A veszélytől való félelem ezerszer nagyobb magától a veszélytől.

Defoe, Daniel (eredeti neve: Daniel Foe) (1659-61 között – 1731. április 24.) angol író, újságíró.

Lehet, hogy valakik el is adnák az országot. De ezt ki venné meg…

Milovan Ilić Minimax

Mit tesz a diktátor reggel először? Ellenőrzi, hogy a médiák továbbra is rejtik az igazságot.

Milan R. Simić

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán:

„Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”

 

A határon túliak nevében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntötte a Fidesz-kongresszust a budapesti BOK-csarnokban. A politikus szerint sikeres és megkérdőjelezhetetlen az a szolgálat, amit a nemzet felemelkedésével közösen tesznek a Fidesszel együtt.

A Fidesz ma egy olyan közösségi támogatásnak örvend, amely példáját ritkítja és megkerülhetetlen alakítójává vált az európai folyamatoknak – emelte ki Pásztor István.

A VMSZ elnöke méltatta az erkölcsi politika és támogatás, amit a Fidesz nyújt a határon túliaknak.

A feladatokról szólva elmondta, olyan lehetősége nyíltak ki, amelyekről korábban nem is álmodhattak. Ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni, azok, akik nem magyarnak születtek szeretnének magyarokká válni

– tette hozzá.

Pásztor István szavainak valóban van némi igazságtartalma, ha azokat a VMSZ szemüvegén keresztül nézzük. Elég csak Pásztor István példáját venni: ő maga a Tartományi parlamentben tölt be vezető politikai szerepet, idősebb fia Pásztor Bálint hosszú évek óta köztársasági parlamenti képviselő és frakcióvezető, míg kisebb fia Brüsszelben politizál, ahol a VMSZ-Fideszes Deli Andor EP képviselő állandó munkatársaként keres több ezer eurót havonta.

Vagyis a Pásztor családnak láthatóan csupán előnye származott a Szerbiában való magyar kisebbségi létből, nah de mi van velünk, a maradék 200 ezerrel?!

(HírTv nyomán)
https://delhir.info/2019/09/29/pasztor-istvan-a-fidesz-tisztujito-kongresszusan-szerbiaban-elonyt-jelent-magyarnak/

Kordont bontottak a belgrádi Köztársaság téren a tüntetők

Belgrád - Az Egy az ötmillióból ellenzéki tüntetés résztvevői az este a Köztársaság téren eltávolították a védőkorlátokat.

 

Tanjug (ANDRIJA VUKELIĆ)

A polgárokhoz az Önvédelem csoport képviseletében Radoslav Rale Milenković színművész intézett beszédet, aki kijelentette, hogy nem fognak tovább hallgatni. Követelte a polgármester és helyettese leváltását a Köztársaság tér újjáépítésében elkövetett mulasztások miatt.

Mila Jovanović egyetemi hallgató köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a belgrádi rektorátus épületének zárlatát. Állítása szerint a Belgrádi Egyetem az ország egyetlen szabad intézménye lett. Kijelentette, ha november 4-ig nem nyilvánítják plágiumnak Siniša Mali pénzügyminiszter doktorátusát, akkor az egyetemisták ismét zárlat alá veszik a rektorátust, de akkor már tanáraik is velük lesznek. (RTV) 

2019. szeptember 28. [21:25]

http://rtv.rs/hu/politika/kordont-bontottak-a-belgr%C3%A1di-k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g-t%C3%A9ren-a-t%C3%BCntet%C5%91k_1052388.html

Közös cselekvési tervről tárgyaltak az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott

Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.
Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.
A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is. (MTI)

2019. szeptember 27. [17:58]

https://www.vajma.info/cikk/karpat/13385/Kozos-cselekvesi-tervrol-targyaltak-az-erdelyi-magyar-politikai-szervezetek-kepviseloi.html

 

Tovább formálódik az egységes felvidéki magyar érdekképviselet 

 

Fotó: felvidek.ma 

Egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek Pozsonyban csütörtökön.
Az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtése leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé, és azután kapott új lendületet, hogy augusztusban nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd között a választási együttműködés lehetőségeiről indított tárgyalássorozat eredménytelen lett.
A tárgyalások első fordulóját a MKP meghívására a felvidéki magyar párt pozsonyi központjában tartották. Az egyeztetésen a vendéglátó MKP mellett többek között a belügyminisztériumban bejegyeztetését kérő Összefogás mozgalom, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok, a Magyar Fórum párt, az Új Egység, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet vett részt.
A tárgyalások résztvevőinek leginkább két kérdésre kell választ találniuk. Elsősorban arra, hogyan kivitelezhető a közös indulás a választásokon, és az egységes magyar érdekképviseletként milyen programban tudnak megegyezni.
Menyhárt József, az MKP elnöke a találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatón azt mondta, hogy bár a technikai feltételek a közös induláshoz még nem tisztázódtak, és több lehetőség is terítéken van, nagyon fontos, hogy a résztvevők érdekeltek a közös programalkotásban. A találkozó résztvevői megegyeztek abban is, hogy nem tesznek olyan kijelentéseket és lépéseket, amelyek a formálódó egység kárára lennének - tette hozzá.
"Hiszünk abban, hogy meg tud újulni a felvidéki magyar képviselet (...), és a választásokon egy közös programmal tudunk garanciákat vállalni a magyar közösség érdekeinek képviseletére" - jelentette ki Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Az egyeztetések következő fordulóját a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum szervezésében a jövő hét keddre tervezik. (MTI)

2019. szeptember 26. [15:18]

https://www.vajma.info/cikk/karpat/13383/Tovabb-formalodik-az-egyseges-felvideki-magyar-erdekkepviselet.html

Brutálisan megverték és kirabolták a Palicson közismert Amálka nénit – De reggel már munkába állt

A legnagyobb közösségi portálon jelentek meg azok a képek és beszámoló, amely arról tudósít, hogy tegnap éjjel brutálisan összevertek és kiraboltak Palicson egy idős hölgyet. 

A településen mindenki által ismert és köztiszteletben álló Amálka nénit. A hölgy erejét, kitartását és szívósságát mi sem bizonyítja jobban, hogy ma kora reggel a támadása ellenére a néni már dolgozott ahogy azt már hosszú évtizedek óta a helyiek megszokhatták.

 

Képek: Verona Vujinovic
https://delhir.info/2019/09/28/brutalisan-megvertek-es-kiraboltak-a-palicson-kozismert-amalka-nenit-de-reggel-mar-munkaba-allt/ 

Haladó történelemhamisítás:

Régi szerb falunak nevezte a ’44-ig színsváb települést Igor Mirović

A Törökbecse községhez tartó Bocsáron szeptember 26-án megkezdődött a Hertelendy-kastély felújítása, amelyből nyár elejére oktatási központ lesz – írja a Pannon RTV.

 

 

 

A  361 millió dinár összérték beruházás eredményeként egy a kastélyépület egy 120 fős kapacitású oktatási központ lesz 20 alkalmazottal.

„Az egész Szerbiából érkező gyerekek az egy-, két- vagy háromnapos itt-tartózkodásuk alatt megismerkedhetnek egy régi szerb, vajdasági falu életével és szokásaival, és ellátogathatnak majd a mezőgazdasággal foglalkozó háztartásokba is” – mondta el a munkálatok megtekintése után Igor Mirović, a Tartományi Kormány elnöke. 

„Egy régi szerb, vajdasági falu.”

Mondja Mirović, -a délvidék elcsatolásának ünnepnappá tételének kiötlője- egy olyan bánsági faluról, amely szinte színtiszta német lakossággal bírt, amíg a 2. világégés végén a falu egyik felét ki nem végezték, koncentrációs táborba nem űzték, vagy el nem zavarták a szülőföldjéről. Az otthonaikból kipofozott sváb falu házaiba ezek után boszniai szerbeket telepítettek.

Ez, a IV. Béla magyar király idején először említett települést nevezte régi szerb falunak a tartományi kormányelnök.

https://delhir.info/2019/09/26/halado-tortenelemhamisitas-regi-szerb-falunak-nevezte-a-44-ig-szinsvab-telepulest-igor-mirovic/