićot aggasztotta az is, hogy ebbe a színházba gyermekek járnak. – Nem szabad megengednünk, hogy a kicsik gondolkodását megmérgezzük – mondta.

A feliratot egy különleges, az Eurokom vállalat által beszerzett, nagy víznyomással működő gép segítségével tüntették el. A feliratról a polgárok értesítették a kommunális felügyelőséget az egyik internetes közösségi hálózat útján. (szb)

Magyar Szó, 2012. június 29. 12. o.

Tisztázódódás a szerb politikai színtéren Szerbiában

 A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) figyelemmel a vajdasági magyarság alapérdekeire, érdeklődéssel kíséri a kormányalakítási folyamatokat.

1. Az, ami Szerbiában, feltehetően külső befolyásra, nem valósult meg 2008-ban, megtörtént 2012-ben. A nacionalista szerb pártok alakíthatják meg a szerb kormányt.

Ezt a fordulatot, mert fordulatról kell beszélni, két körülmény magyarázza. Az egyik, hogy a nyugati nagyhatalmak mellett az „érdeklődő jóakarók” között az idén megjelent az Orosz Föderáció is. A másik, hogy a természetes megoldás, a nacionalista kormány létrejötte, melyben úgy látszik a nyugat felé elkötelezett Dinkic-féle Szerbiai Egyesült Régiók (URS) megkapja a gazdaság és a külügyek irányítását, a külső tényezők által is elfogadható kompromisszumnak bizonyult.

E végkifejlet nyomán a Tadic-féle sok sebből vérző Demokrata Párt (DS), amelyet a választások előtt nagy csinnadrattával elhagytak a szerb liberális intellektuelek is, a szétesés szélére került.

2. Van azonban, egy összekötőkapocs, amely egybe tartja a szerb politikai elitet. Ez nem más, mint Koszovó és a kisebbségek iránti viszony. Míg Koszovó ügye egyre inkább nemzetközi hatáskörbe kerül, a kisebbségi kérdés „sem autonómiát, sem más engedményeket” elv érvényét egyik szerb politikai párt sem vonja kétségbe. Ilyen értelemben a szerb politikai színtéren van nemzeti konszenzus.

3. Ilyen politikai kontextusban az, hogy Pásztor István nemet mondott a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) kormányalakítójának, helyes, de nem vall nagy politikai bölcsességre. Ivica Dacic (eddigi kormányalelnök és belügyminiszter) ajánlata ugyanis, mellyel a VMSZ-t a hatalomba invitálta, nem egyéb, mint politikai trükk. Nem véletlen, hogy a szerb média hanyag eleganciával siklott el felette. Mint ahogy szóra sem méltatta Pásztor Tadicnak tett nyilvánosan megismételt hűségesküjét sem.

4. De, nincs minden veszve. Ha a VMSZ nem tanúsít most is hagyományosan nagy hajlékonyságot (mint Topolyán, ahol máris engedett a SPS-nek), ha új szerb partner után kell nézni, nos, akkor itt az ideje, hogy Pásztor feltegye a lécet.

Persze, nem úgy, ahogy ezt a VMSZ és a tartományi képviselőház elnöke a mai Magyar Szóban megtette. Ahol megelőlegezett simulékonysággal jelenti ki: „Reménykedünk, hogy Dačić úr, mint a kormány új elnöke nyitottságot mutat majd a kisebbségeket érintő és a nemzeti tanácsokkal kapcsolatos kérdésekben, és számunkra fontos egyéb kérdések vonatkozásában is”.

Ez így nem más, mint a teljes önfeladás rövid, de találó megfogalmazása. Így fogalmaz a két oldalról szorongatott „főmagyar”, aki egyben a „legbefolyásosabb” magyar párt és a tartományi képviselőház elnöke is. 

5. Mi legyen a léc, amit fel kell tenni? Először is a tényleges kisebbségi autonómia irányában kell módosítani a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Részévé kell azt nyilvánítani a Szerbiában kialakuló közjogi rendszernek, úgy is, hogy a külön választói névjegyzékek tényleges kivonatai legyenek az általános, hivatalból vezetett választói névjegyzéknek. Nemkülönben ki kell zárni a lehetőségét annak, hogy a nemzeti tanácsokban politikai infiltrációra kerüljön sor. E testületekben, ha azok valóban a kisebbségi közösségek legitim döntéshozatali fórumaivá kell váljanak, nincs helye nemcsak a DS, de többi szerb párt civilszervezeteken keresztül beszüremlett tagjainak sem.

El kell érni azt is, hogy az új szerb kormány legalább egy dologban legyen jobb az elődjénél. Alkalmazza a tagpártjai által annyira pártolt 2006-os Alkotmánynak a garantált parlamenti helyekre vonatkozó rendelkezését. Hogy a kisebbségiek végre számarányuknak megfelelően kerülhessenek be a Szerbiai Népképviselőházba. S hogy e képviselőket azok a kisebbségiek választhassák meg, akik jelen vannak a kisebbségi választók külön névjegyzékein.

Végül, de nem utolsó sorban, Budapesttel együtt napirenden kell tartani a temerini fiúk ügyét.

Ezt a lécet kellene feltennünk az új Dacic-kormánynak.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Intézőbizottság

Közlemény, 2012. június 29.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 141. szám, 2012. június 29.

„Rosszabb már nem lehet”

Pásztor István: Nem kívánunk változtatni politikai partnereinken és pozíciónkon

Miután Tomislav Nikolić Szerbia újonnan megválasztott köztársasági elnöke Ivica Dačićot, a Szerbiai Szocialista Párt elnökét kérte fel kormányalakításra, a legújabb fejlemények kapcsán Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség első emberét, a Tartományi Képviselőház elnökét kérdeztük, hogy pártja milyen lépéseket tervez a továbbiakban, részt vállal-e az alakuló új kormányban.

– A jövőbeli köztársasági kormány vonatkozásában a VMSZ vezetősége a kellő lépéseket már megtette, a választásokat követően stratégiai megállapodást kötöttünk a Demokrata Párttal. A továbbiakban sem kívánunk változtatni politikai partnereinken és pozíciónkon. Ivica Dačić, az SZSZP elnökének kezdeményezésére a minap megtartott beszélgetésen elmondtam ugyanezt, és azt is, hogy a jövőbeli szerb parlamentben ellenzékként fogunk részt venni. Reménykedünk, hogy Dačić úr, mint a kormány új elnöke nyitottságot mutat majd a kisebbségeket érintő és a nemzeti tanácsokkal kapcsolatos kérdésekben, és számunkra fontos egyéb kérdések vonatkozásában is. Keserű tapasztalataink voltak a közelmúltban, ugyanis elutasításokba ütköztünk folyamatosan a költségvetés, a statútum, a határköri kérdések kapcsán. Felmerül a kérdés, mennyivel lesz ezután rosszabb, mint eddig volt. Úgy gondolom, rosszabb már nem lehet, függetlenül attól, hogy ugyanazok a pártok alkották az előző összetételben is a kormányt, amelyek részben ezentúl is alkotni fogják.

A köztársasági szinten kialakult helyzet miként befolyásolja majd a Tartományi Képviselőházban formálódó többséget, illetve a vajdasági kormány megalakulását?

– A köztársasági kormányalakítás időbelileg eddig is rányomta hatását, az egyeztetés késleltette a tartományi kormányalakítást, de ennél fontosabb a jövőbeli kormány politikai összetétele. Úgy látom, hogy a kormányalakító Bojan Pajtić a Szerbiai Szocialista Pártot kihagyja a tartományi összetételből, és az erre vonatkozó döntés már a napokban meg is születik.

Ha megtörténik, hogy a Szerbiai Szocialista Párt kiszorul a Vajdasági Kormányból, a VMSZ gazdagodhat újabb megbízatásokkal?

– Elvileg, ha ugyanakkora tételt kevesebb részre osztunk, akkor mindenkinek több kellene hogy jusson, de konkrétumokat még nem tudok mondani. A kérdés gyakorlatban való megvalósítását majd megtapasztalhatjuk, ha megkezdődnek, és persze, ha végéhez érnek a kormányalakítási tárgyalások.

A kormányalakítás mennyiben befolyásolja majd az önkormányzatok felállását?

– Az önkormányzatok autonómok, némileg más elvek alapján működnek. Inkább az emberi kapcsolatok a további mozgásterek, a választási lehetőségek meghatározói. Azokban a községekben, ahol már megalakultak az önkormányzatok, a tegnapi köztársasági kormányalakítási megbízatás nem eredményezi a döntések felülvizsgálását. Ott lehet baj, ahol eddig is voltak konfliktusok, és a partnerek közötti közeledések és együttműködések kizárólag felsőbb utasításokra történtek. Ha megtörténne, hogy a felsőbb utasítás a Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt részéről is kimarad, a feszültségek feloldódnak majd.

Zentán ma reggelre jelentette be a VMSZ és a Szerbiai Egyesült Régiók helyi szervezete az önkormányzat-alakítási egyeztetésekről beszámoló sajtótájékoztatót. Ez már a legújabb fejlemények tükrében történik?

– Zenta tekintetében annyit tudok mondani, hogy amely kérdésekben a VMSZ a Szerbiai Egyesült Régiókkal és a Demokrata Párttal megállapodott, azok a megvalósulás útján tartanak, és bízom benne, hogy a következő napokban Zentán is megalakulhat a községi képviselő-testület.

A szabadkai önkormányzat felállására már nem lesz hatással a belgrádi fejlemény?

– A szabadkai eset talán az össz közül a legkomplikáltabb, ugyanis tegnap egy furcsa történetnek lehettünk tanúi. A régi képviselő-testületi elnököt ideiglenesen, néhány napos megbízatással újraválasztották, amelynek nem látom politikai racionalitását. Függetlenül ettől, a VMSZ a továbbiakban félretéve az előző évek sérelmeit, új lapot nyitva szeretne együttműködni. A Demokrata Párt részéről azonban kendőzhetetlen az az ambíció, hogy mindenkivel, csak a magyarokkal ne.

A Tartományi Képviselőház további munkáját mennyiben befolyásolhatja a köztársasági kormány kialakulófélben lévő felállása?

– Függetlenül attól, hogy mely pártok kerülnek pozícióba vagy ellenzékbe, tartományi szinten minden egyes frakció a választásokon elért százalékrész arányában vesz részt a különböző testületek munkájában. Úgyhogy, a belgrádi történések nem lesznek döntő hatással a tartományi parlament munkájára.

Kocsi Zoltán

2012. június 29., 1. és 5. o. 

(Fotó: Ótos András)

Danas, 2012. június 29., 4. o.

Mentsék fel a délvidéki magyarokat a szerb TV előfizetési díja alól

KÖZLEMÉNY

Szerbiában a polgárok a kábeltelevízió előfizetési díján kívül kötelesek külön fizetni a Szerbiai Televízió "közszolgálati" műsoraiért. Ez a két összeg számos polgár esetében a gyakran minimálbér alatti jövedelem 8-10 százalékát is eléri. Miután sok ember számára a televíziózás szinte az egyetlen szórakozási forma, az említett kiadás komoly kiadást jelent.

Az elmúlt tíz évben a szerb "közszolgálati" tévé előfizetési díjat a Szerbiában élők 41 szazaléka fizette. A szerb kormány bírósági végrehajtókkal szándékozza behajtani a tartozásokat. Bútorzat, háztartási gépek, sőt élelem elkobzásával fenyegetőzik.

Miután statisztikailag bizonyított tény, hogy az elképesztő elszegényedés ellenére a zömeben magyarok által lakott települések lakosai fizetik legrendszeresebben az adókat és a járulékokat, igencsak valószínű, hogy még a szerb "közszolgálati" tévé harácsát is sokan közülük kifizetik.

A délvidéki magyarság hatalmas része soha nem nézte a szerb "közszolgálati" tévé műsorait. Teljesen abszurd és diszkriminatív a szerb "közszolgálati" tévédíj megfizettetése az itteni magyar közösséggel.

A Magyar Remény Mozgalom szerint azoknak a délvidéki magyaroknak, akik fizették a szóban forgó díjat, a szerb állam legalább egy évre visszamenőleg meg kellene, hogy térítse a befizetett összeget. Továbbá tehermentesíteni kellene az egész délvidéki magyarságot az említett harács alól.

Magyar Remény Mozgalom

2012. július 29. 

Június 29.

Június utolsó szombatja

A magyar szabadság napja / A szovjet csapatok kivonása (Dan slobode

Mađarske / Dan odlaska sovjetskih trupa / The Day of Hungarian Freedom – Withdrawal of Soviet Troops)

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.

1990. március 10-én Moszkvában megegyezés született a magyarországi szovjet csapatok kivonásáról. Az egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként. A II. világháború vége óta „ideiglenesen” magyar területeken állomásozó csapatok kivonása 1990. március 12-én kezdődött meg és – hivatalosan – 1991. június 30-ig tartott, de gyakorlatilag már június 16-án befejeződött.

A Magyaroszágon állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a „menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Magyaroszágból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 14 óra 50 perckor ért a záhony-csapi határállomásra, ahol néhány mondattal elköszönt a magyar részről kivezényelt Annus Antal altábornagytól, honvédelmi államtitkártól, majd a kézfogást követően 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál gyalog lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

 

 

Nemzetközi Duna Nap (Međunarodni dan Dunava / International Danube Day)

A Duna a világon az egyetlen vízfolyás, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR – International Commission for the Protection of the Danube River) kezdeményezésére 2004. június 29-én ünnepelték először a folyó menti országok a Nemzetközi Duna Napot, annak apropóján, hogy tíz évvel korábban ezen a napon Szófiában a Duna és vízgyűjtő területe védelme érdekében aláírták a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezményt.

A felek, akkor abban állapodtak meg, hogy a folyó és vízgyűjtője védelmében együttesen lépnek fel a szennyezés ellen, valamint a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A cél az volt, s maradt, hogy a Nemzetközi Duna Nappal felhívják a figyelmet erre a számos nemzet által naponta használt és sokszor kihasznált folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítsanak ki. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság az eseményből hagyományt kívánt teremteni. A folyó előtti tisztelgésben partner az Egyezményhez csatlakozott minden ország. Ezen a napon hajókürtöléssel, szórakoztató és szakmai programokkal, kiállításokkal tisztelegnek a Duna-medence országai a világ „legnemzetközibb”, azaz legtöbb országot érintő folyama, a Duna előtt.

A Design Világnapja (Svetski dan industrijskog dizajna / World Industrial Design Day).

A Design Világnapját, június 29-ét, az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Societies of Industrial Design – ICSID), 2007-ben, alapításának 50. évfordulója alkalmából hirdette meg.

A világ számos pontjához hasonlóan, Magyarországon ötödik alkalommal ünneplik meg a Design Világnapját.

 

 

Szent Péter és Pál apostolok napja – „Péter-Pál”  (Dan Svetog Petra i Pavla / Day of Saint Peter and Saint Paul)

Június 29-én van Péter és Pál napja, a két szent vértanúhalálának feltételezett napja.

Szent Pál (Saul, Paulus) előkelő zsidó családban született a Benjamin törzsből, akiktől a római polgárság jogát is örökölte, s így a Saul mellett már születésekor megkapta a latin Paulus nevet is. A Jézus Krisztusban hívők ellensége volt, mígnem 37-38-ban Damaszkuszba menvén az odamenekült keresztényekért, az úton megjelent neki az Üdvözítő, és a városba érve megtért, s megkeresztelkedett. (Ennek ünnepe a Pál fordulása: január 25.) Ezután csak a Paulus nevet használta. Nagy jártasságot szerzett a görög irodalomban és a tudományokban, így az apostolok és tanítványok közül kiemelkedett műveltségével. Előbb bizonyos időt töltött igehirdetőként, talán remeteként valahol a szíriai sivatagban, s térített Szíriában, szülőföldjén, Kilikiában. Három apostoli útján bejárta Ciprust, Kis-Ázsiát, Makedóniát, Görögországot, megfordult Korinthoszban. 58 körül Jeruzsálembe ment, ahol elfogták és Cezareába, majd két évi fogság után Rómába vitték, ahonnan legtöbb apostoli levelét írta. 66-ban Rómában újból börtönbe vetették, s a következő évben az ostiai úton, az Aquae Salviae nevű helyen lefejezték. Pál 14 levele az Újszövetségben olvasható. A görög és latin nyelvűek közt végzett sikeres munkája nyomán Pált gyakran nevezik a „pogányok apostolá”-nak. Temetkezési helyének a San Paolo Fuori le Mure római bazilikát tartják.
Szent Péter, az első pápa, a pápák és halászok védőszentje Betszaidában (Genezáret tava mellett) született, eredeti neve Simon volt, Jézus adta neki a Péter nevet. Bátyjával, Andrással halászattal foglalkozott a galileai-tengeren. Jézus első követői és tanítványai közé tartozott, akik tanúi voltak Krisztus csodatételének a Genezáret-tavon, amikor a napok óta semmit sem fogó halászoknak beszéde hatására megtelt a hálójuk. Simán és Péter, elhagyva mindenüket csatlakozott a Tanítóhoz. Péter apostol lett, s azok sorában az első, az apostolok fejedelme, az az erős kőszikla, melyre Krisztus egyházát építette.
Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. Ő alapította meg az első keresztény hitközösséget, és elsőként hirdette az igét. Térítő munkája Rómában teljesedett be, a hagyomány szerint itt alapította meg a pápaság intézményét, de a történészek ezt vitatják. A Néró római császár uralkodása alatt kitört első keresztényüldözés idején Péter is kereszthalállal halt meg, de kérelmére fejjel lefelé, mert nem találta méltónak magát arra, hogy mesteréhez hasonlóan szenvedjen.
Relikviái Rómában a róla elnevezett bazilika főoltára alatt lehetnek
A hagyomány szerint a betakarítás kezdetének, az aratásnak napja, a parasztság ünnepe. 2012-ben a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. 


A meleg büszkeség (nemzetközi) napja (Međunarodni dan ponosa (gej žena i muškaraca) / The International Day for Gay Pride)

Az 1969-es stonewalli lázadásnak állít emléket, amikor egy meleg klub látogatói törvényeket felrúgva szembe szálltak a rendőrséggel. A stonewalli lázadás tiszteletére 1970. június 29-én szervezték meg először New Yorkban a Christopher Street Gay Liberation Day (Christopher utcai Meleg Felszabadulás Nap) felvonulást, amelyet azóta minden évben megtartanak. Időközben a felvonulás kulturális és politikai fesztivállá terebélyesedett. 

A meleg büszkeség-napi felvonulást Magyarországon 1997. szeptember 6-án szervezték meg először.

A melegbüszkeség (angolul gay pride) a szexuális kisebbségek (melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek / Lesbian Gay Transgender Bi-Sexual – LGTB) identitáspolitikai mozgalma. A mozgalom alapvetései, hogy a homoszexualitás a heteroszexualitással azonos értékű; hogy az azonos nemű párokat a különnemű párokkal azonos jogok kell hogy megillessék; illetve hogy a társadalmi elfogadáshoz és a jogegyenlőség eléréséhez szükség van rá, hogy a melegek és leszbikusok nyíltan felvállalják szexuális orientációjukat.

A mozgalom látványos megjelenése a világ számos pontján megrendezett büszkeségnapi felvonulás.

A horvát miniszterelnök a vajdasági autonómiatörekvésekről

Szerbiának EU-taggá válás érdekében igazodnia kell a kisebbségekkel kapcsolatos európai elvárásokhoz

A szerbiai autonómiatörekvések értékeléséről is kérdezték magyar országgyűlési képviselők szerdán Strasbourgban Zoran Milanović horvát miniszterelnököt, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakán találkozott a képviselőkkel.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kérdezte a sikeres EU-csatlakozási tárgyalásokon már túljutott Horvátország kormányfőjétől, hogy milyen tanácsot adna a szintén az unióba törekvő Szerbiának az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Milanović úgy vélekedett, hogy Szerbiának a taggá válás érdekében igazodnia kell a kisebbségekkel kapcsolatos európai elvárásokhoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdaságban számos nemzeti közösség él, és ott létezik is bizonyos fokú autonómia, amit szerinte bizonyára tovább kell még fejleszteni.
A horvát kormányfő és a jobbikos képviselő egyetértett abban, hogy oda kell figyelni a Horvátországban élő magyar kisebbség gondjaira, mert a magyarok az ország olyan térségében laknak, amely fejlettségben elmarad az ország többi részétől. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13719/A-horvat-miniszterelnok-a-vajdasagi-autonomiatorekvesekrol.html, 2012. június 27. [23:54]

Kisebbségi jogsegélyszolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért

Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki (június 21-i – B. A. megj.) budapesti sajtótájékoztatóján.
E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák.
A miniszterelnök-helyettes kérdésre elmondta: az nem feltétele a segítségnyújtásnak, hogy az érintett uniós állampolgár legyen.
Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. "A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani" - fogalmazott.
Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet.
Kérdésre válaszul a gyakorlati működést érzékeltetve kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással. Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ha a jelzés megérkezik egy adott jogsérelemről, akkor a külügyi tárca bevonásával megnézik, milyen jellegű és milyen jogsegély volna megfelelő.
Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák.
Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.
Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval.
Az érdeklődők további információkat a www.kji.hu honlapon találhatnak.
További kérdésre a kormányfő helyettese a felvidéki Selye János Egyetem esetlege főiskolává minősítéséről elmondta: a nemzeti érdek az, hogy konzultáljanak e kérdésben az intézmény vezetőségével, az ottani magyarság legitim képviselőivel. Jogsértést ugyanakkor nagyon nehéz kimutatni ebben a konkrét ügyben - jegyezte meg. (MTI)

http://www.vajma.info/cikk/karpat/8780/Kisebbsegi-jogsegelyszolgalat-indul-a-kulhoni-magyarok-jogvedelmeert.html, 2012. június 28. [18:29]

Hajnali házkutatás Tordán

Közlekedési szabálysértőt kerestek

                                            Lázár István: Itt jöttek be (Fotó: Kecskés István)

Vasárnap (június 24-én – B. A. megj.) hajnalban egyenruhás rendőrök mentek be a tordai Lázár Istvánhoz, és azzal vádolták meg, hogy közlekedési vétség elkövetésével gyanúsított személyt bújtat a házában. Házkutatási engedélyt nem mutattak fel, a megrémült háziakon kívül pedig nem találtak mást az épületben. Lázár István értesítette az esetről a tartományi ombudsmant és a helyi tanács elnökét.

– Hajnali fél háromkor arra lettem figyelmes, hogy a ház előtti dobogóról egy autó reflektora világít be az udvarba. Mivel a faluban sok a lopás, kimentem. Akkor láttam, hogy rendőrök állnak a ház előtt. Odaköszöntem, és megkérdeztem tőlük, hogy netán hagymalopóra bukkantak-e. Azt válaszolták, nem, nincs semmi baj. Erre én azt próbáltam megtudakolni, hogy kit keresnek. Mondták, hogy egy szomszédságban lakó személyt. Visszaballagtam a házba, hiszen azt hittem, hamarosan elmennek. De mivel még hajnali négykor is ugatott a kutya, újra kimentem, hogy lecsitítsam. Ezt követően öt-hat percre bejöttek a házba: kopogás nélkül, szinte berúgva az ajtót (nem zárkózunk), lámpákkal világítva a szobában, azt kiabálva, hogy „izađi”. Felébredt az édesanyám is. Amikor kimentem, azt kérdezték tőlem, hogy kivel beszélgettem. Mondtam, hogy senkivel, csak a kutyát nyugtatgattam. De ők azt állították, hogy az általam bújtatott személlyel beszéltem, és az biztosan itt van a házban. Körbejárták az épületet, még az istállóban is megfordultak, de persze senkit sem találtak. Tiltakoztam a hajnali házkutatás ellen, hiszen nem mutattak fel engedélyt, és mondtam is nekik, hogy a jogszerűtlen eljárás miatt feljelentem őket. Erre egyikük azt mondta, hogy „azt ugyan a macska farkára köthetem” – hallottuk Lázár Istvántól, aki szerint a közlekedési vétséggel gyanúsított személyek felkutatása helyett fontosabb lenne, ha a rendőrök felfednék az utóbbi 4-5 évben igencsak elszaporodott tordai lopások elkövetőinek a kilétét. A mintegy ötven, vagyon elleni bűncselekmény elkövetője ugyanis mindmáig ismeretlen. Pedig nem kevés dolog tűnt el nyomtalanul. „Lába kelt” többek között 400 méternyi villanydrótnak, 50 gázpalacknak, áramfejlesztőknek, szerszámoknak, malacoknak, baromfiknak. Egy alkalommal elvitték a házak elé kirakott tejeskannákat is. A nyomozás kimeneteléről viszont mindmáig nem tájékoztatták a helybelieket.
Sok tordaitól hallottuk, hogy a közlekedési rendőrök most, aratás idején is serényen végzik a munkájukat a faluban. Kíméletlenül bírságolják a vétkezőket, legyen az kerékpáros vagy traktorista. Ezt több helybéli a saját példájával szemléltette, de mindegyikük a neve elhallgatását kérte.

K. I.

Magyar Szó, 2012. június 28., 4. o.

Valóságsokk: 8 éve börtönben a temerini fiúk

bar!kád, 2012. június 27. – 16:03 Friss hírek Vezércikk

2004. június 26-a óta, azaz 8 éve szerbiai börtönökben raboskodnak azok a temerini magyar fiúk, akiket szándékos emberölés gyanúja miatt állítottak elő és ítéltek el, összesen 61 év börtönbüntetésre.

A vád szerint az öt fiatalember június 25-én éjszaka a temerini piactéren súlyosan bántalmazta (a később drogtúladagolásban meghalt) Zoran Petrović újvidéki hírhedt drogdílert. Ifj. Máriás István (22) 15, Illés Zsolt (26) 13, Szakáll Zoltán (25) 11,5, Uracs József (29) 11,5, Horvát Árpád (19) pedig 10 év börtönbüntetést kapott. 

A Valóságsokk Temerinben járt:

http://barikad.hu/valosagsokk_8_eve_boertoenben_a_temerini_fiuk-20120627

 

Temerin, 2012. június 26. (Ternovácz István felvétele)

Június 28.

Vid napja (az 1389-es kosovói (rigómezői) csatára való emlékezés napja) /

Vidovdan (spomen na Kosovsku bitku 1389. godine) / St. Vitus’ Day (anniversary of the battle of Kosovo in 1389, Kosovo Battle Remembrance Day) 

Szerbiában ünnep, de nem munkaszüneti nap.

A Vidovdan (Видовдан) vagy Szent Vitus napja a szerb ortodox egyház és a bolgár ortodox egyház ünnepe. Időpontja a Gergely-naptár szerint június 28. A Vidovdan a szerb egyház egyik legnagyobb ünnepe. Bulgáriában Vidovden (Видовден) vagy Vidov den (Видов ден) néven ismert.

Jelentős események:

• 1389 a rigómezei csata, a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai között. A törökök szétverték Lázár szerb fejedelem hadseregét, ezzel megszűnt a középkori szerb királyság és Lázár fejedelem elesik a csatamezőn.
• 1914 merénylet Szarajevóban Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg ellen, ez az I. világháborút kirobbantó eseménynek tekinthető.
• 1919 a versailles-i békeszerződés az I. világháború végeztével megkötött béke.
• 1921 a szerb király |Alexandar I. Karađorđević kihirdeti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új alkotmányát.
• 1948 Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.
• 1989 Slobodan Milošević beszéde a rigómezei csata a 600. évforduló alkalmával.
• 2001 Slobodan Milošević volt jugoszláv elnököt kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.
• 2006 Montenegró felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

Demokratikus tragikomédia – Fárasztás

 

Május hatodika már elmúlt, de előtte már ment a nép fárasztása és most megy utána is. Kormánya még Szerbiának nincs, megy az alkudozás a nép mannájával a nép érdekében csak is! Az egész választási bohózatot végignézve, mely csalásoktól és visszaélésektől volt terhes és most nézem a választás utáni rengést, mely össz tragédiába fog torkollni, ami főként a pénztelenségi válságot illeti és egy forrongó őszt fog magával hozni egyenlőre, amelyben egyre többen fognak élni cca. 150 eurónyi napi lopás minimummal, mert a tél közeledik a család meg éhezni és fázni fog! Csak legyen mit ellopni...

Mifelénk megdőlt a régi szólás, miszerint a fotel marad csak a  „káder” hátsó fertálya cserél rajta helyet, itt mindkettő maradt a helyén...kicsit elmélázok „honfitársaim” nézetein, ami abban merült
ki, hogy folyamatosan az általuk már többször megválasztott hatalmat szapulta és lőn újra ugyanazt választja, ostobaság, igen az, de már tudjuk a történelem történetein keresztül „ostoba népnek nincs hazája”, sem tartománya, sem községe...csak szegénységi bizonyítványa,
tönkretett gazdasága, tönkrement közösségi élete, az van neki! Az idő múltával az igények is változnak, most erre van igény...

Neveket nem írok, mert annyit sem érdemelnek, hogy meg legyenek nevezve az utókor számára.

Viszont merő gonoszságot érzek az utókor létfeltételeink és életkörnyezetének a megsemmisítése végett, amit módszeresen végeznek és az értelmiség hallgatólagos beleegyezése mellett tehetik is. Ők improvizálnak az értelmiség meg bölcsen hallgat a  „ne szólj szám, nem
fáj fejem” doktrínát betartva a „szakmát” leszégyenítve ez által Miért is? A morzsákért kuncsorognak egyetemi diplomával kezükben, fejet hajtva a legújabb kor primitivizmusának és primitívjeinek! Szégyen? Igen az! Kit érdekel?

Minek is a diploma? Gürcölni évekig a tudásért, ha a primitívjeinek csak vastag bőr kell, hogy legyen a képükön és ennyi elegendő! Egyetemi diplomát lehet venni pénzért, doktori czímet is, meg sok-sok rangot is, -ennyi! A tudás az meg mi? Mai világban ott a számítógép,
„copy-past” -ennyi! Ezáltal mindenkit le lehet cserélni és pótolni, mily silány és primitív doktrína ez! Így működik ez ma is, de tegnap is így működött, nincs új a nap alatt, ugyebár.

Az erkölcsi romlás és a hitetlenség mély károkat okoz és ez a gazdasági válság fő motorja. Milyen társadalomban is élünk? Véletlenszerű folyamat ez? Nem, módszeresen előkészített a romlás útja. A közéletben két fontos momentum végeztetett el, amely e helyzetet előidézte és a csalást és lopást legalizálta, mint két vezér motívumot e folyamatnak.

Az első, hogy bűnözők is részt vehetnek a közéletben, akár gyilkosság szárad a lelkükön és magas állami tisztségeket is betölthetnek ennek ellenére is.

A második a már említett lopás minimum bevezetése, azok számára, akik nem tudnak munka által boldogulni, csak a munkásember fosztogatásából. Megteremtődött a pártkatona DP-1 prototípusa, amely mindenekfelett áll, míg Milosevity rendszer-katonái a MI-1 prototípusok titokban végezték e tevékenységüket, addig a DP-1 prototípus nyíltan. Van fejlődés a módszerben, ha ezt annak lehet nevezni.

A kontroll meg lett bénítva, egyszerű lépéssel. A rendőrséget  és a médiát „folytó-tekercsel” látták el. Bármennyire igyekszik is felgöngyölíteni e két fontos társadalmi kontroll a gaztetteket a
„szűrőn” nem tudnak átjutni. A társadalmi szűrőt az igazságszolgáltatás képezi és rajta minden fenn akad, úgy a média, ahogy a rendőrség is amely kőkemény politikai és nem szakmai irányítás
alatt áll, bár mindkettőre jellemző ez.

Szép új világ köszöntött ránk, egy demokratikus tragikomédia, melynek fő hatékonysági módszere a fárasztás, mert ugyebár az elfáradt, elfásult, megalázott, eladósított, kiárusított honpolgár erőtlen és tétlen marad a hatalom előtt, amely játssza primitív kisded játékait: a népért és csakis a nép nevében!Túléltük a vörös inváziót, most javában dúl a sárga, holnap talán a zöldektől fogunk rettegni... .

Lesz e feltámadás?

Nem, mert egyszer adatott meg, hogy eljöjjön a Messiás, csak egyszer!

Margit Zoltán

Magyar Szó, 2012. június 27., 7. o. 

 

Danas, 2012. június 27., 9. o.

Június 27.

A vasfüggöny átvágásának napja (Dan presecanja dvozdene zavese / The day the breach of the Iron Curtain) 

A vasfüggöny 1989. június 27-i átvágása, majd a keletnémet menekültek kiengedése Magyarországról megnyitotta az utat a német újraegyesítés, majd a kontinens egységének megteremtése előtt is. Az esemény igazi szimbólumává vált Európa újraegyesítésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak.

A történelmi pillanat Sopronban 1989. június 27-én: Horn Gyula magyar külügyminiszter (jobbról) és osztrák kollégája, Alois Mock (balról) átvágja a szögesdrótot (Beta/AP)

Légzésfunkciós világnap (Svetski dan borbe protiv hronične opstruktivne bolesti pluća / Svestki dan World COPD Day)

Magyarországon június 27-én Légzésfunkciós Világnapot tartanak. A krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive pulmonary disease angol nevéből rövidítve COPD) világviszonylatban is komoly népegészségügyi probléma, hiszen ma már ez a kór minősül az ötödik vezető haláloknak a világon. Európában minden órában meghal egy ember krónikus obstruktív tüdőbetegségben, Magyarország sem kivétel.

Egyre többen szenvednek krónikus obstruktív légúti betegségben, amely Magyaroszágon is népbetegségnek számít. Ez a legnagyobb esetszámú betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A negyven év felettiek körében négyszer gyakrabban alakulhat ki, mint sok daganattípus vagy szívroham. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. Magáról a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről nagyon keveset tud a lakosság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, miszerint  Magyaroszágon közel fél millióan szenvednek COPD-ben, ugyanakkor a diagnosztizált betegek száma alig éri el a kétszáz ezret. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság egyik legfontosabb feladatának tekinti a krónikus obstruktív légúti betegség elleni küzdelmet.

A betegség legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de emellett a környezetszennyezés, valamint a munkahelyi légúti ártalom is közrejátszik a kialakulásában. Pontosan ezért a COPD a dohányosok, a passzív dohányosok és jellemzően a városlakók körében fordul elő a leggyakrabban.

Pásztor győzelme

Nevükön kell nevezni a dolgokat. Ezzel a címmel közöl interjút a Magyar Szó, Pásztor István VMSZ-elnökkel, akit a napokban a tartományi képviselőház elnökévé választottak.

Jó, tegyünk úgy.

Pásztor István megdolgozott érte, és a vajdasági és a szerbiai konstellációban szemlélve a folyamatokat meg is érdemelte ezt a tisztséget. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) beleadott apait-anyait, s a vajdasági magyar pártok közül a legjobb eredményt valósította meg. Tény, hogy a vajdasági parlament új elnöke és pártja – sok más szerb párttal szemben – következetesen tartotta magát a májusi választásokra előkészített programjához. Vajdaságért – egy normális Szerbiában hangoztatták Vajdaság-szerte, s egy-egy szűkebb körben elhangzott magyar-vonatkozású ígérettől eltekintve, valóban a regionális versenypárt jelent meg a színen.

A kérdés most az, mit hoz ez a fejlemény magának Pásztornak, mit a VMSZ-nek, s talán nem utolsó sorban a Vajdaságnak?

Azzal, hogy Pásztor került a tartományi szintű első tisztségek egyikébe, a Tadic-féle Demokrata Párt (DS) végre döntött. Kasza helyett Pásztort ütötte főmagyarrá. Hogy ez a politikai pozíció, s még az átkosból itt ragadt megnevezés, aminek a parlamenti elnöki tiszt csak megjelenési formája, mennyire stabil, azt ebben a pillanatban, sok más külső körülmény miatt (figyelemmel elsősorban magának a DS-nek a helyzetére) nehéz meghatározni. Egy biztos: erre és az ilyen posztra a szerb nemzeti érdek szempontjából szükség van. Nagy változásokra tehát nem lehet számítani.

Az eddigi felkent, Kasza József bukása véglegessé vált. A DS „belső titkos tanácsosa” a VMSZ elnöki posztjáról való (kényszerű?) távozása után évekig politikai fegyelmezőeszközként állt a DS rendelkezésére. (Néha önszorgalomból is.) Pásztor ezt többször megtapasztalhatta. Most azonban, a DS-es Blic c. napilapban megjelent, Kasza tevékenységét nyilvánosan taglaló, súlyos vádakat felsorakoztató cikksorozat után, közötte és a szerb párt közötti kivételes politikai nexus megszűnni látszik.

A VMSZ számára az, hogy Pásztor vállalta a tartományi parlament elnöki posztot is, új helyzetet teremt. A pártelnöki és az egyik legfontosabb szerbiai közjogi vezető funkció egyidejű betöltése valójában azt jelenti, hogy a szerbiai politikai színtéren nincs többé jelentős, a tényleges magyar autonómia érdekképviseletét prioritásként vállaló vajdasági magyar politikai erő.

Van viszont egy olyan magyar politikai szervezet, amely pártként, s immár egy a hatalmi intézményekben is csúcstisztséget betöltő vezetőjén keresztül, maga az élő bizonyíték. Arra, hogy a vajdasági magyar politikai elit meggyőzően nagy része feltétel nélkül vállalja a teljes politikai integrációt. Persze nem a magyar nemzeti integrációt. A párt- és a tartományi parlamenti elnök posztjának egyidejű betöltése voltaképpen nem más, mint a megbízhatóság, s a feltétlen politikai lojalitás nyilvános felmutatása.

Ilyen politikai tudathasadásos – de jelentős hatalmi jogosítványokkal járó – helyzetben vajdasági magyar politikus sem a szocializmusban, sem az azt követő több mint két évtizedes időszakban nem volt.

A DS-nek kétségtelenül hasznára válik ez a megoldás. A magyarok számára viszont, pont a háttérben egyre izmosodó beolvadási folyamatok miatt, aligha kedvező, hogy a megzabolázott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) mellett egy újabb szerb dominancia alatt működő tisztségviselő igazgathatja az ügyeiket.

Ilyen kettős politikai vegyértékű magyar vezetők nincsenek sem Erdélyben, sem a Felvidéken.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a vajdasági parlamentben a viszonylag gyenge, héttagú VMSZ-es képviselőcsoportnak a DS 58 emberével kell felvennie a küzdelmet, s azt is, hogy a DS-es csapatot esetleg egy okos magyar vezetheti, hát, nem lesz könnyű dolga. Különösen, ha mégis magyar érdeket tűz a zászlajára.

Végül, de nem utolsó sorban: a vajdasági magyarság szempontjából koránt sem mellékes, hogy négy vajdasági magyar párt (olyan amilyen) továbbra is talpon maradt. Most az a kérdés, hogy a szerb hatalomnak sikerül-e ezek vezetőit a morzsák morzsáiért korrumpálni, vagy sem. Ha ez akár egy magyar kis párt esetében nem sikerül, akkor bizony erre marad a magyar érdekek képviselete. Majd meglátjuk.

           Ágoston András

           Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL , X. évf. 138. szám, 2012. június 26.