Danas, 2015. november 31. 7.

Miről is van szó – avagy a Törley-ház érmének másik oldala

 

 

Látszólag azzal kezdődött, hogy a VMSZ szabadkai városi szervezetének elnöke, Bunford Tivadar november 7-én a Szabadka történelmi városmagjában lejátszódó példátlan rombolás okán közleményt adott ki, melyben azt követeli, azonnal állítsák le a bontást. Látszólag, de mint mindennek, ezeknek a történéseknek is vannak előzményeik, és persze ennek az éremnek is két oldala van.

Szabadka épített kulturális örökségének újabb gyöngyszemei kerültek buldózer alá a közelmúltban. A Petőfi Sándor utca 3—5. száma alatt található Törley- és Budai-házakat ítélték lebontásra, állítólag már a kilencvenes években, de a 2006. évi általános városrendezési terv alapján egészen biztosan. Pedig az említett házak olyan ritka stílusépületek, amelyeknek homlokzati díszítéseik átmenetek a klasszicizmus és a romanticizmus között. A 2008-ban kiadott Városépítők című monográfia szerint az épületek azért is fontosak, mert a Szabadkán legkorábban megépült polgári házakról, igazi ritkaságokról van szó, ezért kivételes történelmi, stílusbeli, műépítészeti, szerkezeti és környezeti értékkel bírnak. A szerzők — Gordana Prčić Vujnović, Viktorija Aladžić és Mirko Grlica — már ebben a kötetben megemlítik, hogy a házakat a legújabb rendezési terv szerint bontásra ítélték: „Ha ez megtörténne, a szabadkai építészet két gyöngyszemét veszítenénk el, amelyek nem igazán csillognak a patina és a gondatlanság rájuk rakódott, vastag rétegei miatt.” Mindennek ellenére a két épületet a közelmúltban ledózerolták.

A városi levéltárban található kordokumentumok szerint a Petőfi Sándor utcai házról 1838-ban tesznek először említést, Stipan Vojnić tulajdonos által. Törley Bálint, Törley József ismert pezsgőgyáros édesapja 1871-től birtokolta a házat, mely azután az 1880-as évek elején cserélhetett gazdát, hiszen az épületet 1884-től már Budai József és Balogh Rozália neve alatt jegyezték.

Bunford azt állítja, a híradásokból értesült a bontásról, holott 2006-ban, amikor — egyébként a város VMSZ-es vezetése (Kucsera Géza polgármestersége, illetve Lovas Ildikó művelődési tanácsnoksága) alatt — elfogadták ezt a városrendezési tervet, amely ezeket az épületeket a műemléki érték alól feloldva bontásra ítélte, ő maga is tagja volt a szabadkai városi képviselő-testületnek. Tehát csak idő kérdése volt, mikor kerül sor a tényleges bontásra.
Az ominózus városi képviselő-testületi ülést, melyen Szabadka—Palics 2020-ig terjedő általános rendezési tervéről hoztak határozatot, 2006. július 14-én tartották meg. De hogy azokban az években mennyire felelőtlenül is viszonyult a közvélemény a műemlékvédelem kérdéséhez – minden jelentősebb, nagy vihart kavaró épületbontás csak ezután következett (Népszínház — 2007, Heisler-fürdő — 2008, a Pap Pál utcai épület — 2008, Raichle J. Ferenc bérházai — 2010) —, az abból is látszik, hogy a korabeli tudósítások szinte egy mondatot sem emelnek ki ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Töredelmesen be kell vallanunk, mind a Hét Nap, mind a Magyar Szó híradásai egészen más, műemlékvédelmi szempontból jelentéktelen aspektusból közelítették meg a városrendezési terv kérdését. Előbbi a városi közlekedés szempontjából, de utóbbi is csupán a dokumentum hatéves késését emeli ki, illetve hogy az ellenzék számtalan kivetnivalót talált (nem hangsúlyozva eme kivetnivalók jellegét), ezért a döntés elnapolását javasolták, a főtervet azonban végül 39 szavazattal elfogadták.
A VMSZ honlapján található szakmai életrajza szerint Bunford, aki ráadásul építőmérnöki (és közgazdász) végzettséggel szerepel a párt weboldalán, 2004 és 2012 között volt vkt-képviselő, tehát 2006-ban is, amikor az általános városrendezési tervet megszavazták. Az már csak hab a tortán, hogy Bunford és Maglai Jenő (jelenlegi polgármester) közös félévértékelő sajtótájékoztatót tartott a vkt-ülést megelőző napon, és Maglai kiemelte, milyen jelentőséggel bír ez a városrendezési terv Szabadka szempontjából. Bunford tehát igazán nem mondhatja, hogy nem tudott a dokumentumról. Hogy vkt-képviselőként, illetve úgy egyáltalán, építőmérnökként szakmailag miért nem foglalkozott elmélyültebben a téma megismerésével, azt nem szeretném kommentálni, de ezeknek az információknak az ismeretében azért mégiscsak másképp hangzik Bunford közleményének folytatása, melyben követeli annak a személynek a megnevezését, aki jóváhagyta a városmag tönkretételét. Gondolom, nem kell hangsúlyoznom ennek a felszólításnak a paradox voltát.
A VMSZ szabadkai városi szervezetének elnöke ugyancsak nehezményezi, hogy a két házat szinte titokban bontották le. Végül is ez helytálló. Maga a bontás valóban „titokban” kezdődött meg. De nem kell ezen csodálkozni, a Népszínház épületének bontását sem a döntéshozók (VMSZ) jelentették be 2007-ben, amikor szintén az említett Kucsera—Lovas-éra alatt fogadták el a bontásról szóló ítéletet, Bunford pedig ugyancsak ott ült a városi képviselő-testületben. A Népszínház esete persze súlyosabb is volt abban a tekintetben, hogy az a Községközi Műemlékvédelmi Intézet által más besorolás alá tartozik. Míg a Népszínház kulturális örökségi, azon belül is nagy jelentőségű ingatlannak számít, addig a Petőfi Sándor utcai házak nem kaptak semmilyen kivételes minősítést.
Azt is álszentség volna azonban állítani, hogy a híradások korábban nem számoltak be az épületek veszélyeztetettségéről. 2014 szeptemberében az Európai Kulturális Örökség Napok alkalmából a Mosolyogj Szabadkára civil szervezet egy klasszicista séta keretében hívta fel a figyelmet erre a két történelmi épületre, melyek közül a Törley-házra egy emléktáblát is elhelyeztek, hogy jelezzék, az épület veszélyben van.
Szabadka és Palics 2020-ig terjedő általános terve egyébként a Városrendezési Intézet honlapján is elérhető. A dokumentumok, melyek a Szabadka Község Hivatalos Lapjában is megjelentek (a 2006/16, 17 és 28-as számban), 2006. december 1-jén kerültek fel az Urbansu.rs weboldalra. Ebben a tervben a laikusok számára is teljesen világos, hogy az általános rendezési terv szerint meddig húzódik Szabadka történelmi városmagja, illetve hogy az új elképzelés szerint meddig terjedne a védett övezet, és egyértelmű színmegjelölést használtak az épületek műemléki kategorizálására is.
A Pannon Televízió Közügyek című műsorában Bunford azt mondta, sajnálattal vette tudomásul, hogy a VMSZ által delegált polgármester nem értesítette őt a bontásról.

Mi is sajnálattal vesszük tudomásul, hogy egy (a többi közt) építész végzettségű városi képviselő 2015-ben értesül a 2006-ban elfogadott városrendezési tervről, melynek elfogadásakor ő maga is jelen volt. Ezek után ne is gondoljunk bele, hány olyan döntést szavaznak meg a különféle testületekben, amelyről maguk a képviselők sem tudják, miről szól...
Persze — ahogyan az a Magyar Nemzeti Tanács november 12-ei ülésén is elhangzott — nyilvánvaló, hogy a VMSZ szabadkai városi szervezete heves kiállása hátterében a Vajdasági Magyar Szövetség és a — jórészt a párton belül eltérő módon gondolkodó politikusokból alakult — Magyar Mozgalom közötti feszültség áll. Ahhoz sem fér kétség, hogy a 2006. évi általános városrendezési tervben még nem vették komolyan a műemlékvédelemre vonatkozó kitételeket, ezért vannak benne olyan határozatok, amelyeket máris megbántak a tisztelt képviselők, hát még mi, polgárok.

De azért enyhén szólva is nevetséges, hogy azok az emberek késztetik magyarázkodásra a jelenlegi városvezetőséget, akik annak idején részesei voltak a terv elfogadásának.

Gyurkovics Virág 

Hét Nap | 2015.11.21 | LXX. évfolyam 46. szám Szabadkai Napló

http://hetnap.rs/cikk/Mirol-is-van-szo-—-avagy-a-Torley-haz-ermenek-masik-oldala-21

Negyven egyetemista hallgató kérvénye az MNT-hez

Egy hónappal ezelőtt 40 egyetemista hallgató aláírt egy kérvényt, amelyet eljuttatott az Magyar Nemzeti Tanács hivatalához. A kérvény megírásának fő oka, a 2015/2016-os tanévben mesterképzésre jelentkező hallgatók ösztöndíj megvonása volt, szemben az apszolvensi státuszban maradt hallgatókkal, akik továbbra is a támogatás élvezői.
40 emberben felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetséges az, hogy a szorgalmas tanulókat büntetik, azokat pedig, akik tanulmányaikat nem fejezték időre előnyben részesítik.
Az egyetemisták kérvényében többek között az alábbiak olvashatók:
"Az ösztöndíj, amelyet az MNT folyósított, számos diákot ösztönzött arra, hogy középiskola után folytassa a tanulmányait,és igyekezzen megfelelő eredménnyel az előlátott időszakban teljesíteni a feltételeket a támogatás megtartásának érdekében. Éppen ezért a legnagyobb tisztelettel kérjük Önöket, hogy az ösztöndíjprogram hatékonyságának és a diákok motiváltságának növelése érdekében szíveskedjenek az alábbi gondolatainkat, véleményeinket, javaslatainkat áttekinteni és napirendre tűzni: Figyelembe véve, hogy:
1. több esetben olyan hallgatók is részesei voltak az ösztöndíjprogramnak, akik, velünk ellentétben, komolytalan és érdektelen hozzáállásuk következményeként 1-2 éven belül elestek az ösztöndíjtól, és természetesen elálltak az idáig sem túlságosan komolyan vett tanulmányaiktól is, bármiféle következmények nélkül,
2. az MNT az ösztöndíjszerződés értelmében különféle okokból tanulmányuk meghosszabbítására kényszerült hallgatók ösztöndíjazását is felvállalta,
3. a Várady kiválósági ösztöndíj – hitel nagyon korlátozott számban érhető el, annak ellenére, hogy nem teljes mértékben vissza-nem-térítendő összegek kerülnek kiosztásra,
4. a gyakorlatban egyre több munkahely esetében, különösen vezetői pozíciók betöltéséhez elengedhetetlen a mesterképzés elvégzését igazoló diploma,
ezúttal kérjük Önöket, hogy az öszTöndíjprogram céljaival (a vajdasági magyar nemzeti kisebbség képzettségi felzárkóztatásának támogatása, melynek következményeként olyan fontos munkahelyek kerülnek betöltésre, amelyek a szülőföldön való egyéni boldogulást, egyben a közösségünk javát is szolgálják) összhangban szíveskedjenek mérlegelni azon, a 2015/2016-os tanévben mesterképzésre jelentkező hallgatók ösztöndíjazásának lehetőségét, akik az előző tanévekben kitartó munkájuk gyümölcseként eleget tettek az alapképzés megpróbáltatásainak és immár diplomával a kezükben részben tudásuk elmélyítésének, ám különösen 4. pontban említett gyakorlati problémák elkerülésének céljából a mesterképzés elvégzése mellett döntöttek. Az ösztöndíj mindannyiunk számára nagy motiváció lenne, hogy eddigi sikereinket megkoronázva, további kitartó munkával, megszerezzük a mesteri diplomát, majd tanulmányaink után önbizalommal, tudással és erős munkaszokással lépjünk be a hazai munkaerőpiacra", áll a negyven egyetemista által aláírt kérvényben.
A Magyar Nemzeti Tanács mindeddig nem közölte válaszát a mesterhallgatókkal.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19404/Negyven-egyetemista-hallgato-kervenye-az-MNT-hez.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19404/Negyven-egyetemista-hallgato-kervenye-az-MNT-hez.html, 2015. november 26. [20:11]

Danas, 2015. november 21. 2.

Az ellenzék bűne a hatalommal való leszámolás keresése, amíg a puszta megmaradásáért küzd.

Vitomir Teofilović

Mindenki arra született, hogy egyszer meghaljon, a becsület és a szégyen örökké élnek.

Petrović, Petar II. Njegoš  (1813. november 1. Cetinje 1851. október 31.) montenegrói

állami vezető, püspök, irodalmár 

Lesz-e megjegyzés a Szerbiáról szóló EB jelentésre?

Mit szól hozzá Magyarország?

Amíg Magyarországon, de Vajdaságban is, szinte agyonhallgatják az Európai Bizottság (EB) 2015. évi jelentésének nemzeti kisebbségi vonatkozású részét Szerbia előrehaladásáról,[1] „a horvátok az EP-ben valószínűleg nagyobb számú módosítást fognak beterjeszteni a Szerbiáról szóló jelentésre”.

            A Danas c. belgrádi napilap erről a következőket írja:

            – Reálisak azok az elvárások, hogy a horvát képviselők az Európai Parlamentben nagyobb számú módosítási javaslatot tesznek David McAllister[2] Szerbiáról szóló évi jelentéstervezetére, mint ahogy az tavaly is megtörtént, de a feltételek, amelyeket az egyes médiumok említenek, ideértve a Večenje novostit is, nem újak, kommentározták a Danasnak brüsszeli diplomáciai körökben. Beszélő partnereink szavai szerint „nem jelent újságot” hogy Zágráb ragaszkodik a háborús bűnösök feletti ítélkezéshez, a Dunai határ kiigazításához és Szerbiának a Horvátország területén történt háborús bűnök ügyében való ítélkezéstől való elállásához, és „majd meglátjuk” mi fog megjelenni a határozat végső változatában, amely a strasbourgi plenáris ülésen szavazásra kerül – írja a Danas.[3] 

Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője az EP-ben (a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt listáján), Szabadkán, november 6-án a Magyar Házban tartott lakossági fórumon hangoztatta: „Szerbiai tudja, hogy Magyarország segíteni fogja uniós csatlakozását, mint ahogy azt is, hogy elvárásai vannak.”

            – A szerb hatóságokkal és az európai uniós csatlakozásban illetékes szerbiai döntéshozókkal mostanra nyílt kommunikációt sikerült kialakítanom. A közöttünk lévő kapcsolatok igencsak élénkek és kezdünk eljutni a kölcsönös bizalomig. Ez teljes mértékben tükrözi azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy Magyarországnak és Szerbiának partneri viszonyokat kell egymással ápolniuk. Ez a téma természetesen a vajdasági magyar közösséget is érinti, hiszen Szerbia európai uniós közeledésének egyik fő haszonélvezője éppen a vajdasági magyarság, egyrészről a földrajzi helyzet és közelség okán, másrészről pedig azért, mert a jogállamiság, a jogbiztonság, a kisebbségi és emberi jogi kérdések szilárdulása a magyarság érdeke is. Nemcsak segítjük, segítem Szerbia csatlakozási törekvéseit, hanem nyíltan egyértelműsítem, hogy a magyar részről vannak elvárások. Ezek az elvárások elsősorban a kisebbségi kérdéseket illetik. Ezeket az elvárásokat – amelyeket a budapesti kormányzattal karöltve a vajdasági magyar közösség politikai érdekképviseletével közösen fogalmazunk meg – közvetítem a szerb illetékesek irányába. Ilyen elvárás például a 23-as tárgyalási fejezet akciótervének a kisebbségi fejezete, vagy 23-as fejezet akciótervének a részét képező kisebbségi akcióterv. A szerb fél és közöttünk nincsenek tabutémák, nyílt kommunikáció jellemző. A szerb fél tudja, hogy segíteni fogunk, ugyanakkor vannak elvárások is. Ezt a nyíltságot időbe tellett elérni – nyilatkozta Deli.[4]

A magyar kormány eddig „erőteljesen támogatta Szerbia EU-integrációját”[5] és – ismereteim szerint – ehhez nem szabott semmilyen feltételt. Változna most az irány?  

            Deli képviselő nyilatkozatából nem lehet egyértelműen megállapítani, mire vonatkoznak, melyek azok az „elvárások”, amelyeket „a budapesti kormányzattal karöltve a vajdasági magyar közösség politikai érdekképviseletével közösen fogalmazunk meg”. (Vagyis: még csak eztán, talán?)

Végső ideje lenne ezért, hogy felébredjen a Magyar Nemzeti Tanács, a vajma pártok, civil szervezetek, szakmai intézetek. Meg kellene, ugyanis, fogalmazni a vajdasági magyar közösség érdekeit, vagyis, hogy melyek azok a kérdések, amelyek megoldása nélkül az akcióterv számunkra nem fogadható el. Mielőtt még késő lesz…

Újvidék, 2015. november 26.

BOZÓKI Antal

Kapcsolódó írások:

1. Történelmi maximumon a magyar-szerb kapcsolatok. Magyar Szó, 2015. január 15. 1. és 4.
2. Deli Andor: Közös érdekünk, hogy Szerbia minél előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz. Magyar Szó, 2015. január 29. 3.
3. v.ár: Az össznemzeti politizálás megvalósulása. Magyar Szó, 2015. február 6. 1.
4. Virág Árpád: „Nem érdekelnek a rosszindulatú megjegyzések”. Magyar Szó, 2015. február 7. 1. és 4.
5. v.ár: „A közös érdekeket képviselem. Magyar Szó, 2015. február 11. 4.
6. MTI/Beta: „Rég nem voltak ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok”. Magyar Szó, 2015. február 12. 1. és 3.
7. Úgy látja-e, hogy Magyarország és Szerbia között soha nem voltak ilyen jó kapcsolatok? Magyar Szó, 2015. február 17. 7. Lásd még Sáfrány Attila: A fülemüle éneke c. írását, uo.
8. v.ár: EU-tisztségviselőkkel tárgyalt a VMSZ elnöke. Magyar Szó, 2015. március 4. 4.
9. mh: Kisebbségek és folyók. Magyar Szó, 2015. április 17. 1 és 4.
10. Varjú Márta: A kölcsönös odafigyelés bizalomnövelő. Magyar Szó, 2015. április 18. 5.
11. Akcióterv a kisebbség szerepvállalásáról. Magyar Szó, 2015. május 5. 1. és 4.
12. Sz-cs: Bizalomra van szükség egymással szemben. Magyar Szó, 2015. május 6. 1. és 4.
13. MTI: Visszarendeződés történt Romániában a kisebbségi jogok terén. Magyar Szó, 2015. június 4. 3.
14. L. J.: Megmaradásunkról. Magyar Szó, 2015. július 4. 1. és 4.
15. bajk: Magyarország baráti segítsége. 2015. október 14. 1. és 4.
16.  Paranoia: szerb rezsimlap szerint Orbán Deli Andoron keresztül zsarolja Szerbiát (?!)
     http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/47999-2015-11-15-20-24-42, 2015. november 18.[11:00]

---

[1] European Commission: Serbia 2015 Report, Brussels, 10. 11. 2015, SWD(2015) 211 final. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2015/20151110_report_serbia.pdf

[2] David McAllister (Berlin, 1971. január 12. –) skót-norvég származású német politikus és ügyvéd. 2010 és 2013 között ő volt Alsó-Szászország miniszterelnöke, 2014 óta európai parlamenti képviselő.

[3] M. Stojanović: Novi-stari uslovi Zagreba [Zágráb új-régi feltételei]. Danas, 2015. november 24. 2.

[4] Pesevszki Eveyn: A tagjelöltségnek ára van. Deli Andor honlapja: http://deli.fidesz-eu.hu/interju/a_tagjeloltsegnek_ara_van/, vagy Magyar Szó, 2015. november 7. 1. és 7.

[5] Orbán: hálás nekünk a „déli szomszéd”. http://hvg.hu/itthon/20131007_Orban_halas_nekunk_a_deli_szomszed, 2013. október 7. [11:36]

Állítsák le a régi sírok lebontását

VMSZ-KÖZLEMÉNY – ÓBECSE

„A közelmúltban felrázta az óbecseiek kedélyét a hír, amely szerint az óbecsei belváros temetőjében a néhai Vissy Károly síremlékét ledöntötték, a sírhely eladásra került.
»A Magyar Mozgalom és a VMDP alkotta képviselő csoport kérelmet adott be a községi Tanácsnak, hogy a kulturális és történelmi jelentőséget hordozó régi sírhelyek élvezzenek önkormányzati védettséget, és gondoskodó utódok híján, a sírhelyilleték megfizetésének elmaradása esetén se lehessen azokat lebontani, áthelyezni.«
A közvállalat igazgatója, akit az Óbecséért polgári csoport tagja javasolt funkciójára, a témában hivatalosan még nem nyilatkozott.
Varnyú Ilona, az emlékművekkel és utcanevekkel foglalkozó községi bizottság tagja, a már megtörtént esemény megállapítása után, sajtótájékoztatón nyilatkozott arról, hogy »a Vissy család rendkívül jelentős szerepet töltött be Óbecse kulturális és társadalmi életében. Az Óbecsei Népkönyvtár díszterme ezért is viseli Vissy Károly nevét«. Szerinte ennek a bizottságnak kellene feltérképeznie azt, hogy a község temetőiben melyek azok a régi sírok, amelyek jellegük vagy az elhunytak személye miatt – örökösök híján – megérdemelnék az önkormányzat védelmét és gondoskodását, azonban a bizottság nem foglalkozott a témával.
Kinka Erzsébet, Óbecse Község elnökhelyettese (VMSZ), levélben szólította fel a Komunalac Közvállalat igazgatóját, hogy azonnali hatállyal állíttassa vissza eredeti állapotába a síremléket Vissy Károly sírhelyén.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Magyar Mozgalom képviselői (Óbecséért polgári csoport frakció) és a VMDP egyes tagjai, akiknek az elmúlt időszakban nemcsak módjukban állt, hanem konkrét feladatukat kellett volna végezniük és a döntésekre is kihathattak, határozatjavaslatot adnak be megkésve egy sajnálatos esemény megtörténte után.
Óbecse községben aktív és passzív temetők vannak, nem csak a belvárosban és nem csak katolikus jelleggel. A passzív temetők már védelem alatt állnak. Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, melyikben mi a helyzet a sírhelyek, illetve síremlékek terén, elsősorban a Műemlékvédelmi Intézet véleményét kikérve, mindegyiket fel kell térképezni. A községi képviselő-testületnél ilyen irányban fogunk megfelelő döntést kezdeményezni. A feltérképezéshez szakemberek együttműködésére, szakmai bizottság létrehozására van szükség: történészekre, tervezőkre, muzeológusra, az egyház képviselőinek véleményére, a történelmi levéltár foglalkoztatottjai szaktudására, és főképpen időre. Emellett össze kell írni az emléktáblákat, azok elhelyezkedését, állapotát, ahogyan a szobrokat is. Csak ez után lehet a törvény adta jogokkal és kötelezettségekkel tovább lépni és végső döntést hozni. Addig viszont kérjük a község területén lévő temető karbantartóit, hogy az elhagyatott sírok, sírhelyek eladását függesszék fel és gátolják meg, illetve állítsák le a műemlékek további lebontását is.
Ahogyan minden más témában, úgy ebben is a VMSZ mindent megtesz a megoldás érdekében” – olvasható a VMSZ Óbecsei Községi Szervezete elnökségének közleményében.
(-)

Magyar Szó, 2015. november 25., 6, vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2900/vajdasag_obecse/136158/%C3%81ll%C3%ADts%C3%A1k-le-a-r%C3%A9gi-s%C3%ADrok-lebont%C3%A1s%C3%A1t.htm, 2015. november 25. [07:28]

Olyan idők járnak, hogy az emberek sem pontosak, hát még a vonatok.

Igor Braca Damjanović

Mindenki követ el hibát, de hibázásban csak a bolondok kitartóak.

Cicero, Marcus Tullius (Kr. e. 106. január 3., Arpinum – ma: Arpino, Olaszország – Kr. e. 43. december 7., Formiae – ma Formia, Róma) – az ókori Rómában élt író, filozófus és politikus.  

Danas, 2015. november 25. 2.

A nincstelenség a legnagyobb kihívás: Az éhség még a legokosabb halakat is horogra tereli.

Goethe, Johann Wolfgang von (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

Jó étvágyunk van. Bármit megígérnek, mi lenyeljük!

Igor Braca Damjanović

Minden öreg emberben egy Robinzon rejtőzködik.

François Mauriac (Bordeaux, Franciaország, 1885. október 11. – Párizs, 1970. szeptember 1.) Irodalmi Nobel-díjas francia író.

(NEM)TÁJÉKOZTATÁS

Készül a nemzeti kisebbségi akcióterv

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, s a kisebbségek jogainak megvalósítása fontos szempontnak számít majd e tárgyalások során. Ezért egy kisebbségi akciótervet is ki kell dolgoznia Szerbiának. A terv vázlata már elkészült, s a nemzeti közösségek helyzetének s az akcióterv kérdéseinek kapcsán (november 10. – B. A.) a vajdasági parlamentben tartottak tanácskozást a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság szervezésében az önkormányzatok, nemzeti tanácsok képviselőinek, kisebbségi parlamenti képviselőknek, az anyaországok diplomáciai képviseleteinek, pártoknak, civil szervezeteknek a tagjai részvételével – írja v.ár  a Magyar Szóban.[1]

Tisztségviselők az első sorban

A (párt)lap tudósítója beszámol, hogy a tanácskozás megnyitása során, amelynek „a nemzeti kisebbségek helyzete Vajdaság Autonóm Tartományban az akcióterv függvényében” címet adták a szervezők, mit mondott Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, mit nyilatkozott а lapnak Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője, mit tartott fontosnak közölni Nyilas Mihály, tartományi oktatási és nemzeti közösségi titkár és Vukašinović Éva, tartományi ombudsman helyettes, valamint hogyan értékelte a dokumentumot az újságnak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.

            A tanácskozás délelőtti részében felszólalt még Čedomir Backović, az Európai Unióval való 23. tárgyalási fejezettel megbízott tárgyalócsoport vezetője, Saša Gajin, az akcióterv kidolgozásának szakmai tanácsadója és Ana Tomanova, a nemzeti tanácsok munkáját koordináló bizottság elnöke.

          Akinek volt türelme végighallgatni az állami tisztségviselők felszólalását, az a tanácskozás délelőtti részében jutalmul végigszenvedhette még a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság hat hivatalnokának beszámolóját is, akik az akcióterv(ezet) egyes fejezeteiről mondták el véleményüket, megjegyzéseiket.

            Már a hivatalnokok beszéde alatt többen eltávoztak, az „ebédszünet” után pedig tovább fogyatkozott a tanácskozáson résztvevők száma, s – ha nem tévedek – egyetlen újságíró sem maradt jelen. Bizonyára siettek leadni szerkesztőségeknek, hogy mit mondtak az akciótervezetről az állam képviselői, akik – az előre elkészített sorrend szerint – elsőként szólalhattak fel. Nem inkább ezeknek kellett volna előbb meghallgatni a meghívottak véleményét a  tervezetről?!

           Nagy valószínűséggel, legalábbis az idézett írás alapján, a Magyar Szó újságírója sem követte a konferenciának ezt a részét, mivel írásában egy szóval nem említi, hogy mit mondtak a későbbi vitában az akcióprogramról. Adós maradt ezzel a lap olvasóinak. Milyen újság/újságírás/újságíró az, amelyik/aki csak félig vagy még addig se tájékoztat? Hol itt a szakma becsülete?

A tanácskozás záradékát is csak a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság honlapján lehet megtalálni, amelyben egyebek között ez áll:

– A beszámolók után Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár megismételte, hogy ez jó alkalom mindenki, de elsősorban a nemzeti kisebbségek tagjai számára, hogy kiharcolják az elkövetkező évekre az akcióterv létrehozását (ami egyébként Szerbia kötelezettsége – B. A.) és azt, ami pillanatnyilag csak a jogszabályokban létezik – a gyakorlatban alkalmazzák.

A vita folyamán a konferencia több részvevője is kifejthette álláspontjait, észrevételeit és javaslatot tehetett.

A konferencia végén a részvevők megfogalmazták és meghozták a záróhatározatokat, amelyben üdvözlik a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó a külön akcióterve meghozatalát, hangsúlyozva, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány és a Szerb Köztársaság minden nemzeti kisebbségi tagja számára kivételes jelentőségű a nem csak az egyéni, hanem a kollektív jogok védelmi rendszerének előmozdítása, amelyek ne csak az Alkotmányban és a törvényekben szavatolt jogok maradjanak, hanem a gyakorlatban érvényesülő jogok legyenek.[2]

A záróhatározat – amint látszik – semmit nem tartalmaz arról, hogy mi kerüljön bele az akciótervbe a tanácskozáson elhangzott észrevételekből és megjegyzésekből. Kíváncsian várjuk ezért az 57 oldal terjedelmű dokumentum következő változatát, amely „az év végéig kidolgozásra kerül”,[3] amelynek tartalmáról eddig alig, vagy csak az állam képviselőinek elmondása alapján hoztak valamit nyilvánosságra. Vagyis a hivatalokban, jobbára a közösségtől és a valóságtól elvonatkoztatva készült.

            A Tartományi Képviselőházban tartott értekezleten kívül csupán az MNT elnöke által 2015. november 5-ére  összehívott „zártkörű értekezlet” keretében lett bemutatva a szerbiai kormány által javasolt kisebbségi akciótervezet.[4] Az testület elnöke eddig elutasította annak napirendre tűzését. Annak ellenére, hogy az akcióterv vélhetően az egyik utolsó alkalom a nemzeti kisebbségek – így közösségünk – nyílt kérdéseinknek az EU elé való tárására.    

            A vajdasági magyar pártok háza táján is nagy csend uralkodik az akciótervezettel kapcsolatban: Egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) foglalt állást a kérdésben, miszerint „nem tartja elfogadhatónak a jelenlegi szövegét”.[5]

         Általában a teljes tájékozatlanság és tétlenség uralkodik, amikor a vajdasági magyar közösség helyzetének valós felméréséről, vagy azokról a nemzetközi okiratokról van szó, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkoznak. Így, például, az itteni magyar nyilvánosság egyáltalán nem értesült arról a szakmai jelentésről amelyet Anastasia Crickley és Rainer Hofmann készített a szerbiai nemzeti kisebbségi jogok állapotáról.[6] Itt van aztán az Európai Bizottság 2015. évi jelentésének nemzeti kisebbségi vonatkozású része is az ország előrehaladásáról,[7] amit eddig ugyancsak agyonhallgattak.

            Úgyszólván senki, sem az MNT, sem a vajma pártok, civil szervezetek, szakmai intézetek vagy a sajtó nem foglalkoznak azzal, hogy a nemzetközi szervezetek, intézmények vagy szakérői csoportok, hogyan látják a vajdasági (köztük a magyar) nemzeti közösségek helyzetét, jogállását. Pedig ezek alapján történik aztán a döntéshozatal. És ezért senki nem felel! Nem valami alku folyik ismét a háttérben?

Vannak, persze, olyan pártok, politikusok, amelyeknek/akiknek nem érdeke sem a közösség tárgyilagos tájékoztatása, mégkevésbé a helyzetének feltárása vagy javítása. Ez azonban már nem csak a hanyagság és tudatlanság, de a felelőtlenség kategóriájába is tartozik. A magyar közösség képtelen lenne felállítani egy szakértői csoportot, amely ügyelne az ilyesmire? Az MNT-nek különböző „konzultációs testületei” vannak,[8] csak éppen erre a témára nincsen! Nem kell ezért csodálkozni, hogy ide jutottunk… 

Újvidék, 2015. november 21.

BOZÓKI Antal

---

[1] A részarányos foglakoztatás és a nemzeti tanácsi hatáskörök állnak a fókuszban. Magyar Szó, 2015. november 11. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2886/kozelet_politika/135291/A-r%C3%A9szar%C3%A1nyos-foglalkoztat%C3%A1s-%C3%A9s-a-nemzeti-tan%C3%A1csi-hat%C3%A1sk%C3%B6r%C3%B6k-%C3%A1llnak-a-f%C3%B3kuszban.htm, 2015. november 11., 10:20 >> 2015. november 11. [15:32]

[2] A nemzeti kisebbségek helyzete Vajdaság Autonóm Tartományban konferencia záróhatározatai: http://www.puma.vojvodina.gov.rs/etext.php?ID_mat=2495&PHPSESSID=v3fr25pp6iimospoe5abkr2k35, 2015. október 11.

[3] Varjú Márta: Igaztalan bírálatok kereszttüzében. Magyar Szó, 2015. november 14. 1. és 7., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2889/kozelet_politika/135462/Igaztalan-b%C3%ADr%C3%A1latok-keresztt%C3%BCz%C3%A9ben.htm, 2015. november 14. [15:08] >> 2015. november 15. [11:19]

[4] A VMDK nem tartja elfogadhatónak a tervezet jelenlegi szövegét. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMDK, 2015. november 18. [7:45]

[5] Uo.

[6] Stručni izveštaj o stanju manjinskih prava u Republici Srbiji. Anastasija Crickley i Rainer Hofmann, 24. septembar 2015. [Szakjelentés a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Szerb Köztársaságban. Anastasia Crickley és Rainer Hofmann, 2015. szeptember 24.]

http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/pdf/nacionalne_manjine/izvestaj_ekspertske_misije_manjinska_prava_rs.pdf

[7] European Commission: Serbia 2015 Report, Brussels, 10. 11. 2015, SWD(2015) 211 final. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2015/20151110_report_serbia.pdf, vagy http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2015/20151110_report_serbia.pdf

[8] Az MNT elnöke kinevezte a konzultációs testületeket. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18656/Az-MNT-elnoke-kinevezte-a-konzultacios-testuleteket.html, 2015. május 27. [15:39]

Az aforizmákból nem lehet megélni, mint ahogy élni nem lehet egyesektől, akik aforizmákat írnak.

Aleksandar Čotrić

A nyugdíjasoknak megugrott a nyugdíja, a dolgozóknak a fizetése, a gépkocsivezetőknek a benzin (ára).

Draža

A szegények tudják, hogy van tőlük szegényebb is. A gazdagok csak a náluknál gazdagabbakat látják.

Dušan Radović (Niš, 1922. november 29. – Belgrád, 1984. augusztus 16.) költő, író, újságíró.

Magyar Levente: 50 milliárdos gazdaságfejlesztési program indul a Vajdaságban

A kormány ötvenmilliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban – jelentették be a sajtótájékoztatón. A képen balról jobbra: Pásztor István, Magyar Levente és Kovács Zoltán (fotó: MTI)

A kormány ötven milliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban - jelentette be Magyar Levente, a külgazdasági és külügyi tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Az államtitkár kifejtette: a keret nagy részét hitelprogram teszi ki, közel harminc milliárdos összeggel, a maradék húsz milliárd vissza nem térítendő állami támogatás.
A program elsődleges célja, hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék, hogy távoli piacokra is el tudják juttatni termékeiket - közölte, és további célként jelölte meg mezőgazdasági integrációs és értékesítési intézményrendszer felállítását is. A programmal a turizmust is szeretnék támogatni, ugyanis a Vajdaság kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkezik. Ezt szeretnék először Magyarországon, a magyar közönségnek bemutatni, majd szerte a világon - jelezte.
A célok között említette még a kis- és középvállalkozások fejlesztését, támogatását kedvezményes hitelkonstrukciókkal.
Hozzátette: a programot a Vajdasági Magyar Szövetséggel közösen hajtják végre, és azt várják, megforduljon az a tendencia, hogy a vajdasági fiatalok külföldön keresik a boldogulásukat.
Magyar Levente úgy fogalmazott: történelmi jelentőségű döntés született, erre soha korábban nem volt példa. Azt szeretnék kifejezni, hogy a kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta: ez egy olyan gazdaságfejlesztési program, amely ötéves időszakot ölel fel, és illeszkedik a szerbiai, a vajdasági és a magyarországi fejlesztési elképzelésekhez egyaránt. A program a vállalkozásokat, a mezőgazdaságot és a turizmust emeli a támogatás fókuszába, munkahelyet teremthet, beszállítói köröket generálhat.
A kezdeményezés fő célja, hogy a vajdasági magyaroknak és a velük élőknek plusz kapaszkodási lehetőséget biztosítson a mindennapi egzisztenciális problémáik megoldására - rögzítette.
Kérdésre a vajdasági magyar vezető azt mondta: a szerb kormány tudja, hogy a VMSZ dolgozik egy ilyen fejlesztési programon, és semmiféle ellenvetésre nem volt példa idáig. Meggyőződése, hogy ezután sem kell ezzel számolni. Szerbiának is az az érdeke, hogy a polgárai boldogulni tudjanak, ezek a vállalkozások Szerbiában valósulnak meg, ott járulnak hozzá az össztermék növeléséhez, ott lesznek adófizetők. Reményének adott hangot, hogy azok akik szülőföldjük elhagyásán gondolkodnak, nem lépik meg ezt, illetve akik már elmentek, azok is azon gondolkodnak majd, hogy visszatérnek.
Úgy fogalmazott: nagy nap ez, három éves erőfeszítés gyümölcse ért be a térség és gazdaságfejlesztési programmal.
Kovács Zoltán, kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy a földárverések hirdetményei hibásak lehetnek, azt mondta: a kormányhivatalokon keresztül zajlik a lebonyolítás és meggyőződése, hogy mind az előkészítés, mind a lebonyolítás a törvényi feltételeknek megfelelően zajlik. Ha jelzés érkezik, azokat összegyűjtik és egyenként megvizsgálják – mondta. (MTI)

http://www.vajma.info/cikk/gazdasag/4632/Magyar-Levente-50-milliardos-gazdasagfejlesztesi-program-indul-a-Vajdasagban.html, 2015. november 18. [11:49]

Az MPSZ tiltakozik az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában elhangzottak ellen

Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke a sajtótájékoztatón

Az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában lefasisztázták a magyar népet és a második legerősebb magyar pártot, a Jobbikot, szögezte le mai zentai sajtótájékoztatóján Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki elmondta, álláspontja szerint ezen állításokat nem hagyhatják szó nélkül. A sajtótájékoztatón tudatta az Újvidéki Televízió felé irányuló követeléseit is.
– November 11-én az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában három párt, a Szocialista Párt, a Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője vett részt. Ezzel a műsorral azért foglalkozunk, mert ebben a műsorban olyan hazugságok hangzottak el, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Azért beszélünk erről most, mert vártuk, hogy hátha reagálni fognak a parlament képviselői, a magyar parlament képviselői vagy akár a magyar diplomácia, hiszen ebben a műsorban Magyarországot szinte fasiszta országnak, a magyar népet pedig fasiszta népnek kiáltották ki. Az alapvető téma, amiből mindez elindult, az a Jobbik zentai irodájának a megnyitása volt. A Jobbikról gondolkodás nélkül azt mondták, hogy fasiszta jellegű, olyan elveket képvisel, a Fideszről pedig azt mondták, hogy az annál is rosszabb, veszélyesebb Szerbiára. Mi ez ellen tiltakozunk, felemeljük a szavunkat, és azt mondjuk, hogy itt az ideje, hogy lépjen a magyar diplomácia ezzel kapcsolatban. Bizonyítékát látjuk ebben a megnyilvánulásban annak, hogy nem történt meg a szerb–magyar megbékélés. Láttuk azt a gyűlöletet, amely sugárzott ezekből az emberekből, ahogyan gyűlölték a magyar embereket. Az a rengeteg hazugság, amit összehordtak, egyszerűen katasztrofális – hangsúlyozta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke.
– A Magyar Polgári Szövetség követeli az Újvidéki Televíziótól, hogy vagy hívja meg a Magyar Polgári Szövetséget ebbe a műsorba, hogy tisztázzuk a dolgokat, és elmondhassuk a valós igazságot, vagy pedig ők, saját maguk tegyék közzé, hogy minden, ami ott elhangzott ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, az hazugság – szögezte le Rácz Szabó László.
H. G.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19372/Az-MPSZ-tiltakozik-az-Ujvideki-Televizio-Szembesites-cimu-musoraban-elhangzottak-ellen.html, 2015. november 18. [15:39]

Paranoia: szerb rezsimlap szerint Orbán Deli Andoron keresztül zsarolja Szerbiát (?!)

"Orbán azon döntése utan, hogy szögesdrótot emel a menekültek ellen, mostanra némileg javult Szerbia és Magyarország viszonya, de máris újabb komoly probléma van kilátásban" - írja szó szerint a Blic reszimhű szerb napilap.

Az újság szerkesztőit ugyanis kirázta a hideg Deli Andortól, a VMSZ tisztségviselőjétől és a Fidesz európai parlamenti képviselőjétől (aki amúgy eddig a füle botját sem mozdította a délvidéki magyarságért, sőt, többnyire Szerbia érdekeit képviselte). Elég volt azonban egy "sejtelmes" félmondat ahhoz, hogy Vučić firkászai tövig belemártsák tollukat a tintába.

Szörnyűlködésüket a Magyar Szóban megjelent Deli-interjúból kiragadt következő nyilatkozat váltotta ki:

– Nemcsak segítjük, segítem Szerbia csatlakozási törekvéseit, hanem nyíltan egyértelműsítem, hogy a magyar részről vannak elvárások. Ezek az elvárások elsősorban a kisebbségi kérdéseket illetik.

A blicesek mindjárt Pásztor Istvánhoz, a VMSZ elnökéhez szaladtak, aki közölte velük: nem érti, mire gondolhatott Deli, hiszen a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós megállapodás teljesítése olajozottan halad. Pásztor kiemelte: folyamatban van a Szerbiában élő összes nemzeti közösség kollektív jogainak védelméről szóló akcióterv kidolgozása, és nem várható semmilyen politikai feszültség Szerbia és Magyarország között. (Vagyis "minden rendben van".).

A belgrádi lap nemcsak Magyarország esetleges lépéseitől retteg (a kormányfő nevében), hanem csalódottan megállapítja, hogy Szerbia uniós csatlakozását máris feltételekhez köti Horvátország, Bulgária és Románia. "Furcsamód" mindegyik feltétel a nemzeti közösségek jogainak kibővítésével kapcsolatos. Ehhez a kérdéshez egyedül pont a magyar kormány viszonyul lagymatag és közömbös módon.

A szerb média és általában a szerb társadalom tovább fokozódó hungarofóbiája mellett már nemcsak a Jobbik parlamenti képviselőjenek irodája, hanem immár egy elejtett Deli-mondat is elég ahhoz, hogy az újságírók "ráugorjanak a tasztatúrára".

K. P. 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/47999-2015-11-15-20-24-42 

Közzétette: Szerkesztő 2. 2015. november 18. [11:00]